§Nyílt Jogtár

2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről

Hatályos szöveg — 2026. augusztus 14. napjától. 5 időállapot 2025 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2025. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2025. évi LXIX. törvény

Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről

[1] Háborúellenes költségvetés

[2] A 2026-os év legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze? A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament többsége Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására akarja kötelezni az európai országokat, így Magyarországot is! A 2026-os költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítjuk Magyarország forrásait! A 2026-os költségvetés ezért egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyermekes családokat helyezzük az első helyre.

[3] Nehéz évek vannak mögöttünk: a Covid-járvány, a brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az áremelkedések és a szomszédunkban folytatódó háború megterhelték a gazdaságot és megnehezítették sok magyar család életét. 2026-ra egy olyan költségvetést állítottunk össze, amely kivédi a háború káros hatásait. A költségvetés a gyermeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a középpontba. A kormány Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre. A gyermekek után járó családi adókedvezmény 2026. január 1-től a jelenlegi duplájára nő. A négygyermekes édesanyák mellett 2025. október 1-jétől a háromgyermekes édesanyák is SZJA-mentesek lesznek, majd 2026. január 1-jétől életbe lép a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák SZJA-mentessége is. 2026-ban is fenntartjuk a rezsicsökkentést és garantáljuk a 13. havi nyugdíj kifizetését. 2026. januárjától 13 százalékkal nő a minimálbér. A költségvetés biztosítja a hathavi fegyverpénz kifizetését a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók részére. Csökkentjük a hiányt, az államadósságot, az inflációt és egyszerűsítjük az adórendszert.

[4] A világban jelentős gazdasági és politikai változások történnek. Az Egyesült Államokban kedvező politikai változások zajlottak le. A korábban a nyugati világban eddig szinte egyeduralkodó globális-liberális világképet, nemzeti érdekű politika váltotta fel. Ez esélyt teremt arra, hogy a Nyugat is versenyben maradjon a gazdaságilag egyre erősödő Kelet mellett. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, amely továbbra is jó kapcsolatot szeretne fenntartani mind a Kelettel, mind a Nyugattal.

[5] Európa egyre több fenyegető kihívással néz szembe. Az Ukrajnában zajló véres háború, a vámháború, a tíz éve tartó folyamatos migráció, az elhibázott brüsszeli politika miatt bekövetkezett energiaválság, Brüsszel háborúpárti politikája és Ukrajna erőltetett és gyorsított uniós csatlakozása mind veszélyt jelentenek. Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és benne Magyarországnak is. A gyors változások és fenyegető veszélyek miatt a magyaroknak nem csak egyenként, de közösségként, nemzetként is helyt kell állniuk. Fel kell készülnünk arra, hogy a veszélyek korában a világpolitikai helyzet gyorsan változik, a nemzeti érdekek és szuverenitás védelme az első!

[6] A nemzeti kormány következetesen háborúellenes stratégiát követ. A mi olvasatunkban a háború végső mérlege mindig negatív, a békéé mindig pozitív. A háborúellenes stratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető. Ez a politika garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtjuk be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak.

[7] A 2025-ös költségvetés elfogadása eltért a korábban megszokottól, a háborús helyzet miatt őszre tevődött át. Most visszatérünk a korábban megszokott rendszerhez és várhatóan a tavaszi ülésszak végén fogadjuk el a költségvetést.

[8] 2026-ban a családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot fordítunk, így a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot biztosítunk családok támogatására.

