2025. évi LXVII. törvény — mi változott? 2025. július 1.

#### 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott)

„c) engedélyezési eljárásokban az ügyfélkör feltárásához az építtető és a megbízásából eljáró tervező jogosult a teljes hatásterület vonatkozásában a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyv igénylésére,”

#### 3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

3. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„g) digitális taneszköz: minden tanulást segítő elektronikus eszköz, különösen a hordozható számítógép, asztali számítógép és annak tartozékai, monitor, nyomtató/másoló, szkenner, ide nem értve a mobiltelefont;”

4. § Az Öpt. 40/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

- a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve

- aa) közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad, vagy

- ab) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt személyazonosság igazoló ellenőrzés feltételeinek megfelelő, biztonságos azonosítást követően a pénztár által üzemeltetett elektronikus felületen vagy a pénztár honlapján erre felhatalmazást ad,

- b) törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.

(2a) A pénztártag a tagsági jogviszony fennállásának időtartamára általános felmentést adhat a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól a pénztártag vagy a pénztártag kedvezményezettje részére nyújtott pénztári szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségpénztári szolgáltatónak a szolgáltatások igénybevételéhez, valamint a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításokkal összefüggésben a szolgáltatásszervezőnek, illetve a biztosítónak átadott, a szolgáltatások lebonyolításához, illetve a szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítási kifizetésekhez szükséges adatok tekintetében.”

5. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:)

„g) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, amellyel a köznevelésről szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult – ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján más tagállamban fennálló, családi ellátásra való jogosultságot is – személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, digitális taneszköz, ruházat árának, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj, valamint digitális taneszköz árának megtérítése biztosítható azzal, hogy a beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet;”

6. § Az Öpt. 50/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 50/B. § (1) bekezdés g), i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás az év bármely időpontjában kiállított és teljesített számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható. A számla, egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum tartalmát kormányrendelet határozza meg. A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően igazolnia kell a pénztár részére, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint védendő fogyasztónak minősül.”

7. § Hatályát veszti az Öpt.

- a) 2. § (6) bekezdés g) pont 6. alpontjában és 51/B. § (1) bekezdés l) pontjában az „az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett,” szövegrész,

- b) 50. § (2) bekezdése,

- c) 51. § (8) bekezdésében az „a tagi egyenleg azon részét, amelynek forrása 180 napnál régebben történt tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adomány, továbbá feltünteti a 180 napon belüli egyes befizetések összegét és időpontját, továbbá a 180 napon belüli egyéni számla terhelések összegeit és azok időpontjait, valamint” szövegrész.

#### 4. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

8. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 8/A. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti követelés

- a) behajtása során a követelés részleges elengedésére kerül sor és ezáltal a követelés összegének teljes megtérülése nem várható, vagy

- b) értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét,

és valószínűsíthető, hogy a további behajtási tevékenységgel szemben a követelés részleges elengedése, illetve a követelés értékesítése kedvezőbb a központi költségvetés számára, úgy az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, valamint a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eximbank és a Mehib a döntés meghozatalához köteles az államháztartásért felelős miniszter részére bemutatni a követelés részleges elengedésének, a követelés értékesítésének indokait a behajtás körülményeinek és a költségeinek ismertetése mellett.”

9. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hpt. 172–176. §-a és az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.”

#### 6. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

11. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott feladathoz kapcsolódó kármentesítési feladatokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el, az érintett ingatlan tulajdonviszonyaitól függetlenül.”

12. § A Kvt. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében igazgatási szolgáltatási díjat nem fizet:

- a) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv;

- b) a vízügyi igazgatási szerv;

- c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 41. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységével összefüggésben;

- d) a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatkörébe tartozó kármentesítési alprogramok keretében az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok lebonyolításáért felelő szervezet kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti, a környezeti kármentesítési feladatok irányításért és lebonyolításért felelős szerv.”

13. § A Kvt. 110. § (6a) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép.

#### 8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:)

„j) a születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítása.”

16. § A Gyvt. HARMADIK RÉSZE a következő IX. Fejezettel egészül ki:

### „IX. Fejezet — A SZÜLETENDŐ GYERMEK HAZA NEM ADHATÓSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

70. § (1) Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat a gyermekjóléti alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – hivatalból vizsgálja, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti-e a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a gyámhatóság azt állapítja meg, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését, dönt a születendő gyermek haza nem adhatóságáról, és megvizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát.”

17. § A Gyvt. a következő 188/G. §-sal egészül ki:

„188/G. § Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 21/A. § (9) és (10) bekezdését 2026. július 1-jétől kell alkalmazni.”

18. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni:]

„g) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében, orvostudományi kutatás hatékonysága és eredményes elvégzése érdekében, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 26/A. § (1) bekezdése szerinti, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi méltányosság keretében történő engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében,”

- a) 4. § (2) bekezdés u) pontjában az „a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)” szövegrész helyébe az „az Ebtv.” szöveg,

- b) 16/B. § (5) bekezdésében az „ötven” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

- a) 137. §-ában az „átadja” szövegrész helyébe az „átadja vagy elektronikus úton megküldi” szöveg,

#### 14. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása

41. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tanács a felek kérésére vagy hivatalból elrendelheti, hogy az ülés megtartására elektronikus kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas eszköz útján kerüljön sor.”

42. § Az Ektv.

- a) 7. § (3) bekezdésében az „aláírásával” szövegrész helyébe az „aláírásával vagy megtételével” szöveg,

- b) 7. § (4) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében az „aláírását” szövegrész helyébe az „aláírását vagy megtételét” szöveg,

- c) 11. § (1) bekezdésében az „aláírják” szövegrész helyébe az „aláírják vagy ha az ülés megtartására elektronikus kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas eszköz útján került sor magukra nézve kötelezőnek ismerik el” szöveg

lép.

43. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

- a) féléves jelentés,

- b) éves jelentés és

- c) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény VI/A. Fejezete szerinti, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés

formájában teljesíti.”

