2025. évi XCII. törvény — mi változott? 2025. december 25.

6. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Hivatal nyilvántartást vezet az üzleti titok védelméről szóló törvény szerinti védett ismeretről (know-how).”

7. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:)

„e) közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítésének elősegítésében;”

8. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bejelentő kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel élt. A Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a panaszos a Gazdasági Versenyhivatalnál panasszal élt. Ha a bejelentő vagy a panaszos nyilvánosságra hozza azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt, a Gazdasági Versenyhivatalt nem terheli az e bekezdés szerinti titoktartás.”

9. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (8) bekezdés 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ügyintézési határidőbe nem számít be)

„16. az összefonódás vizsgálatára irányuló, a 67. § (4) bekezdése alapján indított eljárásban a 62. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől az esedékes díj megfizetéséig terjedő időtartam,

17. a hatósági megkereséstől annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig terjedő időtartam, a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama, és”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (8) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidőbe nem számít be)

„18. az eljáró versenytanács 73/A. § (1) bekezdése szerinti felhívásától az egyezségi nyilatkozat benyújtásáig, illetve – az egyezségi eljárás meghiúsulása esetén – az eljárás alá vontnak az eljáró versenytanács egyezségi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatásáig terjedő időtartam.”

10. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A versenyfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani. A vizsgálatot elrendelő végzést a jelen lévő ügyféllel – ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is – a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerint kell közölni.”

11. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/C. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szemle vagy helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha)

„b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan személy volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtételére nem volt jogosult, illetve”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/C. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) E § alkalmazásában ügyfélen vagy érintett ügyfélen a szemlével vagy helyszíni kutatással érintettet is érteni kell.”

12. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

„b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – ha a határozat 32. § (4) bekezdés b) pontja szerinti módosítására nem kerül sor – megállapítja a kötelezettség nem teljesítését, továbbá a 31. § szerinti intézkedést alkalmazhatja, és bírságot szabhat ki,”

13. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki)

„c) határidőben nem teljesítette az összefonódásra vonatkozóan a határozatban előírt kötelezettséget, vagy az összefonódást az eljáró versenytanács határozatában előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtotta, illetve”

14. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni.

(2) Az ügyfélnek nem minősülő kutatással érintett a 65/A. § (1) bekezdése szerinti helyszíni kutatás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni. Az eljáró versenytanács eljárást befejező döntését az ügyfélnek nem minősülő kutatással érintettel is közölni kell, ha az az ügyfélnek nem minősülő helyszíni kutatással érintett kifogásának figyelmen kívül hagyását tartalmazza. Az ügyfélnek nem minősülő kutatással érintett az eljáró versenytanács eljárást befejező döntésének rá vonatkozó része ellen közigazgatási pert indíthat.”

15. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/N. §-sal egészül ki:

„95/N. § (1) A magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 63. § (8) bekezdés 17. pontját a Módtv6. e törvény 63. § (8) bekezdés 17. pontját megállapító rendelkezése hatálybalépésének napját követően indult eljárásban kell alkalmazni.

(2) A Módtv6.-tal megállapított 63. § (8) bekezdés 18. pontját a Módtv6. e törvény 63. § (8) bekezdés 18. pontját megállapító rendelkezése hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

16. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 102/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102/A. § E rész rendelkezései az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 1. § 1. pontjában meghatározott agrártermékek körébe tartozó, és a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2411 rendelet] alapján földrajzi jelzésként oltalomban részesülő kézműves és ipari termékekre nem alkalmazhatóak.”

17. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/L. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozása tekintetében az (EU) 2019/1753 rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2019/1753 rendelet alapján tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(3) Az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tekintetében annak jogosultja, vagy a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmezheti az Európai Bizottságnál, a kézműves és ipari termékek esetén az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést.

(4) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést az agrárpolitikáért felelős miniszterhez, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani.”

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/L. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított 3 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter, a kézműves és ipari termékek esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést megküldi az Európai Bizottság, kézműves és ipari termékek esetén az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala részére.”

18. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény NYOLCADIK RÉSZE a következő XVII/C. Fejezettel egészül ki:

### „XVII/C. Fejezet — KÉZMŰVES ÉS IPARI TERMÉKEK FÖLDRAJZI JELZÉSEINEK UNIÓS OLTALMA

### Értelmező rendelkezések

116/M. § E fejezet alkalmazásában

- a) bejelentés: a földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentés;

- b) bejelentő: a bejelentés benyújtására az (EU) 2023/2411 rendelet 8. cikke alapján jogosult személy, illetve személyek;

- c) földrajzi jelzés: az olyan kézműves és ipari terméknek az oltalom alatt álló megnevezése, amely megfelel az (EU) 2023/2411 rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek;

- d) gazdasági szereplő: a földrajzi jelzéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a termékleírásnak megfelelő kézműves és ipari termék előállításában részt vevő, továbbá a földrajzi jelzést vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzést használó természetes vagy jogi személy;

- e) kézműves és ipari termék: olyan termék, amely megfelel az (EU) 2023/2411 rendelet 4. cikk 1. pontjában meghatározott feltételeknek;

- f) nemzeti felszólalási eljárás: az (EU) 2023/2411 rendelet 15. cikke szerinti nemzeti felszólalási eljárás;

- g) tagállami eljárás: a lajstromozásra, a törlésre, valamint a termékleírás módosítására irányuló eljárás tagállami hatáskörbe tartozó nemzeti szakasza;

- h) termékleírás: az oltalomban részesítendő, illetve az átmeneti nemzeti vagy uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékre vonatkozó követelményeket tartalmazó dokumentum, amely megfelel az (EU) 2023/2411 rendelet 9. cikkében meghatározott követelményeknek;

- i) termékleírás módosítása: a termékleírás standard és uniós módosítása;

- j) termékleírás standard módosítása: a termékleírásnak az (EU) 2023/2411 rendelet 31. cikk (5) bekezdésében foglalt esetek szerinti módosítása;

- k) termékleírás uniós módosítása: a termékleírásnak az (EU) 2023/2411 rendelet 31. cikk (3) bekezdésében foglalt esetek szerinti módosítása; és

- l) törlési eljárás: a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek törlésére irányuló eljárás.

### Bitorlás

116/N. § (1) A 27. § (2)–(11) bekezdését, valamint a 28. §-t kell alkalmazni a kézműves és ipari termékek uniós oltalmát és a 116/U. § szerinti átmeneti nemzeti oltalmát sértő, az (EU) 2023/2411 rendelet 40. cikkében meghatározott rendelkezések sérelme esetén.

(2) Átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzés esetén a bitorlás miatt indított eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala a bejelentésről szóló, az (EU) 2023/2411 rendelet 29. cikke szerinti határozatát meghozza. Ha a kérelmet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala elutasítja, a bitorlás miatt indított eljárást meg kell szüntetni.

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárásának általános szabályai

116/O. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a Magyarországról származó kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás nemzeti szakaszában.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseivel kapcsolatos következő ügyek tartoznak:

- a) a lajstromozásra irányuló eljárás nemzeti szakaszának lefolytatása,

- b) a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatása,

- c) a bejelentett és az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartása,

- d) a földrajzi jelzések oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás,

- e) a bejelentésnek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához történő benyújtása,

- f) a termékleírás standard módosítása,

- g) a termékleírás uniós módosítása nemzeti szakaszának lefolytatása,

- h) a törlési eljárás nemzeti szakaszának lefolytatása.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti, (2) bekezdés szerinti eljárásokban a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

### A bejelentés benyújtása és kellékei

116/P. § (1) A kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A bejelentést az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(3) A bejelentésért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni a bejelentés napját követő egy hónapon belül.

(4) Ha a bejelentésnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok egy hónapon belül történő pótlására. Ha a bejelentés a hiánypótlás ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, a bejelentést el kell utasítani. Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(5) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

### A bejelentés meghirdetése

116/Q. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meghirdeti a bejelentést, ha az megfelel a 116/P. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A meghirdetéskor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzéteszi a bejelentő nevét és címét, a termékleírást és az egységes dokumentumot.

(3) A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.

### Nemzeti felszólalási eljárás

116/R. § (1) A bejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül az (EU) 2023/2411 rendelet 15. cikk (3) bekezdése alapján a bejelentéssel szemben felszólalást nyújthat be bármely, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy.

(2) A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot, azt részletesen indokolni kell, mellékelve az alapul szolgáló bizonyítékokat.

(3) A felszólalásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.

