2026. évi XVIII. törvény — mi változott? 2026. augusztus 26.

#### 7. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

15. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti.”

(2) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti kizárást az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles kezdeményezni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.

(7) Ha az Integritás Hatóság a (6) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a vagyonnyilatkozat kapcsán a (6) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével az Állami Számvevőszék elnökével szemben bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottságánál.

(8) A bírság kiszabására az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az Integritás Hatóság (7) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – a bizottság százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Állami Számvevőszékre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az Állami Számvevőszék elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

16. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevőszék elnöke, ha az alelnök nem tesz eleget az e törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, továbbá, ha neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el.”

17. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az Állami Számvevőszék alelnöke vagyonnyilatkozata kapcsán a (8) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az Állami Számvevőszék elnöke a jelentés megállapításainak figyelembevételével az Állami Számvevőszék alelnökének a 20. § (2) bekezdése szerint megállapított illetményét a 21. § szerint – egy év határozott időtartamban legfeljebb 10%-kal – csökkentett mértékben állapítja meg.”

18. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 35/D. §-sal egészül ki:

„35/D. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

#### 9. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

22. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 16. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.

(8) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az alapvető jogok biztosának vagyonnyilatkozata kapcsán a (7) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az összeférhetetlenségi bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az alapvető jogok biztosa a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén az összeférhetetlenségi bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

23. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosának helyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja.”

(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 17. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság köteles indítványozni.

(8) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében az alapvető jogok biztosa helyettese vagyonnyilatkozata kapcsán a (7) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével az ellenőrzést a (7) bekezdés szerinti bizottság haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(9) Az alapvető jogok biztosa helyettese a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(10) Az Országgyűlés a (9) bekezdés szerinti kérelem esetén a bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

24. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/H. §-sal egészül ki:

„45/H. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

25. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (6) és (8) bekezdésében az „a tagjai tekinthetnek be” szövegrész helyébe „a tagjai és az Integritás Hatóság tekinthetnek be” szöveg lép.

27. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében

- a) az államháztartásról szóló törvény szerinti törzskönyvi jogi személyek – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével –,

- b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok,

- c) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek,

- d) az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok,

- e) az a) és b) pontban meghatározott szervek által létrehozott alapítványok, valamint

- f) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

(a továbbiakban együtt: a felületen közzétételre kötelezettek) – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdésében, valamint 7/I. §-ában meghatározott adatok kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik. A közzétételre kötelezettek a kéthavi rendszerességgel megtett adatszolgáltatások alkalmával a soron következő adatszolgáltatás határnapját megelőző 30. napig keletkezett adatokat teszik közzé.”

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felületen közzétételre kötelezettek a felületen az ötmillió forintot meghaladó, az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan)

„a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások, azzal, hogy e § alkalmazásában ide kell érteni az államháztartás önkormányzati alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatásokat is – kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond –,”

(adatait teszik közzé.)

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a felületen közzétételre kötelezettek – a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett – az alábbi bontásban teszik közzé:

- a) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben

- aa) a szerződés megnevezése (típusa), kelte (az aláírás dátuma), annak megjelölése, hogy a kedvezményezett természetes vagy jogi személynek minősül-e, a kedvezményezett neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a támogatás tárgya, és a támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró, illetve – amennyiben megtörtént – a kifizetés időpontja, a támogatás összege és pénzneme, valamint

- ab) a 2. mellékletben meghatározott, az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén – az aa) alponton túlmenően – a kedvezményezett besorolása, a támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolása (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása), a támogatás formájának megjelölése, odaítélésének napja, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölése, a támogatás európai bizottsági hivatkozási száma,

- b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben

- ba) a szerződés megnevezése (típusa), kelte (az aláírás dátuma), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a szerződés tárgya és értéke – ideértve az elérendő célt, a szerződés keretében teljesítendő feladatot is –, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint

- bb) közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén – a ba) alponton túlmenően – a közbeszerzési dokumentumok – beszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő által előzetesen közzétett dokumentumok – felsorolása, a becsült érték, a közbeszerzési eljárás fajtája, időpontja, a beérkezett ajánlat (ajánlatok) száma, az ajánlattevő (ajánlattevők) neve és adószáma, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített egyedi azonosítók [az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) szerinti szerződésazonosító, továbbá az eljárás EKR azonosítója, az eljárásra mutató hivatkozással együtt], a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) és a teljesítésben közvetlenül közreműködő más beszállító (beszállítók) vagy kapacitásszolgáltató (kapacitásszolgáltatók) neve és adószáma, az alvállalkozók teljesítésének tervezett és megvalósult aránya, illetve – amennyiben annak díja meghatározott – annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés – beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is – részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.”

#### 11. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

31. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója (a továbbiakban: családtag) az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatára megállapított tartalmú és formájú vagyonnyilatkozatát.”

(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az Alkotmánybíróság elnöke – érintettsége esetén elnökhelyettese – kezdeményezi a 16. § (5) bekezdés szerinti eljárást.

(6) Ha az Integritás Hatóság az (5) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozata kapcsán a (5) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság elnöke – érintettsége esetén elnökhelyettese – kezdeményezésére százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapíthat meg az alkotmánybíróval szemben, amelyről az Alkotmánybíróság teljes ülése hoz határozatot. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Alkotmánybíróságra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.”

32. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 36/C. §-sal egészül ki:

„36/C. § (1) Az Alkotmánybíróság a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 185. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó jogorvoslati kérelemre jár el. A jogorvoslati kérelemben – a vonatkozó iratok szükség szerinti egyidejű megküldésével – meg kell jelölni azon okokat, amelyek alapján az indítványozó megítélése szerint a Kúriának a magatartásra kötelezés tárgyában hozott döntése nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek.