#### 16. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

52. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„f) intézmény:

fa) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott hitelintézet és a Magyar Nemzeti Bank,

fb) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ,

fc) a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató,

fd) más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon intézmény, amely más tagállamban a rendszer résztvevője lehet,

fe) olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel az fa) alpontban foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás, amely megfelel a Bszt. 4. § (2) bekezdés 39. pontjában foglaltaknak,

ff) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,

fg) az Európai Unió tagállamának központi bankja, az Európai Központi Bank,

amely valamely rendszer résztvevője, és amelynek a rendszerben továbbított transzfer megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell;”

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„i) rendszer: az – a rendszerkapcsolaton kívüli, Hpt. szerinti fizetési rendszernek, értékpapír-elszámolási rendszernek, valamint a központi szerződő fél klíringtagjai közötti fizetést teljesítő fizetési rendszernek minősülő – írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,

ia) amikor három vagy több résztvevő – kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetve a közvetett résztvevő – megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre,

ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, és

ic) amely a magyar jog vagy az Európai Unió más tagállamának joga alapján működik, – az 1. § (1) bekezdés c) pontja és az 1. § (2) bekezdése alkalmazását nem érintve – ideértve azt a harmadik ország joga alapján működő rendszert is, amely megfelel a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a) pontjának első és második francia bekezdése szerinti rendszer fogalmának, azzal, hogy a tagállam alatt bármely ország értendő, és amely megfelelést a Magyar Nemzeti Bank – a rendszer igazolása alapján – megállapítva közzéteszi a rendszer azonosító adatait, a megállapítás hatályát;

j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél, az elszámoló fél, a rendszerüzemeltető, valamint a 648/2012/EU rendelet 17. cikke alapján engedéllyel rendelkező központi szerződő fél klíringtagja;”

(3) A Tvt. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben részt vevő intézmények, – amennyiben alkalmazandó – a központi szerződő fél, illetve a központi szerződő fél klíringtagja teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve – szükség esetén – az intézmény, illetve a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében;”

53. § A Tvt. 17. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) az Európai Parlament és a Tanács 2024. március 13-i (EU) 2024/886 rendelete a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról.”

#### 20. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

67. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. fiatal felnőtt: a 18. életévének betöltése napját követően a 3. és 3a. pontban említett személy;”

71. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„19. ellenőrző befolyás: az Szmt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amely az Szmt.-ben meghatározott anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyáshoz hasonló;”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 55a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„55a. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy, az 1. § szerinti jogalany életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó, abban nem rögzített feladatokat lát el, valamint, ha fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményt nyújt,”

72. § A Bszt. VII. Fejezete a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § Csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, ha a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás – akár közvetlenül, akár a javára eljáró személyen keresztül – ügyfelet vagy leendő szerződő felet keres az Európai Unióban, az ügyféllel vagy leendő szerződő féllel kötött ügyletre vonatkozó megállapodás nem tekinthető ügyfél által kezdeményezettnek.”

75. § A Bszt. 136. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén, ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatolótőke-elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő.”

80. § (1) A Bszt. 161/B. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendelet első részében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és minden lehetséges intézkedést megtesz az (EU) 2019/2033 rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott felügyeleti célkitűzések megvalósítása érdekében.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. A Felügyelet valamennyi intézkedéséről tájékoztatja a Bizottságot, az EBH-t és a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.”

(2) A Bszt. 161/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (6) bekezdésben meghatározott esetben az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet alkalmazza az (EU) 2019/2033 rendelet 7. és 8. cikkét.”

81. § A Bszt. 161/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalata egy EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, egy pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy egy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat.”

82. § (1) A Bszt. 161/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint lehetővé teszi, hogy az ellenőrzést más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

(2) A Bszt. 161/D. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor az (1)–(2) és a (6)–(7) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására]

„c) helyszíni ellenőrzés esetén, a többi illetékes hatóság előzetes értesítésére.”

(3) A Bszt. 161/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve az 1093/2010/EU rendelet 18. cikkében leírt helyzetet vagy a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben

- a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak vagy

- b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az érintett EGT-állam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”

83. § A Bszt. „Az EGT-államok felügyelési együttműködése” alcíme a következő 175/E. §-sal egészül ki:

„175/E. § Az e törvény, az (EU) 2019/2033 rendelet, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok alkalmazása során a Felügyelet szem előtt tartja a felügyeleti eszközök és a felügyeleti gyakorlatok közelítésének követelményét.”

85. § A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

86. § A Bszt.

- a) 3. § (2) bekezdésében a „128–135. §” szövegrész helyébe a „128–135. §, a 136. § (5) és (6a)–(7a) bekezdése” szöveg,

- b) 4. § (2) bekezdés 1b. pontjában az „Szmt.-ben” szövegrész helyébe az „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.)” szöveg,

- c) 107. § (1) bekezdésben az „5 milliárd eurót meghaladja” szövegrész helyébe a „legalább 5 milliárd euró” szöveg,

- d) 107. § (1) bekezdés a) pontjában a „vezetnek” szövegrész helyébe a „vezethetnek” szöveg,

- e) 107. § (4) bekezdésében az „5 milliárd eurót nem haladja meg” szövegrész helyébe az „5 milliárd euró alá csökken” szöveg,

- f) 123/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát” szövegrész helyébe az „az alkalmazottak létszámát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve” szöveg,

- g) 163/A. § (6) bekezdésében az „a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja megfelelően bizonyítani” szövegrész helyébe az „a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek vagy nem tudja megfelelően bizonyítani” szöveg,

- h) 175/C. § (5) és (6) bekezdésében a „fogadó” szövegrész helyébe a „székhely szerinti” szöveg

lép.

#### 24. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

88. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„g) nem teljes értékű termék: előre nem látható okból a kereskedő készletében felhalmozódott közeli lejáratú termék, a kereskedő készletében egy éven túl jelen levő termék, továbbá a szezonális termék a jellemző fogyasztási időszakának végét megelőző utolsó nyitvatartási napot követően.”

