2025. évi LXVII. törvény — mi változott? 2025. június 25.

- e) 50. § (5) bekezdésében az „indokolt esetben” szövegrész helyébe az „az egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változás esetén” szöveg

28. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 155/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155/A. § (1) Az állami fenntartású egészségügyi intézmények esetében a foglalkoztató – az egészségügyi ellátás és ellátásszervezés, a működési feltételek folyamatosságának biztosítása, valamint a betegek élethez, testi épséghez való jogának biztosítása és a betegek egészségének védelme érdekében – egységes beléptető rendszer alkalmazásával ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: foglalkoztatott) munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését. Az egységes beléptető rendszer arcképazonosításon alapuló technológiára épül, ennek keretében a foglalkoztatott be- és kilépése során készült, biometrikus azonosításra alkalmas arcképmás adatát (a továbbiakban: pillanatkép) és az arcképazonosítás eredményét a (2) bekezdés szerint kezeli.

(2) A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával tudomására jutott, a foglalkoztatott munkaidejének betartására, az intézménybe történő be- és kilépésére vonatkozó személyes adatokat – ideértve a pillanatképet és az arcképazonosítás eredményét – az ellenőrzött tevékenységgel összekapcsolható módon az adatkezelés célja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben a be- és kilépéstől számított legfeljebb egy évig kezeli.

(3) Az (1) bekezdés szerinti egységes beléptető rendszer használata és az (1) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a foglalkoztató – a munkavégzésre irányuló jogviszonyra irányadó törvényben meghatározott adatokon túlmenően – a jogviszony fennállásának idejéig kezeli a foglalkoztatottnak a pillanatképpel való összehasonlítás és a fizikai belépőkártyán történő megjelenítés céljából felvett, biometrikus azonosításra alkalmas arcképmását.”

30. § Az Eütv. a következő 244/P. §-sal egészül ki:

„244/P. § (1) A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 155/A. § (1) bekezdése szerinti egységes beléptető rendszert azon állami fenntartású egészségügyi intézményekben kell alkalmazni, amelyeket – a miniszternek az ágazati érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel lefolytatott egyeztetése alapján – a Kormány rendeletben meghatározott.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően azon egészségügyi intézményeknél, ahol a munkáltató 2025. május 31. napjáig a Módtv5. által megállapított 155/A. § hatálybalépését megelőző napon hatályos 155/A. §-a szerint elrendelte az egységes beléptető rendszer alkalmazását, a Módtv5. által megállapított 155/A. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.”

31. § Az Eütv. 247. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 244/P. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézményeket rendeletben határozza meg.”

- b) 244/N. §-ában a „2026.” szövegrész helyébe a „2027.” szöveg

55. § (1) Az Mktv. 31/B. § (2a) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően – ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően – a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani]

„i) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetett támogatás igénybevételére a 31/D. § (9) bekezdése szerint kerül sor,

j) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát a filmalkotás gyártása során ténylegesen elköltendő, a 31/D. § (9) bekezdése szerinti közvetett támogatás igénybevételére jogosító költségekről negyedéves bontásban (cash-flow terv).”

(2) Az Mktv. 31/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a (2) és (2a) bekezdés szerint bejelentett adatokban bekövetkezett, a tényállás megállapítása szempontjából lényeges változást, így különösen a gyártási időszakra és a tervezett költségvetésre, valamint a 31/D. § (9) bekezdése szerinti közvetett támogatás igénybevételére jogosító költségekre vonatkozó adatokban történő változást haladéktalanul köteles bejelenteni a Hatóságnak. A Hatóság hivatalból indított eljárásában – a támogatásra jogosultság visszavonásának a terhe mellett – felülvizsgálja a támogatásra jogosultságot megállapító határozatában szereplő adatokat.”

56. § Az Mktv. 31/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A filmelőállító jogosult a költségellenőrzési eljárásra irányuló kérelmét naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják. A filmgyártó vállalkozás jogosult a költségellenőrzési eljárásra irányuló kérelmét naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei az 500 millió forintot meghaladják.”

