2025. évi LXVI. törvény — mi változott? 2025. augusztus 21.

1. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § Élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni tilos.”

2. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 45/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha

- a) a jogszerű állattartási feltételek biztosítása elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy már előre eredménytelennek mutatkozik, és

- b) az állat védelme vagy végleges elhelyezése szempontjából előnyösebb

az állatvédelmi hatóság az állatot a (2) bekezdés szerint elkobozza.”

3. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„f) a miniszter, hogy az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

4. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (7) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „bírság és a kötelezettség teljesítésének igazolásáig állattartástól való eltiltás” szöveg lép.

5. § Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés e) pontja.

6. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki

- a) gyermekkorú személy vagy

- b) élő állat

társaságában koldul, szabálysértést követ el.”

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege százezer forint. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a pénzbírság legmagasabb összege ötvenezer forint.”

7. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pontjában” szöveg lép.

8. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást)

„f) ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során”

(követik el.)

(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást)

„a) méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva,

b) különös visszaesőként, vagy”

(követik el.)

(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást)

„c) a (2) bekezdés f) pontjában foglalt bűncselekményt tíznél nagyobb számú állatra”

(követik el.)

9. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 244. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés

244/A. § (1) Aki a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól elválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kereskedelmi mennyiség az öt vagy azt meghaladó számú kölyök.”

10. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (2) bekezdés e) pontjában a „belül” szövegrész helyébe a „belül, vagy” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész.

12. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 319. §-a a következő (10)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A bíróság, valamint a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti az élőlény tulajdonának ingyenes átruházását, ha a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállnak és

- a) feltehető, hogy az élőlény értékesítése azért nem vezetne eredményre, mert az élőlénynek nincs pénzben kifejezhető értéke, vagy

- b) az élőlény értékesítése eredménytelen volt.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott tulajdonátruházás elrendelése előtt legalább nyolcnapos, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével fel kell hívni az élőlény tulajdonosát, valamint – ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott igényt jelentettek be – a megalapozott igényt bejelentő személyt (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresett személy), hogy írásban nyilatkozzon, a tulajdonjog ingyenes átruházása helyett vállalja-e az élőlény tárolási, gondozási és kezelési költségeinek a megelőlegezését. A felhívásban meg kell jelölni az élőlény tárolási, gondozási és kezelési költségeinek pontos havi összegét. Amennyiben a megkeresett személy a felhívásra nem nyilatkozik, vagy a költségek előlegezését nem vállalja, az ingyenes tulajdonátruházás haladéktalanul elrendelhető.

(12) Amennyiben a megkeresett személy, több megkeresett személy esetén bármelyik személy a kitűzött határidőn belül írásban vállalja a költségek megelőlegezését, és az aktuális naptári hónapra vonatkozó havi költséget az élőlény tárolásáért, gondozásáért és kezeléséért felelős szervnek megelőlegezi, úgy a (10) bekezdésben meghatározott ingyenes tulajdonátruházás elrendelésének nincs helye.

(13) Egy hónapot meghaladó lefoglalás esetén a (10) bekezdésben meghatározott ingyenes tulajdonátruházás mindaddig nem rendelhető el, amíg a megkezdett naptári hónap ötödik napjáig az aktuális naptári hónapra vonatkozó havi költség megelőlegezésre kerül. Az élőlény tárolásáért, gondozásáért és kezeléséért felelős szerv részére megelőlegezett költség bűnügyi költség.”