2025. évi XLV. törvény — mi változott? 2025. június 11.

1. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § E törvény alkalmazásában

- 1. csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa,

- 2. díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója,

- 3. engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, távhőszolgáltatásra, valamint maradékhő-értékesítésre engedéllyel rendelkező,

- 4. épületrész: e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.),

- 5. felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:

- a) egyéb felhasználó: a b) alpontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa,

- b) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító által megvásárolt lakóingatlan bérlője, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanokon fennálló lakásbérleti jogviszony bérlője,

- 6. felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető,

- 7. felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók,

- 8. felhasználói panasz: olyan felhasználói beadvány, amelyben a felhasználó a távhőszolgáltató intézkedése ellen vagy a távhőszolgáltató várt intézkedésének elmaradása miatt emel kifogást,

- 9. felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja,

- 10. fűtés egyedi szabályozhatósága: a felhasználási hely fűtése egyedileg szabályozható, ha – a közös használatú épületrészek kivételével – az egyes épületrészek hőleadó készülékei egyedileg rendelkeznek a hőleadásuk – más épületrészek hőleadó készülékei hőleadásának akadályozása nélküli – befolyásolására szolgáló szerelvénnyel,

- 11. hatékony távfűtés: megújuló energia, maradékhő, kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működő, a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti kritériumokat teljesítő távfűtési rendszer,

- 12. hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet,

- 13. hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása,

- 14. hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetve a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:

- a) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés,

- b) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés,

- c) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés,

- 15. külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény,

- 16. maradékhő-értékesítő: az a gazdálkodó szervezet, amely a maradékhő távhőszolgáltató vagy távhőtermelő részére történő átadására engedélyt kapott,

- 17. maradékhő: a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti kritériumokat teljesítő ipari vagy energiatermelő létesítményekben, vagy a szolgáltatási szektorban elkerülhetetlen melléktermékként – kapcsolt energiatermelési folyamat használata vagy tervezett használata, illetve a kapcsolt energiatermelés megvalósíthatatlansága esetén – keletkező hőenergia, amely távhőellátó rendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe,

- 18. megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája),

- 19. szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése,

- 20. származási garancia: olyan elektronikus tanúsítvány, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a távhőszolgáltató részére, hogy a felhasználónak átadott hőenergia megtermeléséhez megújuló energiaforrás került felhasználásra,

- 21. szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói,

- 22. távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak,

- 23. távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg,

- 24. távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott,

- 25. távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és maradékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés,

- 26. távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott,

- 27. távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer – a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt –, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték,

- 28. tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontjában meghatározott személy,

- 29. üzletszabályzat: a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.”

2. § (1) A Tszt. 4. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében

kiadja, módosítja vagy visszavonja]

- „ag) a maradékhő-értékesítői engedélyt;”

(2) A Tszt. 4. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében]

„h) jóváhagyja a 34/B. § (1) bekezdése alapján benyújtott fejlesztési terveket és a fejlesztési tervek felülvizsgálatait.”

3. § A Tszt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló hőenergiára vonatkozóan és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek legyenek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen. A megújuló hőenergia származási garanciáira vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti egyes feladatok ellátására közreműködő szervezeteket bízhat meg.”

4. § (1) A Tszt. 6. § (2) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki:

(az önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban a fővárosi közgyűlés:)

„k) figyelembe veszi a megújuló energiaforrásokból előállított energia hasznosításának lehetőségeit a városfejlesztés során;

l) konzultációt kezdeményezhet a területileg illetékes energiahálózatok engedélyeseivel a települést érintő energiahatékonysági és megújulóenergia-ellátási tervekről, figyelembe véve az energiahálózatok engedélyeseinek infrastruktúra-fejlesztési terveit;

m) 45 000 főnél nagyobb összlakosságú település esetén helyi hőhasznosítási tervet készít.”

(2) A Tszt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés m) pontja szerinti helyi hőhasznosítási terv elkészítésének részletszabályait és tartalmi elemeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.”