(4) Ha a felszólalás nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni. Ha a felszólaló a felszólalás díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

(5) A felszólaló a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás nemzeti szakaszában – a felszólalás tárgyában – ügyfélként vesz részt.

116/S. § (1) Ha a felszólalás megfelel a 116/R. §-ban meghatározott feltételeknek, és azt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elfogadhatónak ítéli meg, az ehhez szükséges határidő tűzésével felhívja a bejelentőt és a felszólalót, hogy békés rendezés céljából egymással egyeztetést folytassanak. Az egyeztetés eredményéről a bejelentőnek tájékoztatnia kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(2) Az egyeztetésre legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely – a felek együttes, lejárat előtt előterjesztett kérelme alapján – egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az egyeztetésre nyitva álló határidő lejártát követően – amennyiben a felek között nem jött létre egyezség – a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt.

(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek lajstromozására irányuló eljárás nemzeti szakaszában az ügy érdemében hozott határozatával dönt a felszólalás tárgyában.

(6) A 61/B–61/H. §-ok rendelkezéseit a nemzeti felszólalási eljárásban alkalmazni kell.

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntése és a bejelentés benyújtása az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához

116/T. § (1) Ha a bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi feltételnek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala indokolatlan késedelem nélkül határozatban megállapítja, hogy teljesülnek az (EU) 2023/2411 rendeletben foglalt követelmények. Ellenkező esetben a bejelentést elutasítja.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (EU) 2023/2411 rendeletben foglalt követelmények teljesülését megállapító határozatról szóló tájékoztatást a termékleírással együtt, az átmeneti nemzeti oltalom keletkezési napjának megjelölésével hivatalos lapjában közzéteszi.

(3) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatával megállapítja, hogy teljesülnek az (EU) 2023/2411 rendeletben foglalt követelmények, az (EU) 2023/2411 rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentést benyújtja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához.

### Átmeneti nemzeti oltalom

116/U. § (1) A bejelentés Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához történő benyújtásának napjától a bejelentésről szóló az (EU) 2023/2411 rendelet 29. cikke szerinti határozat meghozatalának vagy a bejelentés visszavonásának napjáig a földrajzi jelzés átmeneti nemzeti oltalomban részesül.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról értesíti a bejelentőt és a földrajzi jelzéssel, vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékek ellenőrzését végző hatóságot (a továbbiakban: ellenőrzést végző hatóság).

(3) Az átmeneti nemzeti oltalom az (EU) 2023/2411 rendelet 40. cikkében meghatározott magatartásoknak a Magyarországon történő megvalósításával szemben nyújt védelmet.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

- a) az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzésekről,

- b) az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések termékleírásairól, és

- c) az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének időpontjáról

közhiteles nyilvántartást vezet.

### A termékleírás uniós módosításának nemzeti szakasza és a standard módosítás

116/V. § (1) A termékleírás uniós módosítása iránti eljárásra – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a 116/P–116/T. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A termékleírás módosítására irányuló kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3) Ha a kérelmező a termékleírás módosítására irányuló kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4) Ha a termékleírás módosítása iránti kérelmet nem a lajstromozott földrajzi jelzés bejelentője nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy jogutódja részére – amennyiben az fellelhető – megküldi a termékleírás módosítása iránti kérelmet azzal, hogy egy hónapon belül nyilatkozzon a termékleírás javasolt módosításainak elfogadhatóságával kapcsolatban.

(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy ítéli meg, hogy a termékleírás olyan jelentős módosításokat tartalmaz, amely olyan érdekeket érint, amelyeket a 116/R–116/S. § szerinti nemzeti felszólalási eljárásban nem vettek figyelembe, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e módosítások tekintetében kiegészítő felszólalási eljárást folytathat le.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti esetben a termékleírás javasolt módosításaival a bejelentő vagy jogutódja nem ért egyet, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala két hónapos határidő tűzésével felszólítja a feleket a termékleírás felszólítással érintett módosításainak egyeztetésére. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 116/Q. § (2) bekezdés szerint a felek által lefolytatott egyeztetés eredményeként módosított kérelmet teszi közzé. A kérelem azon pontjai tekintetében, ahol nincs egyetértés a felek között, az eredeti kérelemben szereplő szöveg kerül közzétételre.

(7) A termékleírás standard módosítása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelemnek helyt adó határozatot indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának.