(2) Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(3) Ha nincs helye a (2) bekezdés szerinti visszautasításnak, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről a Kit. 185. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül dönt.

(4) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az indítványozó jogorvoslati kérelme megalapozott, a Kúria döntését megsemmisíti, egyéb esetben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.

(5) A jogorvoslati kérelem alapján az elnök gondoskodik az ügynek a Kit. 185. § (4) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.”

33. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 74/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Alkotmánybíróság tagja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

34. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

- a) 11. § (3) bekezdésében az „egy év elteltével” szövegrész helyébe a „három év elteltével” szöveg,

- b) 11. § (4) bekezdésében az „egy évig őrzi” szövegrész helyébe a „három évig őrzi” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

- a) 1. § c) pontja,

- b) 16/A. alcíme.

#### 13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

37. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 74. alcíme a következő 207/A. §-sal egészül ki:

„207/A. § (1) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a bíró vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni.

(2) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az OBT az ellenőrzési eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot tájékoztatja.

(3) Ha az Integritás Hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a bíró vagyonnyilatkozata kapcsán a (2) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, az OBT az ellenőrzési eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá – az ellenőrzési eljárás megállapításainak figyelembe vételével – százezertől ötmillió forintig terjedő vagyoni szankciót alkalmazhat a bíróval szemben.”

38. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 209. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozatával összefüggésben vizsgálatot indít, az ezen adatokat tartalmazó borítékok felbontását követően a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni.

(5) Ha az Integritás Hatóság a (4) bekezdés vizsgálata alapján hozott jelentésében azt állapítja meg, hogy a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbizottság az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, továbbá a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl, annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot is tájékoztatja.

(6) Ha az Integritás Hatóság a (4) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a Kúria elnöke vagy az OBH elnöke vagyonnyilatkozata kapcsán az (5) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor a csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, kezdeményezi az (5) bekezdés szerinti vizsgálóbizottság eljárását, amely az ellenőrzést haladéktalanul lefolytatja, és ha az Integritás Hatóság (4) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés bíróságokra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(7) A Kúria elnöke vagy OBH elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(8) Az Országgyűlés a (7) bekezdés szerinti kérelem esetén a vizsgálóbizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

39. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 203. § (1) bekezdésében a „mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szövegrész helyébe a „mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság, továbbá az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás esetén” szöveg lép.

40. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 211. §-ában a „197–207. §” szövegrész helyébe a „197–207/A. §” szöveg lép.

41. § Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 232/X. § (1) bekezdésében az „A szolgálati viszony szünetelését követően a bírót a választása szerinti ítélőtáblára kell beosztani.” szövegrész.

#### 14. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

42. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. Az összeférhetetlenséget

- a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés,

- b) a legfőbb ügyész helyettes esetében a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök

állapítja meg.”

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 44. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az összeférhetetlenség megállapítását – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök, illetve a legfőbb ügyész kezdeményezi.

(4) Ha az Integritás Hatóság a (3) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében a vagyonnyilatkozat kapcsán a (3) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével

- a) a legfőbb ügyésszel szemben az (5)–(7) bekezdés szerint bírság kiszabását kezdeményezi az Országgyűlés Mentelmi Bizottságánál,

- b) a legfőbb ügyész helyettesével szemben fegyelmi eljárást kezdeményez a legfőbb ügyésznél.

(5) A bírság kiszabására az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az eljárás alapján megállapításra kerül, hogy az Integritás Hatóság (3) bekezdés szerinti vizsgálata alapján hozott jelentésében feltárt hiányosság megalapozott, – a felrótt mulasztás súlyának figyelembevételével – a Mentelmi Bizottság százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés ügyészségre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(6) A legfőbb ügyész a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(7) Az Országgyűlés a (6) bekezdés szerinti kérelem esetén a Mentelmi Bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

43. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel – a 44. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével –

- a) a legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök,

- b) a többi ügyész esetében pedig a legfőbb ügyész – az ügyészi tanács előzetes véleményét kikérve –

állapítja meg az összeférhetetlenséget.”

44. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165/U. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

#### 16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

52. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Tanács elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a mentelmi bizottság a (3) bekezdés szerinti eljárást haladéktalanul lefolytatja, továbbá annak eredményéről – így különösen a megtett intézkedésekről – az Integritás Hatóságot tájékoztatja.

(5) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében a Tanács elnöke vagyonnyilatkozata kapcsán a (4) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a jelentés megállapításainak figyelembevételével a mentelmi bizottság az ellenőrzést a (4) bekezdés szerint haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, döntésében százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot állapít meg. A bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés Országgyűlésre vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.

(6) A Tanács elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről az Országgyűlés vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.

(7) Az Országgyűlés a (6) bekezdés szerinti kérelem esetén a mentelmi bizottság döntését hatályában fenntarthatja, vagy a kérelemnek helyt adva azt hatályon kívül helyezheti.”

53. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A Tanács elnöke az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

#### 17. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

54. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti adattartalommal.”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vagyonnyilatkozatokat elektronikus formában kell benyújtani, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően igénybe vehető felületen. Ez a rendelkezés alkalmazandó a törvény alapján az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy és vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (a továbbiakban: családtag) vagyonnyilatkozatára is, azzal, hogy a családtag vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a vagyonnyilatkozatához csatoltan nyújtja be.