6. § A Tszt. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal a maradékhő-értékesítési engedély kiadását megtagadja, ha

- a) a rendelkezésre álló maradékhő a megvalósítani kívánt műszaki megoldással a távhőrendszerbe a távhőszolgáltató által a Hivatal felé igazolt módon nem táplálható be, vagy

- b) a maradékhő távhőrendszerbe történő betáplálására vonatkozó költség-haszon elemzés szerint a maradékhő-értékesítés költségei 7 éves időtávon túl is meghaladják a maradékhő által kiváltott távhő költségét.”

7. § A Tszt. „A távhőtermelői létesítési engedély és a távhőtermelői működési engedély” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „A távhőtermelői létesítési engedély és a távhőtermelői működési engedély, a távhőtermelői működési engedély és a maradékhő-értékesítői engedély”

8. § A Tszt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A maradékhő-értékesítői engedély határozatlan időre szól.”

9. § A Tszt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az engedélyes köteles az engedély időbeli hatálya alatt:

- a) az engedélyben meghatározott feltételeket teljesíteni;

- b) az e törvény szerinti ellátási kötelezettségnek eleget tenni;

- c) a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges üzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátni;

- d) az új vagy növekvő igények kielégítésére e törvényben részletezett feltételek mellett a szükséges fejlesztéseket elvégezni;

- e) a Hivatal által előírt tartalomban és formában az engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel kapcsolatos adatokat és információkat a Hivatalnak, valamint – felhasználói panaszok esetén – a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a felhasználói érdekképviseleteknek megadni és hozzáférhetővé tenni;

- f) az engedély módosítását szükségessé tevő körülmény bekövetkezése esetén a Hivataltól a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül az engedély módosítását kérelmezni;

- g) a távhőtermelő létesítményre, így különösen a távhőtermeléshez szükséges eszközökre, az eszközöket befogadó építményre, valamint az építménynek helyt adó ingatlanra vonatkozóan saját tulajdonnal, vagy azok használatához szükséges jogcímmel rendelkeznie; és

- h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírt engedélykiadási feltételeknek folyamatosan megfelelni.

(2) Az (1) bekezdés b)–d) és g) pontja nem alkalmazandó a maradékhő-értékesítői engedélyesre.

(3) A távhőszolgáltatói vagy távhőtermelői működési engedélyes az engedély időbeli hatálya alatt köteles a maradékhő-értékesítői engedélyestől az engedélye szerint átadható maradékhőt az e törvényben és a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint átvenni.”

10. § A Tszt. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.”

11. § A Tszt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18/B. § (1) A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik az engedélyes által kidolgozott számviteli szétválasztási szabályzat e törvény előírásainak való megfelelőségéről.

(2) A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérleg és eredménykimutatás a számvitelről szóló törvény előírásaival, valamint az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban áll.”

12. § (1) A Tszt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) – a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.”

(2) A Tszt. 19. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását a maradékhő-értékesítői engedélyes esetében.”

(3) A Tszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az engedélyes vállalkozásban a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához – az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.”

(4) A Tszt. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést a maradékhő-értékesítői engedélyesben történő befolyásszerzés esetében azzal, hogy a befolyásszerző a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül a befolyásszerzés tényéről tájékoztatja a Hivatalt, kivéve, ha a 4. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti maradékhő-értékesítői engedélyes olyan más, e törvény, a Get., vagy a Vet. szerinti engedéllyel is rendelkezik, amely alapján a befolyásszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása vagy tudomásulvételről szóló döntése szükséges.”

13. § A Tszt. „A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása” alcíme a következő 20/B. §-sal egészül ki:

„20/B. § A Hivatal a maradékhő-értékesítői engedélyt visszavonja, ha az engedélyes a tevékenységével felhagy vagy az engedély visszavonását kéri.”

14. § A Tszt. V. Fejezete a következő 34/B. §-sal egészül ki:

„34/B. § (1) A távhőszolgáltató elkészíti a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő fejlesztési tervet, amit ötévente felülvizsgál. A fejlesztési tervet és a fejlesztési tervek felülvizsgálatait jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz.

(2) Az 5 MW feletti rendelkezésre álló hőteljesítményű rendszer távhőszolgáltatójának az (1) bekezdés szerinti fejlesztési tervben be kell mutatni a hatékony távfűtés kritériumának való megfelelést célzó intézkedéseket a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint.”

