2025. évi LXXV. törvény
az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról
[1] E törvény célja, hogy megállapítsa a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet hazai végrehajtásának kereteit.
[2] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint tagállami bejelentő hatóságok jelölik ki a mesterségesintelligencia-rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét ellenőrző szervezeteket, és a tagállami hatóságok gondoskodnak e rendszerek jogszerű használatának utólagos piacfelügyeletéről.
[3] Ennek megfelelően Magyarországon is gondoskodni szükséges a bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok kijelöléséről, feladataik és eljárásrendjük részletes meghatározásáról. Az új hatósági feladatokat úgy kell megállapítani, hogy azok illeszkedjenek a meglévő hatósági rendszerhez, különös tekintettel a meglévő ágazati piacfelügyeleti hatósági eljárásokhoz.
[4] Figyelemmel arra, hogy a mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorolhat a társadalomra, e technológia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében érvényesíteni kell, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével.
[5] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni továbbá, hogy ez a világ első széles körű mesterségesintelligencia-szabályozása, amelynek végrehajtásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre jogalkalmazási tapasztalat. Emellett a technológia gyors fejlődése is folyamatos kihívás elé állítja a jogalkalmazókat. Kiemelt jelentőséggel bírnak ezért a jogalkalmazást segítő iránymutatások és állásfoglalások, az egységes jogalkalmazás érdekében a jogalkotónak ösztönöznie szükséges ezek kiadását.
[6] A törvény célja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégia és politika kialakítása, végrehajtása, továbbá a mesterséges intelligencia fejlesztése, alkalmazása, annak társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása terén a mesterséges intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői közötti párbeszéd és együttműködés elmélyítése.
[7] Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések¶
1. § E törvény hatálya kiterjed
- a) az olyan, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mesterségesintelligencia-rendszerekkel (a továbbiakban: MI-rendszer) összefüggő piacfelügyeleti eljárásokra, amelyek esetében az MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére Magyarországon kerül sor, vagy a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés helyétől függetlenül az MI-rendszer kimenetének használatára Magyarországon kerül sor, függetlenül attól, hogy az MI-rendszert forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltató letelepedési vagy tartózkodási helye Magyarországon van-e;
- b) a Magyarországon kezdeményezett (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentési eljárásokra;
- c) az olyan, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke szerinti szankciók alkalmazására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alábbi személyek általi megsértése miatt folytatnak le:
- ca) az MI-rendszereket Magyarországon forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltatók;
- cb) az MI-rendszerek Magyarországon belüli alkalmazói;
- cc) azon termékgyártók, amelyek a termékükkel együtt Magyarországon MI-rendszert hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe a saját nevük vagy védjegyük alatt;
- cd) az MI-rendszerek harmadik országban található szolgáltatói és alkalmazói, ha a rendszer által előállított kimenetet Magyarországon használják;
- ce) a ca) alpont szerinti MI-rendszerek importőrei;
- cf) a ca) és cd) alpont szerinti szolgáltatóknak az Unión kívül letelepedett meghatalmazott képviselői;
- d) az a)–c) pont szerinti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátására.
2. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e törvényben és az annak végrehajtását szolgáló jogszabályokban alkalmazott fogalmakat az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében szereplő meghatározások szerinti tartalommal kell értelmezni.
2. Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának hazai intézményrendszere¶
3. § (1) A Kormány rendeletben jelöli ki
- a) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke szerinti bejelentő hatóságot (a továbbiakban: MI bejelentő hatóság), és
- b) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikke szerinti piacfelügyeleti hatóságot (a továbbiakban: MI piacfelügyeleti hatóság).
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a 10. § szerinti MI szabályozói tesztkörnyezetet működtet.
(3) Az MI piacfelügyeleti hatóság országos illetékességgel ellátja az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikke szerinti egyedüli kapcsolattartó pont működtetésével kapcsolatos feladatokat.
3. A bejelentő hatósági tevékenységével összefüggő különös rendelkezések¶
4. § (1) A nagy kockázatú MI-rendszerrel kapcsolatos, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezet 2. szakaszában meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzését végző megfelelőségértékelő szervezeteket az MI bejelentő hatóság – akkreditált státusz alapján – értékeli, jelöli ki, jelenti be és követi nyomon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölésre, valamint a megfelelőségértékelési szervezetek tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Msztv.) rendelkezéseit az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmasságának és felkészültségének az Msztv. 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti igazolása szükséges.
(4) Az MI bejelentő hatóság eljárásában a sommás eljárás kizárt.
4. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti tevékenysége¶
5. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság általános hatáskörű piacfelügyeleti hatóságként hivatalból eljár az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti piacfelügyeleti ügyekben. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti tevékenysége nem terjed ki az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerinti, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt nagy kockázatú MI-rendszerek felügyeletére, amennyiben az MI-rendszer forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata közvetlenül az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik.