57. § Az Mktv. 31/D. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) Az NFI a közvetett támogatás kifizetését – a letéti számláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig – a (9) bekezdés szerint jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás részére a támogatás kifizetésére irányuló kérelem alapján, a kérelem benyújtása szerinti sorrendben, a közvetett támogatás nyújtására vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő 15 banki napon belül kezdeményezi a kincstárnál. Azonos napon beérkező kérelmek esetében a (9) bekezdés szerinti határozat véglegessé válásának a sorrendje az irányadó. Az NFI a támogatások gyűjtésével és kifizetésével kapcsolatos tevékenységéért a nyújtott támogatás legfeljebb 2,5%-ának megfelelő adminisztrációs díjat jogosult felszámítani a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással szemben.

(11) Az NFI a letéti számlán kezelt pénzösszeg terhére az e törvény szerint közvetlen támogatásban is részesülő filmalkotások közvetett támogatására, legfeljebb a Hatóságnak a 31/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemre indult hatósági eljárásban hozott határozatában megállapított, a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás által az adott filmalkotás tekintetében igénybe vehető közvetett támogatásra való jogosultsága összege mértékéig tartalékot képezhet. A tartalékképzéssel érintett közvetett támogatási összegek a (10) bekezdés szerinti kérelmek benyújtását követően megkötött támogatási szerződések alapján, a (10) bekezdésben foglalt sorrendre tekintet nélkül kifizethetők a letéti számláról.”

58. § Az Mktv. 31/E. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség,)

„b) amely megrendelésre készülő filmalkotás esetében a megrendelő, koprodukciós filmalkotás esetén a koproducer által nyújtott termékértékesítés és szolgáltatás ellenértékeként kerül a filmelőállító gazdasági társaság megalapítását követően az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi számláira könyvelésre, ide nem értve a közvetlen filmgyártási támogatás igénybevétele érdekében a filmelőállító gazdasági társaság és a filmalkotás megfilmesítési jogaival rendelkező gazdasági társaság között létrejött koprodukciót,”

59. § Az Mktv. V. Fejezet 1. CÍME a következő 36/S. §-sal egészül ki:

„36/S. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 31/B. § (13) bekezdését, illetve a 31/C. § (2a) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.”

60. § Az Mktv. 37. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 31/B. § alapján kiadott támogatásra jogosultságot megállapító döntésekben meghatározott közvetlen filmgyártási költségek együttes, a tárgyévre vonatkozó összegét.

(1e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közvetett támogatás céljából nyújtható támogatási keretösszeg részletes szabályait.”

61. § Hatályát veszti az Mktv. 31/D. § (9) bekezdésében az „A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegessé válásának sorrendjében történhet.” szövegrész.

100. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a törvény az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

139. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/N. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A miniszter előzetes jóváhagyásával a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója át nem ruházható hatáskörében – szolgálati érdekből, az érintett személy speciális végzettségére, képzettségére, az általa ellátandó feladat kiemelt fontosságára vagy speciális jellegére tekintettel – a terrorizmust elhárító szervhez vezényelt részére az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg. A személyi illetményben részesülő foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg a terrorizmust elhárító szerv létszámának 30%-át.

(8) A (7) bekezdés szerinti személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonást követően a hivatásos állomány tagját az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött szolgálati beosztás alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(9) A (7) bekezdés szerinti személyi illetményben részesülő illetményét évente – január 31-ig – felül kell vizsgálni.

(10) Visszavonás nélkül is megszűnik a (7) bekezdés szerinti személyi illetmény, ha a vezényelt besorolása szerinti illetményének összege eléri a személyi illetmény összegét. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját az általa betöltött szolgálati beosztás alapján kell besorolni, és illetményét megállapítani.

(11) Ha a hivatásos állomány tagja részére a (7) bekezdés szerinti személyi illetmény került megállapításra, úgy távolléti díjként részére a megállapított személyi illetmény távollét idejére számított időarányos része jár.”

153. § (1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„17. statisztikai cél: adat hivatalos statisztikai adat-előállítási folyamatban való felhasználása, ideértve az adatok elemzését, a kapcsolódó tudományos és kutatási tevékenységet, valamint a mintavételi keretek kialakítását,”

(2) Az Stt. 2. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„3a. anonimizálás: személyes adat olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználásával sem állapítható meg többé, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik,”

(3) Az Stt. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„4a. álnevesítés: személyes adatoknak az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 5. pontjában meghatározott módon történő kezelése,”

154. § Az Stt. 7. § (8)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat – ideértve a nemzeti vagyonra vonatkozó jogszabályok szerinti tulajdonosi joggyakorlást – a magyar állam nevében a KSH elnöke gyakorolja.