(1b) A strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetését az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(1c) Az Integritás Hatóság számára biztosítani kell, hogy a Mentelmi Bizottság által őrzött digitális nyilvántartásokhoz az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény előírásaival összhangban hozzáférjen.

(1d) Ha az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán indított eljárása nyomán hozott jelentésében kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló, illetve csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságot tárt fel a vagyonnyilatkozat tartalmával kapcsolatban, a vagyonnyilatkozatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül − kiegészítő nyilatkozat formájában − helyesbíteni kell.”

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a családtagja e törvény 1. melléklete szerinti tartalmú vagyonnyilatkozatát a 90. § (1a) bekezdésben meghatározott módon.”

55. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat – illetve az ahhoz esetlegesen kapcsolódó helyesbítést tartalmazó kiegészítő nyilatkozat – nyilvános másolatát a Mentelmi Bizottság a vagyonnyilatkozat-tétel határidejének lejártát követően az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás – így különösen regisztrációs kötelezettség – nélkül hozzáférhet. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell az egyes országgyűlési képviselők, valamint törvény szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személyek vonatkozásában.”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A volt képviselő és családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi.”

56. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94/A. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Mentelmi Bizottság elnöke a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást akkor is megindítja, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.

(1b) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében a képviselő vagyonnyilatkozata kapcsán az (1a) bekezdés alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó – hiányosságot tárt fel, a Mentelmi Bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az eljárást az (1a) bekezdés szerint haladéktalanul lefolytatja. Ha a Mentelmi Bizottság megállapítja, hogy a hiányosság feltárása megalapozott, kezdeményezi a házelnöknél a képviselő tiszteletdíja 47. § szerinti csökkentését.

(1c) Az 51. §-tól eltérően az (1b) bekezdés szerinti döntéssel szemben az érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését. Az Országgyűlés a kérelemről vita nélkül, a kérelem benyújtását követő ülésén határoz, ha a kérelem legkésőbb az ülést megelőző hét utolsó munkanapján beérkezik. Ellenkező esetben az Országgyűlés a kérelemről az annak benyújtását követő második ülésén dönt.”

57. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 145/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A képviselő, a nemzetiségi szószóló és a háznagy az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(4) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

58. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

- a) 47. § (1) bekezdés b) pontjában a „46/C. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „46/C. § (2) bekezdése és a 94/A. § (1b) bekezdése” szöveg,

- b) 94. § (3) bekezdésében a „csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be” szövegrész helyébe a „csak az Integritás Hatóság és a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be” szöveg

lép.

59. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

#### 18. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

60. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 305. §-t követően a következő, a „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése” című alcímmel egészül ki:

### „Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése

305/A. § (1) Aki jogszabályban rögzített vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az arra jogosult felhívását követően, jogszabályban meghatározott határidőn belül önhibájából elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése során vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával, vagy más módon eltitkolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”

#### 26. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

107. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 482. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

„f) az Integritás Hatóság 817/C. § (1) bekezdése szerinti felülbírálati indítványának elbírálásáról szóló határozat kivételével a felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat”

(ellen.)

108. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket, amelyet közzé kell tenni az Integritás Hatóság honlapján, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság haladéktalanul megküldi az Integritás Hatóság részére.”

109. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az eljárást. Az eljárás újabb megszüntetésére nem kerülhet sor, ha felderítetlenség esetén a bírósági határozatban szereplő hiányosságok kiküszöbölésére nem került sor, kivéve, ha arra az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívül álló okból nem volt lehetőség.

(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a nyomozó hatóság a nyomozás megindulásától vagy az eljárás folytatásától számított két hónapon belül – valamint azt követően kéthavonta – bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról. Az ügyészség a felülbírálati indítványt elbíráló bíróságnak továbbítja a nyomozó hatóság beszámolóját, a nyomozás ügyiratait, valamint a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jogköre gyakorlásával összefüggésben, a nyomozó hatóság beszámolójával kapcsolatban keletkezett ügyiratokat.

(3b) Az ügyészségi nyomozás során a (3a) bekezdést azzal kell alkalmazni, hogy az ügyészség a felettes ügyészségnek számol be a nyomozás állásáról, és az ott meghatározott ügyiratokat a felettes ügyészség küldi meg a felülbírálati indítványt elbíráló bíróságnak.

(3c) Ha a felülbírálati indítványt elbíráló bíróság az ügyiratok bemutatása alapján megállapítja, hogy a nyomozást nyilvánvalóan nem a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően folytatják le, akkor a szükséges intézkedések megtétele érdekében az ügyészség vezetőjéhez fordul. A következő beszámolóban a felülbírálati indítványt elbíráló bíróságot tájékoztatni kell a jelzése alapján megtett intézkedésekről is.”

110. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vádindítványt a 817/H. § (1) bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az ügyiratokkal együtt továbbítja az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bírósághoz.”

111. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vádindítvány elutasításának a 817/N. § alapján nincs helye, az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.”

112. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/P. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a vádindítvány elutasításának az (1) bekezdés a) pontja vagy a (2) bekezdés alapján nincs helye, akkor az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság a vádindítványt az ügyiratokkal együtt legkésőbb a 817/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követő nyolc napon belül továbbítja a 19–22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A bíróság illetékessége a 21. § (3) bekezdése alapján nem állapítható meg.

(7) A vádindítvány részbeni elutasítása esetén a (6) bekezdésben meghatározott határidőbe az (5) bekezdésben meghatározott időszak nem számít bele.”

113. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2023. január 1. előtt elkövetett bűncselekményekre is alkalmazandó.”

