2025. évi XII. törvény a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról

2025. évi XII. törvény

a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról

[1] E törvény célja, hogy a nemteljesítő hiteleknek a hitelintézetektől, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezőktől a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával, továbbá az átlátható és hatóságilag felügyelt hitelgondozási tevékenység kialakításával elősegítse a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését, ezzel egyidejűleg megfelelő és hatékony módon védje a hitelfelvevők jogait.

[2] A hitelfelvevők számára biztosított védelem szintjének fokozása, továbbá a fogyasztói bizalom erősítése érdekében a törvény részletesen meghatározza a hitelgondozó által végezhető tevékenység tartalmát, működésének általános feltételeit.

[3] E törvénnyel egy olyan uniós szintű szabályokon nyugvó egységes keret jön létre, amely az eltérő nemzeti szabályozásból fakadó akadályok felszámolásával a hitelfelvásárlók és a hitelgondozók számára lehetővé teszi a belső piac előnyeinek fokozottabb kihasználását, a hatékony, versenyképes piac kialakulását, valamint a fogyasztók egyenszilárd védelmét.

[4] Lehetővé válik, hogy a hitelintézetek, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezők a hitel harmadik félnek való eladására, továbbá a hitelek gondozására vonatkozó feltételek javításával jobban és biztonságosabb feltételek mellett tudják kezelni nemteljesítő hitelállományukat, megakadályozzák annak túlzott mértékű, gazdaságilag káros felhalmozódását.

[5] A törvény a mindenkor hatályos polgári jogi, végrehajtási és pénzügyi jogi szabályok sérelme nélkül, azokat nem érintve alakítja ki a nemteljesítő hitelmegállapodások, vagy az abból származó hitelezői jogok megvásárlóira és gondozóira vonatkozó új uniós szintű szabályozást. E törvény által nem érintett hitelek, így a teljesítő hitelek, vagy az egyéb, nem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységből eredő követelések szabályozásában nem történik változás.

[6] A fentebb meghatározott célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések¶

1. § (1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak

• a) a hitelintézetek, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezők által nyújtott és nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás hitelfelvásárlóira,
• b) a hitelfelvásárló nevében eljáró hitelgondozók engedélyezésére és felügyelésére,
• c) a hitelgondozási szolgáltató e törvény szerinti felügyeletére.

(2) E törvény nem érinti a nem késedelmes, vagy kevesebb mint kilencven napja késedelmes nemteljesítő hitelmegállapodások átruházására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki

• a) az olyan hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy hitelmegállapodás gondozására, amelyet alternatív befektetési alapkezelő (ABAK) vagy ÁÉKBV-alapkezelő saját magának végez,
• b) az olyan hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy hitelmegállapodás gondozására, amelyet nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet nyújtott, kivéve, ha a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokat vagy a hitelmegállapodást EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott hitelmegállapodással váltották ki,
• c) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy hitelintézetnek nem minősülő hitelező általi felvásárlására,
• d) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti különleges célú gazdasági egységre,
• e) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenységre,
• f) a közjegyzői és bírósági végrehajtói tevékenységre.

(2) E törvénynek a hitelfelvevővel fennálló kapcsolatra, valamint a hitelfelvevők védelmére vonatkozó rendelkezéseit a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy hitelmegállapodás saját magának végzett gondozása tekintetében a hitelintézet, valamint a hitelintézetnek nem minősülő hitelező is alkalmazza.

(3) A magyar jog alapján kötött nemteljesítő hitelmegállapodások és az ebből származó jogok átruházására a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény engedményezésre, jogátruházásra, illetve szerződésátruházásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(4) A magyar jog alapján kötött nemteljesítő hitelmegállapodásokra, az abból eredő követelésekre és ezek érvényesítésére a magyar jog az irányadó.

3. § (1) A hitelgondozó az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, aki üzleti tevékenysége keretében hitelgondozási tevékenységet végez, valamint kezeli és érvényesíti a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy magához a nemteljesítő hitelmegállapodáshoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a hitelfelvásárló nevében.

(2) A hitelgondozási tevékenység az alábbi tevékenységek közül egy vagy több:

• a) a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy magához a hitelmegállapodáshoz kapcsolódó esedékes fizetések beszedése vagy behajtása a hitelfelvevőtől,
• b) a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz kapcsolódó feltételeknek vagy a hitelmegállapodás feltételeinek újratárgyalása a hitelfelvevővel a hitelfelvásárló utasításaival összhangban, amennyiben a hitelgondozó a hitelmegállapodás tekintetében nem minősül pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek,
• c) a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokkal vagy a hitelmegállapodással kapcsolatos panaszkezelés,
• d) a hitelfelvevő tájékoztatása a kamatlábak és a díjak megváltoztatásáról és a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy a hitelmegállapodáshoz kapcsolódó esedékes kifizetésekről.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a hitelgondozó kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvény alapján kiadott engedélyével működhet hitelgondozóként.

(4) Külföldi illetőségű személy mint hitelgondozó – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag fióktelepe útján működhet hitelgondozóként.

(5) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó határon átnyúló szolgáltatóként is működhet hitelgondozóként.

(6) A (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett hitelgondozókénti működését illetően.

(7) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtására vagy követelésvásárlásra engedéllyel rendelkező hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező a Felügyelet hitelgondozói tevékenység végzésére vonatkozó külön engedélye nélkül jogosult hitelgondozási tevékenység végzésére.