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése miatt indult piacfelügyeleti eljárás lefolytatása, ha
- a) az ügyfél nem minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 3. pontja szerinti fogyasztónak és
- b) a hatósági ügy tárgya kizárólag az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti MI-rendszer vizsgálata.
(3) Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti hatósági eljárására a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény rendelkezéseit az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás keretében vizsgált MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére olyan ágazatban kerül vagy került sor, amelynek piacfelügyeletéről jogszabály alapján más hatóság gondoskodik (a továbbiakban: ágazati piacfelügyeleti hatóság), az MI piacfelügyeleti hatóság (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásában az ágazati piacfelügyeleti hatóság szakhatóságként közreműködik.
(5) Ha az ágazati piacfelügyeleti hatóság nem az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján indult piacfelügyeleti eljárása során annak vizsgálata szükséges, hogy a termékben alkalmazott MI-rendszer megfelel-e az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek, az ágazati piacfelügyeleti hatóság az érdemi döntés meghozatalát megelőzően köteles beszerezni az MI piacfelügyeleti hatóság szakhatósági állásfoglalását.
5. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásának különös szabályai¶
6. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság eljárásában a sommás eljárás kizárt.
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken kívül felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha
- a) annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy, így különösen jogszabály alapján az adott MI-rendszerrel mint termékkel vagy azt magában foglaló termékekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező más piacfelügyeleti hatóság vagy az adatvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, vagy
- b) az MI piacfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.
7. § (1) A piacfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában az MI piacfelügyeleti hatóság
- a) közigazgatási bírságot alkalmaz,
- b) megállapíthatja az MI-rendszer jogellenes alkalmazásának tényét,
- c) felhívhatja az 1. § c) pontja szerinti személyt a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű állapot helyreállítására.
(2) Az MI piacfelügyeleti hatóság a valós körülmények közötti fejlesztés biztonságos tesztelése érdekében a szolgáltatókat és a leendő szolgáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti, előzetes értesítés nélküli távoli vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhet, valamint ellenőrzéseket végezhet a valós körülmények közötti tesztelés lebonyolítására és a kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan.
6. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács¶
8. § (1) A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként működő, ügydöntő jogkörrel nem rendelkező szerv, amely
- a) a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján a Kormány részére előterjesztett javaslataival támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos nemzeti MI-stratégia és -politika kialakítását és végrehajtását, a technológiai versenyképesség erősítése, a technológia széles körű biztonságos hasznosítása, valamint a nemzeti szuverenitás követelményének érvényesítése érdekében,
- b) érvényre juttatja a mesterséges intelligencia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével,
- c) a miniszterelnök felkérésére a miniszter bevonásával véleményezi a Kormány mesterséges intelligenciával összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit,
- d) kezdeményezésekkel él a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek felé a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályozásával és támogatásával összefüggő kérdésekben,
- e) a működésében közreműködő szervek feladat- és hatáskörének önálló gyakorlását nem érintve nyomon követi és összehangolja az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében végzett tevékenységeket,
- f) a d) pontban meghatározott feladatkörében eljárva általános jelleggel vagy meghatározott címzettek részére ajánlást bocsát ki, amely nem lehet ellentétes az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáért felelős uniós intézmények által kiadott iránymutatások, ajánlások tartalmával,
- g) az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes, tagállami hatáskörbe utalt kérdések megvalósításával kapcsolatos iránymutatásokat dolgoz ki,
- h) javaslatokat tesz a miniszter által az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és a mesterséges intelligencia alkalmazásáról készített jelentések tartalmára,
- i) kialakítja és felügyeli a nemzeti MI-jártasság megteremtésével és növelésével kapcsolatos tevékenységeket,
- j) koordinálja a magyarországi mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket,
- k) összehangolja a mesterséges intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői – ideértve az Országgyűlés, a kormányzati szervezetek, a gazdasági élet szereplői, az egyházak, a civil szervezetek, és a kutatói-akadémiai szféra – tevékenységét, elősegítve a párbeszédet és az együttműködést ezen szereplők között a mesterséges intelligencia fejlesztése, alkalmazása, társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása terén,
- l) nyomon követi a közszféra mesterségesintelligencia-alkalmazásait, és ajánlásokat fogalmaz meg a közszférabeli MI-fejlesztések és -projektek összehangolt és felelős, a társadalom érdekeit szolgáló végrehajtása érdekében,
- m) közreműködik az MI szabályozói tesztkörnyezet kialakításában és működtetésében, ennek keretében – a hatósági jogköröket nem igénylő feladatok tekintetében – részt vesz a tesztkörnyezetbe jelentkező projektek szakmai értékelésében és kiválasztásában, nyomon követi a jóváhagyott kísérleti projektek előrehaladását, és a tapasztalatokról ajánlásokat fogalmaz meg,
- n) kidolgozza az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (10) bekezdése szerinti, a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok MI-feladatainak koordinációját elősegítő módszertant és megteremti az ehhez szükséges platformot, és
- o) a technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásainak folyamatos nyomon követésével kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát, a kormányzati szervekre, közszolgálati intézményekre vonatkozó alstratégiát, valamint megvalósítja azok független szakmai minőségbiztosítását.
