2026. évi XVI. törvény
egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről
[1] Az úgynevezett devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálata érdekében indokolt a szükséges jogalkotási lépések elfogadásáig intézkedni a még folyamatban lévő perek felfüggesztéséről, és elrendelni, hogy az érintett végrehajtási eljárásokban végrehajtási cselekményt, intézkedést ne lehessen foganatosítani.
[2] E célra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya a (2) bekezdés szerinti fogyasztói szerződéseken alapuló polgári peres eljárásokra és az e szerződésekből eredő követelések végrehajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárásokra terjed ki.
(2) E törvény alkalmazásában fogyasztói szerződésnek minősül
- a) a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény,
- b) az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény, valamint
- c) az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény
hatálya alá tartozó szerződés és az e szerződésből származó követelés teljesítésére irányuló, a korábbi szerződés helyébe lépő szerződés.
2. § (1) A bíróság külön törvényben meghatározott intézkedésig soron kívül, hivatalból felfüggeszti az e törvény hatálya alá tartozó peres eljárásokat.
(2) Az (1) bekezdés szerint felfüggesztett eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 128. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) A bíróság soron kívül elrendeli az (1) bekezdés szerint felfüggesztett peres eljárás folytatását, amennyiben a fogyasztó az eljárás folytatását kéri.
(4) A felfüggesztést elrendelő, illetve a felfüggesztést megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye, azzal, hogy a fellebbezésnek az eljárás felfüggesztésére, illetve az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
3. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárásokban – a (3), (4) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvényben meghatározott intézkedésig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig minden határidő megszakad, azt követően a határidő újra kezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedés foganatosítására e törvény alapján nem kerül sor.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel az ingatlan árverési vevője a Vht.-ban meghatározott határidőben a teljes vételárat még nem tudta megfizetni, annak megfizetésére a végrehajtási eljárás folytatását követően – ha az árverés hatálya fennmarad – a végrehajtó felhívására 15 napon belül köteles. Ennek elmulasztása esetén az előleget elveszíti, és az árverés sikertelen.
(4) Ha a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények beállását megelőzően az ingatlan árverési vevője a Vht.-ban meghatározott határidőben a teljes vételárat már megfizette, de az árverés még nem emelkedett jogerőre, az árverési vevő a vételárnak az előlegen felüli összegét a végrehajtótól visszaigényelheti. A kérelmet a végrehajtó az annak beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, amelynek elmulasztása esetén végrehajtási kifogás előterjesztésének és elbírálásának helye van. Az árverési vevő a vételár megfizetésére a végrehajtási eljárás folytatását követően – ha az árverés hatálya fennmarad – a végrehajtó felhívására 15 napon belül köteles. Ennek elmulasztása esetén az előleget elveszíti, és az árverés sikertelen.
(5) Ha a fogyasztói szerződésen alapuló követelés behajtásán kívül más követelés behajtására is indult végrehajtás, akkor ezekben a más követelésekre vonatkozó végrehajtási eljárásokban a fogyasztói szerződésben fedezetként meghatározott ingatlan vagyontárgy vonatkozásában a külön törvényben meghatározott intézkedésig eljárási cselekmények, intézkedések nem foganatosíthatóak.
(6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben
- a) a fogyasztói szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya,
- b) az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a fogyasztói szerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja.
(7) Ha e törvény hatálybalépése napján a fogyasztói szerződésen alapuló követelés behajtása iránt indult végrehajtás azért szünetel, mert
- a) az adós részére részletfizetést engedélyeztek, vagy
- b) a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta, és más intézkedésre nincs lehetőség vagy nincs szükség,
az adós a végrehajtónál kérheti a (2) bekezdés alkalmazását.
(8) E törvény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy
- a) az adós megfizesse a követelés összegét, vagy
- b) a követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentésére, valamint a követelés megszűnésével és csökkenésével kapcsolatos eljárási cselekmények és intézkedések megtételére, foganatosítására kerüljön sor,
- c) a fogyasztói szerződések esetén a végrehajtás elrendelésére (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálására) sor kerüljön, és a végrehajtás elrendelése (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálása) körébe tartozó eljárási cselekmények, nyilatkozatok megtehetőek legyenek.
4. § A 3. § (2) és (5) bekezdése szerinti időszak alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik.
5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.