4. § E törvény alkalmazásában

• 1. befolyásoló részesedés: a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 36. pontjában meghatározott fogalom;
• 2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
• 3. fogadó EGT-állam: az a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a hitelgondozó fiókteleppel rendelkezik, vagy hitelgondozási tevékenységet nyújt, és minden esetben az az EGT-állam, ahol a hitelfelvevő lakóhelye, bejegyzett székhelye, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, a központi ügyintézésének helye van;
• 4. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;
• 5. főiroda: az a hely, ahol a hitelgondozó főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;
• 6. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
• 7. hitelező: hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező, amely a hitelt nyújtotta, vagy a hitelfelvásárló;
• 8. hitelfelvásárló: olyan személy, amely nem hitelintézet vagy nem hitelintézetnek nem minősülő hitelező, és amely kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége keretében nemteljesítő hitelmegállapodást, vagy nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokat vásárol;
• 9. hitelfelvevő: az a személy, ideértve a jogutódját vagy kedvezményezettjét is, aki hitelmegállapodást kötött egy hitelintézettel vagy hitelintézetnek nem minősülő hitelezővel;
• 10. hitelgondozási megállapodás: a hitelgondozó által a hitelfelvásárló nevében nyújtandó szolgáltatásokról a hitelfelvásárló és a hitelgondozó között kötött írásbeli szerződés;
• 11. hitelgondozási szolgáltató: a hitelgondozó által a hitelgondozási tevékenységek bármelyikének ellátása céljából megbízott harmadik fél;
• 12. hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom;
• 13. hitelintézetnek nem minősülő hitelező: a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikkének vagy a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 35. cikkének megfelelően felügyelt hitelező, Magyarországon a pénzügyi vállalkozás;
• 14. hitelmegállapodás: olyan eredetileg nyújtott, módosított vagy a korábbit felváltó megállapodás, amely alapján a hitelintézet vagy hitelintézetnek nem minősülő hitelező hitelt nyújt halasztott fizetés, kölcsön vagy más, ezekhez hasonló pénzügyi szolgáltatás formájában;
• 15. jogalany azonosító (LEI): ISO 17442 szabvány szerinti, 20 alfanumerikus karakterből álló, a jogalanyt egyértelműen azonosító kód (Legal Entity Identifier);
• 16. jó üzleti hírnév: a hitelgondozó vezető állású személyeinek, felügyelő bizottsági tagjainak, befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosainak a hitelgondozó irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
• 17. nemteljesítő hitelmegállapodás: az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt hitelmegállapodás;
• 18. székhely szerinti EGT-állam:
• a) a hitelgondozó tekintetében az az EGT-állam, amelyben bejegyzett székhelye található, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, az az EGT-állam, ahol a központi ügyintézés helye található,
• b) a hitelfelvásárló tekintetében az az EGT-állam, amelyben a hitelfelvásárló vagy képviselője lakóhelye vagy bejegyzett székhelye, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, a központi ügyintézési helye található;
• 19. ügyvezető szerv: a vállalkozás létesítő okiratában meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi, továbbá a vállalkozás vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;
• 20. vezető állású személy:
• a) részvénytársasági formában működő hitelgondozó esetén az igazgatóság elnöke és tagja vagy a vezérigazgató, a felügyelőbizottság elnöke, amennyiben alkalmazásra kerül és a részvénytársaság vezetésére kinevezett, a részvénytársasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló első számú vezető, valamint annak valamennyi helyettese,
• b) korlátolt felelősségű társasági formában működő hitelgondozó esetén a társaság vezetésre kijelölt személy, annak valamennyi helyettese, valamint a felügyelő bizottság elnöke,
• c) szövetkezeti formában működő hitelgondozó esetén az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök, a felügyelő bizottság elnöke, amennyiben alkalmazásra kerül és a szövetkezet vezetésére kinevezett, a szövetkezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló első számú vezető, valamint annak valamennyi helyettese,
• d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi hitelgondozó által kijelölt személy és annak valamennyi helyettese.

2. A hitelgondozó működésének általános feltételei¶

5. § (1) A hitelgondozó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként, vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó fióktelepeként működhet.

(2) A részvénytársasági formában, korlátolt felelősségű társaságként és szövetkezetként működő hitelgondozóra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő hitelgondozóra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Magyarországon székhellyel rendelkező hitelgondozó a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

(4) A hitelgondozó befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

• a) aki vagy amely független a hitelgondozó óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a hitelgondozó megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
• b) akinek vagy amelynek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a hitelgondozó fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

6. § (1) A hitelgondozó ügyvezető szerve megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy az üzleti tevékenységet hozzáértő és felelős módon végezze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményt a hitelgondozó jogi formája, szervezeti felépítése, mérete, továbbá az általa végzett hitelgondozási és egyéb tevékenység jellege, összetettsége és nagyságrendje figyelembevételével, annak alapján teljesíti.

(3) A hitelgondozó megbízható irányítási rendszerekkel és megfelelő belső kontrollmechanizmusokkal – többek között kockázatkezelési és számviteli eljárásokkal – biztosítja a hitelfelvevők jogainak tiszteletben tartását, a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra és a hitelmegállapodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet betartását.

(4) A hitelgondozó megfelelő eljárásrend alkalmazásával biztosítja a hitelfelvevők védelmét szolgáló szabályok betartását és a hitelfelvevőkkel való méltányos és gondos bánásmódot, amelynek során a hitelgondozó figyelembe veszi többek között a hitelfelvevő pénzügyi helyzetét, továbbá szükség szerint adósságkezelő vagy szociális szolgáltatóhoz történő irányításának lehetőségét.

(5) A hitelgondozó megfelelő és konkrét belső eljárásokkal biztosítja a hitelfelvevők panaszainak rögzítését és kezelését.

7. § (1) Ha a hitelgondozó a hitelfelvásárlóval kötött megállapodásnak megfelelően jogosult a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére, akkor az átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, azt betétként nem kezelheti, az a hitelgondozó felszámolása esetén – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, ha

• a) a hitelfelvevő a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokhoz vagy a nemteljesítő hitelmegállapodáshoz kapcsolódó esedékes összegek részleges vagy teljes visszafizetése céljából pénzeszközt ad át a hitelgondozónak, akkor a pénzeszközt úgy kell kezelni, mintha azt a hitelfelvásárlónak fizették volna,
• b) az átvett pénzeszközt az átvételt követően a hitelgondozó haladéktalanul nem utalja át a hitelfelvásárlónak, akkor EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél letétkezelési szolgáltatás keretében vezetett, kizárólag erre a célra használt letéti számlára helyezi el.

(3) A hitelgondozó minden esetben, amikor a hitelfelvevőtől pénzeszközt vesz át, papíron vagy tartós adathordozón az átvett összegről elismervényt vagy igazolást állít ki a hitelfelvevő részére.

(4) A hitelgondozó nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

• a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
• b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a hitelgondozó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

8. § (1) A hitelgondozónál nem lehet vezető állású személy, felügyelő bizottsági tag az, aki

• a) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság végleges határozata vagy a bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben megállapította,
• b) büntetett előéletű,
• c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel,
• d) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását, vagy
• e) közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkoztatástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.

