# 1945. évi VII. TÖRVÉNY a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről 1. § (1) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ezennel törvényerőre emeli az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a népbíráskodás tárgyában kibocsátott következő rendeleteit: 81/1945. ME rendelet a népbíráskodásról; kibocsáttatott Debrecenben, az 1945. évi január hó 25. napján, hatályba lépett az 1945. évi február hó 5. napján; 1440/1945. ME rendelet a népbíráskodásról szóló 81/1945. ME rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi április hó 27. napján, hatályba lépett az 1945. évi május hó 1. napján; 5900/1945. ME rendelet a népbíráskodás körében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra, úgyszintén a közvád képviseletére vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 1. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 5. napján; 6750/1945. ME rendelet a közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 16. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 19. napján. (2) Az előbbi bekezdésben említett rendeletek szövegét ennek a törvénynek I–IV. mellékletei tartalmazzák. 2. § 3. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. ### Melléklet #### 81/1945. (II. 5.) ME rendelet a népbíráskodásról ### AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 81/1945. ME RENDELETE ### a népbíráskodásról Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. és 22. napjain a Debrecenben adott felhatalmazás alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket, az esküdtbíróságnak törvényhozás útján való visszaállításáig a népbíráskodás megvalósítása tárgyában a következőket rendeli: ### Általános rendelkezések 1. § A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbeléptekor már befejeztetett s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt. 2. § 3. § 4. § 5. § 6–8. § 9. § Az 1941. június 21. napja után a fegyverszünet megkötéséig elkövetett cselekményekre az elévülés a fegyverszünet megkötésének napjával (1945. január 20.) veszi kezdetét. Az 1919. évben és az azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatául, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek az elévülése, amelyeknek tényállását a jelen rendelet határozza meg, és amelyek üldöztetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi december hó 21. napján veszi kezdetét. 10. § ## Különös RÉSZ 11. § Háborús bűnös az: - 1–4. - 5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbújtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának. - 6. 12. § A 11. § 1–6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket kell alkalmazni: - a) életfogytig tartó szabadságvesztés, vagy - b) - c) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. 13. § Háborús bűnös az is, - 1. - 2. aki valamilyen katonai jellegű alakulatnak személy vagy vagyontárgy ellen elkövetett erőszakos cselekményhez segítséget nyújtott. - 3–7. 14. § A 13. § 1–7. pontjában felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni: - a) életfogytig tartó szabadságvesztés - b) - c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. 15. § Népellenes bűntettben bűnös: - 1. a minisztériumnak, az Országgyűlésnek az a tagja, vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan részt vett, - 2. aki az 1939. szeptember 1. napját követő időben közhivatali ténykedése során a nép egyes rétegei ellen irányuló törvények és rendeletek végrehajtásában a számára előírt ténykedést túlhaladva olyan tevékenységet fejtett ki, amely a személyes szabadságot vagy a testi épséget veszélyeztette, vagy sértette, vagy egyes személyek vagyoni romlását elősegítette, - 3. az a joghatósággal bíró közalkalmazott, aki következetesen népellenes fasisztabarát hivatali működést fejtett ki, - 4. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett, vagy faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébren tartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje, - 5. aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek, vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt vagy társadalmi szervezet besúgójaként működött, vagy annak számára adatokat szolgáltatott, - 6. aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljára való felhasználásával szemérem-, vagyon- vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el, - 7. - 8. 16. § Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként öt évtől tíz évig terjedhető szabadságvesztés-büntetést lehet alkalmazni. 17–18. § 19. § 20–67. § 68. § Ez a rendelet kihirdetésével lép hatályba.