(9) A Központi Statisztikai Hivatal Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutató Intézet központi költségvetési szerv, amely az alap- és alkalmazott kvantitatív társadalom- és gazdaságtudományi kutatást, mint közfeladatot látja el, és amely felett az irányítási jogkört – az alapítás, átalakítás, megszüntetés kivételével – a KSH elnöke gyakorolja.”

155. § (1) Az Stt. 8. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A KSH feladatai:)

„o) kvantitatív társadalom- és gazdaságtudományi kutatóintézet üzemeltetése,”

(2) Az Stt. 8. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A KSH feladatai:)

„r) részvétel a nemzeti adatkormányzás irányításában.”

156. § Az Stt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § Az elnökhelyettes a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott felelősségi területen az elnök irányítása mellett látja el tevékenységét, és irányítja a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek munkáját, valamint az általa irányított terület tevékenysége vonatkozásában önállóan képviseli a KSH-t.”

157. § Az Stt. 18. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A KSH elnökhelyetteseit a KSH elnöke bármikor felmentheti, a felmentést nem kell indokolni.

(2) A KSH elnökhelyettesét az e tisztségéből történő felmentését megelőzően – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor vagy a KSH elnökhelyettese a felmentés közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül – a KSH elnöke írásban tájékoztatja a KSH szervezetén belül az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik álláshelyen történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

(3) A KSH elnökhelyettese a tájékoztatás közlésétől számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik a (2) bekezdés szerint felajánlott álláshely elfogadásáról. Ha a KSH elnökhelyettese a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a (2) bekezdés szerint felajánlott álláshelyet nem fogadta volna el.

(4) A KSH elnökhelyettesi jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha KSH szervezetén belül a KSH elnökhelyettese iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik betöltetlen álláshely nincs, vagy ha a KSH elnökhelyettese az ilyen álláshelyre történő áthelyezését nem fogadta el.

(5) Ha a KSH elnökhelyettese a (2) bekezdés szerint felajánlott álláshelyet nem fogadja el, az elnökhelyettest a nyilatkozattétel időpontját, vagy, ha a nyilatkozattételt elmulasztja, a nyilatkozattétel határidejének lejártát követő naptól induló felmentési idővel fel kell menteni. A KSH elnökhelyettesét a Kit. szerinti felmentési idő és juttatások illetik meg, amelynek időtartama alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”

158. § Az Stt. 21. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az OST feladatai különösen:)

„d) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai tájékoztatási tevékenységével kapcsolatos kérdések véleményezése,

e) a hivatalos statisztika fejlesztésére, előállítására, nyilvánosságra hozatalára vonatkozó prioritások, stratégiai kérdések megvitatása.”

159. § (1) Az Stt. 28. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adminisztratív adatok átadását a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja által meghatározott módon, csatornán keresztül kell teljesíteni.”

(2) Az Stt. 28. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adminisztratív adatforrást kezelő szervezet az adminisztratív adatforrás hivatalos statisztikai célú felhasználhatóságára tekintettel az adminisztratív adatforrás minőségéről a KSH által meghatározott tartalommal és formában információt ad át a KSH részére.”

160. § Az Stt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A Magyarországon gazdasági tevékenységet végző jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személy és a saját személyes joga szerint jogképes szervezet (a továbbiakban: adatgazda) köteles az általa vezetett nyilvántartás adatait a hivatalos statisztikai célnak megfelelő egyedi azonosításra alkalmas módon hivatalos statisztikai célból a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának átadni.

(2) Az adatátadás csak különösen indokolt esetben terjedhet ki személyes adatra, ha az adatátadás a hivatalos statisztikai cél eléréséhez feltétlenül szükséges. Az adatátadás célját és annak alátámasztását a (6) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza.

(3) A személyes adatok esetén az adatátadás a hivatalos statisztikai célhoz feltétlenül szükséges mértékben a következő adatkategóriákra terjedhet ki: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, egyéb, az érintettet azonosító adat, valamint az adatgazda által az érintettről kezelt, az adatgazda gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, így különösen annak keretében nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adat. A részletes adatkategóriákat a Kormány által kiadott rendelet határozza meg. A személyes adatokat – amennyiben azok eredeti formában történő kezelése nem indokolt – a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja álnevesíti vagy anonimizálja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatátadásért a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja térítést nem fizethet az adatszolgáltató szervezetnek.