89. § Hatályát veszti a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés q) pontjában az „(ideértve az előre nem látható okból a kereskedő készletében felhalmozódott közeli lejáratú terméket is)” szövegrész.

#### 25. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

90. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontja a következő 7. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

referenciaadat-szolgáltató:)

„7. a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény szerinti hitelfelvásárló nevében eljáró hitelgondozó;”

101. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVIII. fejezete a következő alcím címmel és 394/A. §-sal egészül ki:

### „Kriptoeszközzel visszaélés

394/A. § (1) Aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.”

102. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 408. §-t követően a következő alcím címmel és 408/A. §-sal egészül ki:

### „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása

408/A. § (1) Aki a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.”

104. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 32/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 2023. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan, a 2023. július 1-jét megelőző időszakban Koordináló szervként működött gazdasági társaságtól (a továbbiakban: Korábbi Koordináló szerv) átvett számlázási, kintlévőség-kezelési, és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatot az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

(10) A Koordináló szerv szolgáltatásidíj-elszámolási feladatait ellátó jogutód az elszámolási feladatok befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott adatot.”

105. § A Ht. 53/L. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az 53/J. § (2) bekezdése szerinti éves beszámoló alapján, a koncessziós társaság szerződésszerű teljesítése esetén a miniszter a koncessziós társaság által a koncessziós szerződés szerint végzendő állami hulladékgazdálkodási közfeladat tekintetében, a beszámoló által érintett tárgyévre vonatkozó teljesítésigazolást két részletben,

- a) a célértékek teljesítésének kivételével az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához kapcsolódóan a beszámolóval érintett tárgyévet követő év október 31-éig,

- b) a célértékek teljesítésére a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónap végéig

adja ki.

(1b) A célérték teljesítése szempontjából az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátás teljesítésigazolásának kiadása során az OKIR részét képező, az Európai Bizottság munkaszervezetével egyeztetett, az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerből származó adatok az irányadóak.

(1c) Ha az Európai Bizottság a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónapnál később tesz kifogást, és ezért a tagállami célérték teljesítésről a tagállami jelentést – a koncessziós társaság bevonásával – úgy kell módosítani, hogy az adott beszámoló által érintett tárgyévre valamely hulladékáramra vonatkozó célérték

- a) nem teljesül, akkor a kiadott teljesítésigazolás hatályát veszti, és módosított teljesítésigazolást kell kiadni;

- b) teljesül, akkor a kiadott teljesítésigazolás hatályát veszti, és módosított teljesítésigazolást kell kiadni, a változással érintett hulladékáramra vonatkozóan be nem fizetett kötbért nem kell befizetni, a befizetett kötbért vissza kell utalni.”

106. § A Ht. 61. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(24) A (4) bekezdésben, és a 12. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a hulladék jogellenes elhelyezője, elhagyója tulajdonában lévő ingatlant, ennek hiányában a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant. Az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.”

108. § A Ht. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel megállapított 53/L. § (1a)–(1c) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor már folyamatban lévő teljesítésigazolásokkal összefüggésben is alkalmazni kell.”

109. § A Ht. 92/G. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A koncesszori alvállalkozói tevékenység ellátását szolgálja az a szerződéses jogviszony, amelyben az egyik fél a koncessziós társaság, vagy amelyet a koncessziós társaság megbízásából a koncesszori alvállalkozó az e célból előzetesen megjelölt feladatok teljesítése érdekében létesít.”

- 1. 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „létesítménybe” szövegrész helyébe a „létesítménybe, az építési-bontási hulladékot hulladékgyűjtő udvarba vagy hulladékkezelő létesítménybe és a lomhulladékot hulladékgyűjtő udvarba, lomhulladék gyűjtésére kialakított kontrollált gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe” szöveg,

- 2. 32/A. § (3) bekezdésében az „OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer” szövegrész helyébe az „Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR)” szöveg,

- 3. 32/A. § (4g) bekezdésében és a 83/A. § nyitó szövegrészében az „Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer” szövegrész helyébe az „OKIR” szöveg,

- 4. 32/A. § (4h) bekezdésében a „szerv megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv az elszámolási,” szövegrész helyébe a „szerv számlázási, kintlévőség-kezelési és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatainak (9) bekezdés szerinti jogutódja (a továbbiakban: Követeléskezelő szervezet) megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Követeléskezelő szervezet feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Követeléskezelő szervezet a” szöveg,

- 5. 32/A. § (4i) bekezdésében a „kizárólagos állami tulajdonban álló Koordináló szervként az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Koordináló szervként kormányrendeletben kijelölt költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: Koordináló szerv)” szöveg,

- 6. 32/A. § (5) bekezdésében a „Koordináló szerv jogosult az elszámolási,” szövegrész helyébe a „Követeléskezelő szervezet jogosult a” szöveg, a „Koordináló szerv a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatokat az elszámolási,” szövegrész helyébe a „Követeléskezelő szervezet a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatokat a” szöveg,

- 7. 32/B. § (3) bekezdésében a „berendezéssel, vagy” szövegrész helyébe a „berendezéssel vagy” szöveg,

- 8. 38. § (3) és (5) bekezdésében a „Koordináló szerv” szövegrész helyébe a „Követeléskezelő szervezet” szöveg,

- 9. 38. § (4) bekezdésében a „Koordináló szerv” szövegrészek helyébe a „Követeléskezelő szervezet” szöveg,

- 10. 53. § (1) bekezdésében a „működtet.” szövegrész helyébe a „működtet. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és nyitvatartási idejére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.” szöveg,

- 11. 53/J. § (2) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe az „évente a tárgyévet követő év” szöveg, és a „félévet” szövegrész helyébe az „év első félévére vonatkozóan a félévet” szöveg,

- 12. 53/K. § (1) bekezdésében a „15-ig” szövegrész helyébe a „31-ig” szöveg,

- 13. 53/K. § (4) bekezdésében a „január 15.” szövegrész helyébe a „február utolsó” szöveg,

- 14. 53/K. § (5) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg,

- 15. 53/L. § (1) bekezdésében az „október 31-éig” szövegrész helyébe a „november 30-áig” szöveg,

- 16. 75. § (4) bekezdésében a „minden második évében” szövegrész helyébe a „negyedik évében” szöveg,

- 17. 76. § (1a) bekezdés a) pontjában az „az ezen” szövegrész helyébe az „a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi” szöveg,

- 19. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában az „előírásait” szövegrész helyébe az „előírásait, valamint az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és nyitvatartási idejére vonatkozó részletes szabályokat” szöveg,

- 20. 88. § (1a) bekezdésében a „jelölje ki” szövegrész helyébe a „jelölje ki a Koordináló szervet,” szöveg

111. § Hatályát veszti a Ht.