(2) Akivel szemben

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében, vagy
• b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében vagy XXXV–XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, vagy külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, és az ilyen feladatok általa történő ellátását a hitelgondozó felfüggeszti.

(3) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, az engedély kiadását vagy meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a büntetlen előélet mint foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezeli.

3. Hitelgondozó működésének engedélyezése, az engedély visszaadása, visszavonása¶

9. § A Felügyelet engedélye szükséges:

• a) a hitelgondozóként történő működés megkezdéséhez,
• b) a hitelgondozó vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, valamint
• c) a hitelgondozó működésére jogosító engedélyéről történő lemondásához.

10. § (1) A hitelgondozó működésre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:

• a) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt,
• b) a kérelmező létesítő okiratát,
• c) a kérelmező vezető állású személyei 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
• d) az igazolást arról, hogy az ügyvezető szerve megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy az üzleti tevékenységet hozzáértő és felelős módon végezze,
• e) a kérelmező irányítási rendszereinek és belső kontrollmechanizmusainak – ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is – a leírását, amellyel biztosítja a hitelfelvevők jogainak tiszteletben tartását és a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy a hitelmegállapodásokra vonatkozó jogszabályok betartását,
• f) a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó üzletszabályzatát, amely tartalmazza a hitelfelvevők védelmét szolgáló szabályok betartásának eljárásrendjét,
• g) a panaszkezelési szabályzatát,
• h) ha az üzleti modellje szerint a hitelfelvásárlóval kötendő megállapodás alapján jogosult a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére, akkor
• ha) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,
• hb) az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél nyitott letéti számláról szóló szerződését,
• i) ha az üzleti modellje szerint a hitelfelvásárlóval kötendő megállapodás alapján nem jogosult a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére, akkor az erre vonatkozó nyilatkozatát,
• j) a nyilatkozatot arról, hogy a hitelgondozó főtevékenysége és a központi döntéshozatal Magyarország területén létesített főirodában történik,
• k) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,
• l) ha hitelgondozási szolgáltatót kíván megbízni, akkor a hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodást, valamint
• m) az üzleti tervét.

(2) Ha a kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelméhez mellékeli:

• a) a tulajdonos 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
• b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
• c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonosnak személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező állami adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
• d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a hitelgondozó működését,
• e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, valamint igazolást a jó üzleti hírnév megállapításához,
• f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
• g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosai részletes bemutatását, valamint, ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,
• h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számvitelről szóló törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
• i) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

11. § (1) A hitelgondozónál vezető állású személy a Felügyelet előzetes engedélyével választható meg vagy nevezhető ki.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a 8. § (2) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha az e törvényben meghatározott kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll.

12. § (1) A Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki hitelgondozóban

• a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
• b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz-, a harminc- vagy az ötvenszázalékos határértéket, vagy ezáltal a hitelgondozó a leányvállalatává válna.

(2) A hitelgondozóban befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha

• a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
• b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz-, harminc- vagy ötvenszázalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a hitelgondozó már nem lenne a leányvállalata.

(3) A hitelgondozó bejelenti a Felügyeletnek, ha egy jogi személynek a leányvállalatává vált vagy megszűnt annak lenni.

(4) A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:

• a) a hitelgondozóban befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését,
• b) a hitelgondozóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,
• c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
• d) a tagi részesedésszerzésre, vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
• e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot,
• f) minden egyéb olyan információt, amely szükséges annak megállapításához, hogy a biztonságos megbízható működés biztosított,
• g) nem természetes személy tulajdonos esetében a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – tényleges tulajdonosai bemutatását.

(5) Ha a befolyásoló részesedést szerezni kívánó tevékenysége, a hitelgondozóra gyakorolt befolyása veszélyezteti a hitelgondozó megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, a Felügyelet a bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tagok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tag meg nem szünteti a hitelgondozó megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.

(6) A Felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését megtiltja, ha a bejelentő részesedésszerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek, vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.

(7) A Felügyelet a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza.

(8) Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet – függetlenül bármely más szankciótól – a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi.

13. § (1) A jó üzleti hírnév fennállását a kérelmező bizonyítja.

(2) A jó üzleti hírnév bizonyításának módját a kérelmező választja meg, de a Felügyelet további, általa pontosan meghatározott iratok, okmányok benyújtását írhatja elő.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.

(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

14. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló iratokat, okmányokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet az átvételét követő negyvenöt napon belül abból a szempontból is megvizsgálja, hogy az e törvényben meghatározottaknak megfelel-e, és ha hiányos vagy nem megfelelő módon került benyújtásra, az eljárás befejezéséhez szükséges információk, valamint megfelelő határidő megjelölésével írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kéri.

(3) A Felügyelet a hiánytalan kérelem átvételétől – vagy ha a kérelmet hiányosnak tekintik, a szükséges információk beérkezésétől – számított kilencven napon belül az engedélyezési kérelmet elbírálja, és értesíti a kérelmezőt az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

15. § (1) A Felügyelet visszavonja a hitelgondozó működési engedélyét, ha

• a) a hitelgondozó a működésre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
• b) a hitelgondozó a működési engedélyéről lemond,
• c) több mint tizenkét hónapja nem működik hitelgondozóként, vagy
• d) a működési engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg.

(2) A Felügyelet a hitelgondozó működési engedélyét visszavonhatja, ha a hitelgondozó

• a) súlyosan vagy ismételten megsérti az e törvényben, a fogyasztóvédelmi jogszabályokban, ideértve a fogadó EGT-államban és a hitelnyújtás helye szerinti EGT-államban alkalmazandó szabályokat is, vagy
• b) nem felel meg a működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(3) A hitelgondozó a működési engedélyéről akkor mondhat le, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy hitelgondozási tevékenységéből származó semmilyen kötelezettsége nem áll fenn. A Felügyelet döntésében feltételeket és előírásokat határozat meg, amelyek teljesítéséig a hitelgondozónak a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – folytatnia kell.

(4) A Felügyelet a hitelgondozó működési engedélyének visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes hatóságát, ahol a hitelgondozó határon átnyúló szolgáltatóként, vagy fióktelepként működik, valamint a hitelnyújtás helye szerinti másik EGT-állam illetékes hatóságait is, ha az a fogadó EGT-államtól eltérő.