(5) Az adatátadással kapcsolatos igényét a KSH megküldi az adatgazdának. Az igény tartalmazza az alábbiakat:

- a) az igényelt adatok és metaadatok meghatározása,

- b) a hivatalos statisztikai cél bemutatása és indokolása,

- c) az adatátadás gyakorisága és határideje,

- d) az adatátadás gyakorlati feltételei.

(6) Az adatátadással kapcsolatos igény teljesítése vonatkozásában – a szükséges egyeztetések lefolytatását követően – a KSH és az adatgazda az igény megküldésétől számított három hónapon belül a 28. § (8) és (9) bekezdése szerinti tartalommal megállapodást köt.

(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti megállapodást az adatgazda nem köti meg, vagy a megkötött megállapodás alapján, az ott megjelölt határidőre nem teljesíti az adatátadási kötelezettségét, a KSH annak teljesítésére 15 napos határidő tűzésével ismételten felszólítja. Ha az adatgazda továbbra sem tesz eleget a kötelezettségének, a 32. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazandóak.

(8) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat KSH-n kívüli tagja adatátadásra vonatkozó igényével a KSH-t keresi meg. Az adatgazda felé a Hivatalos Statisztikai Szolgálat KSH-n kívüli tagja képviseletében a KSH jár el a (4) és (5) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően.”

161. § Az Stt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, ezen eseményekhez kapcsolódó betegtörzsszám, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.”

162. § Az Stt. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Minden tárgyévet követő év november 30-ig a KSH elnöke a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által nyújtott információk alapján az OSAP teljesüléséről értékelő jelentést készít, amelyet véleményezés céljából megküld a Koordinációs Testületnek és az OST-nek, majd ezt követően nyilvánosságra hozza azt.”

163. § (1) Az Stt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KSH és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja – a 28. § (14) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – tudományos célból – ideértve a tudományos kutatást, valamint az információkon alapuló társadalmi döntéshozatalhoz szükséges elemzéseket – hozzáférést biztosíthat olyan egyedi adatokhoz, amelyek megismerése révén a statisztikai egységek közvetlenül nem azonosíthatók.”

(2) Az Stt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A KSH és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja tudományos kutatás céljára hozzáférést biztosíthat olyan, az egyes statisztikai egységekre vonatkozó adatokhoz, amelyeket – a statisztikai felfedés elleni védelem eszközeit alkalmazva – annak érdekében módosítottak, hogy az azonosításhoz használható legjobb eljárásokkal összhangban elfogadható mértékűre csökkenjen az érintett statisztikai egységek felfedési kockázata.”

164. § Az Stt. 47. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

„h) a 29. § (3) bekezdésében hivatkozott személyesadat-kategóriákra vonatkozó részletszabályokat.”

165. § Az Stt. 52. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„e) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/3018 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

166. § Hatályát veszti az Stt.

- a) 8. § (2) bekezdés i) pontja,

- b) 22. § (2) bekezdés b) és f) pontja,

- c) 28. § (10a) és (12) bekezdése,

- d) 40. § (1) bekezdése,

- e) 50. §-a, valamint

- f) 51/A. §-a.

169. § (1) A Turizmus törvény 9/E. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)

„f) az Üzemeltető.”

(2) A Turizmus törvény 9/E. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)

„f) az Üzemeltető.”

(3) A Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:)

„g) az Üzemeltető.”

170. § (1) A Turizmus törvény 9/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szálláshely-szolgáltató – az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából – a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftverben rögzíti, és annak útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyre továbbítja

- a) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, valamint anyja születési családi és utónevét,

- b) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait, harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, a beutazás időpontját és helyét, valamint

- c) a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját.”

(2) A Turizmus törvény 9/H. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait az (1) bekezdésben meghatározott célból az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig kezeli a szálláshelykezelő szoftverben.

(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége adatfeldolgozóként kizárólag az adatnak a tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz a törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.