- a) 32/A. § (4e) bekezdés b) pontja,

- b) 61. § (2) bekezdésében az „– a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított harminc napon belül –” szövegrész.

#### 31. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása

113. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés

- a) a koncessziós szerződés megszűnése esetén az új koncessziós szerződés megkötéséig, vagy

- b) az ideiglenes ellátásra a (2) bekezdés szerint okot adó körülmény fennállásáig

hatályos.”

114. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény

- a) 1. § (2) bekezdésében a „lehetősége fennáll” szövegrész helyébe a „lehetősége fennáll különösen” szöveg,

- b) 1. § (3) bekezdésében a „miniszteri rendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg,

- c) 2. §-ában a „települési hulladék” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó, jogszabályban meghatározott hulladék átvételének, gyűjtésének és előkezelésre vagy kezelésre történő” szöveg,

- d) 3. § (4) bekezdésében, 4. § d) pontjában a „települési” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó” szöveg,

- e) 3. § (5) bekezdésében a „kell biztosítani” szövegrész helyébe a „kell biztosítani, amely költségeket a koncessziós szerződés kártalanítással kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban a koncessziós társaság utólag megtéríti” szöveg,

- f) 4. § b) pontjában az „a díjfizetés és” szövegrész helyébe az „a díjfizetés, a szolgáltatási díj és a szükségellátás indokolt költsége megállapításának, valamint” szöveg

lép.

115. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 46. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt a pénzforgalmi intézmény az átvételt követő munkanap végéig, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az átvételt követő második munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek,)

„a) a pénzeszközt EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy – amennyiben valamely EGT-állam központi bankja ilyen szolgáltatást nyújt – az adott központi bank által vezetett letéti számlára vagy meghatározott célból elkülönített fizetési számlára, vagy olyan eszközbe helyezi el, amely kitettségre az 575/2013/EU rendelet Harmadik rész II. Cím 2. Fejezetének alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy”

116. § Az Fsztv. 53. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.

(5) Ha a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül transzfer megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”

117. § Az Fsztv. a következő 16/C. alcímmel egészül ki:

#### „16/C. Kijelölt fizetési rendszerekben való részvétel kérelmezése

86/E. § (1) A Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszernek minősülő fizetési rendszerben való részvételt kérelmező, illetve abban részt vevő pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a fizetési rendszer rendelkezésére kell bocsátania

- a) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében hozott intézkedések ismertetését,

- b) a nyújtani kívánt pénzforgalmi szolgáltatásokra vagy elektronikuspénz-szolgáltatásokra vonatkozó vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, valamint az IKT-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályainak ismertetését az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. és 7. cikkével kapcsolatosan, és

- c) a fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó tervét.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek pénzeszközeinek védelmét azzal biztosítja, hogy a pénzeszközt EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára vagy olyan eszközbe helyezi el, amely kitettségre az 575/2013/EU rendelet Harmadik rész II. Cím 2. Fejezetének alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazandó, akkor az (1) bekezdés a) pontja szerinti ismertetésnek adott esetben a következőket kell tartalmaznia:

- a) azon befektetési politika ismertetése, amely biztosítja, hogy a kiválasztott eszközök likvidek, biztonságosak és alacsony kockázatúak legyenek,

- b) azon személyek száma, akik hozzáférhetnek a védelem céljára igénybe vett számlákhoz, valamint az általuk betöltött pozíció,

- c) azon adminisztrációs és egyeztetési folyamat ismertetése, amely biztosítja, hogy az ügyfelek érdekében ezen ügyfelek pénzeszközeit – különösen fizetésképtelenség bekövetkezése esetén – megvédik az intézmény más hitelezőnek követeléseivel szemben,

- d) a hitelintézettel kötendő szerződés tervezetének egy példánya,

- e) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kifejezett nyilatkozata a 46. §-ban, illetve az 51. §-ban foglaltaknak való megfelelésről.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek pénzeszközeinek védelmét azzal biztosítja, hogy EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval garancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, akkor az (1) bekezdés a) pontja szerinti ismertetésnek a következőket kell tartalmaznia:

- a) annak megerősítése, hogy a hitelintézettel, biztosítóval kötött garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés olyan jogalanytól származik, amely nem tartozik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vállalatcsoportjába,

- b) azon egyeztetési folyamat részletes ismertetése, amely biztosítja, hogy a garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés mindenkor elegendő legyen a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény védelmet biztosító kötelezettségeinek teljesítéséhez,

- c) a fedezet időtartama és megújításának feltételei,

- d) a garancia- vagy kezesi biztosítási szerződés másolata, vagy annak tervezete.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából az ismertetésben igazolni kell, hogy a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek, valamint az IKT-szolgáltatások használatára vonatkozó intézkedések arányosak, helyénvalóak, megalapozottak és megfelelőek. Ezen túlmenően a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek bemutatásának a következőket is tartalmaznia kell:

- a) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által azonosított kockázatok feltérképezése, beleértve a kockázatok típusát és azokat az eljárásokat, amelyeket a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ilyen kockázatok értékelése és megelőzése érdekében alkalmaz vagy vezet be,

