# 2025. évi LXXI. törvény a rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról [1] A rendvédelmi tárgyú törvények gyakorlati alkalmazása során felmerült javaslatok célja a rendészeti feladatellátás hatékonyságának javítása. [2] A külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából indokolt a Rendőrségről szóló törvény adatkezelési, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény adattovábbítási tárgyú rendelkezéseinek kiegészítése, emellett pedig a tájékoztatási köztelezettség teljesítésére vonatkozó megfelelő előírások és gyakorlat kialakítása is szükséges. [3] A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény módosításának célja annak biztosítása, hogy a meghatározott esetkörbe tartozó megelőző távoltartást elrendelő bíróság az olyan döntését, amely gyermek jogát érinti, közvetlenül megküldje a gyámhatóságnak. A gyermek érdekének elsődlegessége céljából elengedhetetlen, hogy a gyámhatóság a bírósági határozatról közvetlenül, haladéktalanul értesüljön, ezzel is elősegítve a döntések közötti összhangot, a jogbiztonságot és a hatékony, gyors eljárást. A törvénymódosítás ezen túlmenően a bántalmazottak további fizikai és pszichés védelmét, tartózkodási helye titkosságának megőrzését, valamint a bántalmazottak érdekében az őket befogadó krízisközpont vagy titkos menedékház hatékonyabb érdekérvényesítését szolgálja. [4] A rendőrség feladatainak jog- és szakszerű végrehajtásához elengedhetetlen a naprakész térképi adatbázis használata, amellyel biztosítható a bejelentések, események helyszínének megfelelő térképi azonosítása. Ennek biztosítása céljából szükséges az ágazati törvények megfelelő módosítása. [5] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának egyik célja, hogy lehetővé tegye a határvadászok kifogástalan életvitel ellenőrzését a szerződéses jogviszony létesítését követően, a jogviszony fennállása alatt is. [6] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának további célja a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a központi szerv vezetője és helyettese részére járó illetmény meghatározására vonatkozó olyan módosítás, amely nagyobb teret ad a miniszter számára a mérlegelésétől függővé tett személyi teljesítmény értékelésére. [7] A Terrorelhárítási Központ speciális feladat- és hatáskörére tekintettel érzékeny, kiemelt biztonsági kockázatokkal járó feladatokat lát el. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosításának egyéb célja, hogy a Terrorelhárítási Központ személyi állományára vonatkozó különös szabályok között a poligráfos vizsgálat elrendelésének lehetőségét biztosítsa. [8] A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét az Alaptörvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény garantálja, amelyek rögzítik egyrészt azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, másrészt azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank a feladatait más állami szervektől függetlenül látja el. A függetlenség magas fokú biztosítása érdekében olyan jogszabályi környezet szükséges, amely egyértelműen kizár mindennemű felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank felett. Ehhez a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény kis terjedelmű módosítása szükséges. [9] A törvény technikai módosításokat tartalmaz továbbá, amelyek a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való teljes körű megfelelést szolgálják. [10] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: #### 1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása #### 1. § #### 2. § #### 3. § #### 4. § #### 5. § #### 2. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása #### 6. § #### 3. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása #### 7. § #### 8. § #### 9. § #### 4. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása #### 10. § #### 5. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása #### 11. § #### 12. § #### 13. § #### 14. § #### 15. § #### 6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása #### 16. § #### 7. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása #### 17. § #### 8. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása #### 18. § #### 9. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása #### 19. § #### 10. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása #### 20. § #### 21. § #### 22. § #### 23. § #### 24. § #### 25. § #### 26. § #### 27. § #### 28. § #### 29. § #### 30. § #### 31. § #### 32. § #### 11. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény módosítása #### 33. § #### 34. § #### 35. § #### 36. § #### 37. § #### 12. Záró rendelkezések 38. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. november 1-jén lép hatályba. (2) A 31. § k) és l) pontja 2025. december 30-án lép hatályba. (3) Az 1. alcím, a 4. alcím, az 5. alcím, a 7. alcím, a 21. §, a 22. §, a 25–27. §, a 29. §, a 30. §, a 31. § a), i) és j) pontja, a 32. §, a 11. alcím és az 1. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba. (4) A 3. alcím 2026. március 1-jén lép hatályba. 39. § Az 1. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 40. § A törvény - a) 6. §, 18. § és 19. § a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - b) 11. alcíme a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 41. § A 11. alcím az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg. ### 1. melléklet a 2025. évi LXXI. törvényhez