2026. évi XXIX. törvény — mi változott? 2026. július 20.

1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB. tv.) 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően – jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján – az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott forrásokból finanszírozott programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:]

„c) pénzügyi lebonyolítást, ideértve a forrás kiutalása keretében a devizanemek közötti átváltást is;”

2. § Az MFB. tv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan személy, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, amely

- a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, kivéve a természetes személyeket (ideértve a mezőgazdasági őstermelőket és az őstermelők családi gazdaságának tagját is) és a társasházakat, továbbá

- b) a tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok személye a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerint beazonosítható.”

3. § Az MFB. tv. „Az MFB Zrt. kormányzati kapcsolatai” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az állam a központi költségvetés terhére a Kormány egyedi határozatával készfizető kezességet az MFB Zrt. javára abban az esetben vállalhat, ha

- a) az adott ügylet vagy ügyletek nemzetgazdasági szempontból indokolt fejlesztési, beruházási feladatot valósítanak meg és

- b) a fejlesztési, beruházási cél más módon nem érhető el.

(2) A Kormánynak az MFB Zrt. javára vállalt készfizető kezességvállalásról szóló határozatai nyilvánosak.”

4. § Az MFB. tv. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az MFB Zrt. a Hpt. 110. §-a szerinti kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel.”

5. § Az MFB. tv. „Az MFB Zrt. prudens működésére vonatkozó szabályok” alcíme a következő 9/B–9/D. §-sal egészül ki:

„9/B. § Amennyiben az MFB Zrt. közvetlenül vagy pénzügyi intézményeken keresztül hitelt vagy kölcsönt nyújt több ügyfélnek, több ügyfél javára kezességet vagy garanciát vállal, vagy kollektív befektetési alapokba fektet (a továbbiakban: program) előre meghatározott feltételek mellett, akkor a program

- a) szükségességét alátámasztó piaci hiányosságról szóló elemzését,

- b) által biztosított ösztönző hatásra vonatkozó elemzését,

- c) szükségességére és arányosságára vonatkozó elemzését, valamint

- d) hatékonysága értékelésének módját és gyakoriságát

a program bejelentésekor nyilvánosságra hozza.

9/C. § Amennyiben a pénzügyi közvetítő vagy alapkezelő kiválasztása során az MFB Zrt. közbeszerzési eljárást nem köteles lefolytatni, a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt az MFB Zrt. nyílt, nyilvános, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot biztosító kiválasztási folyamat során választja ki.

9/D. § Az MFB Zrt. minden év június 15. napjáig könyvvizsgálót bíz meg a szervezeti integritását, az összeférhetetlenség feltárását, a kettős finanszírozás megelőzését, a jogszabályi megfelelést biztosító folyamatszabályozást, valamint a pénzügyi közvetítők és alapkezelők díjazásának átláthatóságát biztosító folyamatainak vizsgálatával.”

6. § Az MFB. tv. V/A. Fejezete a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) Amennyiben az MFB Zrt.-ben tőkeemelésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanács rendelet (a továbbiakban: 2021/241 EU rendelet) keretében, az Európai Unió Tanácsa végrehajtási határozatával jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján biztosított forrásból (a továbbiakban: HET-forrás) kerül sor, a tőkeemelés összegének megfelelő összeg csak a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak megfelelő finanszírozásra fordítható.

(2) A Kormány határozatban állapítja meg, hogy az MFB Zrt. tőkeemelésére fordított forrás mekkora részben minősül HET-forrásnak.

(3) HET-forrás felhasználására kizárólag a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság előzetes, a forrásfelhasználás jogszerűségét, a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak való megfelelőségét, valamint a forrásfelhasználás szakmai értékelését tartalmazó véleménye alapján kerülhet sor.

(4) Az MFB Zrt. a HET-forrásból finanszírozott programok esetében minden esetben közzéteszi az ügyfél nevét, valamint az ügylet összegét.”

7. § Az MFB. tv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazgatóság 5–9 tagból áll. Az igazgatóság tagjait a miniszter – ötéves időtartamra – nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság tagjai egy alkalommal újra kinevezhetőek. Az igazgatóság élén az elnök áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.”