- b) az időszakos és a folyamatos ellenőrzések végrehajtását szolgáló különféle eljárások, ideértve az ellenőrzések gyakoriságát és az erre elkülönített emberi erőforrásokat,

- c) azok a számviteli eljárások, amelyek keretében a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rögzíti és bejelenti a pénzügyi információit,

- d) a belső ellenőrzési feladatokért – többek között az időszakos, állandó és megfelelőség-ellenőrzésért – felelős személy vagy személyek személyazonossága, valamint az adott személy vagy személyek naprakész önéletrajza,

- e) jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak nem minősülő könyvvizsgáló személyazonossága,

- f) a vezető állású személyek, és adott esetben bármely egyéb felügyeleti jogkörben eljáró testület vagy bizottság összetétele,

- g) a kiszervezett tevékenység nyomon követésének és ellenőrzésének ismertetése, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzései minőségének romlása,

- h) annak ismertetése, hogy miként követik nyomon és ellenőrzik a pénzforgalmi közvetítőket és a fiókokat a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzései keretében,

- i) a csoportirányítás ismertetése, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik EGT-államban lévő szabályozott vállalkozás leányvállalata.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása céljából a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó tervet a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tervezett méretéhez és üzleti modelljéhez kell igazítani, és annak tartalmaznia kell a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a pénzforgalmi szolgáltatások megszüntetése esetén elfogadandó azon kockázatcsökkentési intézkedések ismertetését, amelyek biztosítanák a függőben lévő fizetési műveletek végrehajtását és a meglévő szerződések megszüntetését.”

118. § Az Fsztv. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

„88/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.”

119. § Az Fsztv. 90. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„d) a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/886 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

- d) 60. § (2) bekezdés h) pontjában az „illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, illetve szociális hatáskört gyakorló szervvel” szöveg

#### 33. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

121. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 77. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.

(5) Ha a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül transzfer megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”

122. § A Hpt. 108. § (6) bekezdése d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi]

- „db) azt az országot és pénznemet, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,”

123. § A Hpt. 282/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján, vagy az Alapjogi Charta 21. cikkében említett bármely más ok alapján nem alkalmazhat megkülönböztetést a fizetésiszámla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében.”

124. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

125. § A Hpt.

- a) 96. § (1) bekezdésében a „pufferkövetelményt” szövegrész helyébe a „pufferkövetelményt, illetve adott esetben a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt,” szöveg,

- b) 96. § (3) bekezdés e) pontjában a „pufferkövetelmény” szövegrész helyébe a „pufferkövetelmény vagy adott esetben a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény” szöveg

- c) 96/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „94. § (3)” szövegrész helyébe a „96/A. § (4)” szöveg,

- d) 161. § (2) bekezdés h) pontjában az „illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel, illetve szociális hatáskört gyakorló szervvel” szöveg,

- e) 184. § (1) bekezdés m) pontjában a „169. § (2) és (3) bekezdése vagy a 181. §” szövegrész helyébe a „181. § vagy 186. §” szöveg

lép.

126. § Hatályát veszti a Hpt.

- a) 15/A. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés esetén a” szövegrész,

- b) 105/B. § (2) bekezdésében az „a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával közösen” szövegrész.

#### 34. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

127. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 202. § (9) bekezdése.

#### 35. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

128. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében, valamint szükség esetén az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedések, és az akadályok kezelése vagy kiküszöbölése érdekében előírt intézkedések értékeléséről a többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, illetve a szanálási feladatkörében eljáró MNB részvételével, ha a leányvállalat szanálási hatósága. A határozat meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.”

129. § A Szantv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát. Ezen eljárás arra az esetre is vonatkozik, ha szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoporthoz tartozó leányvállalatra hozza meg a határozatát.”

130. § A Szantv. 23. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A független értékelés kiegészítő céljai:)

„c) hitelezői feltőkésítés és a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazása esetén információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek leírására, illetve átalakítására, és az intézményben lévő tagsági részesedések bevonására, leírására vagy átalakítására és milyen mértékben kerüljön sor a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vagy átalakítására;”

131. § A Szantv. 29. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az európai szanálási kollégiumban részt vevő szanálási feladatkörében eljáró MNB a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása során figyelembe veszi az érintett harmadik országbeli hatóság által elfogadott globális szanálási stratégiát, amennyiben van ilyen.”

132. § A Szantv. 34. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha rendszerszintű válság alakul ki, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kereshet alternatív finanszírozási megoldást a 81–83. § szerint állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében, ha)

„a) a részvényesek és az egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosai és az egyéb releváns tőkeinstrumentumok és egyéb hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tulajdonosai leírás, illetve átalakítás révén vagy más módon hozzájárulást nyújtottak a veszteségelvonáshoz és feltőkésítéshez, és ennek összege legalább a kötelezettségek – ideértve a szanálás alatt álló intézmény szavatoló tőkéjét – a független értékelés alapján számított összértékének 8 százaléka, valamint”

133. § (1) A Szantv. 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését.”

(2) A Szantv. 67. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A feltőkésítési összeg meghatározásakor a (2)–(7) bekezdés értelmében

- a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettségi értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

- b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. §-a szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.”

(3) A Szantv. 67. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését.”

(4) A Szantv. 67. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:

„(19a) A feltőkésítési összeg meghatározásakor a (16)–(19) bekezdés értelmében

- a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettségi értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

- b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. §-a szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.”

134. § (1) A Szantv. 68/B. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:

olyan kötelezettséggel,]

- „aa) amelyet szanálás alá vonható szervezet részére bocsátottak ki és amelyet ez a szervezet meg is vásárolt közvetlenül vagy ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó szervezeten keresztül, vagy amelyet szanálás alá vonható csoporton kívüli részvényes vásárolt meg feltéve, hogy a 74. §-sal, a 79. §-sal és a 80. §-sal összhangban gyakorolt hatáskör nem érinti a szanálás alá nem vonható leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzést,”

(2) A Szantv. 68/B. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:

olyan szavatoló tőkével, amely]

- „bb) ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezetek részére került kibocsátásra és azok meg is vásárolták, vagy olyan szervezetek számára bocsátották ki és azok vásárolták meg, amelyek nem ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba tartoznak, amennyiben a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör gyakorlása nincs hatással a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzésre.”