(5) A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt (1) bekezdés szerinti adatokhoz a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, a nemzetbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme és a körözési eljárás lefolytatása érdekében a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró szervek részére közvetlen hozzáférést biztosít az adat rögzítését követő első év utolsó napjáig, az adatokat ezt követően törli.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szervek az érintett számára biztosított jogokat – így különösen a hozzáféréshez való jogot – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint biztosítják, illetve korlátozhatják.”

173. § A Turizmus törvény a 9/L. §-t követően a következő II/B. fejezettel egészül ki:

### „II/B. Fejezet — A TURIZMUSFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS SZABÁLYAI

#### 6/E. Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont

9/M. § (1) Az állam visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zrt. (a továbbiakban: KTH Zrt.) által a (2) bekezdés szerinti feladatainak finanszírozása céljából igénybe vett hitelekből és felvett kölcsönökből eredő fizetési kötelezettségek 80%-ának teljesítéséért.

(2) A KTH Zrt. a magyarországi turizmus és vendéglátóipar fejlesztése érdekében beruházási és működési célú hitelt és pénzkölcsönt nyújt a magyarországi székhellyel rendelkező turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók számára.

(3) A KTH Zrt.-nek az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami készfizető kezességvállaláson túlmenően a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(4) Az állami kezességvállalásért a KTH Zrt. a Kormány rendeletében meghatározott módon számított kezességvállalási díjat fizet az állam számára.”

175. § (1) A Turizmus törvény 10. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

„g) Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét, és a 12. § szerinti időpontokat, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kapcsolódó informatikai rendszereket és azok üzemeltetőjét,”

(rendeletben határozza meg.)

(3) A Turizmus törvény 10. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

„o) KTH Zrt. forrásbevonásához kapcsolódó állami készfizető kezességvállalás részletszabályait és a magyarországi turizmus és vendéglátóipar fejlesztése érdekében biztosítandó költségvetési támogatás szabályait;”

(rendeletben határozza meg.)

- b) 9/B. § (2) bekezdésében az „üzemeltetője” szövegrész helyébe az „üzemeltetője (a továbbiakban: Üzemeltető)” szöveg,

- c) 9/C. § (2a) bekezdésében a „Zrt.” szövegrész helyébe a „Zrt., valamint Üzemeltető” szöveg,

- d) 9/C. § (3)–(5a) bekezdésében, 9/D. § (2) és (3) bekezdésében, a 9/E. § (5) bekezdésében az „A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője” szövegrész helyébe az „Az Üzemeltető” szöveg,

- e) 9/C. § (7) bekezdésében az „a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét” szövegrész helyébe az „Üzemeltetőt” szöveg,

- f) 9/G. § (2) és (4) bekezdésében az „A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.” szövegrész helyébe az „Üzemeltető” szöveg,

- g) 9/G. § (5) bekezdésében az „a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.” szövegrész helyébe az „az Üzemeltető” szöveg,

- h) 9/I. § (2) bekezdésében az „A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.” szövegrész helyébe az „Az Üzemeltető” szöveg,

- i) 10. § f) pontjában a „Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője” valamint az „üzemeltető” szövegrész helyébe az „Üzemeltető” szöveg,

- j) 12. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője” szövegrész helyébe az „az Üzemeltető” szöveg

185. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiemelt budapesti fejlesztések megvalósítása során az építtető a tulajdonosi jog gyakorlása alapján, vagy a vagyonkezelésében lévő vagy a megállapodás alapján a rendelkezésére álló ingatlanon e jogviszonyok alapján beruházási és felújítási tevékenységet is végezhet.”

186. § A Budapest törvény 15. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 14. § (3) bekezdése alapján az állam által ellátandó közfeladatként]

„d) a Budai Palotanegyedben található, a 3. és 4. mellékletben felsorolt ingatlanok

da) építési beruházási és fejlesztési feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter,

db) vagyonkezelését, üzemeltetését és ennek körében a fenntartását, fejlesztését, valamint a zöldfelületek és egyéb közterületek karbantartását az állam a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság útján, az erre a célra nevesített támogatások biztosítása mellett

látja el.”

187. § A Budapest törvény a következő 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki:

„15/A. § A Kormány az e fejezetben meghatározott építtetői feladatokat, valamint a 15. § a) pontja és 15. § d) pont da) alpontja szerinti feladatok építtetői előkészítését és megvalósítását jogutódként az állami beruházásokért felelős miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Építtető) útján látja el, azzal, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását költségvetési szerv útján látja el. A költségvetési szerv e feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.