8. § Az MFB. tv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjai egy alkalommal újra kinevezhetőek.”

9. § (1) Az MFB. tv. 18. §-a a következő (4c)–(4f) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Nem lehet az MFB Zrt. igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, vagy az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vállalkozás (a továbbiakban: leányvállalat) vezető testületének tagja vagy ügyvezetője, aki

- a) politikai szolgálati jogviszonyban,

- b) biztosi jogviszonyban,

- c) kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, vagy

- d) közhatalmi döntés befolyásolását vagy a közhatalommal szemben érdekérvényesítést célzó tevékenységet üzletszerűen folytat megbízás alapján,

a jogviszony fennállása alatt, valamint az annak megszűnését követő hat hónap elteltéig.

(4d) Az igazgatóság tagját a miniszter csak a felügyelő bizottság írásbeli javaslata alapján hívhatja vissza, amennyiben a felügyelő bizottság hitelt érdemlően, az indok alapos feltárásával alátámasztja, hogy az igazgatóság tagja

- a) piaci szereplőtől vagy külső szervezettől kapott utasításnak megfelelően járt el;

- b) megszegte a szakmai etikai szabályokat, az MFB Zrt. magatartási és etikai szabályait, az igazgatósági tagsággal együtt járó kötelezettségeit, vagy piaci visszaélést követett el;

- c) tartós egészségügyi okok vagy egyéb objektív körülmények miatt fizikailag vagy mentálisan képtelenné vált az igazgatósági tagsággal együtt járó kötelezettségei teljesítésére, vagy személyében a vezetői alkalmasság feltételei már nem állnak fenn;

- d) összeférhetetlenségi ok áll fenn vele szemben, és az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg;

- e) nem működik együtt az igazgatóság tagjaival, megtagadja, hogy az előterjesztésekkel kapcsolatos álláspontját kifejtse, szakmailag alátámassza, és ezzel akadályozza az MFB Zrt. feladatainak teljesítését.

(4e) A felügyelő bizottság tagját a miniszter csak abban az esetben hívhatja vissza, ha

- a) megszegte a szakmai etikai szabályokat, az MFB Zrt. magatartási és etikai szabályait, a felügyelő bizottsági tagsággal együtt járó kötelezettségeit vagy piaci visszaélést követett el;

- b) tartós egészségügyi okok vagy egyéb objektív körülmények miatt fizikailag vagy mentálisan képtelenné vált a felügyelőbizottsági tagsággal együtt járó kötelezettségei teljesítésére, vagy személyében a vezetői alkalmasság feltételei már nem állnak fenn;

- c) összeférhetetlenségi ok áll fenn vele szemben, és az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.

(4f) Az MFB Zrt. a vezetői alkalmassági és összeférhetetlenségi követelményeket szabályzatban rögzíti, és a szabályzat rendelkezéseit az MFB Zrt. a leányvállalatok vezető testületének tagjaira vagy ügyvezetőjére is alkalmazni rendeli. A vezetői alkalmassági és értékelési szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.”

(2) Az MFB. tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagja személyében fennálló összeférhetetlenség esetén a miniszter írásban felszólítja az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére. Alkalmazott személyében fennálló összeférhetetlenség esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólítja az alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az alkalmazott az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, munkaviszonya megszűnik.”

10. § Az MFB. tv.

- a) 1. § (2) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért” szövegrész helyébe az „a gazdaságfejlesztésért” szöveg,

- b) 5. § (11) bekezdésében a „tőke- és kamatkiegyenlítés” szövegrész helyébe a „tőkekiegyenlítés” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az MFB. tv.

- a) 2. § nyitó szövegrészében az „ , a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény szerinti források” szövegrész,

- b) 2. § f) és g) pontja,

- c) 2. § i) pontja,

- d) 2. § n) pontja,

- e) 2. § p) pontja,

- f) 5. § (10a) bekezdése,

- g) 8. § (1b) bekezdése,

- h) 8. § (2) bekezdésében a „110. §,” szövegrész.

- i) 18. § (5) bekezdésében az „az (1)–(4) bekezdésben meghatározott” szövegrész.

12. § Hatályát veszti a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény.