2026. évi XXIII. törvény — mi változott? 2026. június 28.

1. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel vagy (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására. A vizsgálat nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, valamint nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását. A folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári peres vagy közigazgatási hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottság működését, ha a vizsgálat tárgya közpolitikai, közpénzügyi, intézményi, szervezeti, tulajdonosi, irányítási, vezetési, ellenőrzési, felügyeleti vagy személyi összefüggések feltárására irányul, és nem érinti az ügy érdemi bírósági vagy hatósági eldöntését.”

(2) Az Ogytv. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el. E bekezdés alkalmazásában az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselőnek minősül az a képviselő is, aki olyan párt országgyűlési képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett Kormány megbízatásának időszakában nem rendelkezett országgyűlési képviselőcsoporttal.”

2. § Az Ogytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az Ogytv. a következő 25/A–25/I. §-sal egészül ki:

„25. § (1) A vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a vizsgálóbizottság elnöke határozatában erre kötelez (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett).

(2) Az együttműködésre kötelezettet a vizsgálóbizottság elnökének (1) bekezdés szerinti határozatának megfelelően együttműködési kötelezettség terheli, amely lehet

- a) adatszolgáltatási kötelezettség,

- b) megjelenési kötelezettség, illetve

- c) nyilatkozattételi kötelezettség.

(3) Ha az együttműködésre kötelezett a vizsgálóbizottság elnöke által hozott – az (1) bekezdésben foglalt – határozatnak nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.

(4) A vizsgálóbizottság és a vizsgálóbizottság elnöke az ügy érdemére kiható érdemi döntést nem hoz. A vizsgálóbizottság elnöke az eljárása során, az e törvényben meghatározott eljárási cselekmények és intézkedések biztosítása érdekében határozatot hozhat, amely nem minősül érdemi döntésnek, bírósági vagy hatósági határozatnak, ezért ellene jogorvoslattal élni az e törvényben meghatározott esetekben lehet.

(5) A határozatok kötelező tartalmára, ideértve az indokolást is, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A határozat – ideértve az idézést is – kézbesítésére Ákr. 85–87. §-át kell alkalmazni.

(6) Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság javaslata alapján, a vizsgálóbizottság elnöke az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő igazolt költségeknek az együttműködésre kötelezett részére való megtérítéséről határozhat.

(7) Az adatkezelésre az Ákr. 27. §-át – valamennyi együttműködésre kötelezett esetében – kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett személyes adatai vagy az együttműködésre kötelezett által kezelt személyes adatok zárt kezelését az Ákr. 28. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával.

(8) A vizsgálóbizottsági eljárásban az együttműködésre kötelezettet megilletik az Ákr.-ben szabályozott, az ügyféli nyilatkozattételre, nyelvhasználatra, valamint a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére vonatkozó jogok. A kapcsolattartásra – ha az együttműködésre kötelezett nem képviselő – az Ákr. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a kapcsolattartás módját a vizsgálóbizottság választja meg.

25/A. § (1) Az együttműködésre kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során köteles a rendelkezésére álló, a vizsgálóbizottság által meghatározott, a vizsgálat tárgyával közvetlenül összefüggő adatokat, információkat és iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt észszerű – legalább 5 napos – határidőn belül átadni.

(2) Az együttműködésre kötelezettet adatszolgáltatásra kötelező határozatot a vizsgálóbizottság elnöke hozza meg. A határozatban az együttműködésre kötelezettet jogaira és kötelezettségeire figyelmeztetni kell, így különösen figyelmeztetni kell arra, hogy

- a) ha adatot szolgáltat, köteles a legjobb tudomása szerint valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, és

- b) az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény.

(3) A vizsgálóbizottságnak az együttműködésre kötelezetthez címzett adatkérésben meg kell jelölnie az adatkérés célját, tárgyát, jogalapját, a kért adatok, információk és iratok körét, a teljesítési határidőt, valamint az adatszolgáltatás megtagadásának lehetséges törvényes okait.

(4) Nem rendelhető el meghatározatlan célú, aránytalanul széles körű, a vizsgálat tárgyával összefüggésben nem álló, vagy más állami szerv Alaptörvényben vagy törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását közvetlenül veszélyeztető adatszolgáltatás.

(5) A vizsgálóbizottság a személyes adatot kizárólag a vizsgálat céljának eléréséhez szükséges és arányos mértékben kezelhet.