135. § A Szantv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolja késedelem nélkül az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet által kibocsátott releváns tőkeelem és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát

- a) ha bármiféle szanálási intézkedés megtétele előtt megállapításra kerül, hogy a szanálási feltételek teljesültek;

- b) ha megállapítja, hogy az intézmény vagy a szervezet nem lesz többé életképes, kivéve, ha gyakorolja a releváns tőkeelemek és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség kapcsán a leírásra vagy az átalakításra való jogosultságot;

- c) az anyavállalat szintjén kibocsátott tőkeelemek esetében, ha ezeket a tőkeelemeket a Felügyelet elismeri a szavatoló tőke követelményeknek az anyavállalat szintjén történő egyéni vagy összevont alapon történő teljesítéseként, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a csoport nem lesz többé életképes, hacsak a szóban forgó instrumentumok kapcsán nem gyakorolják a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságot;

- d) a leányvállalat szintjén kibocsátott releváns tőkeelemek esetében, ha

- da) ezeket a tőkeelemeket az illetékes felügyeleti hatóság elismeri a szavatoló tőke követelmények egyedi és összevont alapú teljesítéséhez és

- db) az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti tőkeelemek leírására vagy átalakítására jogosult hatóság és a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 32. § (5) és (6) bekezdése szerinti többoldalú eljárás keretében megállapítja, hogy a csoport a szóban forgó instrumentumok kapcsán gyakorolt tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása hiányában többé nem lesz életképes; vagy

- e) ha az intézmény vagy a szervezet rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel.”

136. § A Szantv.

- 1. 11. § (1) bekezdésében az „intézményt és a Felügyeletet” szövegrész helyébe az „intézményt, a Felügyeletet, valamint azon szanálási hatóságot, amelynek területén az intézménynek jelentős fióktelepe van” szöveg,

- 2. 15. § (1) bekezdésében a „hatóság – határozatot” szövegrész helyébe a „hatóság vagy a releváns szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága – határozatot” szöveg,

- 3. 15/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „teljesülnek a szanálás feltételei” szövegrész helyébe a „teljesülhet a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel” szöveg,

- 4. 15/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „felvállalni” szövegrész helyébe a „felváltani” szöveg,

- 5. 23. § (2) bekezdés a) és f) pontjában, 23. § (4) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében és 33. §-ában a „tőkeelemek” szövegrész helyébe a „tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg,

- 6. 61/A. § (1) bekezdésében a „kötelezettségeket átruházó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: eladó)” szövegrész helyébe a „kötelezettségek eladói” szöveg,

- 7. 67. § (3a) bekezdés c) pontjában a „(6)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,

- 8. 67. § (21) bekezdésében az „eszköz alkalmazását” szövegrész helyébe az „intézkedést vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását” szöveg,

- 9. 68/B. § (8) bekezdés b) pontjában a „vagy a 74. §” szövegrész helyébe a „vagy – amennyiben ez a korábbi – a 74. §” szöveg,

- 10. 72. § (8b) bekezdésében az „a 3. § 34a. pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból” szövegrész helyébe a „kötvényekből és átruházható követelések más formáiból, valamint adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumokból” szöveg, a „Hpt. 57. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 57. § (1b) bekezdés b) pontja” szöveg,

- 11. 72. § (9a) bekezdésében a „kötelezettségeket nem lehet” szövegrész helyébe a „kötelezettségeket, valamint azon kötelezettségeket, amelyekre a feltétel kikötése nem alkalmazható nem lehet” szöveg,

- 12. 88. § (2) bekezdésében a „szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése –” szövegrész helyébe a „2014/59/EU irányelvben meghatározott válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedéseknek alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése –, valamint az egyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság 89. § szerinti gyakorlása” szöveg,

- 13. 91/A. § (1a) bekezdésében a „befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások” szövegrész helyébe a „pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások vagy olyan vállalkozások, amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnének, ha központi ügyviteli helyük vagy létesítő okirat szerinti székhelyük valamely EGT-államban lenne” szöveg,

- 14. 1. melléklet A) pont 19. pontjában a „(8)–(12) vagy (14)” szövegrész helyébe a „(7)–(11) vagy (13)” szöveg

lép.

137. § Hatályát veszti a Szantv. 15. § (2) bekezdésében az „– ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság –” szövegrész.

#### 36. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

138. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 369. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy kezdhet, illetve végezhet – beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is –, aki)

„a) felsőfokú végzettséggel vagy közgazdasági területen szerzett középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel vagy felsőoktatásban szerezhető felsőfokú szakképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen szerzett gazdaságtudományi szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel vagy biztosításközvetítő (függő és független) szakképesítéssel, felsőoktatásban szerezhető biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói részismereti képzés elvégzését tanúsító, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti mikrotanúsítvánnyal vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik,”

#### 40. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

145. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény V. Fejezetét kell alkalmazni valamennyi, az 57/A. § (1) bekezdése szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerhetőségével kapcsolatban akkor is, ha azok kezelését az (1)–(3) bekezdésben meghatározott személyeken kívül eső adatkezelők végzik.”

146. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. szabadnap: a 29/E. § (1) bekezdése és a 31. § (5) és (6) bekezdése szerinti speciális szabadság;”

147. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény a következő 29/E. §-sal egészül ki:

„29/E. § (1) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnap (e § alkalmazásában a továbbiakban: ünnepnap) a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs számára a külképviselet-vezető – mérlegelési jogkörben meghozott – előzetes, írásbeli döntése esetén szabadnapnak minősülhet, azzal a feltétellel, hogy a külképviselet-vezetőnek biztosítania kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését.

