Magyarország Alaptörvénye — mi változott? 2024. január 1.
A 2023. december 22. és 2024. január 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. december 22.)Következő módosítás (2024. április 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 461 változatlan sor ⋯
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(3) Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
⋯ 1163 változatlan sor ⋯
A vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
#### 29.
Az Alaptörvény tizenkettedik módosításával megállapított XXIII. cikk (3) bekezdését 2024. március 1-jétől kell alkalmazni. 2024. január 1-jétől 2024. február 29-éig a XXIII. cikk (3) bekezdésének a 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.
*Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.