2026. évi XXVII. törvény — mi változott? 2026. július 19.

1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 48a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„48a. felügyelt adatszolgáltató: a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2016/1011 rendelet] ekként meghatározott fogalom,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„69. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint:

a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb és

b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót – illetve a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget – vagy éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 109a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„109a. referenciamutató-kezelő: az (EU) 2016/1011 rendeletben ekként meghatározott fogalom,”

2. § A Tpt. 21. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) Tájékoztató közzététele helyett az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikk (3) bekezdése szerinti terjedelemben és a 7. cikk (4)–(10) bekezdése szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattétel esetén, ha

- a) az értékpapír ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten ötmillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb,

- b) az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem feleltethető meg az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdése szerinti esetek egyikének sem, és

- c) az ajánlattételre nem vonatkozik az (EU) 2017/1129 rendelet 25. cikke szerinti iratküldési eljárás kötelezettsége.

(1b) Jelentős új tényezők, lényeges hibák vagy lényeges pontatlanságok esetén az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatóhoz indokolatlan késedelem nélkül kiegészítést kell fűzni. A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a minimum tájékoztatót a Felügyeletnek történő benyújtással egyidejűleg közzéteszi az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően.”

3. § A Tpt. a következő 317/C. §-sal egészül ki:

„317/C. § (1) Azon vállalkozás piaci tőkeértéke, amelynek részvényeit a szabályozott piacra kívánják bevezetni, vagy ha ezt nem lehet felmérni, a vállalkozás saját tőkéje – az eredményt is beleértve – a részvények bevezetését megelőző pénzügyi évben legalább 1 000 000 eurót vagy az eurótól eltérő nemzeti pénznemben kifejezett, azzal egyenértékű összeget eléri.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvények szabályozott piacra történő bevezetésére.

(3) A szabályozott piacon a piacműködtető szabályzatban rögzíti, hogy azon részvényosztály által képviselt jegyzett tőke legalább 10%-a, amelyre a szabályozott piaci bevezetés iránti kérelem vonatkozik, a szabályozott piacra történő bevezetés időpontjában közkézhányadként jelenjen meg.

(4) Ha a szabályozott piacra a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvényeket kívánnak bevezetni, akkor a piacműködtető meghatározza a (3) bekezdés tekintetében a már bevezetett részvényekkel helyettesíthető részvényekhez és az összes kibocsátott részvényhez viszonyított közkézhányad arányát.”

4. § (1) A Tpt. 400. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és e bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a Felügyelet)

„f) ideiglenesen eltiltja a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató bármely vezető állású személyét vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították,

g) legalább tíz évre eltiltja befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezetői feladatainak ellátásától a befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezető állású személyét, bármely olyan természetes személyt, akinek az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében foglalt jogsértések többszöri elkövetéséért való felelősségét megállapították.”

(2) A Tpt. 400. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén alkalmazható szankcionálási hatáskörök gyakorlása során az intézkedés típusának és mértékének a meghatározásakor a Felügyelet figyelembe vesz minden lényeges körülményt, így különösen az MNBtv. 75. § (4) bekezdése szerinti szempontokat és az alábbi körülményeket:

- a) a jogsértés időtartama,

- b) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke,

- c) a felelős természetes vagy jogi személynek elsősorban a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi ereje,

- d) a felelős természetes vagy jogi személy Felügyelettel való együttműködésének mértéke, amitől függetlenül gondoskodni kell az adott személy által – nyereség elérésével vagy veszteség elkerülésével – szerzett haszon visszaszolgáltatásáról, valamint

- e) a felelős személy által a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.”

6. § A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

7. § A Tpt.

- a) 21. § (1c) bekezdés a) pontjában az „a)–e) és j) pontjában foglalt” szövegrész helyébe az „a)–d), e) és j) pontjában foglalt” szöveg,

- b) 25. § (1) bekezdésében a „vagy minimum tájékoztató” szövegrész helyébe a „vagy a Felügyeletnek benyújtott minimum tájékoztató” szöveg,

- c) 29. § (3) bekezdésében az „összefoglaló vagy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának az (EU) 2017/1129 rendelet 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti egyedi összefoglalója alapján” szövegrész helyébe az „összefoglaló alapján” szöveg,

- d) 400. § (2) bekezdés e) pontjában a „befektetési vállalkozás vezetői” szövegrész helyébe a „befektetési vállalkozás, referenciamutató-kezelő vagy felügyelt adatszolgáltató vezetői” szöveg és az „ellátásától, illetve a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját” szövegrész helyébe az „ellátásától a befektetési vállalkozás vezető állású személyét” szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti a Tpt.

- a) 3. számú melléklete,

- b) 25. számú mellékletének 2. pontja.

10. § A Bszt. 17. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel – ideértve a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 7. cikkének megfelelően létrehozott és működtetett hálózati és információs rendszert – és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül]

„d) a felmerülő olyan kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz, amelyeknek a befektetési vállalkozások ki vannak vagy ki lehetnek téve, vagy amelyek másokra nézve jelentenek vagy jelenthetnek kockázatot, beleértve a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatot is, figyelembe véve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 7a. cikkében meghatározott feltételeket,”

11. § A Bszt. 40. §-a a következő (4a)–(4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A befektetési vállalkozás által vagy harmadik fél által elkészített, valamint a befektetési vállalkozás, ügyfele vagy potenciális ügyfele által felhasznált vagy részükre értékesített kutatás tisztességes, egyértelmű, és nem félrevezető. A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a kutatásra a befektetési kutatás megnevezés vagy ahhoz hasonló kifejezés használata szükséges.

(4b) A portfóliókezelést, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei részére értékesített kutatást kizárólag abban az esetben jelöli meg a kibocsátó által támogatottként, ha azt részben vagy egészben a kibocsátó fizeti, és azt a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készítették el.

(4c) Annak biztosítására, hogy a kutatást a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének, valamint a (4a), (4b) és (4d) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készítsék el, az azt elkészítő vagy értékesítő befektetési vállalkozás erre vonatkozó szabályzatot és eljárást fogad el.

(4d) A kibocsátó benyújtja a (4b) bekezdés szerinti kutatást a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, a kutatásnak (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(4e) A (4d) bekezdés szerinti kutatásnak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(4f) A (4d) bekezdés szerinti kutatásnak a Felügyelethez történő benyújtásakor a kibocsátó biztosítja, hogy olyan metaadatokat mellékel hozzá, amelyek jelzik, hogy az információ megfelel a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének. Az ilyen kutatás nem minősül sem a Tpt.-ben meghatározott szabályozott információnak, sem pedig az e törvény szerinti befektetési kutatásnak, és ezért nem tartozik ugyanolyan szintű szabályozási ellenőrzés alá.

(4g) A kibocsátó által támogatott kutatásként megjelölt kutatás kezdőlapján egyértelműen és jól láthatóan szükséges feltüntetni, hogy az a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készült. Minden egyéb, részben vagy egészben a kibocsátó által fizetett, de nem a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően elkészített kutatási anyagot marketingközleményként szükséges megjelölni.”

12. § (1) A Bszt. 41. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Az ügyfeleknek portfóliókezelési vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik felek által végzett befektetési kutatás akkor tekintendő a 40. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének, ha:

- a) az igénybe vett szolgáltatások vagy a kutatási szolgáltatások nyújtását megelőzően a befektetési vállalkozás és a kutatás szolgáltatója megállapodást kötött, amely azonosítja, hogy az igénybe vett szolgáltatásokhoz és kutatáshoz kapcsolódó bármely összevont költség vagy közös kifizetés mely része tulajdonítható a befektetési kutatásnak,

- b) a befektetési vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy az igénybe vett szolgáltatásokért és a befektetési kutatásért járó díjakat együttesen vagy elkülönítetten fizeti, valamint rendelkezésükre bocsátja a díjfizetésre vonatkozó szabályzatát, amely meghatározza a választott fizetési módtól függően nyújtott információk körét, továbbá – együttes díjfizetés esetén – ismerteti a 110. § szerinti összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére szolgáló eljárásait,