15. § A Tszt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti

- a) éves, és

- b) az éves szerződés lejártát követő legalább további két évre szóló

szerződéskötési kötelezettség terheli a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig.

(2) A maradékhő-értékesítőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti szerződéskötési kötelezettség terheli a maradékhő – távhőellátást nem veszélyeztető módon történő – átvétele érdekében.”

16. § (1) A Tszt. 60. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben állapítja meg)

„j) a megújuló energiatermelésből származó hőenergia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiállítására, nyilvántartására, kijavítására, módosítására, átruházására, felhasználására, ellenőrzésére és törlésére, az ilyen módon termelt energiát értékesítő távhőszolgáltatók beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, a megújuló energiaforrást hasznosító erőműegységek minősítésére, valamint a számlatulajdonosok adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat;”

(2) A Tszt. 60. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben állapítja meg)

„l) a távhőtermelő létesítmény és berendezése, valamint az azoknak helyet adó ingatlan tulajdonjogának közcélú megváltására vonatkozó részletes szabályokat.”

(3) A Tszt. 60. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben állapítja meg)

„r) a helyi hőhasznosítási terv elkészítésére és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat;

s) a távhőszolgáltató által készítendő fejlesztési terv tartalmi elemeire és jóváhagyási szempontjaira vonatkozó részletes szabályokat.”

17. § A Tszt. a következő 61/D. és 61/E. §-sal egészül ki:

„61/D. § E törvénynek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított 18. § (1) bekezdés g) pontját a Mód. törvény hatálybalépésekor már meglevő és hatályos működési engedélyesek esetében, a Mód. törvény hatálybalépését követő 180. naptól kell alkalmazni.

61/E. § E törvénynek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XLV. törvénnyel megállapított 34/B. § (1) bekezdése szerinti fejlesztési tervet 2026. december 31. napjáig kell benyújtani jóváhagyásra a Hivatal részére.”

18. § A Tszt. 62. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„d) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és

e) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

19. § A Tszt.

- a) 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az önkormányzat” szövegrész helyébe az „Az önkormányzat” szöveg,

- b) 12. § (1) bekezdésében a „szolgáltatása –” szövegrész helyébe a „szolgáltatása, valamint a maradékhő értékesítése –” szöveg,

- c) 14. § (1) bekezdésében az „engedély és a” szövegrész helyébe az „engedély, a” szöveg és az „engedély iránti” szövegrész helyébe az „engedély és a maradékhő-értékesítői engedély iránti” szöveg,

- d) „Az engedélyes kötelezettségei” alcím címében az „Az engedélyes kötelezettségei” szövegrész helyébe az „A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes kötelezettségei” szöveg,

- e) 18/A. § (1) bekezdésében az „Az engedélyes” szövegrész helyébe az „A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes” szöveg,

- f) 18/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az engedélyes” szövegrész helyébe az „A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes” szöveg,

- g) 18/A. § (6) bekezdésében az „az engedélyes” szövegrész helyébe az „a távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes” szöveg,

- h) „A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása” alcím címében a „távhőellátás fenntartása” szövegrész helyébe a „távhőellátás fenntartása és a maradékhő-értékesítői engedély visszavonása” szöveg,

- i) VI. Fejezet címében az „A TÁVHŐTERMELŐ ÉS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, VALAMINT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ” SZÖVEGRÉSZ HELYÉBE AZ „A TÁVHŐTERMELŐ, A MARADÉKHŐ-ÉRTÉKESÍTŐ ÉS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, VALAMINT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ” szöveg,

- j) „A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony” alcím címében a „távhőtermelő” szövegrész helyébe a „távhőtermelő, a maradékhő-értékesítő” szöveg,

- k) 57/D. § (1) bekezdésében a „távhő árát” szövegrész helyébe a „távhő és maradékhő árát” szöveg,

- l) 60. § (1) bekezdés h) pontjában a „3. § m) pont” szövegrész helyébe a „3. § 18. pont” szöveg,

- m) 60. § (2) bekezdés b) pontjában a „távhő árszerkezetét” szövegrész helyébe a „távhő, valamint a maradékhő árszerkezetét” szöveg

lép.