§Nyílt Jogtár

2025. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2026. január 1.

A 2025. szeptember 2. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 80 sor került be, 10 sor került ki.

Előző módosítás (2025. szeptember 2.)Következő módosítás (2026. január 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
13 változatlan sor ⋯
[6] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
#### 1.
#### 1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
#### 1. §
1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 13/D. §-sal egészül ki:
„13/D. § (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv feladatai ellátása során tudomására jut, hogy az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatónál van foglalkoztatva, és foglalkoztatási jogviszonyai közül van olyan jogviszony, amely mellett egyéb jogviszony mint további munkavégzésre irányuló jogviszony – ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – létesítéséhez jogszabályban meghatározott szerv vagy személy engedélye szükséges (a továbbiakban: engedélyezést előíró jogviszony), erről az engedélyezést előíró jogviszonnyal érintett foglalkoztatót értesíti.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv
- a) az engedélyezést előíró jogviszonnyal összefüggő összeférhetetlenség vizsgálata, valamint
- b) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényben előírt munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása
érdekében elektronikus felületen az egészségügyi szolgáltató számára térítésmentesen biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt egészségügyi dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltató megnevezését, valamint a 6/B. § (1) bekezdés 10. és 12–16. pontja szerinti adatot megismerhesse.”
#### 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
#### 2. §
32 változatlan sor ⋯
#### 17. §
#### 5.
#### 5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
#### 18. §
18. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 19. §
[A csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, – a (2d) és (2e) bekezdés kivételével – a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet]
#### 20. §
„b) egyéb esetben – ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt – a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító”
[bírálja el.]
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti – a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott – szerv folyósítja a már megállapított ellátást.
(4) A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt az egészségbiztosító folyósítja tovább. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal az egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti. Ha a biztosítási jogviszony megszűnését követő napon a biztosított újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a baleseti táppénzt ugyanazon szerv szünteti meg, aki addig azt folyósította. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.”
19. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 79/C. §-sal egészül ki:
„79/C. § Ha a kifizetőhelynek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során, a tényállás tisztázása keretében korábban más kifizetőhely vagy az egészségbiztosító által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vagy baleseti táppénzre, továbbá biztosítási időre vonatkozó adatokat kell beszereznie, akkor a kifizetőhely ezen adatokat az egészségbiztosító által működtetett elektronikus felületről kérdezi le.”
20. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
- a) 61. § (5) bekezdésében az „A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató,” szövegrész helyébe az „A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosítottnak az adott foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya megszűnt, a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató,” szöveg,
- b) 62. § (2c) bekezdés b) pontjában az „a (2) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés b) pontja” szöveg
lép.
#### 6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
#### 21. §
#### 22. §
#### 7.
#### 7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
#### 23. §
23. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a következő 9/A. §-sal és 9/B. §-sal egészül ki:
#### 24. §
„9/A. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszonyokról, valamint az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről biztosítottanként elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: e-TB kiskönyv) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó igények érvényesítése céljából.
#### 25. §
(2) A kifizetőhelyek az e-TB kiskönyv adatait a 9/B. §-ban rögzített felület útján, a biztosítottak pedig az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett Betegéletút szolgáltatás keretében kérdezhetik le.
(3) Az e-TB kiskönyv biztosítottanként tartalmazza a TAJ számmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó alábbi adatokat:
- a) biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
- b) a biztosított jogviszonyai vonatkozásában
- ba) a foglalkoztató neve, adószáma,
- bb) jogviszonyának jogcímkódja,
- bc) jogviszonyának időtartama,
- bd) jogviszonya szünetelésének időtartama,
- be) jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
- bf) jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,
- c) a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan
- ca) az ellátás jogcíme,
- cb) az ellátás folyósításának időtartama,
- cc) az ellátás naptári napi alapja,
- cd) az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
- ce) a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
- cf) a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
(4) A kincstár a (3) bekezdés c) pontja szerinti adatokról az egészségbiztosítási szerv részére elektronikus úton adatot szolgáltat.
(5) Az e-TB kiskönyv vezetéséhez szükséges adatátadás gyakoriságáról, formájáról, formátumáról, az adatok fogadásáról, az átadásra kerülő adatállományok minőségéről, az adatvizsgálat során alkalmazandó minőségi paraméterek meghatározásáról a kincstár megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel. A felek a megállapodást évente kötelesek felülvizsgálni, szükség esetén módosítani.
(6) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a biztosított halálát követő 10 évig kezeli.
9/B. § (1) A kifizetőhely az e-TB kiskönyv 9/A. § (3) bekezdése szerinti adatait az egészségbiztosítási szerv által erre a célra létrehozott és az egészségbiztosítási szerv által üzemeltetett elektronikus felületről (a továbbiakban: lekérdezőfelület) kérdezheti le az elektronikus azonosítást követően abban az esetben, ha a kincstár 9. § (18) és (19) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásában kifizetőhelyként szerepel.
(2) A lekérdezőfelületen a kifizetőhely kizárólag azon biztosítottak adatainak megismerésére jogosult, akik a lekérdezés időpontjában a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyban állnak.
(3) A kincstár 9. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő illetményszámfejtő helye jogosult közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján lekérni a 9/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztatóknál biztosítási jogviszonyban állók vonatkozásában.”
24. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § A kincstár a 9/A. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében az egészségbiztosítási szerv részére az egészségbiztosító által 2023. december 31. napja után megállapított, valamint a kifizetőhelynek a 2023. december 31. napja után teljesített, az Ebtv. 79/B. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában szereplő ellátások adatait adja át.”
25. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény
- a) 9. § (6) bekezdésében az „1997. évi LXXXIII. törvény” szövegrész helyébe az „1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)” szöveg,
- b) 9. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szövegrész helyébe az „Az egészségbiztosítási szerv” szöveg,
- c) 9. § (7) bekezdés záró szövegrészében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg
lép.
#### 8. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
#### 26. §
78 változatlan sor ⋯