2025. évi XLI. törvény — mi változott? 2026. január 1.

1. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„13. forgalomba hozott üzemanyag:

a) a 30. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott üzemanyag,

b) a 30. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett üzemanyag,

c) a 30. pont c) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa jármű üzemanyagtartályába töltéssel kiszolgált üzemanyag;”

(2) A Büat. 1. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„17a. közlekedési célra felhasznált megújuló villamos energia: a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 45. pontjában meghatározott megújuló energiaforrásokból előállított és közlekedési célra felhasznált villamos energia;”

(4) A Büat. 1. §-a a következő 20a. és 20b. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„20a. megújuló üzemanyag: a bioüzemanyagok, és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok;

20b. megújulóüzemanyag-részarány: a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált energiamennyiségéhez viszonyított részaránya;”

(6) A Büat. 1. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„26a. széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag: meg nem újuló eredetű, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 7. §-ával összhangban történő hasznosításra nem alkalmas folyékony vagy szilárd hulladékáramokból, vagy meg nem újuló eredetű, ipari létesítmények gyártási folyamatainak elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként kibocsátott hulladék-technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű üzemanyag;”

(7) A Büat. 1. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„30. üzemanyag-forgalmazó:

a) a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint az üzemanyagot szabadforgalomba bocsátó személy,

b) a Jöt. szerint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal belföldre szállító jövedéki engedélyes kereskedő, vagy

c) a CNG-t, az LNG-t jármű üzemanyagtartályába töltéssel kiszolgáló személy.”

2. § A Büat. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az üzemanyagot forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó megújuló üzemanyagot – tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba, CNG-be, LNG-be bekeverve – úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyiségét. A kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyisége megállapításán belül – az általános kötelezettség kiegészítéseként vagy ahelyett – a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében az egyes meghatározott megújuló üzemanyagnak minősülő termékek kötelező részaránya tekintetében is megállapíthat kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometánt – ideértve a szállítóvezetéken keresztül Magyarországra behozott biometánt is –, amelynek feltételeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe az általa forgalomba hozott, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag mennyiségét, azonban a figyelembe vett mennyiség nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértéket.

(4) A kötelező megújulóüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni

- a) azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az arra kötelezett nem igazolja,

- b) azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint

- c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot.”

3. § A Büat. a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:

„5/A. § A nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot az üzemanyag-forgalmazó úgy köteles forgalomba hozni vagy köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasználni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott vagy felhasznált nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részarányt.

5/B. § Az 5. § (1) bekezdésében és az 5/A. §-ban meghatározott kötelezettség az e törvény szerinti zöldtöltés igazolással is teljesíthető.”

4. § A Büat. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely

- a) a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak – vagy amennyiben a Kormány az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előírt kötelezettséget, ennek a részaránynak – megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot hozott forgalomba – ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is –,

- b) a tárgyévben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagra vonatkozó részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot hozott forgalomba vagy használt fel,

- c) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti jelentést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi üzemanyag-forgalma alapján a megújulóenergia-részaránnyal meghatározott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának – ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is – MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a bírságalapot jelentő különbségnek a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energia mennyiségéhez viszonyított aránya alapján sávosan meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.

(3) Ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a kötelező megújulóüzemanyag-részarányon felül az egyes megújuló közlekedési célú üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előír kötelezettséget, és a (2) bekezdés szerinti különbség az összesített megújulóüzemanyag-mennyiség tekintetében megállapítható, úgy ugyanarra a hiányzó megújulóüzemanyag-mennyiségre csak az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek különbsége tekintetében szabható ki bírság.

(4) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.

(5) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a felhasznált igazolás kiállítója tekintetében nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásban, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részaránnyal meghatározott nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott, felhasznált nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyisége energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.

(7) Az (1) bekezdés a)–b) pontja esetében forgalomba hozatallal egy tekintet alá esőnek minősül a zöldtöltés igazolással való teljesítés is.

(8) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben a bírság kiszabásánál az állami adó- és vámhatóság a kiszabott bírságot csökkentheti az üzemanyag-forgalmazó által az egyes pontok teljesítése érdekében eszközölt beruházások értékével az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben.