15/B. § (1) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a beruházások megvalósításához szükséges – az Építtető által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat és a beruházáshoz szükséges egyéb vagyonelemeket. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – az Építtető megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok és a beruházáshoz szükséges állami tulajdonú egyéb vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, a megállapodás megkötésének napjával, könyv szerinti értéken kell az Építtető részére átadni. A tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését a megállapodás ingatlanügyi hatóság részére történő megküldésével az Építtető és az átadó tulajdonosi joggyakorló közösen kezdeményezi. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező megállapodáson kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokban a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyett az Építtető képviseli az államot.

(2) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt az Építtető által az állam 100%-os tulajdonában álló, az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába és az Építtető tulajdonosi joggyakorlásába kerül.

(3) Az Építtető tulajdonosi joggyakorlása a beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását – új építmény esetében egyúttal az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő feltüntetését – követően, a munkaterület kivitelező által az Építtető részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. Az Építtető tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, az Építtető által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken az Építtető által az új tulajdonosi joggyakorló részére a tulajdonosi joggyakorlás megszűnését követő 60 napon belül megküldött, tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó kimutatás alapján.

(4) Az Építtető a tulajdonosi joggyakorlásának a megszűnését követő 15 napon belül az új tulajdonosi joggyakorlóval közösen kezdeményezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelmen és az annak mellékletét képező, a tulajdonosi joggyakorlása megszűnésére vonatkozó minisztériumi nyilatkozaton kívül, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez más dokumentumot nem kérhet.”

188. § (1) A Budapest törvény 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Vagyonkezelő a beruházás megvalósításával érintett ingatlant e törvény erejénél fogva köteles az Építtetőnek az építési beruházás céljából annak befejezéséig, illetve a megállapodásban rögzített napig átadni.”

(2) A Budapest törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonos jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében a Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett építési tevékenység megvalósítása céljából a Vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.”

(3) A Budapest törvény 17. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlan vonatkozásában a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében végzett tevékenysége, továbbá az ezzel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A Vagyonkezelő mint ajánlatkérő a fenntartással, üzemeltetéssel és karbantartással összefüggő feladatai, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(10) A Vagyonkezelő a 15. § d) pont db) alpontja szerinti feladatai ellátása körében érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat.”

189. § A Budapest törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 19. § (2) és (4)–(10) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak az olyan, (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódó beruházás esetében is, amelyet az Építtető nem a Vagyonkezelő vagyonkezelésében álló vagy nem az Építtető tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő, vagy nem állami tulajdonú nemzeti vagyonba tartozó ingatlanon (a továbbiakban együtt: idegen ingatlan) valósít meg. Idegen ingatlanon történő beruházásra a tulajdonosi joggyakorló – ennek hiányában a tulajdonos – előzetes hozzájárulása birtokában kerülhet sor, és a létrejövő értéknövelő beruházás átadásáról az Építtető és az állami ingatlan tulajdonosi joggyakorlója – nem állami tulajdonban lévő ingatlan tekintetében a tulajdonos – megállapodást köt.”

190. § (1) A Budapest törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Építtető az építtetői feladatok ellátása során a tulajdonosi joggyakorlása alatti vagy Vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagy idegen ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez a 18. § (1) bekezdésében foglalt Várnegyed rehabilitációs program, valamint a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítása érdekében, amelyek során köteles a bontási hulladékok megsemmisítésére, vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére a tulajdonosi joggyakorló selejtezési szabályzata alapján, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére vagy végleges elhelyezésére megbízási szerződést kötni. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint a Vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a Vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon, illetve az általa karbantartott zöldfelület célszerinti fenntartására fordítani.”

(2) A Budapest törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Építtető által – az (1) bekezdés szerinti beruházással érintett ingatlanon – az (1) bekezdés szerinti beruházások előkészítése és megvalósítása, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. Az Építtető mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a Kbt., valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.”

191. § A Budapest törvény a következő III/C. Fejezettel egészül ki:

### „III/C. Fejezet — KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELYEN MEGVALÓSULÓ BERUHÁZÁSOK

19/C. § A kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében megvalósuló azon beruházás megvalósítása esetén, amelyet jogszabály a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) szerinti közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított, vagy amelyre a Méptv. közcélú kiemelt beruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni (a továbbiakban együtt: kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházás) – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés d)–f) pontjától eltérően – a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében – a kiemelt nemzeti emlékhely védelmének és értékének megőrzése érdekében – az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályokhoz képest eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat állapíthat meg.”

