2025. évi XVIII. törvény
az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről
[1] A pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés alapvető feltétele a készpénzhez jutás biztosítása minden állampolgár számára, függetlenül lakóhelyének földrajzi elhelyezkedésétől.
[2] A modern pénzforgalmi infrastruktúra országos lefedettsége hozzájárul a gazdasági aktivitás erősítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a digitális és készpénzes fizetési módok közötti egyensúly megőrzéséhez.
[3] Magyarország teljes területén kiemelt jelentőséggel bír, hogy a lakosság készpénzhez való hozzáférése megvalósuljon és erősödjön. E törvény célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés ösztönzésével, valamint az önkormányzatok közreműködésének biztosításával garantálja az ATM-hálózat településszintű működését.
[4] A szabályozás elő kívánja segíteni a lakosság biztonságos készpénzellátását, különös tekintettel a vidéki és alacsonyabb népsűrűségű térségekben élők igényeire. Kiemelt cél, hogy a lakosság készpénzellátása erősödjön, és az ország bármely területén a készpénzhez való hozzáférés minél könnyebb és sokrétűbb legyen.
[5] A Magyar Nemzeti Bank számára biztosított szankciós eszközök biztosítják a törvény végrehajthatóságát és a közérdek érvényesítését, miközben megóvják a már működő ATM-hálózat integritását.
[6] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Automata bankjegykiadó gépek kihelyezése¶
1. § E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában
- 1. automata bankjegykiadó gép: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 1/2023. (I. 17.) MNB rendelet 2. § 1. pontja és 2. § 5. pont b) alpontja szerinti berendezés;
- 2. bankfiók fizetési számláról történő készpénzkifizetési szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontjában meghatározott, bankfiókban kizárólag pénztár útján végezhető művelet.
2. § (1) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogyasztónak minősülők számára fizetési számla vezetése, és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók (a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltak szerint biztosítják a fogyasztónak minősülő számlatulajdonosok számára a készpénzfelvételi szolgáltatást bármely településen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás biztosítása automata bankjegykiadó géppel (a továbbiakban: ATM) teljesíthető.
(3) A pénzforgalmi szolgáltatók megállapodhatnak abban, hogy az ATM-et közösen telepítik és működtetik. A pénzforgalmi szolgáltatóknak az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését szolgáló bármely megállapodása nem sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglaltakat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásának biztosításában az adott település önkormányzata köteles ingyenesen megfelelő helyszínt biztosítani és a feltételek kialakításában együttműködni a pénzforgalmi szolgáltatóval. A pénzforgalmi szolgáltató abban az esetben is köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét teljesíteni, ha az önkormányzat nem tudja biztosítani a feltételeket.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a pénzforgalmi szolgáltatóval szemben kétmillió forinttól kétszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki, amely bírság – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 170. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően – a központi költségvetés közvetlen bevételét képezi.
(6) Az MNB az (5) bekezdés szerinti bírság kiszabásáról rendelkező határozata közlését követő 3 hónap elteltével ellenőrzi, hogy a jogsértő állapotot a pénzforgalmi szolgáltató megszüntette-e. Ha a jogsértő állapotot a pénzforgalmi szolgáltató nem szüntette meg, az MNB
- a) újabb bírság keretében ötmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót és újabb 3 hónapos határidőt rendel el a határozatban foglaltak teljesítésére,
- b) az első bírság kiszabását követő 6 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében tízmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
- c) az első bírság kiszabását követő 9 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében húszmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
- d) az első bírság kiszabását követő 12 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében harmincmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
- e) az első bírság kiszabását követő 15 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében ötvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
- f) az első bírság kiszabását követő 18 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében hetvenötmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
- g) az első bírság kiszabását követő 21 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében százmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót,
- h) az első bírság kiszabását követő 24 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében százötvenmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót, és
- i) az első bírság kiszabását követő 30 hónap eredménytelen eltelte után az MNB újbóli bírság keretében kettőszázmillió forint bírsággal sújtja a szolgáltatót.
3. § (1) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében
- a) ATM-et üzemeltető hitelintézet – az (1a)–(1c) bekezdésben foglalt eltéréssel – az e törvény hatálybalépésekor már meglévő ATM üzemeltetését – ide nem értve az ATM cseréjét –, valamint
- b) bankfiók fizetési számláról történő készpénzkifizetési szolgáltatását
nem szüntetheti meg.
(1a) Fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás biztosítása érdekében ATM-et üzemeltető hitelintézet a már meglévő ATM üzemeltetésének helyszínét indokolt esetben kizárólag akkor módosíthatja, ha az ATM leszerelését követően az érintett településen, fővárosi kerületen belül változatlanul üzemeltet ATM-et.
(1b) Ha az ATM cseréje egy adott helyszínen kizárólag technológiai, műszaki okok miatt – így különösen a kihelyezendő új ATM méretei, védelmi követelményei miatt – nem valósítható meg, akkor a csere ATM kizárólag az érintett településen, fővárosi kerületen belül telepíthető.
(1c) Az (1a) bekezdés alkalmazásában indokolt esetnek minősül különösen, ha az ATM-üzemeltetés helyszínének megváltoztatása
- a) ATM-mel nem ellátott településen történő telepítést eredményez,
- b) az érintett településen, fővárosi kerületen belül az átlagos készpénzfelvételi forgalmi adatok alapján igazolható,
- c) az ATM üzemeltetését biztosító helyiségbérleti szerződés bérbeadó általi felmondásának következménye.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB az üzemeltetővel szemben kétmillió forinttól kétszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki.
2. Záró rendelkezések¶
4. § (1) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
- a) az 2. § szerinti szolgáltatásnyújtás megvalósításának ütemezését és
- b) az 2. § (4) bekezdése szerinti megfelelő helyszín feltételeit, így különösen a rendelkezésre bocsátandó ingatlan vagy ingatlanrész, műszaki, technikai, hozzáférési, elérési megvalósíthatóságot.
(2) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a pénzforgalmi szolgáltatók e törvény szerinti teherviselésének, költségeinek megosztására, a telepítés szempontrendszerére vonatkozó – ideértve a kötelezett pénzforgalmi szolgáltató településenként való meghatározását is – részletes szabályokat.
5. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 2. § (5) és (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
(3) Az 6. § az e törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.