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni és a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a 379. § alapján új határozatot hoz a feljelentésről akkor is, ha

- a) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentés azonos cselekményre vonatkozik, mint egy korábbi, a 2023. január 1. napját megelőzően tett és elutasított feljelentés, és

- b) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésre a 817/B. § (1) és (2) bekezdése alapján a CV/A. Fejezet alkalmazásának lenne helye.

(4) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha

- a) az eljárás 2023. január 1. napját megelőzően történt megszüntetésére olyan ügyben került sor, amelyben a 817/B. § (1) és (2) bekezdése alapján a CV/A. Fejezet alkalmazásának lenne helye, és

- b) a 2022. december 31-ét követően bármely természetes vagy nem természetes személy jogi képviselője útján indítványozza a megszüntetett eljárás folytatását.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány alapján az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt az eljárás folytatásának nincs helye, mert a 398. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye, akkor az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítvány elutasításáról rendelkező határozatában megjelöli az eljárás megszüntetésének okát is. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítvány nem terjeszthető elő a Magyarország által jelölt európai ügyésznek az (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkével összhangban a Tanács által történt kinevezését követő hat hónapot követő naptól, amely időpontot az igazságügyért felelős miniszter közleményként – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzétesz.

(6) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott indítványt benyújtó személy az (5) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a határozat kézbesítését követő egy hónapon belül jogi képviselője útján felülbírálati indítványt nyújthat be. A továbbiakban a CV/A. Fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az (5) bekezdésben meghatározott határozatra az eljárást megszüntető határozattal szembeni eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság vagy a felettes ügyészség a felülbírálati indítványt alaposnak tartja, akkor a 400. § (5)–(9) bekezdését alkalmazni kell.

(7) A (3)–(4) bekezdés az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépését követően benyújtott ismételt feljelentésre, megszüntetett eljárás folytatására irányuló indítványokra, vagy ezekre utaló más beadványokra alkalmazható.”

114. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

- a) 101. § (1) bekezdésében a „kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szövegrész helyébe a „kormányzati ellenőrzési szerv, az Integritás Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg,

- b) 817/C. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „öt munkanapon belül egy hónapra” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül két hónapra” szöveg,

- c) 817/C. § (6) bekezdésében a „közzétételét követő egy hónapon” szövegrész helyébe a „közzétételét követő két hónapon” szöveg,

- d) 817/C. § (8) bekezdésében az „a sértett és a feljelentő kivételével” szövegrész helyébe az „a sértett, a feljelentő és az Integritás Hatóság kivételével” szöveg,

- e) 817/F. § (7) bekezdés c) pontjában a „sértett vagy a feljelentő terjesztette elő” szövegrész helyébe a „sértett, a feljelentő vagy az Integritás Hatóság terjesztette elő” szöveg,

- f) 817/H. § (2) bekezdés a) pontjában a „sértett és feljelentő részére” szövegrész helyébe a „sértett, a feljelentő vagy az Integritás Hatóság részére” szöveg,

- g) 817/J. § (8) bekezdésében az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó kijelölésével” szövegrész helyébe az „annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó érintett az ügyben, mely indítványozó kellően jártas a vádindítvány képviseletére, illetve mely indítványozó kijelölésével” szöveg,

- h) 817/N. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

- i) 817/N. § (3) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

- j) 817/N. § (6) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

- k) 817/P. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság” szöveg,

- l) 817/P. § (2) bekezdésében az „a bíróság indítványozza” szövegrész helyébe az „az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság indítványozza” szöveg

lép.

115. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

- a) 817/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, nemzetbiztonsági szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el” szövegrész,

- b) 817/H. § (2) bekezdés b) pontjában az „és (7)” szövegrész.

#### 27. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

116. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető és a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

117. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 185. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kapcsán az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései alapján eljáró Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a 3. § (3) bekezdés b)–e) pontja szerinti politikai felsővezető a vagyonnyilatkozat-tételt elmulasztotta, illetve vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a miniszterelnök a (2) és (2a) bekezdés szerint jár el. Ha a miniszterelnök az e kötelezettségének tizenöt napon belül nem tesz eleget, az Integritás Hatóság a határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérheti a Kúriától a miniszterelnöknek az Integritás Hatóság jelentésében foglalt magatartásra való kötelezését. A kérelmet a Kúria harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el.

(4) A Kúria (3) bekezdése szerinti döntésével szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezései szerint három napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről a beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt.”

118. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 186. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A politikai felsővezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege (adóalap csökkentő kedvezmények nélkül), az összevont adóalapot csökkentő adóalap kedvezmények összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai felsővezető az Országgyűlés honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül az Országgyűlésnek megküldi.

(2) A politikai felsővezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a politikai felsővezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.”

119. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/F. §-sal egészül ki:

#### „300/F. § [Átmeneti rendelkezés az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényhez]

(1) A (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével a politikai felsővezető az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv11.) megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(2) Amennyiben a politikai felsővezető megbízatása a Módtv11. hatálybalépésének napja és 2026. december 31-e között szűnt vagy szűnik meg, a Módtv11.-gyel a 183. § (1) bekezdésében megállapított rendelkezésnek megfelelően 30 napon belül tesz – a Módtv11.-gyel megállapított e rendelkezés hatálybalépésének napján fennálló állapot szerint – vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.

(3) A Módtv11.-gyel megállapított e rendelkezés hatálybalépését követően a Miniszterelnöki Kormányiroda 30 napon belül megküldi az általa kezelt valamennyi országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, illetve vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága részére.

