2025. évi LXXI. törvény — mi változott? 2026. január 2.

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, valamint arról, hogy az intézkedésekkel összefüggésben felmerülő adatkezeléssel kapcsolatban a rendőrség adatvédelmi portálján tájékozódhat.”

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás általános szabályai” alcíme a következő 80/C. §-sal egészül ki:

„80/C. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (39) bekezdése szerint átadott adatokat az ott megjelölt céltól eltérő célra nem használhatja fel és harmadik fél részére kizárólag a rendőrség ezen tevékenységéhez kapcsolódó alkalmazásfejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan adhatja át, a feladatok ellátásának támogatása érdekében.”

3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti, a külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából – az ügyészség által meghatározott felfüggesztés időtartamáig – kezeli a gyanúsított

- a) azonosításához szükséges fényképét,

- b) családi és utónevét,

- c) születési családi és utónevét,

- d) születési helyét és idejét,

- e) anyja születési családi és utónevét,

- f) állampolgárságát,

- g) vonatkozásában alkalmazott felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, a felfüggesztésről szóló határozat számát és keltét,

- h) vonatkozásában alkalmazott felfüggesztést alkalmazó ügyészség megnevezését és a felfüggesztésről szóló határozat közlésének időpontját, illetve azt az időpontot, ameddig a gyanúsítottnak Magyarország területét el kell hagynia.

(5b) A rendőrség rendészeti célból jogosult átvenni

- a) az idegenrendészeti nyilvántartási rendszerben szereplő, az (5a) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatokat, valamint

- b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben szereplő, az (5a) bekezdés a)–h) pontja szerinti adatokat.”

4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az Európai Unió kötelező jogi aktusaival összhangban az államhatáron átlépők által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait különösen az alábbi nyilvántartások adataival veti össze:)

„k) a 91/J. § (5a) bekezdése szerinti adatbázis.”

5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

- a) 91/J. § (5) bekezdés a) pontjában a „fényképlenyomatot” szövegrész helyébe a „fényképét” szöveg,

- b) 91/J. § (6) bekezdésében a „megtartásának ellenőrzése” szövegrész helyébe a „megtartásának, továbbá a külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése” szöveg

lép.

10. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (2) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:

a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során)

- „cc) a feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából a 23. § f) pontjában meghatározott adatok,”

11. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bíróság a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárásban a kérelmező indítványára, amennyiben a bántalmazott krízisközpontban vagy titkos menedékházban kerül elhelyezésre, elrendeli a bántalmazott meghallgatásának elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő lefolytatását.”

12. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 16. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Ha a 14. § (1a) bekezdése alapján indított eljárásban a bíróság által elrendelt megelőző távoltartás gyermek jogát is érinti, a bíróság a határozatot az illetékes gyámhatóságnak is megküldi.”

13. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § E törvénynek a rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXI. törvénnyel megállapított 16. § (3b) bekezdését az annak hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

14. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 14. § (1a) bekezdésében a „kezdeményező a bíróság” szövegrész helyébe a „kezdeményező a bántalmazott mellett kérelmezőnek minősül és a bíróság” szöveg lép.

15. § Hatályát veszti a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 9. § (3) bekezdésében az „állandó” szövegrész.

17. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (39) bekezdéssel egészül ki:

„(39) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Alaptörvényben és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. évi törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási, rendészeti és határrendészeti feladatainak végrehajtásához díjmentesen igényelheti a 3. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől. Az átadott állami alapadatokat, vagy azok alapján készült termékeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Rtv.-ben meghatározottak szerint adhatja tovább.”

21. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 114. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt vezető illetményét a miniszter egyedileg határozza meg azzal, hogy az illetmény nem lehet kevesebb a (6) bekezdés c) pontja szerinti, a 9. mellékletben meghatározott alsó határnál.”

22. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 157/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 114. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kiemelt vezető a 154–157. § szerint megállapított illetmény helyett a miniszter által egyedileg meghatározott illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg a 9. mellékletben meghatározott alsó sáv figyelembevételével. A 114. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kiemelt vezető tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresét.”

25. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/F. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés felbontásának esetei:]

„j) a kifogástalan életvitel követelményének történő meg nem felelés miatt a határvadász szolgálatra alkalmatlanná válás.”

26. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 124/B. alcíme a következő 319/R. §-sal egészül ki:

„319/R. § (1) A terrorizmust elhárító szerv hivatásos állományába történő vezénylés, illetve a terrorizmust elhárító szervvel történő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésének további feltétele

- a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 5., 6a., 15. vagy 19. pontja szerinti feladat ellátására rendszeresített szolgálati beosztás vagy munkakör betöltése, vagy

- b) titkos ügykezelői feladatok ellátása

esetén a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása.

(2) A terrorizmust elhárító szerv személyi állományának tagja köteles megtartani a szolgálatellátással vagy munkavégzéssel összefüggésben tudomására jutott törvény által védett adatokat. Ezen túlmenően köteles – magánéletére is kiterjedően – olyan magatartást tanúsítani, hogy illetéktelen személy vagy szerv ne juthasson a terrorizmust elhárító szerv működésére – így különösen konkrét tevékenységére, személyi állományára, létesítményeire, vagyontárgyaira, eszközeire, módszereire, továbbá információforrásaira – vonatkozó ismeret birtokába. A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül áll fenn.

(3) A titoktartási kötelezettség alól a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója esetében a miniszter, egyéb esetben a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója adhat felmentést. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának a titoktartási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló jogköre nem átruházható.

(4) A titoktartási kötelezettség megszegésének gyanúja esetén, annak ellenőrzése érdekében a terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást vagy munkakört betöltő tagja, illetve titkos ügykezelői feladatokat ellátó tagja köteles magát a vezénylése, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya vagy a munkaviszonya fennállása alatt poligráfos vizsgálatnak alávetni.

(5) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés szerinti feladatkörökben a poligráfos vizsgálatot

- a) a terrorizmust elhárító szervhez történő vezénylés kezdeményezésére irányuló eljárás vagy a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, munkaviszony létesítését megelőző eljárás során,

- b) a titoktartási kötelezettség megsértésének gyanúja esetén, annak ellenőrzése érdekében

rendelheti el.

(6) A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.

(7) Az (1) bekezdés szerinti feladatkörökben a vezénylést megelőzően elvégzett poligráfos vizsgálatot követően a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt a terrorizmust elhárító szervhez történő vezénylés kezdeményezésének indokoltságáról vagy annak hiányáról. Ha a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója nem kezdeményezi a terrorizmust elhárító szervhez történő vezénylést, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább, részére tájékoztatás a poligráfos vizsgálat eredményéről nem adható.

(8) Az (1) bekezdés szerinti feladatkörökben a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítését megelőzően elvégzett poligráfos vizsgálatot követően a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt a jogviszony létesítésének indokoltságáról vagy annak hiányáról.

(9) A terrorizmust elhárító szerv a poligráfos vizsgálat során keletkezett iratokat, adatokat a személyügyi iratoktól elkülönítetten kezeli, azokat

- a) a hivatásos állományt vezénylő rendvédelmi szerv a vezénylés megszüntetését követően,

- b) a személyi állomány tagjának áthelyezését követően foglalkoztató rendvédelmi szerv vagy más foglalkoztató szervezet

nem ismerheti meg.

(10) A poligráfos vizsgálat során keletkezett iratokat, adatokat meg kell semmisíteni

- a) a poligráfos vizsgálatról készített vélemény kiállításától számított százhúsz nap elteltével, ha a vezénylésre nem kerül sor, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy a munkaviszony nem jön létre, vagy

- b) az a) pontba nem tartozó esetekben a poligráfos vizsgálatról készített vélemény kiállításától számított öt év elteltével.”

27. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 330. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett, más rendvédelmi szervnél vagy rendészeti felsőoktatást folytató felsőoktatási intézménynél történő oktatása, képzése az oktatás időtartamára a 60. § szerinti átrendeléssel történik.”

29. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 379. §-sal egészül ki:

„379. § A rendészeti feladatellátás hatékonyságát támogató törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXI. törvénnyel megállapított 319/R. § hatálybalépésekor a terrorizmust elhárító szervnek a személyi állományába tartozó, a 319/R. § (4) bekezdésében meghatározott tagja a 319/R. § hatálybalépését követő hatvan napon belül nyilatkozik, hogy vállalja-e a 319/R. § (5) bekezdés b) pontja szerinti poligráfos vizsgálaton való részvétel lehetőségét. Aki a határidőn belül nem tesz nyilatkozatot vagy nemleges nyilatkozatot tesz, annak a szolgálati beosztását, munkakörét úgy kell módosítani, hogy a 319/R. § (4) bekezdése szerinti feladatkört a továbbiakban nem láthat el.”

30. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

31. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

- a) 114. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezető illetményét” szövegrész helyébe a „vezető illetményének alsó határát” szöveg,

- b)

- c)

- d)

- e)

- f)

- g)

- h)

- i) 319/C. § (1) bekezdés e) pontjában a „létesítését megelőzően” szövegrész helyébe a „létesítését megelőzően, valamint a szerződéses jogviszony fennállása alatt” szöveg,

- j) 319/C. § (3) bekezdés c) pontjában a „10 napon belül lefolytatja,” szövegrész helyébe a „tíz napon belül lefolytatja, amely határidőt a kifogástalan életvitel ellenőrzésre felhatalmazott szerv egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja,” szöveg,

- k)

- l)

lép.

32. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/C. § (3) bekezdés a) pontja.

33. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bankra

- a) a 19. § (2) bekezdés és a 19. § (5) bekezdés b) pont bc)–be) alpontja,

- b) a 21. § (1)–(5) bekezdése,

- c) a 28. §, valamint

- d) a 32. § (5) bekezdése

nem alkalmazandó.”

34. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A komplex ellenálló képességi gyakorlat megfelelőségét az általános kijelölő hatóság értékeli. Ha az értékelő azt állapítja meg, hogy az ellenálló képességi terv valamely része, vagy az alkalmazott eljárásrend nem megfelelő, a kritikus szervezetet – az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank kivételével – az ellenálló képességi terv soron kívüli módosítására, a komplex ellenálló képességi gyakorlat megismétlésére kötelezheti. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank esetében az általános kijelölő hatóság a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja a komplex gyakorlat megfelelőségéről tett megállapításairól.”

35. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a közérdek alapján szükséges, az erre kijelölt közigazgatási szerv, illetve állami vezető a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tájékoztatja a nyilvánosságot, kivéve a Magyar Nemzeti Bankra mint az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetre vonatkozó rendkívüli eseményt, amelyről a Magyar Nemzeti Bank elnöke döntése szerint kerül a nyilvánosság tájékoztatásra.”

36. § A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdésében a „céljából,” szövegrész helyébe a „céljából – az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank tájékoztatás céljából –,” szöveg lép.

37. § Hatályát veszti a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 76. sora.

- 1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) pontjában foglalt táblázat B:1 mezője helyébe a következő mező lép:

| | (B) |

| --- | --- |

„

| (1.) | illetmény alsó határa (Ft) |

| --- | --- |

”

- 2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) pontjában foglalt táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:

| | (B) |

| --- | --- |

„

| (2.) | 1 500 000 |

| --- | --- |

”

- 3. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 9. melléklet I. rész A) pontjában foglalt táblázat B:3 mezője helyébe a következő mező lép:

| | (B) |

| --- | --- |

„

| (3.) | 1 300 000 |

| --- | --- |

”