- c) a befektetési vállalkozás legalább évente értékeli a felhasznált kutatás minőségét, felhasználhatóságát és értékét, valamint azt, hogy a felhasznált kutatás mennyire járul hozzá a jobb befektetési döntésekhez, vagy

- d) a befektetési vállalkozás az igénybe vett szolgáltatásokért és a harmadik fél által végzett befektetési kutatásért járó fizetés elkülönített módjának választása esetén, a befektetési vállalkozás részére harmadik felek által nyújtott kutatást kizárólag

- da) a befektetési vállalkozás saját forrásaiból finanszírozza, vagy

- db) a befektetési vállalkozás által ellenőrzött külön kutatási fizetési számláról finanszírozza.”

(2) A Bszt. 41. §-a a következő (7c)–(7e) bekezdéssel egészül ki:

„(7c) E fejezet alkalmazásában a pénzügyi eszközökkel végzett ügylet végrehajtásához szervesen kapcsolódó kereskedési megjegyzések és az egyéb személyre szabott kereskedési tanácsadási szolgáltatások nem tekinthetők kutatásnak.

(7d) Ha egy befektetési vállalkozás olyan kutatási szolgáltatótól kap kutatást, amely nem engedélyezett szolgáltató, és nem része olyan pénzügyi szolgáltató csoportnak, amelytől igénybe vett szolgáltatásokat vagy befektetési szolgáltatásokat kínáló befektetési vállalkozás tagja is van, akkor a befektetési vállalkozás számára végzett befektetési kutatás úgy tekintendő, hogy megfelel a 40. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak, és a befektetési vállalkozás eleget tesz a (7a) bekezdés c) pontjában foglalt követelménynek.

(7e) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a harmadik fél által részére végzett kutatással kapcsolatban felmerülő összes, általa ismert költségről, és azokat a befektetési vállalkozás az ügyfelei kérésére évente rendelkezésre bocsátja.”

13. § A Bszt. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást – figyelembe véve az ügyfél pénzeszközeinek tartásához kapcsolódó, az ügyfél jogait esetleg hátrányosan befolyásoló piaci gyakorlatokat is – amely

- a) szakértelemmel és jó hírnévvel rendelkezik, és

- b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.”

14. § A Bszt. XIV. Fejezetében „A befektetési elemzés” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

### „A befektetési kutatás”

15. § A Bszt. 101. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony stratégiákkal, eljárásrendekkel és szabályzatokkal rendelkezik a következő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére:)

„e) a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat jelentős forrásai és hatásai, valamint a szavatolótőkére gyakorolt bármely jelentős hatás, azzal, hogy a vezető testület konkrét terveket és számszerűsíthető célokat dolgoz ki a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban az Európai Unió, vagy egy vagy több tagállama számára rendszerszinten jelentős szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére.”

17. § (1) A Bszt. 154/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az MTF érintett szegmensére olyan hatékony szabályzatok, rendszerek és eljárások vonatkoznak, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben foglalt feltételek és az alábbi feltételek teljesülését:

- a) az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett szegmense egyértelműen elkülönül az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett többi piaci szegmenstől, amit különösen eltérő név, eltérő szabályzat, eltérő marketingstratégia és eltérő reklámtevékenység, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piaci szegmensként bejegyzett szegmenséhez rendelt egyedi piaci azonosító kód határoz meg;

- b) az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben végrehajtott ügyletek egyértelműen elkülönülnek az MTF többi szegmensén belül végzett egyéb piaci tevékenységektől; és

- c) az MTF rendelkezésre bocsátja a Felügyelet kérésére az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben bevezetett eszközök teljes listáját, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piac szegmens működésére vonatkozó minden információt.”

(2) A Bszt. 154/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) és (3a) bekezdésben foglalt feltételek nem érintik az MTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek más, e törvény szerinti, az MTF-ek működésére vonatkozó követelményeinek való megfelelést. A (7) bekezdés sérelme nélkül, az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető további követelményeket írhat elő.”