(4) A Módtv11.-gyel megállapított e rendelkezés hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

120. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 332. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 185. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

121. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 3. melléklet IV. pont 20. alpontjában az „(az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege)” szövegrész helyébe az „[az összevont adóalap összege (adóalap csökkentő kedvezmények nélkül), az összevont adóalapot csökkentő adóalap kedvezmények összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege]” szöveg lép.

122. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

- a) 16. § (6) bekezdésében a „valamint 183. § (2), (4) és (7) bekezdése” szövegrész,

- b) 182. § (3a) bekezdése,

- c) 183. § (2) bekezdése,

- d) 183. § (4)–(7) bekezdése,

- e) 225. § (2a) bekezdése.

150. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A Hatóság minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, eljárások vagy projektek tekintetében. A Hatóság hatásköre valamely intézkedés, eljárás vagy projekt európai uniós finanszírozásból való kivonása esetén is fennmarad.”

151. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság vizsgálati feladat- és hatáskörei keretében)

„a) vizsgálati, illetve vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást folytathat,”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében)

„d) a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárással összefüggésben vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást folytat.”

153. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek ellenőrzésével összefüggő feladatkörei ellátása érdekében a Hatóság az integritáskockázat-értékelése keretében – az ellenőrzések prioritásának és gyakoriságának meghatározása céljából – folyamatosan azonosítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek közül azokat, akik tekintetében az integritáskockázat mértéke magas. Az ezen értékelés során a Hatóság különösen a betöltött tisztség, feladatkör alkotmányos súlyát, illetve az ezzel kapcsolatos, az integritásban jelentkező sérülékenység mértékét veszi figyelembe.”

155. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság a vizsgálati eljárásban minden olyan rendelkezésre álló információt értékel, amely a feladatai szempontjából releváns. Feladatainak ellátása érdekében a Hatóság bármely az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet, ennek keretében különösen közhiteles nyilvántartásból vagy állami szervnél vezetett nyilvántartásból megismerheti azon adatokat – illetve azon törvény által védett titkokat –, amelyek az eljárása lefolytatásához szükségesek. Az adat megismerésére a Hatóság általi megkeresés útján, illetve – jogszabály rendelkezése szerint, ha a Hatóság az adott közhiteles nyilvántartás vagy adatbázis kapcsán megfelelő adatkapcsolattal rendelkezik – közvetlen adatkapcsolat útján is sor kerülhet.”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hatóság eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak – így különösen adótitoknak, banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő – és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, és amelyek kezelése a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.”

(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Hatóság (1) bekezdés szerinti adatkérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított – legfeljebb 30 napos – határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet. Ha a Hatóság (1) bekezdés szerinti, közhiteles nyilvántartás vagy állami szervnél vezetett nyilvántartás kapcsán intézett megkeresése olyan adat megismerésére irányul, amely nem áll rendelkezésre a megkeresett szervnél vagy amely törvény rendelkezése alapján nem adható át, erről a Hatóságot a Hatóság által megállapított határidőn belül tájékoztatja. A Hatóság a nem teljesített megkereséssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül, azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz.”

156. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

#### „7/A. A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása

19/A. § (1) A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során ellenőrizheti

- 1. a köztársasági elnök,

- 2. az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és – amennyiben e személy nem országgyűlési képviselő – az Országgyűlés háznagya, továbbá az Európai Parlament magyarországi képviselője,

- 3. a polgármester és a főpolgármester, a helyi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi önkormányzati képviselő,

- 4. az Alkotmánybíróság tagja,

- 5. az alapvető jogok biztosa és helyettese,

- 6. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,

- 7. a Kúria elnöke és elnökhelyettese,

- 8. az Országos Bírósági Hivatal elnöke és elnökhelyettese, ideértve a bíró és igazságügyi alkalmazott elnökhelyettest is,

- 9. a bíró, illetve a törvény által meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkár,

- 10. a legfőbb ügyész és helyettese,

- 11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke és a Monetáris Tanácsnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja,

- 12. a Költségvetési Tanács elnöke,

- 13. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagja,

- 14. a Médiatanács tagja,

- 15. a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti

- a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető,

- b) politikai vezető,

- c) biztosi jogviszonyban álló személy, valamint

- d) politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: politikai tanácsadó),

- 16. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti önálló szabályozó szerv, illetve az autonóm államigazgatási szerv vezetője, helyettese, illetve valamely ügydöntő testületi szervének azon tagja, aki vonatkozásában az önálló szabályozó szervet vagy az autonóm államigazgatási szervet létrehozó törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő,

- 17. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy,

- 18. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy,

- 19. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy – az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesét ide nem értve, ha az igazságügyi alkalmazott –,

- 20. az 1–19. pont alá nem tartozó, törvény által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, illetve a törvény által a Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásának hatáskörébe utalt más személy

vagyonnyilatkozatának, valamint e személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatát (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat).

(2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti hatáskörét

- a) az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti személyi kör tekintetében kizárólagosan,

- b) az a) pont hatálya alá nem eső személyi kör tekintetében más – törvényben meghatározott – szervvel, szervezettel megosztottan

gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, a vagyonnyilatkozat teljeskörűségének és hitelességének megállapítására, valamint az ellenőrzés alá vont személy vagyonnyilatkozata alapján nem igazolható vagyonváltozása forrásának ellenőrzésére irányulhat, azzal, hogy a Hatóság az eljárása során a vizsgálat alá vont személlyel összefüggésben keletkezett valamennyi – a vagyonnyilatkozatot jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy kezelésében levő – vagyonnyilatkozatot, illetve az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói vagyonnyilatkozatot vizsgálhatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a Hatóság önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja azzal, hogy a Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárására vonatkozóan a 7. alcímben meghatározott – így különösen az adatok megismerésére vonatkozó, a 18. § (6) bekezdésében foglalt – rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Hatóság a 9. § (4a) bekezdése szerint kialakított integritáskockázat-értékelése – és az ehhez kapcsolódó módszertan – alapján az (1) bekezdés szerinti eljárást rendszeresen, hivatalból is lefolytatja.