4. A hitelfelvásárló és a hitelgondozó kapcsolata a hitelfelvevővel¶

16. § (1) A hitelfelvásárló és a hitelgondozó a hitelfelvevőkkel fennálló kapcsolataikban

• a) jóhiszeműen, méltányosan és a szakmai elvárásoknak megfelelően járnak el,
• b) a hitelfelvevőknek olyan információt nyújtanak, amely nem megtévesztő, nem pontatlan és nem hamis,
• c) tiszteletben tartják és védik a hitelfelvevők személyes adatait, magánéletét, és
• d) olyan módon kommunikálnak a hitelfelvevővel, amely nem minősül zaklatásnak, kényszerítésnek vagy jogtalan befolyásolásnak.

(2) A nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogoknak vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak a hitelfelvásárlóra történő átruházását követően, de még az első hitelgondozási cselekmény előtt, továbbá a hitelfelvevő bármely időpontban tett kérésére a hitelfelvásárló vagy – a hitelgondozási tevékenység végzésére történő megbízásakor – a hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező vagy a hitelgondozó nyomtatott formában vagy más tartós adathordozón legalább a következő tájékoztatást adja a hitelfelvevőnek:

• a) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodás átruházásának ténye, valamint az átruházás időpontja,
• b) a hitelfelvásárló neve, illetve cégneve, székhelye, valamint a hitelfelvevővel való kapcsolattartási – ideértve az elektronikus levelezést is – címe és telefonszáma,
• c) amennyiben megbízásra került, a hitelgondozó, a hitelintézet vagy a hitelintézetnek nem minősülő hitelező cégneve, székhelye, valamint a hitelfelvevővel való kapcsolattartási – ideértve az elektronikus levelezést is – címe és telefonszáma,
• d) amennyiben megbízásra került, a hitelgondozó felügyeleti engedélyének száma,
• e) amennyiben megbízásra kerül, a hitelgondozási szolgáltató cégneve, székhelye, címe és telefonszáma,
• f) jól látható módon feltüntetve a szükség esetén tájékoztatást nyújtó kapcsolattartó személy neve és elérhetősége (címe – ideértve az elektronikus levelezést is – és telefonszáma) a hitelfelvásárlónál vagy – a hitelgondozási tevékenység végzésére megbízásakor – a hitelintézetnél, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezőnél vagy a hitelgondozónál és amennyiben megbízásra kerül a hitelgondozási szolgáltatónál,
• g) a tájékoztatás elküldésének időpontjában esedékes hitelfelvevő által fizetendő összegekre vonatkozó tájékoztatás, jogcímenként részletezve a tőkét, kamatokat, díjakat, továbbá az egyéb költségeket a jogalap megjelölésével,
• h) nyilatkozat arról, hogy továbbra is minden vonatkozó jogszabály alkalmazandó, különös tekintettel a szerződések teljesítésére, a fogyasztóvédelemre, a hitelfelvevő jogaira és a büntetőjogra,
• i) azon EGT-állam illetékes hatóságainak neve, címe és elérhetősége, amelyben a hitelfelvevő lakóhelye vagy bejegyzett székhelye, vagy ha a nemzeti joga szerint nincs bejegyzett székhelye, a központi ügyintézésének helye található, és amelynek a hitelfelvevő panaszt nyújthat be.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást világosan és közérthetően szükséges megfogalmazni.

(4) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tájékoztatást a hitelfelvevővel történő minden későbbi kommunikációnak tartalmaznia kell, kivéve, ha ez új hitelgondozó megbízását követő első kommunikáció, amely esetben a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottakról is tájékoztatni kell.

5. Hitelgondozási megállapodás¶

17. § (1) A hitelfelvásárló a hitelgondozóval írásban hitelgondozási megállapodást köt a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogoknak vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak a kezelésére és teljesítésére vonatkozó szolgáltatásra.

(2) A hitelgondozási megállapodás tartalmazza

• a) a hitelgondozó által végzendő hitelgondozási tevékenység részletes ismertetését,
• b) a hitelgondozó díjazását vagy a díjazás kiszámításának módját,
• c) a hitelfelvásárló hitelfelvevővel szembeni, hitelgondozó általi képviseletének mértékét, azaz a hitelgondozó által a hitelfelvásárló nevében ellátható feladatokat, felelősségi köröket,
• d) a szerződő felek nyilatkozatát a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy magára a hitelmegállapodásra vonatkozó jogszabályok betartásáról, többek között a fogyasztóvédelem és az adatvédelem tekintetében,
• e) a záradékot, amely rögzíti a hitelfelvevőkkel szembeni méltányos és gondos bánásmód követelményét,
• f) annak rögzítését, hogy a hitelgondozó bármely hitelgondozási tevékenység hitelgondozási szolgáltatóval történő megbízása előtt értesíti a hitelfelvásárlót.

(3) A hitelgondozó a hitelgondozási megállapodás megszűnésétől számított nyolc évig nyilvántartást vezet

• a) a hitelfelvásárlóval és a hitelfelvevővel folytatott levelezésről,
• b) az általa a hitelfelvásárló nevében kezelt és érvényesített egyes nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokkal vagy nemteljesítő hitelmegállapodással összefüggésben kapott utasításokról, és
• c) a hitelgondozási megállapodásról.

(4) A hitelgondozó a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokat kérésre a Felügyelet, valamint a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága rendelkezésére bocsátja.

6. Hitelgondozási szolgáltató¶

18. § (1) A hitelgondozó írásban kötött megállapodás alapján bármely hitelgondozási tevékenységével megbízhat hitelgondozási szolgáltatót, ha a megbízás megkezdését a Felügyeletnek és adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának előzetesen bejelenti.

(2) A bejelentés tartalmazza a hitelgondozási szolgáltató hozzájárulását az általa végzett hitelgondozási tevékenységnek a hitelgondozó belső ellenőre, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A hitelgondozási szolgáltató megbízása nem érinti a hitelgondozó hitelgondozási tevékenységgel összefüggő felelősségét, a hitelgondozó felelős azért, hogy a hitelgondozási szolgáltató a hitelgondozási tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával végezze.

(4) Tilos valamennyi hitelgondozási tevékenységgel egyidejűleg egy hitelgondozási szolgáltatót megbízni.

(5) A hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodás nem módosítja a hitelgondozó és a hitelfelvásárló közötti szerződéses kapcsolatot, valamint a hitelgondozó hitelfelvásárlóval vagy hitelfelvevővel szembeni kötelezettségét.