(2) Ünnepnapra nem adható ki az (1) bekezdés szerinti szabadnap annak a kihelyezettnek, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársnak, aki az ünnepnap időtartama alatt bármilyen más jogcímen távolléten van és azt nem a fogadó államban tölti.”

148. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kihelyezettet évente összesen az alábbi szabadnapok illetik meg:)

„a) Magyarországra történő haza- és az állomáshelyre történő visszautazásra Európán belüli állomáshely esetében egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében két-két, Ausztrália és Óceánia esetében három-három utazási nap,

b) – külszolgálatra történő kihelyezés, illetve a tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése éve kivételével – állomáshelytől függetlenül két orvosi nap,”

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének naptári évében abban az esetben vehető igénybe az orvosi nap, ha a tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény vagy kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat érvényességi ideje a tartós külszolgálat megszűnésének napját megelőző 90. napnál korábban jár le.

(6b) A tartós külszolgálatra történő kihelyezésnek, illetve a tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének a naptári évében a kihelyezett akkor jogosult a (6) bekezdés a) pontja szerinti utazási napra, ha az állomáshelyen az adott naptári évben 9 hónapot meghaladóan külszolgálati kihelyezése az állomáshelyen fennáll.”

149. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről – a (2a) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül –

- a) az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország külpolitikai, külgazdasági és biztonságpolitikai érdekeit mérlegelve – a külpolitikáért felelős miniszter dönt,

- b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország nemzetbiztonsági, külpolitikai és biztonságpolitikai érdekeit mérlegelve – a külpolitikáért felelős miniszter dönt azzal, hogy a nemzetbiztonsági érdek vélelmezett felmerülése esetében a döntés előtt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményét kikéri.”

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokra vonatkozó közérdekűadat-igényléssel kapcsolatban eljáró adatkezelő nem a Kormány irányítása alá tartozó személy vagy szerv, akkor az adatigényléssel kapcsolatban eljáró adatkezelő az adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről szóló döntését Magyarország külpolitikai, külgazdasági, biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeit önállóan mérlegelve hozza meg.”

150. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/O. §-sal egészül ki:

„58/O. § (1) E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv10. hatálybalépését megelőzően létrejött és folyamatban lévő jogviszonyokra, elszámolásokra is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv10.-zel megállapított 1. § (4) bekezdését, 57/A. § (2) és (2a) bekezdését a Módtv10. hatálybalépését megelőzően benyújtott, közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben a Módtv10. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a Módtv10. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok tekintetében is alkalmazni kell.”

151. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

- a) 22. § (7) bekezdés a) pontjában a „tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása” szövegrész helyébe a „kihelyezett által benyújtott pályázat alapján meghozott vagy kijelölési döntés” szöveg,

- b) 22. § (7) bekezdés e) pontjában a „munkaköre kiegészítésre kerül” szövegrész helyébe a „munkakörei, illetve kiegészítő feladatkörei kiegészítésre vagy szűkítésre kerülnek” szöveg,

- c) 57/A § (1) bekezdés e) pontjában a „külföldi mozgásával” szövegrész helyébe a „külföldi mozgásával, tartózkodásával” szöveg,

- d) 58. § (32) bekezdésében az „azzal, hogy a 33/F. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „azzal, hogy a 33/F. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezető-kormányfőtanácsosi, osztályvezetői és főosztályvezetői álláshelyen helyett az e bekezdés szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott által betöltött álláshely értendő, valamint azzal, hogy a 33/F. § (5) bekezdésében” szöveg,

lép.

152. § Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 29/D. § (3) bekezdése.

183. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony, valamint a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eseti jogviszony.”

184. § A Pmt. 15. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket]

„b) az ügyfél személyes megjelenése hiányában

ba) az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,

bb) a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,

bc) az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján, vagy

bd) természetes személy ügyfél esetén a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok igazolása során az adatszolgáltatást és az adatok igazoló ellenőrzését a digitális állampolgárság szolgáltató által szolgáltatott adat alapján vagy digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezheti.”

196. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 91. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot szolgáltat.”

#### 47. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

198. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: SZTFH tv.) 1. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]

„j) a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) szerinti kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók (a továbbiakban: kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók) felügyeletével”

[kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.]

199. § Az SZTFH tv. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Hatóság látja el a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.”

200. § Az SZTFH tv. 13/A. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

„4. megállapítja a Kriptotv. 9/A. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezési eljárásának részletes szabályait, ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit, továbbá a Kriptotv. 12/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.”

201. § Az SZTFH tv.

- a) 4. § (1) bekezdésében a „3. § (1) és (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1), (8) és (11) bekezdésében” szöveg,

- b) 5. § (1) bekezdésében a „(3) és (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3), (8) és (11) bekezdésében” szöveg,

- c) 17. § (1) bekezdésében a „3. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1) és (11) bekezdésében” szöveg,

- d) 17. § (2) bekezdésében a „3. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1) és (11) bekezdésében” szöveg

lép.

#### 48. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása

202. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) 27. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 74. cikkének”

(való megfelelést szolgálja.)

203. § Az Afad. 3. § 13. pontjában a „d)–f) pontjai” szövegrész helyébe a „d)–g) pontja” szöveg lép.

#### 56. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosítása

253. § A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) 1. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed)

„d) a Magyarországon végzett kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálására.”

254. § (1) A Kriptotv. 2. §-a a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„5a. Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató: az e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező jogi személy;

5b. Kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás: az ügyfél átváltási megbízása alapján kriptoeszköz átváltása pénzre, illetve kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre;”

(2) A Kriptotv. 2. §-a a következő 7a. és 7b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„7a. kriptoeszköz átváltása pénzre: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom;

7b. kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom;”

(3) A Kriptotv. 2. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9a. nem engedélyezett kriptoügylet: kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozattal nem validált kriptoeszköz átváltása pénzre vagy más kriptoeszközre az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetek kivételével;”

255. § A Kriptotv. 2. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Kriptoeszközt – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke rendeletében meghatározott kivételekkel – csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani.

(2) A kriptoeszköz-átváltási szolgáltató megtagadja az átváltási szolgáltatást, ha az ügyfél vagy ügylet azonosítás eredménytelen.

(3) A nem engedélyezett kriptoügyletből származó értéktranszfer érvénytelen, joghatás kiváltására alkalmatlan, pénzforgalmi szolgáltatás tárgya nem lehet.”

256. § A Kriptotv. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

#### „4/A. A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató

12/A. § (1) Kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatást az ilyen szolgáltatóként engedélyezett jogi személy végezhet.

(2) A kriptoeszköz-átváltás validálásának célja az átváltási megbízás ügyfél és ügylet azonosításának eredményes elvégzése.

(3) A kriptoeszköz validálási szolgáltatás kiterjed legalább

- a) a kriptoeszköz eredetének vizsgálatára,

- b) a kriptoeszköz tárolására alkalmas eszköz vagy pénztárca tulajdonjogának ellenőrzésére,

- c) a kapcsolt természetes, illetve jogi személyek azonosítására, amennyiben az lehetséges,

- d) a szolgáltatás igénybe vevőjének profil alapú vizsgálatára, valamint

- e) a külső adatbázisok ellenőrzésére.

(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti szolgáltatást a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató ésszerű időn belül végzi el.

(5) Ha a validálási szolgáltatás arra az eredményre vezet, hogy az átváltási megbízás ügyfél és ügylet azonosítása eredményesen megtörtént, a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozatot bocsát ki.

(6) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás részletes szabályait, ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.

12/B. § (1) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató köteles tisztességes, egyértelmű tájékoztatást nyújtani ügyfeleinek a validálási szolgáltatás részleteiről, ideértve az árképzési politikát is, amelyet a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató honlapján közzé kell tenni.

(2) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató vezető testületének tagjai rendelkeznek az e szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal, valamint velük szemben – a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző – 5 éven belül nem hoztak büntetőügyben, vagy kriptoeszköz-átváltásával összefüggésben marasztaló ítéletet.

(3) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató többségi befolyással rendelkező tulajdonosának vagy tulajdonosainak jó hírnévvel kell rendelkezniük, valamint velük szemben – a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző – 5 éven belül nem hoztak büntetőügyben, vagy kriptoeszköz átváltásával összefüggésben marasztaló ítéletet.

(4) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató e szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező személyzetet alkalmaz.

(5) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató megfelelő szabályzatot alkot és eljárásokat vezet be az összeférhetetlenség azonosítása és kezelése érdekében.”

257. § A Kriptotv. a következő 4/B. alcímmel egészül ki:

#### „4/B. A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató felügyelete

12/C. § (1) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletét az SZTFH látja el, amely során kiadja a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt és biztosítja, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók tevékenységüket az e törvényben meghatározottak szerint végezzék.

(2) Az SZTFH az engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:

- a) a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató

- aa) neve, székhelye, adószáma,

- ab) elérhetősége,

- ac) képviseletét ellátó személy neve,

- b) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.

(3) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH részére.

(4) Ha a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató tevékenységet már nem végez, akkor a (2) bekezdés szerinti adatokat az SZTFH a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével a nyilvántartásából törli.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok változását a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot az SZTFH az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

(6) Az SZTFH a honlapján közzéteszi kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató esetében a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai közül a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokat.

(7) A (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint az SZTFH felügyeleti jogkörének és hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

12/D. § (1) A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató működése során köteles az SZTFH felhívásában és határozatában foglaltaknak eleget tenni.

(2) Az SZTFH felügyeleti jogkörében a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyét visszavonja, ha annak működése törvényt sért vagy az engedélyben foglaltakat megsérti.

(3) Az SZTFH a (2) bekezdés szerinti esetben a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató működését az engedély visszavonásától számított öt évre megtiltja.

(4) Az SZTFH ellenőrzési jogkörében a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatót felhívhatja dokumentumok, adatok és kommunikációs nyilvántartások átadására, annak székhelyén, telephelyén, fióktelepén, ügyfélfogadásra alkalmas szolgálati egységében helyszíni ellenőrzést végezhet, bizonyítékot lefoglalhat, az eszközök zár alá vétele vagy lefoglalása iránt intézkedhet.”

258. § (1) A Kriptotv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12/C. § (3) bekezdésében, a 12/D. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak megsértése esetében alkalmazandó bírság összegét rendeletben megállapítsa.”

(2) A Kriptotv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke, hogy rendeletben meghatározza

- a) a 9/A. § (1) bekezdése szerinti kivételeket,

- b) a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezési eljárásának részletes szabályait, ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit,

- c) a 12/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.”

259. § A Kriptotv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel megállapított 9/A. §-át és 4/A. alcímét a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatónak az e rendelkezések hatálybalépését követően az SZTFH elnökének a 12/A. § (6) bekezdése szerinti rendelete hatálybalépését követő 60. naptól kell alkalmazni.”

- 1. A Bszt. 4. melléklet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A javadalmazási politika hatálya kiterjed a befektetési vállalkozás:)

- „c) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, illetve azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel, valamint”

- 2. A Bszt. 4. melléklet 18. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:)

- „a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy nem készpénz alapú eszközökből, és”

- 3. A Bszt. 4. melléklet 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „24. A munkaviszony idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.”

- 4. A Bszt. 4. melléklet 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „32. Ha a befektetési vállalkozás rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül, nem fizet teljesítményjavadalmazást a vezető testület tagjainak, és ha a vezető testület tagjain kívüli munkavállalóinak fizetett teljesítményjavadalmazás nem lenne összeegyeztethető a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartásával, valamint a rendkívüli állami pénzügyi támogatás időben történő megszüntetésével, akkor a teljesítményjavadalmazásnak a nettó bevétel meghatározott hányadára kell korlátozódnia.”

A Hpt. 5. melléklet 3. pontja a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

- „g) a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/886 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)