(9) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság által kiszabott bírság legmagasabb összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(10) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott megújuló üzemanyag azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.

(11) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot – figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyag-forgalmazó jogkövető gyakorlatára – mérsékelheti, vagy a bírság kiszabását mellőzheti.

(12) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül

- a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitáskiesés,

- b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, ideértve azon szállító- és elosztóvezetékek üzemzavarát is, amelyeken biogáz betáplálása történik az együttműködő földgázhálózatba, vagy

- c) a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavar vagy hiány,

ha ennek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.

(13) A (12) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját – az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével – az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé.”

5. § A Büat. 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „6. Zöldtöltés-igazolási rendszer”

6. § A Büat. 6. alcíme a következő 9. §-sal egészül ki:

„9. § A villamos energiáról szóló törvényben meghatározott zöldtöltés-igazolási rendszer keretében az üzemanyag-forgalmazó is szerezhet igazolást az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint.”

8. § A Büat. a 12. §-t követően a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

#### „8/A. Az üzemanyag-forgalmazó átalakulása esetén alkalmazandó különleges rendelkezések

12/A. § (1) Ha az üzemanyag-forgalmazó üzemanyag-forgalmazási tevékenységét annak szétválással történő átalakulását követően jogutódja vagy jogutódjai folytatják, az 5. § (1) bekezdésében, az 5/A. §-ban és az 5/B. §-ban meghatározott kötelezettséget a szétválás hatályosulásának évében az üzemanyag-forgalmazó (e § alkalmazásában: jogelőd) és az üzemanyag-forgalmazási tevékenységet folytató jogutódjai választásuk szerint együttesen is teljesíthetik.

(2) A jogelőd és jogutódjai az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést a szétválás hatályosulásának évét követő év április 20. napjáig mint közös jelentést adják le.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, valamint az e kötelezettségek megsértése esetén kiszabott bírság megfizetéséért a jogelőd és jogutódjai egyetemlegesen felelősek.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a jogelőd és jogutódjai a szétválás hatályosulását követő 30 napon belül nyilatkoznak választásukról az állami adó- és vámhatóság felé, megjelölve, hogy a (2) bekezdés szerinti jelentést melyik személy nyújtja be.”

9. § A Büat. 13. § (1) bekezdése a következő p)–y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„p) a bioüzemanyag-részarány és az egyes bioüzemanyagoknak minősülő termékek részarányának nem teljesítése esetén fizetendő bírság mértékét, sávos bírságtétel esetén az egyes sávok meghatározásához alkalmazott arányokat,

q) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozó kötelező részarány mértékét,

r) az üzemanyag-fogalmazó által a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részarányának teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra, továbbá a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részarány teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

s) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részaránya teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat,

t) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részarányának nem teljesítése esetén fizetendő bírság mértékét,

u) a zöldtöltés-igazolási rendszerre, az igazolás kiállítására, jóváírására, nyilvántartására, átruházására, felhasználására, ellenőrzésére, kijavítására, módosítására és törlésére, valamint a megújulóüzemanyag-részarányban való elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,

v) a megújulóüzemanyag-részarány mértékét, kiszámításának módját, teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat, nem teljesítése esetén a fizetendő bírság mértékét,

w) a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag részarányban elszámolható mértékét,

x) a biometán szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplálásának a megújuló üzemanyag részarányban való elszámolásának feltételeit,

y) az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, a jelentéstételre, a folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai eredetének nyomon követésére a 12/A. § (1) bekezdés szerinti esetben alkalmazandó részletes szabályokat.”

- a) 2. §-ában az „energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya” szövegrész helyébe az „üzemanyag-részarány” szöveg,

- b) 4. alcím címében a „bioüzemanyag” szövegrész helyébe a „megújuló üzemanyag” szöveg,

- d) 13. § (1) bekezdés m) pontjában a „körét.” szövegrész helyébe a „körét,” szöveg,

- e) 13. § (1) bekezdés n) pontjában az „adatokat.” szövegrész helyébe az „adatokat,” szöveg,