(5) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során az azt jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy útján hozzáférhet a vizsgálat alá vont személy, valamint – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatához, valamint arról másolatot készíthet. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabály a vagyonnyilatkozat-tételt zárt boríték útján rendeli kezelni és a borítéknak a Hatóság általi kezelésére vonatkozóan eltérő rendelkezést nem állapít meg, az őrzéséért felelős a Hatóság feladat- és hatáskörében eljáró személy jelenlétében a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot felbontja, illetve a felbontás tényéről és körülményeiről – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – jegyzőkönyvet készít. A zárt boríték felbontását és a másolatkészítést követően a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a zárt borítékon a felbontás tényét és időpontját rögzíti, valamint a jegyzőkönyv egy példányát a borítékban elhelyezi, illetve az ezt követően a borítékot ismételten lezárja.

(6) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Hatóság felszólítja a vizsgálat alá vont személyt, hogy a Hatóság számára adja meg a vagyonnyilatkozat tartalmának alátámasztása érdekében szükséges felvilágosítást, továbbá, hogy a Hatóság számára adja át a kapcsolódó adatok, iratok másolatát. Ha a vizsgálat alá vont személy a Hatósággal való együttműködést megtagadja, e körülményt a Hatóság az eljárása során készült jelentésében rögzíti.

(7) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás alá vont személynek a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül előterjesztett kérelmére személyes meghallgatást tarthat. A Hatóság a meghallgatás időpontját a felszólítástól számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki. A meghallgatásra jegyzőkönyvezés mellett – a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás alá vont személy kérelme esetén – a vagyonnyilatkozati vizsgálat alá vont személy által megbízott más személy jelenlétében is sor kerülhet. A jegyzőkönyv tartalmazza készítésének helyét és idejét, a meghallgatáson részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a meghallgatás lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat.

(8) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásában feltárt és beszerzett információkat az eljárás lezárása során összességében ítéli meg, valamint az ezzel összefüggő megállapításait jelentésében értékeli azzal, hogy ha

- a) a vizsgálat alá vont személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesítette vagy abban lényeges adatot – különösen, ha ezzel összefüggésben valós vagyoni vagy jövedelmi helyzetét leplezve – szándékosan hamisan vagy valótlanul közölt, a vizsgálat alá vont személy megbízatása, jogviszonya megszüntetését kezdeményezve a – törvény rendelkezése alapján – erre hatáskörrel rendelkező szervhez, személyhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordul, vagy

- b) a vizsgálat alá vont személy

- ba) vagyonnyilatkozata kapcsán az a) pont alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű – hiányosságot tárt fel, vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, vagy, ha annak lefolytatása az e törvény rendelkezése alapján kizárt, ugyanakkor annak kiszabására – törvény rendelkezése alapján – az a) pont szerinti valamely szerv, személy, hatóság jogosult, az e szerv, személy, hatóság előtt bírság vagy ezzel egyenértékű vagyoni szankció (a továbbiakban együtt: bírság) kiszabását kezdeményezi, vagy

- bb) vagyonnyilatkozata a Hatóság által feltárt információk alapján a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges – az a) pont és a b) pont ba) alpont alá nem eső, csekély vagy elhanyagolható jelentőségű – hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét lezárja.

(9) Ha a Hatóság által a (8) bekezdés a) pontja, illetve b) pont ba) alpontja keretében kezdeményezett eljárások lefolytatása – az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti, a Hatóság által kizárólagosan ellenőrzött személyi kör kivételével – során a megkeresett szerv, személy, hatóság, bíróság a Hatóság megállapításaitól eltérő megállapításra jutva a megbízatás, jogviszony megszüntetése, továbbá bírság kiszabása iránt nem intézkedik, köteles ennek okait részletesen indokolni, illetve erről a Hatóságot tájékoztatni.

(10) A Hatóság (8) bekezdés a) pontja szerint hozott jelentését, továbbá a (9) bekezdés szerint kapott tájékoztatást a jelentéséhez kapcsolt módon nyilvánosan közzéteszi.”

157. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

#### „7/B. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás

19/B. § (1) Ha az a (2) bekezdés szerint nem kizárt, a Hatóság a 19/A. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít.

(2) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás megindítása a 19/A. § (1) bekezdés 1–12. pontja szerinti személyek esetében kizárt.

(3) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap.

(4) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság a 7/A. alcím szerinti eljárásában született jelentését, továbbá az annak alapjául beszerzett információkat, megállapításokat bizonyítási eszközként felhasználhatja.

(5) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság megállapíthatja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő jogsértése tényét, továbbá bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötmillió forintig terjedhet. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban figyelmeztetés alkalmazása kizárt.

(6) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a mulasztással érintett adatok számát és az eset összes körülményét is figyelembe veszi.

(7) A Hatóság e § szerint hozott határozatát – a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy nevének, megbízatásának közzétételével – nyilvánosságra hozza.”

165. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy az Alkalmassági Bizottságnak nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok. Ezt a nyilatkozatot a Hatóság elnöke és elnökhelyettese köteles a kinevezés napjától számított minden naptári félévet követő 30. napon belül megismételni a megelőző naptári félévre vonatkozóan.