192. § A Budapest törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő beruházások megvalósításához kapcsolódóan az építési tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges időtartamra és helyszínre vonatkozóan a helyi zajvédelmi szabályoktól eltérő követelményeket, valamint különös eljárási szabályokat.”

193. § A Budapest törvény 22. §-a a következő (2a)–(2h) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 15. § d) pont db) alpontja szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől állami feladatként a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság látja el.

(2b) A 15/A. § szerinti közfeladatot 2025. július 1-jétől látja el az állami beruházásokért felelős miniszter. A 15/A. § szerinti közfeladatok előkészítésével és megvalósításával összefüggő, Vagyonkezelő által megkötött szerződésekbe a 15/A. § szerinti építtető e törvény erejénél fogva a Vagyonkezelő helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.

(2c) A 15/A. § szerinti építtetőt a (2b) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2d) A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a 15/A. § szerinti építtetőt további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(2e) A Vagyonkezelő helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva az 15/A. § szerinti építtető lép.

(2f) A (2e) bekezdés szerinti változást a 15/A. § szerinti építtető bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.

(2g) A 15/B. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok gyakorlása 2025. július 1-jétől illeti meg az állami beruházásokért felelős minisztert.

(2h) Az állami beruházásokért felelős miniszter 2025. július 1-jétől a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által fel nem használt működési és beruházási támogatások általános jogutódja. A működéshez kapcsolódó támogatások esetében kivételt képeznek azon támogatási jogviszonyok, amelyek nem építési és beruházási tevékenységhez kapcsolódnak.”

194. § A Budapest törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § E törvénynek a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 19/C. §-át és 20. § (3) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

195. § A Budapest törvény

- a) 17. § (8) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „tulajdonosi joggyakorló” szöveg,

- b) 19. § (2) és (5) bekezdésében az „A Vagyonkezelő mint építtető” szövegrész helyébe az „Az Építtető” szöveg,

- c) 19. § (3) bekezdésében az „A Vagyonkezelő, mint építtető” szövegrész helyébe az „Az Építtető” szöveg,

- d) 19. § (6) és (7) bekezdésében az „A Vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „Az Építtető” szöveg,

- e) 20. § (2) bekezdés e) pontjában a „közterületek fejlesztésére és karbantartására kijelölt, a 15. § d) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „ingatlanok karbantartására kijelölt, 15. § d) pont db) alpontja szerinti” szöveg,

- f) 22. § (1) bekezdésében a „magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény” szövegrész helyébe a „Méptv.” szöveg

lép.

197. § A Tbj.

- a) 22. § (1) bekezdés m) pontjában a „külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú személy” szövegrész helyébe a „külföldi, ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú személy, továbbá gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú” szöveg,

- b) 67. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külső férőhelyet működtető” szövegrész helyébe az „a külső férőhelyet működtető, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan gyermek esetén a gyámhatóság” szöveg

lép.

248. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény (a továbbiakban: Tftv.)

- a) 13. § (10) bekezdésében a „kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban az elnöki feladatokat két elnök” szövegrész helyébe a „kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban, azok tagjaként az elnöki feladatokat két elnök” szöveg

- b) 17. § (2) bekezdésében a „Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából – azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása érdekében pályázati úton – a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére” szövegrész helyébe a „Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére” szöveg

lép.

249. § Hatályát veszti a Tftv.

- a) 13. § (5) bekezdés h), l), m) és o) pontja,

- b) 13. § (5a) bekezdés e) pontja,

- c) 13. § (6) bekezdése, valamint

- d) 35. § (1) bekezdés 12. pontja.

260. § (1) Az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXIV. törvény) 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az 55. §, az 57. §, valamint a 63. § 2., 4–6., 8., 10., 14. és 17. pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A 2024. évi LXIV. törvény 95. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az 50. §, az 58. §, valamint a 64. § d) és e) pontja 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.”

261. § A 2024. évi LXIV. törvény 95. § (1) bekezdésében az „– a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel –” szövegrész helyébe az „– a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg lép.