(6) A hitelgondozási szolgáltató megbízása nem befolyásolja a hitelgondozó működésének engedélyezési feltételeit.

(7) A hitelgondozási szolgáltató megbízása nem akadályozhatja a Felügyeletet és adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelgondozó felügyelésében.

(8) A hitelgondozási szolgáltató közvetlen hozzáférést biztosít a hitelgondozó részére a hitelgondozási tevékenységgel kapcsolatos információkhoz.

(9) A hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodás megszűnéséhez kapcsolódóan a hitelgondozónak biztosítania kell, hogy rendelkezik az ahhoz szükséges szakértelemmel és erőforrásokkal, amely alapján el tudja végezni a hitelgondozási szolgáltató által végzett hitelgondozási tevékenységet.

(10) A hitelgondozó a hitelgondozási szolgáltatóval kötött megállapodás megszűnésétől számított nyolc évig megőrzi a hitelgondozási szolgáltatónak adott utasításokat, valamint a megállapodást.

(11) A hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltató a (10) bekezdésben meghatározott információkat kérésre a Felügyelet, valamint adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága rendelkezésére bocsátja.

(12) A hitelgondozási szolgáltató nem vehet át és nem tarthat a hitelfelvevőktől származó pénzeszközt.

7. Határon átnyúló szolgáltatás¶

19. § (1) A hitelgondozó, ha a hitelgondozókénti működését másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, vagy fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

• a) annak a fogadó EGT-államnak a megnevezését, amelyben hitelgondozóként kíván működni, és amennyiben a hitelgondozó előtt már ismert, azt az EGT-államot, amelyben a hitelt nyújtották, amennyiben az Magyarországtól és a fogadó EGT-államtól eltér,
• b) adott esetben a fogadó EGT-államban létrehozott fióktelep címét,
• c) adott esetben a fogadó EGT-államban a hitelgondozási szolgáltató 1. melléklet szerinti azonosító adatait,
• d) a fogadó EGT-államban a hitelgondozási tevékenység irányításáért felelős személyek azonosító adatait,
• e) adott esetben a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy a hitelmegállapodásra alkalmazandó jogszabályok betartása érdekében hozott intézkedések részletes leírását, amelyek célja a hitelgondozó belső eljárásainak, irányítási szabályainak és belső kontrollmechanizmusainak megfelelő kialakítása,
• f) amennyiben a fogadó EGT-államban a hitelgondozó a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik, az ennek történő megfelelés érdekében kialakított eljárásrendet,
• g) annak ismertetését, hogy a hitelgondozó rendelkezik-e megfelelő eszközökkel a fogadó EGT-állam nyelvén vagy adott esetben a hitelmegállapodás nyelvén történő kommunikációhoz,
• h) azt a körülményt, hogy a hitelgondozó a székhelye szerinti tagállamban rendelkezik-e engedéllyel a hitelfelvevőktől származó pénzeszközök fogadására és tartására.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételét követő negyvenöt napon belül továbbítja azt a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben azon EGT-államok illetékes hatóságának – amennyiben az a fogadó EGT-államtól eltér –, ahol a hitelmegállapodást kötötték. A Felügyelet ezzel egyidejűleg a fogadó EGT-állam, valamint adott esetben azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát arról is tájékoztatja, hogy a hitelgondozó működési engedélye alapján jogosult-e a hitelfelvevőktől pénzeszköz átvételére.

(4) Ha a fogadó EGT-állam visszaigazolja a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a hitelgondozót arról a napról, amelyen a tájékoztatást a fogadó EGT-állam illetékes hatóságának megküldték, valamint arról a napról, amelyen a megküldést visszaigazolták.

(5) A hitelgondozó a fogadó EGT-államban az alábbiak közül a korábbi időponttól kezdve kezdheti meg működését:

• a) a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásnak a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága általi kézhezvételének visszaigazolásáról szóló tájékoztatás kézhezvétele,
• b) az a) pont szerinti visszaigazolás kézhezvételének hiányában a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásnak a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága általi hiánytalan megküldésének napjától számított két hónap.

(6) A hitelgondozó haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról. Ebben az esetben a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerinti eljárás alkalmazandó.

(7) A hitelgondozó által másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként, vagy fióktelep létesítésével történő hitelgondozókénti működés a fogadó EGT-állam nemzeti jogában megállapított korlátozásokra és követelményekre figyelemmel végezhető.

20. § Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett hitelgondozó Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, az erről kapott tájékoztatást a Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.

8. Határon átnyúló szolgáltatásokat végző hitelgondozó felügyelete¶

21. § (1) A Felügyelet a hitelgondozók határon átnyúló szolgáltatása, valamint fióktelepeik felügyelése érdekében szorosan együttműködik az EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságaival, ideértve – amennyiben az a fogadó EGT-államoktól eltér – azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát is, ahol a hitelmegállapodást kötötték, különös tekintettel az ellenőrzések, vizsgálatok és helyszíni vizsgálatok során.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a magyarországi székhelyű hitelgondozó fogadó EGT-államban végzett határon átnyúló szolgáltatását, valamint fióktelepének működését azzal, hogy a helyszíni vizsgálatokra a Felügyelet megbízást adhat a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.

(3) A másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatását, valamint fióktelepét a hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága vizsgálja felül és értékeli azzal, hogy a fióktelep vagy a kijelölt hitelgondozási szolgáltató helyszíni vizsgálatát a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelően a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának megbízásából a Felügyelet is elláthatja. Az ellenőrzés megállapításairól a Felügyelet a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A Felügyelet a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatását, valamint fióktelepét saját kezdeményezésére is ellenőrizheti.

(5) A Felügyelet a hitelgondozóval szemben alkalmazott intézkedésekről, a lefolytatott vizsgálatok és ellenőrzések megállapításairól haladéktalanul értesíti a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, valamint adott esetben azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát – amennyiben az a fogadó EGT-államtól eltér – ahol a hitelmegállapodást kötötték.

(6) Ha a Felügyeletnek bizonyítéka van arra, hogy a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett tevékenysége megsérti a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályokat, a Felügyelet a szükséges intézkedések megtétele céljából tájékoztatja a hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései nem érintik a Felügyelet intézkedési lehetőségét.