(2) A Tanács (1) bekezdés szerinti feladatának ellátása tekintetében a törvény által védett adatok kivételével jogosult valamennyi az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos bármely ügyben, eljárásban, kérdésben az eljáró vagy érintett hatóságoktól, szervezetektől adatot, információt kérni, és azt az előírásoknak megfelelően kezelni. Az érintett hatóságok, szervezetek kötelesek az adatkérést a lehető legrövidebb időn belül teljesíteni.
(3) A Tanács által ellátott feladatokra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
9. § (1) A Tanács tagja a következő személyek vagy szervezetek vezetői által kijelölt egy-egy személy:
- a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- b) a Magyar Nemzeti Bank,
- c) a Gazdasági Versenyhivatal,
- d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- e) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
- f) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
- g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
- h) az MI bejelentő hatóság,
- i) az MI piacfelügyeleti hatóság,
- j) a miniszter,
- k) a Kormány által rendeletben kijelölt, a Kormány tagja vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt álló szervezet, személy vagy az állam tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság,
- l) a Magyar Tudományos Akadémia,
- m) a Magyar Művészeti Akadémia,
- n) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,
- o) a Magyar Rektori Konferencia,
- p) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és
- q) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.
(2) A Tanács elnökét a miniszter és az informatikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, 5 éves időtartamra.
(3) A Tanács elnöke a Tanács munkáját eseti vagy állandó jelleggel érdekegyeztető fórumokkal támogatja, a fórumokba tanácskozási joggal, az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező állandó bizottságának – a bizottság által kijelölt – tagját felkérheti, más államigazgatási vagy szakmai, társadalmi érdekképviseleti szerv képviselőjét bevonhatja.
(4) A Tanács elnöke és tagja a Tanácsban végzett tevékenységéért külön díjazásban nem részesül.
(5) A Tanács önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a működéséhez szükséges adminisztratív feltételeket az MI piacfelügyeleti hatóság biztosítja.
(6) A Tanács legalább negyedéves rendszerességgel ülést tart. A Tanács elnöke saját vagy a Tanács valamely tagjának kellő indoklással ellátott írásbeli kezdeményezésére rendkívüli ülés összehívására jogosult.
(7) A Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, olyan módon, hogy az ügyrend tematikus tanácskozási fórumok útján biztosítja
- a) a hatósági jogalkalmazás egységesítésével,
- b) az általános szakpolitikával, és
- c) a széles körű szakmai és társadalmi együttműködést és konzultációt biztosító funkciókkal
összefüggő feladatellátás megfelelő elkülönítését.
7. Az MI szabályozói tesztkörnyezet¶
10. § (1) Az MI piacfelügyeleti hatóság az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 55. pontjában meghatározott, az 57. cikk szerinti MI szabályozói tesztkörnyezetet alakít ki és működtet.
(2) Az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének részletes szabályait – beleértve a más hatóságnak az MI szabályozói tesztkörnyezet működésében való közreműködésére vonatkozó szabályokat is – a miniszter rendeletben állapítja meg, összhangban az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkében foglalt rendelkezésekkel.
(3) Az MI szabályozói tesztkörnyezet működtetése érdekében az állami fenntartásban lévő nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitásból a mindenkori fenntartó elkülönített kapacitást biztosíthat a miniszter számára.
8. Záró rendelkezések¶
11. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az MI bejelentő hatóságot és az MI piacfelügyeleti hatóságot.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
- a) az MI bejelentő hatóság és MI piacfelügyeleti hatóság feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat,
- b) az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásának a bejelentésre, és határozathozatalára vonatkozó részletes szabályait,
- c) a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási bírság kiszabására, összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
- d) az MI bejelentő hatóság értékelési, kijelölési, bejelentési és nyomonkövetési eljárására vonatkozó részletes szabályokat,
- e) a Tanács által ellátott feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, és
- f) a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szervek körét.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének részletes szabályait, valamint a más hatóságnak az MI szabályozói tesztkörnyezet működésében való közreműködésére vonatkozó szabályokat.
12. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(2) A 3. § (2) bekezdés és a 10. § 2026. augusztus 2-án lép hatályba.
13. § A Tanács elnöki tisztségét a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1028/2025. (II. 24.) Korm. határozat alapján e törvény hatálybalépésekor fennálló kinevezésének ott megállapított időtartamáig a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos tölti be.
14. § Ez a törvény a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.