(6) Az adatszolgáltatásra kötelezett a vizsgálóbizottság felhívásában megjelölt határidőn belül jelezheti, ha az adatkérés teljesítése törvényes titoktartási kötelezettséget, minősített adat védelmét, személyes adatok védelmét vagy más alapvető jogot érint. Az együttműködésre kötelezett a megtagadás jogalapját és annak alapjául szolgáló körülményeket köteles valószínűsíteni.

25/B. § (1) A vizsgálóbizottság elnöke szükség esetén az együttműködésre kötelezettet megidézi a vizsgálóbizottság által megjelölt helyre. Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság elnöke, méltányolható okból a megjelölt helyszíntől eltérhet.

(2) Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az együttműködésre kötelezett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal értesüljön.

(3) Az idézésben meg kell jelölni, hogy az együttműködésre kötelezettet vizsgálóbizottság milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az együttműködésre kötelezettet figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire.

(4) Ha az együttműködésre kötelezett a szabályszerű idézés ellenére a megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a megjelenési kötelezettség

- a) első elmulasztása esetén százezer forint,

- b) ugyanazon vizsgálóbizottság előtt ugyanazon ügyben történő második és minden ezt követő elmulasztása esetén egymillió forint

bírságot köteles fizetni az Országgyűlés Hivatala részére.

(5) Az együttműködésre kötelezett kérelmére, a vizsgálóbizottság javaslata alapján, az egyedi eset körülményeinek figyelembevételével, a jogellenes magatartás csekély súlya vagy egyedi méltányossági kérelem alapján a vizsgálóbizottság elnöke a bírság mértékét enyhítheti vagy a bírságot elengedheti.

(6) A bírságot a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki.

(7) Ha az együttműködésre kötelezett képviselő, a bírságot a házelnök szabja ki a vizsgálóbizottság elnökének kezdeményezése alapján, amelyet az 52. §-ban foglaltak szerint kell közölni az érintett képviselővel.

(8) A (4) bekezdés szerinti bírság az Országgyűlés Hivatala bevételét képezi.

(9) A (4) bekezdés szerinti meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

25/C. § (1) A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles a vizsgálat tárgyával összefüggő, általa ismert lényeges tényekről legjobb tudomása szerint nyilatkozni. Az együttműködésre kötelezett nyilatkozattétele a vizsgálóbizottság előtt szóban (meghallgatás), vagy a vizsgálóbizottság elnökének döntése szerint – határidő tűzése mellett – írásban is teljesíthető.

(2) A vizsgálóbizottság a meghallgatás megkezdése előtt, illetve a nyilatkozattételre való felhívásban tájékoztatja az együttműködésre kötelezettet jogairól, kötelezettségeiről, a nyilatkozattétel megtagadásának lehetséges törvényes okairól, az önvádra kötelezés tilalmáról, továbbá arról, hogy az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása bűncselekmény.

(3) Az együttműködésre kötelezett nem kötelezhető vélemény, politikai értékítélet, jogi minősítés vagy olyan következtetés megfogalmazására, amely nem tényállítás.

(4) A meghallgatás során biztosítani kell az emberi méltóság, a tisztességes eljárás és védelemhez való jog érvényesülését, ez azonban nem akadályozhatja az együttműködésre kötelezett személyes meghallgatását.

(5) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az együttműködésre kötelezett jogosult a jegyzőkönyv rá vonatkozó részét megismerni, arra észrevételt tenni, és kérni észrevételének jegyzőkönyvhöz csatolását.

25/D. § (1) Amennyiben az együttműködésre kötelezett adatszolgáltatási, megjelenési vagy nyilatkozattételi kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, igazolásnak van helye.

(2) Az igazolási kérelmet a vizsgálóbizottsági ülés napjától vagy az együttműködési kötelezettség teljesítésének határozatban megszabott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott az együttműködésre kötelezett tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével kezdődik. Három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek igazolják, hogy a tőle elvárható gondossággal járt el. Adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíteni kell.

(4) Az igazolási kérelemről a vizsgálóbizottság elnöke indokolt határozattal dönt.

(5) Az igazolási kérelmet a vizsgálóbizottság elnöke indokolással ellátott határozattal elutasítja, ha az elkésett, nem az együttműködésre kötelezettől származik, a korábbival azonos tartalmú és új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, vagy ha az adatszolgáltatási vagy iratátadási határidő elmulasztása esetén az együttműködésre kötelezett az elmulasztott kötelezettséget nem pótolta, holott az lehetséges volt.

