2025. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2025. június 3.

3. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.”

4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény „Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése” alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki:

„17/B. § (1) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt szociális ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

(2) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegét a számla felett rendelkezésre jogosult személy köteles visszafizetni.

(3) Ha nincs a számla felett rendelkezésre jogosult személy, akkor a jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegéből a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszafizetni azt az összeget,

- a) amelynek visszautalása a fizetési számla terhére megtörténhet,

- b) amelyet a saját hitelkövetelése vagy annak kamata kiegyenlítésére fordított, vagy

- c) amellyel azt követően terhelte meg a fizetési számlát, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról.”

5. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. § (1) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:

(A kincstár a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése, és a szükséges szociális szolgáltatásokhoz történő hozzáférés nyomon követése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„h) fogyatékos személyek nappali és bentlakásos ellátása, valamint támogató szolgáltatás esetén az igénybe vevő fogyatékosságának típusát, támogató szolgáltatás esetén továbbá a személyi segítéssel, szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutatót,

i) pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátása, nappali és bentlakásos ellátása esetén az igénybe vevő diagnóziskódját vagy szenvedélybetegségének típusát,

j) azt, hogy az igénybe vevő ellátása külső férőhelyen történik-e.”

6. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a 18–18/B. §, a 20. § vagy a 20/C. § szerinti nyilvántartásokból

- a) a szociális ellátás iránti kérelem elutasításától,

- b) megállapított ellátás esetén – a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével – az ellátásra való jogosultság megszűnésétől

számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a Kormány rendeletben szabályozza.”

7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha

a gyermek két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha)

- „aa) az iskolában, szakképző intézményben eltöltött idő a jogszabályban előírt, az iskolában, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,”

8. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény „Gyermekek otthongondozási díja” alcíme a következő 39/D. §-sal egészül ki:

„39/D. § (1) Ha a gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásban megállapításra kerül, hogy az ügyfél több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható, számára az ellátást – a felülvizsgálati kérelem benyújtásának napjától – a 39/A. § (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.

(2) A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett gyermekek otthongondozási díja bruttó összegét.”

9. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha)

- „aa) az iskolában, szakképző intézményben eltöltött idő a jogszabályban előírt, az iskolában, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,”

10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/D. §-sal egészül ki:

„140/D. § (1) A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 17. § (3a) bekezdését, 25. § (12) bekezdés a) pontját és 42. § (4) bekezdés c) pontját a Módtv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv1.-gyel megállapított 20/C. § (1) bekezdés h)–j) pontjában meghatározott adatokat a Módtv1. hatálybalépésekor ellátotti jogviszonnyal rendelkezők esetén a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény 2026. június 30-ig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban.”

11. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

- a) 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „értéke a” szövegrész helyébe az „értéke, illetve összege a” szöveg,

- b) 17. § (7) bekezdés b) pontjában a „végleges döntés meghozatalát” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válását” szöveg,

- c) 25. § (12) bekezdés a) pontjában az „ellátásnak az” szövegrész helyébe az „ellátásnak, foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak az” szöveg,

- d) 34. § (1) bekezdés g) pontjában a „köznevelési, vagy” szövegrész helyébe a „köznevelési, szakképző vagy” szöveg,

- e) 36. § (2) bekezdés e) pont nyitó szövegrészében a „b) pontja” szövegrész helyébe a „c) pontja” szöveg,

- f) 42. § (4) bekezdés c) pontjában a „díjra való” szövegrész helyébe a „díjra vagy gyermekek otthongondozási díjára való” szöveg

lép.

- a) 4. § (1a) bekezdés 2. pontjában a „rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a” szövegrész,

- c) 34. § (3) bekezdésében a „ , d)” szövegrész.

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény „Gyermekek átmeneti otthona” alcíme a következő 50/B. §-sal egészül ki:

„50/B. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában kivételesen, ha a gyermek életkora, ellátási szükséglete azt indokolja, a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető.

(2) A gyermekek átmeneti otthona – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a szülő és a gyermek együttes ellátása során teljes körű ellátást biztosít.

(3) A szülő kérésére az elhelyezett gyermek és szülő számára a gyermekek átmeneti otthona szükség szerinti ellátást biztosíthat, ha ehhez az intézmény tárgyi feltételei adottak és azt a szülő körülményei lehetővé teszik.”

14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 53/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az utógondozói ellátást

- a) a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat közreműködésével,

- b) a gyermekotthon,

- c) az utógondozó otthon,

- d) a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely vagy

- e) a fiatal felnőtt tulajdonában álló vagy általa bérelt ingatlanban működő külső férőhely [a d) és e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: külső férőhely]

biztosítja.”

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 93. § (10) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt)

„g) az ellátás igénybevételéről szóló megállapodásban foglaltakat súlyosan megszegi.”

16. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (4a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek biztonságos ellátása, a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmasság megállapítása és felülvizsgálata céljából kezeli)

„d) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő háztartására, a feladatellátás helyszínéül szolgáló ingatlanára és az arról készített fényképre vonatkozó adatot.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. §-a a következő (6e) bekezdéssel egészül ki:

„(6e) A nevelőszülői hálózatnak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés és adatmódosítás iránti kérelme benyújtása céljából e kérelmeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező adattartalmát a nevelőszülői hálózat fenntartója a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszeréből átadja a működést engedélyező szerv részére.”

17. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- a) 45. § (1) bekezdésében a „biztosítja –” szövegrész helyébe a „biztosítja, vagy ha az 50/B. § (3) bekezdése szerinti eset áll fenn –” szöveg,

- b) 50. § (3) bekezdésében a „gyermek teljes körű ellátását” szövegrész helyébe a „gyermek és felnőtt ellátását” szöveg,

- c) 50. § (4) bekezdésében a „gyermek átmeneti gondozását” szövegrész helyébe a „gyermek és felnőtt ellátását” szöveg,

- d) 54/A. § (4) bekezdésében az „a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén” szöveg,

- e) 93. § (7) bekezdésében az „e) és f) pontjában” szövegrész helyébe az „és e)–g) pontjában” szöveg,

- f) 135. § (2) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a „befogadó szülő” szövegrész helyébe a „befogadó szülő, bántalmazott személy, várandós anya” szöveg,

- g) 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,

- h) 165. § (1) bekezdésében a „2025.” szövegrészek helyébe a „2027.” szöveg

lép.

21. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen)

„l) e törvény keretei között átfogó vizsgálatot folytathat az egészségügyi szolgáltatóknál az esélyegyenlőség érvényesülése, a szakmai és finanszírozási feltételrendszerre vonatkozó jogszabályoknak történő megfelelés, a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók költséghatékony működésének ellenőrzése céljából, ha alaposan feltételezhető, hogy az egészségügyi szolgáltató tevékenysége során ezek sérülnek.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. §-a a következő (2a)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A miniszter a (2) bekezdés szerinti ágazati irányító jogkörében az (1) bekezdés l) pontja szerinti átfogó vizsgálat keretében

- a) az egészségügyi szolgáltató területére, helyiségeibe beléphet,

- b) az egészségügyi szolgáltató vezetőjétől, illetve a klinikai központot működtető felsőoktatási intézmény kancellárjától, továbbá a vezető, illetve a kancellár jóváhagyásával az egészségügyi szolgáltató, valamint a felsőoktatási intézmény foglalkoztatottjától a betegellátást és az egészségügyi szolgáltató működését érintő, továbbá a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató esetében a közfinanszírozásból származó forrásokra vonatkozó gazdálkodással kapcsolatos tájékoztatást, adatot, információt kérhet,

- c) a b) pont szerint keletkezett dokumentumokba – a (2d) bekezdésben foglaltak szerint – betekinthet, azokról másolatot készíthet,

- d) a (2d) bekezdésben foglaltakkal összhangban a c) pont szerinti dokumentáció adatait az EESZT adataival összevetheti,

- e) megvizsgálhatja az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeinek teljesülését, az egészségügyi szolgáltatás nyújtását érintő jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítését, a tárgyi feltételek biztosítottságáról képfelvételt készíthet,

- f) vizsgálat, ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti

- fa) az egészségügyi szolgáltató fenntartójánál,

- fb) az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél.

(2b) A miniszter a (2a) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatását követően jelentést készít és azt megküldi az egészségügyi szolgáltató fenntartója részére. A jelentés tartalmazza

- a) a lefolytatott átfogó vizsgálat megállapításait,

- b) az egészségügyi szolgáltató működését érintően az esetlegesen feltárt hibákat és az azok alapját képező bizonyítékokat,

- c) a jogszerű működés megteremtéséhez szükséges intézkedéseket és az azok megtételére kötelezetteket, és

- d) az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos javaslatokat, ajánlásokat.

(2c) Ha a miniszter a (2a) bekezdés szerinti ellenőrzés során olyan jogszabálysértés gyanúját észleli, amelynek kivizsgálása és az eljárás lefolytatása az egészségügyi szolgáltató működését engedélyező szerv vagy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozik, az érintett szervet erről tájékoztatja.

(2d) Az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot a miniszter nem ismerheti meg. Ha a (2a) bekezdés szerinti átfogó vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges, az egészségügyi szolgáltató az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot anonimizáltan biztosítja a miniszter számára. Az anonimizálás költségeinek viselésében a szolgáltató és a miniszter megállapodik.