(7) Ha a Felügyeletnek bizonyítéka van arról, hogy Magyarországon kötött hitelmegállapodás tekintetében más EGT-államban – akár székhely szerinti EGT-államként, akár fogadó EGT-államként – végzett hitelgondozási tevékenység megsérti a vonatkozó jogszabályokat, a Felügyelet a szükséges intézkedések megtétele céljából tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. Az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései nem érintik a Felügyelet intézkedési lehetőségét.

(8) Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelgondozó érintett EGT-államban végzett tevékenysége megsérti a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályokat, a Felügyelet két hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelgondozóval szemben hozott intézkedésekről, vagy az intézkedés elmaradása esetén annak okát közlő, indokolással ellátott határozatról. Eljárás kezdeményezése esetén a Felügyelet rendszeresen tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát az eljárás állásáról.

(9) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett tevékenysége a székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései ellenére továbbra is sérti a hitelgondozási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályokat, a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedései ellenére is jogosult a Felügyelet a hitelgondozóval szemben – a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának tájékoztatását követően – intézkedést alkalmazni, amennyiben

• a) a hitelgondozó nem tett megfelelő és hatékony lépéseket a jogszabálysértés észszerű időn belüli orvoslására, vagy
• b) azonnali intézkedésre van szükség a hitelfelvevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély kezelése érdekében.

(10) A (6), (7) és (9) bekezdésben foglaltakat nem érintve a Felügyelet felfüggesztheti a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelgondozó Magyarországon végzett hitelgondozási tevékenységét, amíg a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága nem hoz megfelelő intézkedést, vagy amíg a hitelgondozó nem tesz lépéseket a jogszabálysértés orvoslására.

9. A nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokkal vagy magával a nemteljesítő hitelmegállapodással kapcsolatos tájékoztatás¶

22. § (1) A hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező – az adatvédelmi szabályok megtartása mellett – a potenciális hitelfelvásárló rendelkezésére bocsát minden szükséges információt annak érdekében, hogy a potenciális hitelfelvásárló a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jog vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodás és biztosítéka értékét, valamint behajthatóságának valószínűségét az átruházásról szóló szerződés megkötését megelőzően megállapíthassa, biztosítva eközben a hitelező által rendelkezésre bocsátott információk védelmét és az üzleti adatok titkosságát.

(2) A hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező félévente tájékoztatja a Felügyeletet, valamint adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát

• a) a hitelfelvásárló, vagy adott esetben a harmadik országbeli hitelfelvásárló kijelölt képviselője jogalany azonosítójáról (LEI), ennek hiányában
• aa) a hitelfelvásárló, vagy az irányítási jogkörrel rendelkező testületének tagja és a hitelfelvásárlóban befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személyek, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok 1. melléklet szerinti személyazonosító adatairól, és
• ab) a hitelfelvásárló, vagy adott esetben a harmadik országbeli hitelfelvásárló képviselője címéről;
• b) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás alapján fennmaradó követelés összesített egyenlegéről;
• c) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás számáról és értékének nagyságrendjéről;
• d) az átruházott hitelezői jogról, hitelmegállapodásról és biztosítékról.

(3) A Felügyelet szükség esetén – többek között annak érdekében, hogy nyomon követhesse a válságidőszakok során esetlegesen nagy számban előforduló átruházásokat – előírhatja a hitelintézetek, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezők számára, hogy negyedévente bocsássák rendelkezésre a (2) bekezdésben említett információkat.

(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerinti információkat, továbbá a hitelfelvásárló e törvényből fakadó feladatainak és kötelezettségeinek elvégzéséhez szükséges egyéb információkat közli a hitelfelvásárló székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezésekkel – ideértve az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet is – összhangban kell alkalmazni.

(6) Az (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikke (1) bekezdésének a hitelintézetek által a banki könyvben szereplő hitelkockázati kitettségeikkel kapcsolatos információk hitelfelvásárlók számára történő szolgáltatása céljából használandó táblák tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2023. szeptember 26-i (EU) 2023/2083 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adattáblákat a hitelintézetnek a 2018. július 1-jén vagy azt követően nyújtott, 2021. december 28-a után nemteljesítővé vált hitelekhez kapcsolódó ügyletek esetében használja. Azon hitelek esetében, amelyek 2018. július 1. és az (EU) 2023/2083 bizottsági végrehajtási rendelet hatálybalépésének időpontja között keletkeztek, a hitelintézet az adattáblát a már rendelkezésre álló információkkal tölti ki.

(7) A hitelintézet az (EU) 2023/2083 bizottsági végrehajtási rendeletet a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogoknak vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak más hitelintézetre való átruházása során is alkalmazza azzal, hogy az adattáblákat a hitelintézet csak a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy magának a nemteljesítő hitelmegállapodásnak az átruházása során használhatja a hitelintézetek közötti információnyújtáshoz.

10. A hitelfelvásárlók kötelezettségei¶

23. § (1) A hitelgondozóként eljárni nem jogosult hitelfelvásárló a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozási tevékenységének végzésére hitelintézetet, hitelintézetnek nem minősülő hitelezőt vagy hitelgondozót bíz meg.

(2) Harmadik országbeli hitelfelvásárló képviselője – amennyiben nem hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező, vagy hitelgondozó – a hitelgondozási tevékenység végzésére ilyen szervezetet bíz meg.

(3) A hitelfelvásárló betartja a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás átruházása során a szerződések végrehajtására, a fogyasztóvédelemre, a hitelfelvevők jogaira, a hitelkeletkeztetésre, a személyes adatok védelmére, a bank-, és üzleti titokra vonatkozó szabályokat, büntetőjogi rendelkezéseket.

(4) A hitelfelvásárló nevében az (1)–(2) bekezdés szerint megbízott hitelgondozási tevékenységet végzőnek, továbbá kijelölés hiányában a hitelfelvásárlónak meg kell felelnie a (3) bekezdésben, a 24. és 26. §-ban, továbbá egyéb jogszabályokban a hitelfelvásárlókra meghatározott követelményeknek.

11. Hitelgondozók vagy egyéb szervezetek igénybevétele¶

24. § (1) Amennyiben a hitelfelvásárló vagy a harmadik országbeli hitelfelvásárló képviselője hitelintézetet, hitelintézetnek nem minősülő hitelezőt, vagy hitelgondozót bíz meg a hitelgondozási tevékenység elvégzésére, továbbá minden esetben, amikor e megbízást módosítja, legkésőbb a hitelgondozási tevékenység megkezdésének, vagy a változás bekövetkezésének időpontjában tájékoztatja a Felügyeletet a hitelgondozási tevékenységet végző nevéről és címéről.