(2) A nyilatkozatok valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, illetve hivatalból jár el, ha tudomására jut olyan információ, ami miatt a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese összeférhetetlenségével kapcsolatban kétely merül fel.”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 43. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese összeférhetetlenségének ellenőrzése során az Alkalmassági Bizottság megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.”

166. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 44. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az Alkalmassági Bizottság a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának ellenőrzése során megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlen szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.”

167. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjainak a kijelölése legfeljebb öt évre szól azzal, hogy a kijelölésüket a kijelölő személy bármikor visszavonhatja.”

168. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 55. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Munkacsoport elnöke felkéri a következőket, hogy állandó meghívottként, konzultatív és tanácsadói minőségben vegyenek részt a Munkacsoport munkájában:)

„g) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy.”

169. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai, valamint az állandó és eseti jelleggel meghívottak a Munkacsoportban végzett munkájukért külön díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek. A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke Magyarország operatív programjainak monitoring bizottságaiba civil szervezet által delegált tagok díjazásához igazodik, és amit a Hatóság költségvetésében kell elkülöníteni.”

170. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alkalmassági Bizottság kötelező erejű véleményt ad a Hatóság Igazgatóságának a tagjelölti alkalmassági feltételek értékelésére és a kiválasztás szempontjaira vonatkozóan az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján. Az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához.”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nem kormányzati szereplőket képviselő tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Távollétük esetén képviseleti megbízást adhatnak egy másik nem kormányzati szereplőt képviselő tag részére, akinek a jogai és kötelezettségei azonosak a távollévő tagéval azzal, hogy a helyettesítő tagot a helyettesítésért többletjuttatás nem illeti meg.”

171. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik)

„c) a felkérés visszavonásával, ha a Hatóság Igazgatósága a Munkacsoport elnökének javaslatára megállapítja, hogy az 57. § (2) bekezdésében meghatározott kiválasztási kritériumok már nem teljesülnek,”

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 58. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik)

„d) a kinevezéstől számított öt év elteltével.”

172. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Munkacsoport a szervezetét és működését szabályozó ügyrendjét, illetve az éves munkatervét az elnök javaslatára maga állapítja meg.”

174. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja a Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai vonatkozásában akkor is alkalmazandó, ha a kinevezésük a Módtv.-vel megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja hatálybalépése előtt történt.”

175. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 77/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77/A. § (1) A 19/A. § (1) bekezdés

- a) 1. pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján,

- b) 2. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,

- c) 3. pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, valamint a 31. cikk (3) bekezdése alapján,

- d) 4. pontja az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,

- e) 6. pontja az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,

- f) 7–9. pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

- g) 10. pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

- h) 14. pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,

- i) 16. pontja az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 23. cikke, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

- j) 18. pontja az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(2) A 19/B. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 23. cikke, VI. cikk (4) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, valamint VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

- c) 51. § (1) bekezdésében a „március 15-éig” szövegrész helyébe az „április 30-áig” szöveg,

- d) 72. §-ában a „két évvel felülvizsgálja” szövegrész helyébe a „két évvel, majd utána évenként felülvizsgálja” szöveg

177. § Hatályát veszti az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (6)–(7) bekezdése.

„1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat adattartalma országgyűlési képviselő, illetve az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő, valamint a vele közös háztartásban élő1 − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)2 számára

A NYILATKOZATOT ADÓ ÉS A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT SZEMÉLY ADATAI

1. A nyilatkozatot adó3:

a) országgyűlési képviselő

b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)

c) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személy

d) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személlyel közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozó (családtag)

2. A nyilatkozatot adó családi- és utóneve, családtag nyilatkozattétele esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett családtag családi- és utóneve neve, tisztsége

A) rész4

VAGYONI NYILATKOZAT

I. Ingatlanok5

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is)

b) Az ingatlan területnagysága

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése)

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete

e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.)

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.)

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete), ellenértéke

II. Nagy értékű6 ingóságok

1. Gépjárművek:

a) személygépkocsi, típusa, szerzés ideje, jogcíme

b) tehergépjármű, autóbusz, típusa, szerzés ideje, jogcíme

c) motorkerékpár típusa, szerzési ideje, jogcíme

2. Vízi vagy légi jármű jellege, típusa, szerzés ideje, jogcíme:

3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a) egyedi alkotások megnevezése, szerzés ideje, jogcíme:

b) gyűjtemény megnevezése, szerzés ideje, jogcíme

4. Egyéb nagy értékű ingóság megnevezése, szerzés ideje, jogcíme

III. Követelések (ha az releváns, átváltási árfolyammal7)

1. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás8 vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás stb.) esetén megnevezés (ISIN kód, ha van), értéke (névérték, biztosítási összeg),

2. Hitelintézeti számlakövetelés és bankbetétben elhelyezett megtakarítás összege, forintban és devizában bontva, külföldi hitelintézeti számlakövetelés vagy bankbetét esetén a pénzintézet(ek) SWIFT/BIC kódja, átváltási árfolyama

3. Készpénz összesen9, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal)

4. Más, szerződés alapján fennálló követelések (pl. pénzkövetelés10, ingatlanon vagy vagyoni részesedésen fennálló vételi jog) megnevezése, követelés jogcíme és szerződés ideje

IV. Tartozások11

1. Köztartozás12 jellege (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.), összege

2. Hitelintézettel szembeni tartozás összege (hitel, kölcsön stb.), forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal):

3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás összege, forintban és devizában bontva (átváltási árfolyammal)