25/E. § (1) A vizsgálóbizottság előtt nem hallgatható meg

- a) a Be. szerinti védő olyan tényről, adatról vagy körülményről, amelyről védői tevékenysége ellátása során szerzett tudomást, kivéve, ha a titoktartási kötelezettség alól a jogszabály szerint felmentést kapott,

- b) az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, valamint a törvény alapján hivatásbeli titoktartásra kötelezett személy arról, amire titoktartási kötelezettsége fennáll,

- c) az, akitől testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható a 25/D. §-nak megfelelő nyilatkozat,

- d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

(2) Az együttműködésre kötelezett meghallgatásának az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tilalma az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő a vizsgálóbizottság megkeresésére dönt a felmentés megadásáról vagy a titoktartási kötelezettség fenntartásáról. A felmentésre irányuló megkeresésben pontosan meg kell jelölni azokat a kérdéseket és adatköröket, amelyekre a felmentést kérik. A minősítő felmentést megtagadó döntése a vizsgálóbizottság előtt nem vitatható.

(4) A vizsgálóbizottság a titoktartási kötelezettséggel érintett adatot kizárólag zárt ülésen, az adat védelmére irányadó külön jogszabályok megtartásával kezelheti.

25/F. § (1) Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva – a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve – titoktartásra köteles, a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást megtagadhatja, ha annak teljesítésével titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha jogszabályban meghatározottak szerint ez alól az arra jogosult felmentette.

(2) A titoktartási kötelezettség a jogszabályban meghatározott ideig áll fenn, ha az együttműködésre kötelezett az alól nem kapott felmentést.

(3) A titoktartási kötelezettség fennállására történő hivatkozás esetén az együttműködésre kötelezett köteles megjelölni a megtagadás jogalapját és a titoktartási kötelezettség fennállását valószínűsítő körülményeket.

25/G. § (1) Aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben a nyilatkozattételt megtagadhatja.

(2) A nyilatkozattétel (1) bekezdés szerinti megtagadása miatt az együttműködésre kötelezettel szemben bírság, elővezetés vagy más hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakra az együttműködésre kötelezettet a meghallgatás megkezdése előtt kifejezetten figyelmeztetni kell.

25/H. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást, ha azzal a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét vagy az információforrás azonosítására alkalmas adatot fedne fel.

(2) A nyilatkozattétel vagy adatszolgáltatás (1) bekezdésben meghatározott akadálya az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

25/I. § (1) Az együttműködésre kötelezettet az együttműködési kötelezettsége teljesítése során, így különösen a vizsgálóbizottság előtti eljárás során meghatalmazott jogi képviselő segítheti.

(2) A jogi képviselő a meghallgatás során jelen lehet, az együttműködésre kötelezett jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan észrevételt tehet, valamint indítványozhatja a nyilatkozattétel megtagadására okot adó körülmények jegyzőkönyvben történő rögzítését.

(3) A jogi képviselő az együttműködésre kötelezett helyett nyilatkozatot nem tehet, a vizsgálóbizottság által feltett kérdésekre nem válaszolhat.

(4) A jogi képviselő az eljárás lefolytatását nem akadályozhatja.”

4. § Az Ogytv. 26. §-a a következő (1) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követően jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, a levont következtetéseket és a szükségesnek tartott intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A vizsgálóbizottság bármely tagja jogosult különvélemény vagy kisebbségi vélemény csatolására, amely a jelentés elválaszthatatlan részét képezi.”

5. § Az Ogytv. 51. alcíme a következő 145/I. §-sal egészül ki:

„145/I. § Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított rendelkezéseket az azok hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre és már felállított vizsgálóbizottságokra is alkalmazni kell.”

6. § Az Ogytv. 146. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 10. és a 10/A. alcím, a 145/I. §, valamint a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) Az I–III. Fejezet, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, a 41. alcím, a 42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (7), (9), (11), (12) és (16) bekezdése, a 145/I. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”

7. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a következő alcímmel egészül ki:

### „Országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása

350/B. § (1) Aki az Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt, az Országgyűlésről szóló törvény alapján fennálló adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségének alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vizsgálóbizottság előtt tett nyilatkozatában vagy adatszolgáltatása során a vizsgálat tárgyával közvetlenül összefüggő lényeges tényt hamisan állít, lényeges tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját érdemben akadályozza.

(3) Nem valósítja meg az (1)–(2) bekezdés szerinti bűncselekményt

- a) aki a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást amiatt tagadja meg, mert azzal magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

- b) aki törvényben meghatározott titoktartási kötelezettségének tesz eleget,

- c) aki véleményt, politikai értékítéletet vagy jogi álláspontot fogalmaz meg,

- d) aki a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti titoktartási kötelezettségének tesz eleget.

(4) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott cselekmény valamely bűncselekmény elkövetésének elősegítésére vagy annak leplezésére irányul, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.”