(3) A Bszt. 154/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha egy kibocsátó pénzügyi eszközét egy kkv-tőkefinanszírozási piac kereskedésébe bevezetik, a pénzügyi eszköz egyidejűleg csak akkor vehet részt a kereskedésben egy másik kkv-tőkefinanszírozási piacon, ha a kibocsátót erről tájékoztatták, és nem volt ellene kifogása. Ilyen esetben azonban a kibocsátónak nincs semmilyen kötelezettsége a vállalatirányítással vagy az induló, folyamatos és alkalmankénti közzétételekkel kapcsolatban az utóbbi kkv-tőkefinanszírozási piac tekintetében. Ha a másik kereskedési helyszín nem kkv-tőkefinanszírozási piac, akkor a kibocsátót tájékoztatni szükséges a másik kereskedési helyszín tekintetében a vállalatirányítással, illetve az induló, folyamatos vagy alkalmankénti közzététellel kapcsolatos, minden rá vonatkozó kötelezettségről.”

18. § A Bszt. 162. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a Felügyelet értékeli és nyomon követi a befektetési vállalkozás által a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat kezelésére alkalmazott gyakorlatok alakulását, beleértve a 101. § (1) bekezdésével összhangban kidolgozott terveket, valamint üzleti modelljeiknek a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekhez való hozzáigazítása terén elért eredményeket.”

19. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés zs) pontja a következő zsk) és zsl) alponttal egészül ki:

(A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során

valamint a 600/2014/EU rendelet és e törvény bármely rendelkezésének sérelme esetén)

- „zsk) a befektetési vállalkozás által elkészített vagy értékesített, kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexnek meg nem felelése esetén felfüggesztheti a kibocsátó által támogatott kutatások befektetési vállalkozások általi értékesítését, valamint

- zsl) figyelmeztetheti a zsk) alpontban foglaltakról a nyilvánosságot.”

(2) A Bszt. 164. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény alkalmazása során)

„i) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy csökkentse a központi szerződő féllel szembeni kitettségeket, vagy igazítsa ki a kitettségeket azokon a számlákon, amelyeken az elszámolások történnek a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban, amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az adott központi szerződő féllel szembeni kitettségekből eredően túlzott koncentrációs kockázat áll fenn.”

21. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„t) a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

(2) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„u) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

22. § A Bszt.

- a) 4. § (2) bekezdés 8. pontjában a „befektetési elemzés” szövegrész helyébe a „befektetési kutatás” szöveg, a „Tpt.” szövegrész helyébe a „piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 35. pontja” szöveg,

- b) 4. § (2) bekezdés 34d. pontjában a „rendszer” szövegrész helyébe a „rendszer vagy multilaterális kereskedési rendszernek olyan szegmense” szöveg,

- c) 5. § (2) bekezdés f) pontjában a „befektetési elemzés” szövegrész helyébe a „befektetési kutatás” szöveg,

- d) 6. § j) pontjában a „pénzben kiegyenlíthető” szövegrész helyébe a „pénzben kiegyenlíthető, tekintettel többek között arra, hogy valamely szabályozott piacon, OTF-en vagy MTF-en kereskednek vele” szöveg,

- e) 17. § (3) bekezdés f) pontjában a „nemek szempontjából semleges” szövegrész helyébe a „nemek szempontjából semleges, az ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyekre vonatkozó” szöveg,

- f) 26/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet)” szövegrész helyébe az „az 596/2014/EU rendelet” szöveg,

- g) 38. § (2) bekezdésében az „a 37/B. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 37. § (2) bekezdésében és a 37/B. § (2) bekezdésében” szöveg,

- h) 39. § (3) bekezdésében a „gyakorlását felfüggeszti” szövegrész helyébe a „gyakorlását felfüggeszti és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről” szöveg,

- i) 40. § (4) bekezdésében a „befektetési elemzést” szövegrész helyébe a „befektetési kutatást” szöveg,

- j) 60. § (4) bekezdésében a „gondossággal választja ki” szövegrész helyébe a „gondossággal választja ki figyelemmel a pénzeszközök esetleges diverzifikációjára” szöveg,

- k) 76. §-ában a „befektetési elemzést” szövegrész helyébe a „befektetési kutatást” szöveg,

- l) 101. § (1) bekezdés c) pontjában a „vezetnek, valamint” szövegrész helyébe a „vezetnek,” szöveg,

- m) 101. § (1) bekezdés d) pontjában a „fedezése érdekében.” szövegrész helyébe a „fedezése érdekében, valamint” szöveg,

- n) 117. § (4) bekezdésében a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)” szövegrész helyébe a „648/2012/EU rendelet” szöveg,

- o) 123/A. § (2) bekezdésében az „összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámolójához” szövegrész helyébe az „összevont (konszolidált) éves beszámolójához” szöveg,

- p) 154/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) vagy (3a) bekezdésben” szöveg,

- q) 164. § (1) bekezdés zs) pont zsi) alpontjában a „részvételtől, valamint” szövegrész helyébe a „részvételtől,” szöveg,

- r) 164. § (1) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában a „gyakorlását” szövegrész helyébe a „gyakorlását és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről” szöveg és a „kötelezettségét.” szövegrész helyébe a „kötelezettségét,” szöveg

lép.

23. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. §-a a következő 25c. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„25c. számlaegyenleg-kezelési szolgáltatás: olyan átutalás, amelyet a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a számlatulajdonossal kötött megállapodás alapján, a fizető fél külön rendelkezése nélkül, automatikusan hajt végre a fizetési számláról annak meghatározott egyenlegéig,”

24. § (1) A Pft. 55/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Hpt. hatálya alá tartozó, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából központi visszaélésszűrő rendszert is működtet, a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadja a pénzügyi vállalkozás által működtetett fizetési rendszerben feldolgozandó, elszámolandó, teljesítendő, forint fizetési megbízásoknak, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtott deviza- és határon átnyúló átutalási megbízásoknak, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti forint és deviza átutalási megbízásoknak a 2. mellékletben meghatározott adatkörbe tartozó adatait. A pénzforgalmi szolgáltató ezen kötelezettségének a pénzforgalmi szolgáltató saját ügyfelei közötti fizetési megbízásokat kivéve az azonnali átutalási megbízások esetében azoknak a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás felé feldolgozás céljából történő továbbítását megelőzően, egyéb fizetési műveletek esetében a központi visszaélésszűrő rendszert működtető pénzügyi vállalkozás által meghatározott időpontban tesz eleget.”

(2) A Pft. 55/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltató saját döntése alapján adja át a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére azon fizetési műveleteknek a 2. mellékletben meghatározott adatkörbe tartozó adatait, amelyeket

- a) a számlaegyenleg-kezelési szolgáltatás keretében,

- b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1a)–(1e) bekezdése alapján teljesít.”

25. § A Pft. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

26. § A Pft.

- a) 55/D. § (4) bekezdésében a „csalás gyanújáról vagy csalásról” szövegrész helyébe a „csalás gyanújáról, csalásról vagy ezek alaptalanságáról” szöveg,

- b) 2. melléklet 2. pontjában a „küldő neve;” szövegrész helyébe a „küldő ügyfél neve, valamint a fizetési kérelmet küldő szolgáltató azonosítója;” szöveg,

- c) 2. melléklet 10. pontjában a „neve és azonosító” szövegrész helyébe az „azonosító” szöveg,

- d) 2. melléklet 16. pontjában a „vonatkozó” szövegrész helyébe a „vonatkozó, pénzforgalmi szolgáltató számára elérhető” szöveg

lép.

28. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 49. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az MNB eljárásaiban az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)

„c) folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az MNB az adott cselekmény kapcsán a közigazgatási szankció kiszabását felfüggesztheti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig.”

29. § (1) Az Mnbtv. 75. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:)

„j) a felelős személlyel szemben ugyanazon jogsértésért korábban megállapított büntetőjogi jogkövetkezményre.”

(2) Az Mnbtv. 75. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A büntetőjogi felelősség megállapítását követően ugyanazon cselekményért bírság és intézkedésként tevékenység végzésétől való eltiltás nem alkalmazható.”

30. § Az Mnbtv. 185/A. §-a következő 25. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„25. az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

31. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 107. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül]

„d) hatékony eljárásokat alkalmaz azon kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyekkel rövid, közép- és hosszú távon szembesül vagy szembesülhet, ideértve a rövid, közép- és hosszú távú ESG-kockázatokat is, valamint a központi felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatokat, figyelembe véve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 7a. cikkében meghatározott feltételeket,”

32. § A Hpt. 108. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézet által az (5) bekezdés b) pontja szerinti központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatok kezelésére alkalmazott gyakorlatok alakulását, beleértve a 109. § (2a) és (2b) bekezdéssel összhangban kidolgozott terveket, valamint üzleti modelljének a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekhez való hozzáigazítása terén elért eredményeket.”

33. § A Hpt. 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vezető testület konkrét terveket és számszerűsíthető célokat dolgoz ki a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban egy vagy több EGT-állam számára rendszerszinten jelentős szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére.”

34. § A Hpt. 185. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felügyelet előírhatja a hitelintézet számára, hogy egy központi szerződő féllel szembeni kitettségéből eredően túlzott koncentrációs kockázat fennállása esetén csökkentse az adott központi szerződő féllel szembeni kitettségét, vagy azokon a számlákon, amelyeken az elszámolások történnek, igazítsa ki a kitettségét a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban.”

35. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

36. § A Hpt.

- a) 96/A. § (3) bekezdésében az „elsődleges alapvető” szövegrész helyébe az „alapvető” szöveg,

- b) 131. § (5) bekezdésében a „gyakorlását felfüggeszti” szövegrész helyébe a „gyakorlását felfüggeszti és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről” szöveg,

- c) 172. § (5) bekezdésében az „eleget tegyen” szövegrész helyébe a „megfeleljen” szöveg,

- d) 173. § (5) bekezdésében a „követő tíz munkanapon belül” szövegrész helyébe a „követően kellő időben” szöveg,

- e) 175. § (3) bekezdésében az „anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság” szövegrész helyébe az „anyavállalat, befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság” szöveg,

- f) 284. § (3) bekezdésében az „a visszaélési kockázati információkat nem teszi” szövegrész helyébe az „az azonnali átutaláshoz kapcsolódó visszaélési kockázati információkat a fizetési rendszer keretében teszi” szöveg,

- g) 284. § (4) bekezdésében a „csalás gyanújára vagy csalásra” szövegrész helyébe a „csalás gyanújára, csalásra vagy ezek alaptalanságára” szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti a Hpt. 7. § (3) bekezdés p) pontjában a „hitelintézet esetén” szövegrész.

38. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a következő 63c. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„63c. központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;”

39. § A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„m) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

40. § A Kbftv. 6. § (2) bekezdésében az „a)–c) pontban” szövegrész helyébe az „a)–d) pontban” szöveg lép.

41. § A nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény 4. § 16. pontjában a „személyeinek,” szövegrész helyébe a „személyeinek, felügyelő bizottsági tagjainak,” szöveg lép.

A Tpt. 25. számú melléklete a következő 39. és 40. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

- „39. a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

- 40. az (EU) 2017/1129, az 596/2014/EU és a 600/2014/EU rendeletnek az uniós tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2809 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

A Pft. 2. melléklete a következő 9a. ponttal egészül ki:

[A pénzforgalmi szolgáltató által az 55/D. § (1) bekezdése alapján a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadandó adatok köre:]

- „9a. a 9. ponttól eltérően a rendszeres átutalás és egyéb terhelési nappal ellátott átutalási megbízás, valamint a fedezethiány miatt sorba állított fizetési megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltatóhoz való beérkezés időpontja, ideértve a fizetési művelet lebonyolításához használt informatikai rendszerekben generált időbélyegzőket is;”

A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő u) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

- „u) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)