V. Jogszabály szerint jogszerűen elfogadott protokoll ajándék13 megnevezése, ajándékozó neve

VI. Egyéb közlendők14

B) rész15

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmeiről

I. A nyilatkozatot adónak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott időpont szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozása(i), állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i) vagy megbízatása(i), valamint gazdálkodó szervezetben16 vagy más, jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)

| | Foglalkozás, megbízatás, tisztség vagy tagság17 | Díjazás nélküli | Havi átlagos jövedelem összege18 |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | |

| 2 | | | |

| 3 | | | |

| 4 | | | |

II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozása(i), illetve rendszeres vagy alkalmankénti tevékenysége(i), amely(ek)ből adóköteles jövedelme származik

| | Foglalkozás, tevékenység19 | Havi átlagos jövedelem összege |

| --- | --- | --- |

| 1 | | |

| 2 | | |

| 3 | | |

| 4 | | |

| 5 | | |

C) rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

I. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló gazdálkodó szervezetben20, jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagsága(i) (ideértve a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagságot is), tisztsége(i), valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása(i)

| | Tagság, tisztség, tevékenység, valamint vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállás21 | Díjazás nélküli | Havi átlagos jövedelem összege22 |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | |

| 2 | | | |

| 3 | | | |

| 4 | | | |

| 5 | | | |

II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló bármilyen olyan érdekeltsége(i) gazdasági társaságban, amely(ek) befolyást gyakorolhat(nak) a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége(i), amely(ek) meghatározó befolyást biztosít(anak) számára gazdasági társaság ügyei tekintetében

| | Közpolitikával kapcsolatos kérdésekre esetleg befolyást gyakorló érdekeltség vagy gazdasági társaság23(a meghatározó befolyást biztosító tulajdoni érdekeltség arányát zárójelben kell jelölni) | Díjazás nélküli | Havi átlagos jövedelem összege |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | |

| 2 | | | |

| 3 | | | |

| 4 | | | |

| 5 | | | |

III. Egyéb érdekek, amelyekről alappal feltételezhető, hogy azok észszerűen befolyásolhatják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett tisztségviselő feladatellátását24

IV. A nyilatkozattétel helye, kelte

***

Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő hozzátartozóm/hozzátartozóim nyilatkozatát/nyilatkozatait.25

Jelen nyilatkozatomat, mint országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó adom.26

***

[1] A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy családtagjának minősül a vele azonos – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti – bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozója.

[2] E vagyonnyilatkozat alkalmazásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti – ’hozzátartozó’ fogalma, illetve a ’családtag’ fogalma megegyezőek.

[3] Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki!

[4] Amennyiben e vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat bármely részénél a nyilatkozatot adónak több adatot kell feltüntetnie, azt külön kell megadni a nyilatkozat vonatkozó részével megegyező tartalmi struktúra szerint.

[5] Az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni! Fel kell tüntetni a Magyarország joghatóságán kívül található ingatlant is. Fel kell tüntetni azt az ingatlant is, amelyet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző évben szerzett a nyilatkozatot adó személy.

[6] Nagy értékűnek minősül az ingóság, ha értéke eléri az 5 millió forintot.

[7] A vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni az átváltási árfolyam megjelöléséhez. Az átváltási árfolyam valamennyi alábbi részre vonatkozik – akkor is, ha ennél a résznél nem releváns!

[8] Külföldi pénznemben elhelyezett megtakarítás esetén a megtakarítás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[9] Külföldi pénznemben lévő készpénz esetén a készpénz összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben kell megadni.

[10] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni. Külföldi pénznemben fennálló pénzkövetelés esetén a pénzkövetelés összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[11] Külföldi pénznemben fennálló tartozás esetén a tartozás összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán szükséges forintértéken megadni.

[12] Csak a 100 ezer Ft feletti tételeket szükséges feltüntetni.

[13] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő.

[14] Egyéb közlendőnek minősül például a vagyoni helyzet változásához fűzött kiegészítő magyarázat.

[15] Csak az országgyűlési képviselő, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő által kitöltendő.

[16] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is.

[17] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró törvény által meghatározott dátum szerinti fennálló állapotot megelőző három évben végzett foglalkozásról, megbízatásról, tisztségről, illetve vállalt tagságról kell nyilatkozni, a korábbi országgyűlési képviselői vagy más közhivatali tisztséget is beleértve.

[18] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén a fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[19] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a tevékenység megjelölése; b) a kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek).

[20] Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti szervezet, ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is.

[21] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdálkodó szervezet, testület neve vagy vagyonkezelői jogviszony megjelölése; b) tagság (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.), tisztség, tevékenység megjelölése.

[22] Az egyes tételek bevallásakor jelezni kell, hogy a nyilatkozatot tevő azért díjazásban részesült-e vagy sem; illetve díjazás esetén fel kell tüntetni a szerzett jövedelmet. A nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel. Külföldi pénznemben kapott jövedelem esetén a jövedelem összegét a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell forintértékben megadni.

[23] Az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a gazdasági társaság neve; b) az érdekeltség formája (tag, tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.).

[24] Egyéb érdeknek minősül különösen a korábbi beosztás, érdekképviseleti vagy civil tevékenység, továbbá a nyilatkozatot adó személlyel közös háztartásban nem élő, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozó vagy hozzátartozó által folytatott politikai vagy jelentős hatású gazdasági vagy egyéb közéleti tevékenység, amelyről alappal feltételezhető, hogy az befolyásolhatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett személy feladatellátását.

[25] Csak az országgyűlési képviselő vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselő jelöli!

[26] Csak az országgyűlési képviselővel vagy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó jelöli!”