2025. évi XIV. törvény
a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről
[1] A törvény a családi adócsökkentési program keretében bevezeti a kétgyermekes anyák jövedelemadó-mentességét. Az adócsökkentés elsődleges célja a gyermekes családok anyagi támogatása, az anyák megbecsülése és terheik csökkentése, legyenek akárhány évesek is.
[2] 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek. 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek.
[3] Az adócsökkentés közvetetten a nők gyermekvállalását is ösztönözheti. Fontos, hogy a gyermeket vállalók semmiképpen se kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket.
[4] Fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
(2) A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
- a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
- b) az a) pontban nem említett, az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
- c) az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
- ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
- cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
- cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
- cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
(3) Két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti
- a) családi pótlékra jogosult, vagy
- b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma kettő, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
(4) E § alkalmazásában
- a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,
- b) a (3) bekezdés b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az a) pontban foglaltak teljesültek.
(5) A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély két gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.
(6) Amennyiben a két gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
(7) A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni
- a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
- b) a (3) és (4) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait),
- c) a jogosultság megnyílásának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében, valamint
- d) a (2) bekezdés szerinti összeget.
(8) A két gyermeket nevelő anya a részére a (2) bekezdés szerinti jövedelmet juttató munkáltató, kifizető felé az Szja tv. rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről.
2. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Szja tv. és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § Ez a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.
4. § A két gyermeket nevelő anya az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei után az e törvény szerinti kedvezményt,
- a) ha 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét, a 2025. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti;
- b) ha 2026. december 31-ét követően tölti be az 50. életévét, a 2026. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2026. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) pont szerint már megnyílt;
- c) ha 2027. december 31-ét követően tölti be a 60. életévét, a 2027. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2027. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) vagy a b) pont szerint már megnyílt;
- d) a c) pontban nem említett esetben a 2028. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2028. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.