(2) A Felügyelet indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az (1) bekezdés szerinti információt a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyben a hitelt nyújtották, valamint az új hitelgondozó székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.

12. A harmadik országbeli hitelfelvásárlók képviselője¶

25. § (1) Harmadik országbeli hitelfelvásárló köteles írásban olyan képviselőt kijelölni, akinek vagy amelynek lakóhelye vagy bejegyzett székhelye, ennek hiányában a központi ügyintézésének helye EGT-államban található.

(2) Harmadik országbeli hitelfelvásárlót a Felügyelettel szemben az (1) bekezdés szerint kijelölt képviselő képviseli, aki a hitelfelvásárlóval egyetemlegesen helytáll az e törvényben előírt kötelezettségek betartásáért.

13. A nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jog vagy a nemteljesítő hitelmegállapodás hitelfelvásárló általi átruházása és a Felügyeletnek történő jelentése¶

26. § (1) A hitelfelvásárló vagy képviselője félévente tájékoztatja a Felügyeletet az általa átruházott nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás új hitelfelvásárlója, adott esetben annak képviselője jogalany azonosítójáról (LEI), ennek hiányában

• a) az új hitelfelvásárló (képviselő), vagy ügyvezető testületük tagjai és a hitelfelvásárlóban (képviselőjében) befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személyek 1. melléklet szerinti személyazonosító adatairól,
• b) az új hitelfelvásárló (képviselő) címéről.

(2) A hitelfelvásárló vagy képviselője tájékoztatja továbbá a Felügyeletet

• a) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás alapján fennmaradó követelés összesített egyenlegéről;
• b) a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó átruházott hitelezői jog vagy az átruházott nemteljesítő hitelmegállapodás számáról és értékének nagyságrendjéről;
• c) az átruházott hitelezői jogokról, hitelmegállapodásról és biztosítékról.

(3) A Felügyelet – többek között annak érdekében, hogy nyomon követhesse a válságidőszakok során esetlegesen nagy számban előforduló átruházásokat – előírhatja a hitelfelvásárló vagy képviselője számára, hogy negyedévente bocsássa rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti információt.

(4) A Felügyelet indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az (1)–(3) bekezdés szerinti információt az új hitelfelvásárló székhelye szerinti EGT-állam és adott esetben a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága részére.

14. Felügyeleti felülvizsgálat és ellenőrzés¶

27. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a hitelgondozó szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálat kiterjed az alábbi követelmények hitelgondozó általi végrehajtásának értékelésére:

• a) a hitelgondozó a hitelfelvevők jogainak tiszteletben tartása érdekében megbízható irányítási rendszerrel és megfelelő belső kontrollmechanizmussal – többek között kockázatkezelési és számviteli eljárásokkal – biztosítja a hitelmegállapodásból származó hitelezői jogokra vagy a hitelmegállapodásra vonatkozó jogszabályok betartását,
• b) a hitelgondozó a hitelfelvevők védelmét szolgáló szabályok betartása érdekében rendelkezik a hitelfelvevőkkel való méltányos és gondos bánásmódot biztosító, a hitelfelvevők pénzügyi helyzetét figyelembe vevő, szükség esetén adósságkezelő vagy szociális szolgálat igénybevételét is lehetővé tevő eljárásokkal,
• c) a hitelgondozó a jogszabályoknak megfelelő és konkrét belső eljárásokkal biztosítja a hitelfelvevők panaszainak rögzítését és kezelését,
• d) a hitelgondozó a jogszabályoknak megfelelő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni eljárásokkal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a hitelgondozó által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek biztosítják-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelgondozó mérete, az általa gondozott hitelek összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot legalább évente egyszer elvégzi.

(4) A Felügyelet kérésre, vagy minden olyan esetben, amikor azt szükségesnek tartja, tájékoztatja a fogadó EGT-állam vagy – amennyiben az eltér – a hitelnyújtás helye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a felülvizsgálat eredményéről.

(5) A megállapított közigazgatási szankciók vagy intézkedések részleteit a Felügyelet minden esetben továbbítja a fogadó EGT-állam és – amennyiben az eltér – a hitelnyújtás helye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága számára.

28. § (1) A hitelgondozó a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj éves mértéke a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben a pénzügyi vállalkozásokra megállapított alapdíjnak és a (3) bekezdés szerint számított változó díjnak az összege.

(3) A változó díj összege a hitelgondozó éves beszámolója szerinti mérlegfőösszegének 0,25 ezreléke.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandóak, amennyiben a hitelgondozó a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján fizet felügyeleti díjat.

29. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban és felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelgondozóval, hitelfelvásárlóval (képviselőjével), a hitelintézettel, a hitelintézetnek nem minősülő hitelezővel, valamint vezető állású személyeikkel szemben – a 30. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti intézkedést, kivételes intézkedést, bírságot előíró határozatának meghozatala előtt a hitelgondozó, hitelfelvásárló vagy képviselője számára biztosítja a meghallgatás – ideértve a nyilatkozattételt és az észrevételezési jog gyakorlását – lehetőségét.

(3) A Felügyelet a törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges intézkedést, ha

