1945. évi VII. TÖRVÉNY
a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről
1. § (1) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ezennel törvényerőre emeli az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a népbíráskodás tárgyában kibocsátott következő rendeleteit:
81/1945. ME rendelet a népbíráskodásról; kibocsáttatott Debrecenben, az 1945. évi január hó 25. napján, hatályba lépett az 1945. évi február hó 5. napján;
1440/1945. ME rendelet a népbíráskodásról szóló 81/1945. ME rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi április hó 27. napján, hatályba lépett az 1945. évi május hó 1. napján;
5900/1945. ME rendelet a népbíráskodás körében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra, úgyszintén a közvád képviseletére vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 1. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 5. napján;
6750/1945. ME rendelet a közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 16. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 19. napján.
(2) Az előbbi bekezdésben említett rendeletek szövegét ennek a törvénynek I–IV. mellékletei tartalmazzák.
2. §
3. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
Melléklet¶
81/1945. (II. 5.) ME rendelet a népbíráskodásról¶
AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 81/1945. ME RENDELETE¶
a népbíráskodásról¶
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. és 22. napjain a Debrecenben adott felhatalmazás alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket, az esküdtbíróságnak törvényhozás útján való visszaállításáig a népbíráskodás megvalósítása tárgyában a következőket rendeli:
Általános rendelkezések¶
1. § A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbeléptekor már befejeztetett s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt.
2. §
3. §
4. §
5. §
6–8. §
9. § Az 1941. június 21. napja után a fegyverszünet megkötéséig elkövetett cselekményekre az elévülés a fegyverszünet megkötésének napjával (1945. január 20.) veszi kezdetét.
Az 1919. évben és az azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatául, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek az elévülése, amelyeknek tényállását a jelen rendelet határozza meg, és amelyek üldöztetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi december hó 21. napján veszi kezdetét.
10. §
Különös RÉSZ¶
11. § Háborús bűnös az:
- 1–4.
- 5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbújtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának.
- 6.
12. § A 11. § 1–6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket kell alkalmazni:
- a) életfogytig tartó szabadságvesztés, vagy
- b)
- c) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
13. § Háborús bűnös az is,
- 1.
- 2. aki valamilyen katonai jellegű alakulatnak személy vagy vagyontárgy ellen elkövetett erőszakos cselekményhez segítséget nyújtott.
- 3–7.
14. § A 13. § 1–7. pontjában felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:
- a) életfogytig tartó szabadságvesztés
- b)
- c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
15. § Népellenes bűntettben bűnös:
- 1. a minisztériumnak, az Országgyűlésnek az a tagja, vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan részt vett,
- 2. aki az 1939. szeptember 1. napját követő időben közhivatali ténykedése során a nép egyes rétegei ellen irányuló törvények és rendeletek végrehajtásában a számára előírt ténykedést túlhaladva olyan tevékenységet fejtett ki, amely a személyes szabadságot vagy a testi épséget veszélyeztette, vagy sértette, vagy egyes személyek vagyoni romlását elősegítette,
- 3. az a joghatósággal bíró közalkalmazott, aki következetesen népellenes fasisztabarát hivatali működést fejtett ki,
- 4. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett, vagy faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébren tartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje,
- 5. aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek, vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt vagy társadalmi szervezet besúgójaként működött, vagy annak számára adatokat szolgáltatott,
- 6. aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljára való felhasználásával szemérem-, vagyon- vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el,
- 7.
- 8.
16. § Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként öt évtől tíz évig terjedhető szabadságvesztés-büntetést lehet alkalmazni.
17–18. §
19. §
20–67. §
68. § Ez a rendelet kihirdetésével lép hatályba.