[9] Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentességével, ami kiegészül a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének megduplázásával, a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj SZJA-mentességével és a 30 év alatti anyák adómentességének kiterjesztésével. A családpolitikán belül a három gyereket nevelő anyák kedvezményére, illetve a két gyermeket nevelő anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítunk. A családi adókedvezmény megduplázására pedig 290 milliárd forintot különít el a költségvetés. 2026 a gyermekes családok éve lesz, hiszen az adókedvezmények minden eddiginél több pénzt hagynak náluk. Ez közel 1300 milliárd forintot jelent. A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-től 2026 végéig összesen akár 5 ezer milliárd forintot jelenthet a családoknak. 2011 óta számos további jelentős adócsökkentésről döntött a kormány. Ezek közül a legfontosabb, hogy a munkát terhelő adókat csökkentettük, az SZJA 32 százalékról 15 százalékra csökkent, a hazai vállalkozások támogatására 19 százalékról 9 százalékra csökkentettük a társasági adót, így jelenleg Magyarországon van Európa legalacsonyabb társasági adókulcsa. Az otthonteremtési és családvédelmi program keretében az új lakóingatlanok értékesítésére 5 százalékos kedvezményes adómértéket vezettünk be.

[10] 2026-ban a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. A kormány továbbra is garantálja a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások inflációkövető emelését és a 13. havi nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátásokat; a 13. havi nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 585 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés.

[11] 2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tizezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.

[12] Gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot fordítunk, amelyből 2200 milliárd forintot uniós, körülbelül 2850 milliárd forintot pedig hazai költségvetési forrásokból fogunk biztosítani. A 2026-os költségvetés továbbra is biztosítja a fedezetet az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv (21 lépés) megvalósítására. Az akcióterv fő pilléreit képezik a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program keretében a hazai kis- és középvállalkozások támogatása. Ahhoz, hogy minden magyar számára, aki dolgozni akar, biztosítsuk, hogy a jövőben is legyen munkája, a meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítjük, amelyhez a költségvetés nyújt majd támogatást.

[13] 2026-ban tovább nő az oktatás támogatása. Oktatásra több mint 4 ezer milliárd forintot biztosít a 2026-os költségvetés, amely 2010-hez képest közel háromszoros növekedést (180 százalék többletet) jelent. A 2025-ös évhez viszonyítva pedig több mint 160 milliárd forinttal többet fordítunk a területre. 2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók bére. A pedagógusok bére így elérte a diplomás átlagbér 80%-át. A béremelés 2026-ban is folytatódik, így négy év alatt közel megduplázódik a tanárok bére.

[14] Tovább nő az egészségügy támogatása is, ami 3919 milliárd forintot tesz ki a 2026-os évben. Ez több mint háromszorosa annak, mint amennyi az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetésben szerepelt. A 2025-ös évhez képest pedig 280 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés erre a területre. Az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtottuk végre, az orvosok és az ápolók bére is többszörösére nőtt 2010 óta.

[15] A nemzeti kormány elkötelezett Magyarország biztonsága és védelme mellett. Továbbra is garantáljuk a határok védelmét, az illegális migráció elleni védekezéshez és a közbiztonság megerősítéséhez szükséges erőforrásokat. A békéhez erő kell, a védelemhez pedig megfelelő hadsereg. A NATO kötelezettségeinknek megfelelően a kétszázalékos GDP-arányos védelmi kiadást biztosítjuk, a 2026. évi költségvetés 2016 milliárd forintot tartalmaz e célra és garantáljuk a rendvédelem fenntartásához szükséges forrásokat.

[16] 2026-ban a költségvetés a magyar családoknak fizet ki 800 milliárd forintot a lakossági állampapírok kamataira! Nem a külföldieket, hanem a magyar családok megtakarításait támogatjuk!

[17] A Költségvetési Tanács véleménye alapján a kiadásokat 142 milliárd forinttal csökkentette a kormány, amely összeget a költségvetés végrehajtása során az adóbevételek megfelelő alakulása esetén az adott területekre visszapótolunk. Ennek megfelelően a Miniszterelnökség beruházásaira 2 milliárd forint, az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásaira 35 milliárd forint, az Energiaügyi Minisztérium beruházásaira 59 milliárd forint, további állami beruházásokra 10 milliárd forint, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra 11 milliárd forint, a központi költségvetési szervek kiadásaira pedig 25 milliárd forint visszapótlására kerülhet sor a 2026. év során.

[18] A kormány a 2026-os költségvetésben is jelentős mértékű beruházásokról döntött. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, folytatódik, vagy kerül átadásra, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.