• a) a hitelgondozó nem felel meg a hitelfelvásárlóval – a nemteljesítő hitelmegállapodásnak, vagy az abból származó hitelezői jogoknak kezelésére és teljesítésére – kötött hitelgondozási megállapodásra e törvényben meghatározott követelményeknek,
• b) a hitelgondozó a hitelgondozási szolgáltatóval a megbízásra vonatkozó rendelkezések megsértésével köt megállapodást, vagy az a hitelgondozási szolgáltató, amelyet a hitelgondozási tevékenységgel megbíztak, súlyosan megsérti a jogszabályi rendelkezéseket,
• c) a hitelgondozó irányítási rendszere és belső kontrollmechanizmusa nem biztosítja a hitelfelvevő jogainak védelmére vonatkozó szabályok betartását,
• d) a hitelgondozó eljárása nem biztosítja a hitelfelvevő védelmét szolgáló szabályok betartását, nincs figyelemmel a hitelfelvevőkkel való méltányos és gondos bánásmódra, többek között pénzügyi helyzetükre, ideértve az adósságkezelő, vagy szociális szolgáltatások igénybevételének biztosítását,
• e) a hitelfelvásárló vagy képviselője nem ad tájékoztatást a hitelgondozó, vagy egyéb szervezet igénybevételével, továbbá a nemteljesítő hitelmegállapodásból származó hitelezői jogok vagy a nemteljesítő hitelmegállapodások átruházásával kapcsolatban,
• f) a hitelfelvásárló vagy képviselője nem teljesíti a hitelfelvásárlók számára előírt követelményeket,
• g) a harmadik országbeli hitelfelvásárló nem teljesíti az e törvény által előírt követelményeket,
• h) a hitelintézet, a hitelintézetnek nem minősülő hitelező nem teljesíti a nemteljesítő hitelmegállapodással, vagy az abból származó jogokkal kapcsolatos e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét,
• i) a hitelgondozó lehetővé teszi, hogy vezető állású személye lehessen vagy maradjon egy vagy több olyan személy, aki nem felel meg az e törvényben meghatározott követelményeknek,
• j) a hitelgondozó nem teljesíti a panaszok hatékony és átlátható kezelésére és nyilvántartásba vételére szolgáló eljárások tekintetében jogszabály és belső eljárása által előírt követelményeket,
• k) a hitelfelvásárló, a hitelgondozó nem felel meg a nemteljesítő hitelmegállapodás, vagy az abból származó jogok átruházáskor, vagy azt követően a hitelfelvevővel való kommunikáció és tájékoztatás e törvény szerinti rendelkezéseinek,
• l) a hitelgondozó nem teljesíti a hitelfelvevőktől pénzeszköz elfogadása és tartása tekintetében előírt követelményeket.

30. § (1) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

• a) a hitelgondozót, a hitelfelvásárlót (képviselőjét) felhívja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében;
• b) javaslatot tesz a hitelgondozónak, hitelfelvásárlónak (képviselőjének)
• ba) a munkavállalók (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók (vezetők) felvételére,
• bb) belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy
• bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
• c) előírja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
• d) kötelezi a hitelgondozót intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;
• e) figyelmezteti a hitelgondozó, hitelfelvásárló (képviselője) vezető állású személyét;
• f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyúttal elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását, egyúttal előírja a jogsértő állapot helyreállítását.

(2) Az előírások jelentős megsértése vagy súlyos hiányosság megállapítása esetén a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

• a) kötelezi a hitelgondozót, hitelfelvásárlót (képviselőjét)
• aa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy alkalmazására,
• ab) a munkavállalók (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók (vezetők) felvételére,
• ac) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,
• ad) a döntéshozó szervének összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e szerv figyelmét;
• b) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért végleges határozatban megállapította, és kezdeményezi a hitelgondozónál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság, vagy
• c) visszavonja a hitelgondozó működési engedélyét.

(3) A Felügyelet az intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a hitelgondozó felügyelete tekintetében szükséges információk cseréjében.

15. Felügyeleti nyilvántartás¶

31. § (1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a hitelgondozókról és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtókról. A Felügyelet nyilvántartásba veszi a hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtó következő adatait:

• a) név, székhely, tevékenység,
• b) a tevékenység végzésének helye,
• c) a hitelgondozó esetén az engedély dátuma,
• d) a hitelgondozási szolgáltató esetén a bejelentés időpontja,
• e) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének időpontja,
• f) a hitelfelvásárló általi megbízás esetén a hitelfelvásárló neve, székhelye, valamint
• g) az a)–f) pont szerinti adatokban történt változások.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhető módon, naprakészen közzéteszi.

32. § (1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében adatokat gyűjt és ezen adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:

• a) a hitelgondozókat és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtókat,
• b) a hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtó tagjait, tulajdonosait,
• c) a hitelgondozó és a hitelgondozási szolgáltatást nyújtó vezető állású személyeit, valamint
• d) a kérelmezőt.

(2) A nyilvántartás az 1. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

• a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy rendelkezők megnevezését, személyes adatait, a befolyásszerzés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
• b) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
• c) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
• d) a hitelgondozó éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint
• e) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és a panasszal érintett hitelgondozó és hitelgondozási szolgáltatást nyújtó intézményt.

(3) A Felügyelet engedélye a nyilvántartásba vételt is igazolja.

16. Panaszkezelés¶

33. § (1) A hitelgondozó biztosítja, hogy a hitelfelvevő a hitelgondozó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban – személyesen, telefonon – vagy írásban – személyesen vagy érvényes meghatalmazással átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben – közölhesse.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a hitelgondozó és a hitelfelvevő közötti telefonos kommunikációt a hitelgondozó hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a hitelfelvevőt a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A hitelfelvevő kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A hitelgondozó a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A hitelgondozó a panasz kivizsgálásáért a hitelfelvevővel szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A hitelgondozó köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

(6) A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a hitelgondozó és a hitelfelvevő eltérő nyelvben állapodtak meg.

17. Záró rendelkezések¶

34. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

• a) a hitelgondozó panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatra
• b) a hitelgondozó ügyvezető szerve egészének és az ügyvezető szerv tagjainak a hitelgondozási tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek és tapasztalat értékelésére

vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg a hitelgondozók panaszkezelése formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.

35. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2) A 28. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

36. § E törvény hatálybalépésekor hitelgondozási tevékenységet végző a Felügyelet engedélye nélkül az e törvény hatálybalépését követő 180 napig folytathatja hitelgondozási tevékenységét.

18. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

37. § Ez a törvény a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

19. Módosító rendelkezések¶

38. §¶

39. §¶

40. §¶

41. §¶

42. §¶

1. melléklet a 2025. évi XII. törvényhez¶

Az azonosító adatok¶

• 1. Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai:
• 1.1. név,
• 1.2. születési név,
• 1.3. anyja neve,
• 1.4. születési hely és idő,
• 1.5. állampolgárság,
• 1.6. lakcím, postacím,
• 1.7. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányszáma;
• 2. A hitelgondozót, hitelgondozási szolgáltatót, hitelfelvásárlót (képviselőjét) azonosító adatok:
• 2.1. jogalany azonosító (LEI),
• 2.2. név, rövidített név,
• 2.3. székhely, telephely és fióktelep címe,
• 2.4. adószám,
• 2.5. a képviseletre jogosultak neve és beosztása.