### A törlési eljárás nemzeti szakasza

116/W. § (1) A földrajzi jelzés oltalmának törlésére irányuló eljárás nemzeti szakaszában a 116/P–116/T. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A törlési eljárásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

### Bírósági eljárás a földrajzi jelzések oltalmával kapcsolatban

116/X. § A földrajzi jelzések oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és XII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

### A hatósági ellenőrzés során alkalmazható jogkövetkezmények és szankciók

116/Y. § (1) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzi

- a) a Magyarországon előállított, földrajzi jelzéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termék termékleírásában foglaltaknak való megfelelését, illetve

- b) a földrajzi jelzések, valamint az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések használatát.

(2) Az ellenőrzést végző hatóság ellenőrzése kiterjed minden olyan gazdasági szereplőre, amelynek tevékenysége a földrajzi jelzések vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzések termékleírásának hatálya alá tartozik.

(3) Az ellenőrzést végző hatóság

- a) intézkedésként feltételhez kötheti a földrajzi jelzéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termék előállítását, illetve forgalomba hozatalát

- aa) a termékleírásban foglaltaktól való olyan eltérés esetén, amely a termék minőségi jellemzőit befolyásolja, vagy

- ab) a termékleírásban foglaltaktól való olyan eltérés három éven belül történő megismétlődése esetén, amely a termék jellemzőit annak lényeges tulajdonságait tekintve nem változtatja meg, illetve

- b) legfeljebb három évre megtilthatja a földrajzi jelzés vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatát

- ba) a termékleírásban foglaltaktól való olyan mértékű vagy természetű eltérés esetén, amely a kézműves vagy ipari termék jellemzőit annak lényeges tulajdonságait tekintve jelentősen megváltoztatja, vagy amelynek eredményeképpen a kézműves vagy ipari termék nem tekinthető a termékleírásban szereplő földrajzi területről származónak, vagy

- bb) az a) pont aa) alpontjában foglalt jogsértés három éven belül történő megismétlődése esetén.

(4) Ha az előállító, illetve forgalmazó a (3) bekezdés b) pontja alapján hozott tiltó határozat ellenére használja a földrajzi jelzést, az ellenőrzést végző hatóság intézkedésként elrendeli a földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékek forgalomból való kivonását.

(5) Az ellenőrzést végző hatóság elrendelheti a földrajzi jelzéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a földrajzi jelzés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzés viselésére nem jogosult kézműves és ipari terméknek az elkobzását és az előállító vagy a forgalmazó költségén való megsemmisítését.

(6) Ha az előállító nem teljesíti a (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételt, vagy nem felel meg a (3) bekezdés b) pontja szerinti tilalomnak, és a termékleírásnak nem megfelelő kézműves vagy ipari terméken továbbra is használja a földrajzi jelzést, az ellenőrzést végző hatóság jogosult – kormányrendeletben meghatározott mértékű – bírságot kiszabni.

(7) A (6) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.

(8) Az ellenőrzést végző hatóság az e §-ban meghatározott feladatainak ellátása és az előállítói, illetve forgalmazói tevékenység átláthatóságának biztosítása érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a gazdasági szereplő

- a) nevét, elérhetőségét,

- b) természetes személy

- ba) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,

- bb) egyéni vállalkozó adószámát, székhelyét,

- c) gazdálkodó szervezet székhelyét, telephelyét, adószámát,

- d) tevékenységére vonatkozó adatokat, megjelölve a földrajzi jelzést vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzést, az előállítás helyét, a földrajzi jelzéssel vagy az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott kézműves és ipari termékkel kapcsolatban végzett tevékenységet, és

- e) nyilvántartásba vételének időpontját.

(9) Az ellenőrzést végző hatóság a nyilvántartott gazdasági szereplő adatainak módosítása vagy törlése esetén a módosított vagy törölt adatokat 10 évig megőrzi.”

19. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 120/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján 2020. február 26. napjáig lajstromozott valamennyi, a Lisszaboni Megállapodásban részes harmadik országból származó eredetmegjelölés e törvény értelmében átmenetileg továbbra is oltalomban részesül az (EU) 2019/1753 rendelet 12. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott időpontig.”

20. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok” alcíme a következő 120/F. és 120/G. §-sal egészül ki:

„120/F. § (1) A XVI. Fejezet alapján oltalomban részesülő földrajzi árujelző jogosultja 2026. november 2. napjáig kérelmet nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az oltalom alatt álló földrajzi árujelző (EU) 2023/2411 rendelet alapján történő lajstromozása és oltalomban részesítése érdekében. A kérelemhez csatolni kell az (EU) 2023/2411 rendelet 9. cikke szerinti termékleírást, valamint a 10. cikke szerinti egységes dokumentumot.

(2) Az (1) bekezdés szerint fennálló oltalom megszűnésének napja az uniós lajstromozási eljárás jogerős befejezésének napja.

120/G. § (1) A Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott, Magyarországról származó, az (EU) 2023/2411 rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, de az (EU) 2023/2411 rendelet szerint oltalomban még nem részesült nemzetközi eredetmegjelölések esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala saját kezdeményezésére, vagy az eredetmegjelölés jogosultja, továbbá a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontjában említett természetes vagy jogi személy kérelmére 2026. december 2. napjáig kérheti

- a) az eredetmegjelölés (EU) 2023/2411 rendelet szerinti lajstromozását, vagy

- b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a földrajzi jelzés (EU) 2023/2411 rendelet szerinti uniós lajstromozásának időpontját követően egy éven belül kéri az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti lajstromozása érdekében – az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával történő egyeztetést követően – meghatározza a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabály (4) bekezdése értelmében esetlegesen szükséges módosításokat és értesíti erről a Nemzetközi Irodát.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (EU) 2019/1753 rendelet 11. cikk (3) bekezdés ötödik albekezdése szerinti esetekben haladéktalanul kéri az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.”

21. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat rendeletben kijelölje, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges szabályokat, a kézműves és ipari termék földrajzi jelzésének, átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzésének jogellenes használatáért fizetendő bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a bírság megfizetése módjának szabályait, valamint az ellenőrzést végző hatóság által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát rendeletben állapítsa meg.”

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével – a védjegybejelentés, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.”

22. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 122. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„b) a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek;”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

23. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

- a) 112. § (4) bekezdés e) és f) pontja,

- b) „A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás” alcíme,

- c) „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentések” alcíme,

- d) „A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések” alcíme.

24. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást határozattal megvonja, ha legalább három jogi segítő a fél számára jogi szolgáltatást nyújtását a 70. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjára vagy a 70. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással tagadja meg.”

25. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 70. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogi segítő – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha)

„a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni

aa) az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat korlátozó rendelkezése alapján, vagy

ab) az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján a jogszabályba ütköző vagy jogszabály megkerülésére irányuló utasításra tekintettel,”

26. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) E törvénynek a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 27. § (3) bekezdését a Módtv. e törvény 27. § (3) bekezdését megállapító rendelkezésének a hatálybalépését követően engedélyezett támogatásokra kell alkalmazni.”

27. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 89. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

„i) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 18. és 19. cikke.”

30. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljárásban a Pp. határidő-túllépésre, valamint az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.”

33. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény XIV. Fejezete a következő 57/A. alcímmel egészül ki:

#### „57/A. Az európai uniós követelményekre utaló rendelkezések

176/A. § Ez a törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”

37. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 233. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény)

„g) 40. § (5) bekezdése az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek,

h) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 233. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„i) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdésének”

(való megfelelést szolgálja.)

53. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 166. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„h) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdés.”

61. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:6. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(E törvény:)

„r) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

64. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben, ha az igazságügyi szakértő a szakterületének megfelelő képzési, továbbképzési területen jogszabályi felhatalmazással rendelkező szervezet vagy szerv által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt.”

67. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elnökség a véglegessé vált határozatát megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.”

- b) 25. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,

- c) 31. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,

- e) 51. § (1) bekezdésében az „után járó” szövegrész helyébe az „után, díjjegyzékenként járó” szöveg,

70. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 159/D. § (2) bekezdése.

85. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 77. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat az áttevő vagy átvevő intézmény magyar, angol, német vagy francia nyelven fogadja.”

86. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat a bíróság magyar, angol vagy német nyelven fogadja.”

87. § Hatályát veszti a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény

- a) 127. § (2) bekezdés a) pontja,

- b) 127. § (2) bekezdés d) pontja.

88. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 209. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„f) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1), (2) és (5) bekezdésének, valamint 20. cikk (3) bekezdésének”

(való megfelelést szolgálja.)