(2e) A miniszter a (2a) bekezdés szerinti átfogó vizsgálat során megismert adatokat a (2b) bekezdés szerinti jelentés elkészítését követő hat hónapig, de legfeljebb azok megismerését követő egy évig kezeli. A miniszter a (2a) bekezdés szerinti átfogó vizsgálat során megismert adatokat kizárólag a jelentés elkészítése, az egészségügyi szolgáltatóval való egyeztetése és a (2c) bekezdésben foglalt tájékoztatás céljából, az ehhez szükséges mértékben kezelheti.”

22. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gh) alpontjában a „kompetenciákat,” szövegrész helyébe a „kompetenciák keretrendszerét,” szöveg lép.

26. § A kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv kezeli a 8/A. § szerinti méregközpontba történő bejelentés alkalmazását megelőzően benyújtott, veszélyes keverékekre vonatkozó adatokat.”

27. § A kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény

- a) 23. § (3) bekezdésében a „nyilvántartott” szövegrész helyébe a „kezelt” szöveg,

- b) 23. § (4) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt,” szövegrész helyébe az „A vegyi anyag okozta emberi” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény

- a) „Bejelentés” alcíme,

- b) „Veszélyes keverékek bejelentése” alcíme,

- c) 8/A. § (3) bekezdése,

- d) 23. § (2) bekezdése,

- e) 34. § (4) bekezdés a) pont ag) alpontja.

29. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 14a. pontja a következő y) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

köznevelési alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott olyan köznevelési feladat, amely)

- „y) a 30/B. § szerinti gépjárművezetői elméleti tanfolyam és vizsga szervezése”

(lehet,)

(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a a következő 32b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32b. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést, továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet vagy szervezetek;”

31. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha törvény alapján a kiskorú gyermek, tanuló adatai mindkét szülő részére továbbíthatóak, a szülői felügyeleti jogát nem gyakorló külön élő szülő részére a (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint e) pont eb) alpontjában nyilvántartott adatokat kell továbbítani.”

- a) 20. § (8) bekezdésében a „67. § (6)–(7) bekezdésben, a 69. § (1) bekezdésben, 83. § (3)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „69. § (1) bekezdésében, 83. § (3)–(4) bekezdésében, a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdésében, valamint jogszabályban” szöveg,

- d) 36. § (1) bekezdés d) pontjában a „67. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdésében” szöveg,

- g) 70. § (2) bekezdés e) pontjában a „továbbképzési program” szövegrész helyébe a „pedagógus-továbbképzési intézményi program” szöveg,

- h) 77. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „vizsgaközpontokat,” szövegrész helyébe a „vizsgaközpontokat, amelyekkel megállapodást köt,” szöveg,

- i) 83. § (2) bekezdés g) pontjában a „továbbképzési programját” szövegrész helyébe a „pedagógus-továbbképzési intézményi programját” szöveg,

- j) 96. § (10) bekezdésében a „2025. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2027. december 31-éig” szöveg

- a) 5. § (7) bekezdésében az „az általa vezetett minisztérium honlapján” szövegrész,

- d) 99/K. § (2) és (3) bekezdése.

36. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

- a) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző” szövegrész helyébe a „baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat megelőző” szöveg,

- b) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a „60 napi” szövegrész helyébe a „90 napi” szöveg,

- c) 21. § (3a) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában és c) pontjában” szöveg,

- d) 21/B. § (4) bekezdésében az „az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében” szöveg,

- e) 21/E. §-ában a „19. § d) és u) pontjában” szövegrész helyébe a „19. § 4. pontjában” szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

- a) 14. § (1) bekezdésében a „vagy jogerőre emelkedését” szövegrész,

- b) 21. § (2) bekezdése.

38. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 13. § (4) bekezdés c) pontjában a „fogyatékkal” szövegrész helyébe a „fogyatékossággal” szöveg lép.

39. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 145. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az elismerésre jogosító idő megállapításánál)

„k) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időt”

(kell figyelembe venni.)

40. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 303. §-sal egészül ki:

#### „303. § [Átmeneti rendelkezés a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvényhez]

(1) A kormánytisztviselő szolgálati elismerésre való jogosultságának megállapítása során a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv10.) hatálybalépése előtt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.

(2) Ha a 145. § (3) és (4) bekezdése alapján számított szolgálati idő elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító – a 145. § (1) bekezdésében meghatározott – időt, a kormánytisztviselő jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható arra a kormánytisztviselőre, aki már megkapta a szolgálati elismerésnek a 145. § (3) és (4) bekezdése alapján számított fokozat szerinti összegét.

(4) A (2) bekezdés szerinti szolgálati elismerés összegét a Módtv10. hatálybalépését követő 60 napon belül ki kell fizetni a kormánytisztviselő részére.”

46. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. § 29a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„29a. pedagógus továbbképzés: a pedagógus továbbképzés rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott továbbképzés,”

47. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) III. Fejezetét a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni azzal, hogy felhasználó alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a munkáltatót, a fenntartó által gyakorolt munkáltatói jogok tekintetében a fenntartót kell érteni.”

51. § Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 160. § (2) bekezdése.