[19] A beruházások közül kiemelkednek a következők: a Steindl Imre program részeként a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épület rekonstrukciója; Budapest-Pesthidegkúti új református gyülekezeti központ; Magyar Falu Program keretében megvalósuló templom-felújítási alprogram; Magyarországi Baptista Egyház debreceni gyülekezeti központ; Hungaroring Sport Zrt. Stratégiai Fejlesztési Program II. ütem; a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház Budapest, Frankel Leó út 54. szám alatti székhelyű telephelye komplex felújítása; Szegedi ipari parkhoz kapcsolódó útfelújítás; DGÖ víziközmű Debrecen szennyvíz- és ivóvíz-infrastruktúra fejlesztése; DGÖ víziközmű balmazújvárosi Keleti-főcsatornához tartozó vízműtelep-fejlesztés előkészítése és megvalósítása; Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó fejlesztések és Mohács Nemzeti Emlékhely; Tatabánya–Oroszlány–Tata és térsége ipari parki fejlesztések; Debreceni Déli Gazdasági Övezet ipari parki fejlesztések; Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergia-hálózatfejlesztés; Szeged ipari parki fejlesztések; Ács ipari parki fejlesztések; Öntözésfejlesztés: Mórahalmi harmadlagos mű kiépítése, Siófoki öntözőrendszer modernizálása, környezeti körzeti tervek készítése a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek; a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges fejlesztések; Budai Egészségközpont Zrt. Beruházásának támogatása; Dunakiliti – Dobrohošt (Doborgaz) közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd; Szegedi Ipari Park közúti kapcsolatainak fejlesztése; M49 gyorsforgalmi út, M3 autópálya – (Őr) – Ököritófülpös (Porcsalma) közötti szakasz; M4 gyorsforgalmi út, Törökszentmiklós (Nyugat) és Kisújszállás (Kelet) közötti szakasz; SE II. sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campus; Országos Rabbiképző Egyetem; Debreceni Szakképzési Centrum fejlesztései.

[20] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2026. évi

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2026. évi

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2026. évi

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2026. évi

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2026. december 31-ére tervezett értéke 72,3%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti értéke a 2025. év utolsó napján várható 73,1%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 1. alcímen

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(3) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 2. Közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja alcím biztosít fedezetet mind a Kormány irányítása alá tartozó, mind a Kormánytól független költségvetési szervek vagy más, közfeladatot ellátó jogi személyek, illetve a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, gyermekvédelmi, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartók rezsikompenzációjára. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

(4) Központi tartalék szolgál a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 6. Közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatása jogcímcsoporton a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

(5) Központi tartalék szolgál a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 23. Lakossági Rezsivédelmi Alap alcímen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

(6) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 4. Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék alcím biztosít fedezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek fedezetére, amelyek nem érintik a Gst. 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg alakulását.

(7) A (6) bekezdés szerinti tartalékról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány tulajdonosi ügylet jóváhagyásra vonatkozó döntése alapján átcsoportosíthat, amennyiben a tartalék felhasználása az Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelmény teljesülését nem veszélyezteti.

(8) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 44. Védelmi tartalék cím biztosít fedezetet a védelmi kiadások növekedéséből levezethető általános vagy védelemspecifikus rugalmassági mozgástér felhasználásakor teljesített kiadásokra.

(9) A (8) bekezdés szerinti tartalékról a Kormány az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1263 rendelete 26. cikk szerinti országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválása esetén az uniós szabályokból fakadó általános vagy védelemspecifikus rugalmassági mozgástér mértékéig – legfeljebb összesen 860 milliárd forint összegben – átcsoportosíthat.

(10) A (9) bekezdés szerinti átcsoportosítás csak akkor hajtható végre, ha

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.)

lehet.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

képezi.

6. § (1) Az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2026. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) A Vtv. 39. § (1) bekezdése szerinti ingóságok értékesítéséből származó, a 2026. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2026. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján.

8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

9. § (1) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

(2) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni.

10. § (1) A XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(5) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(7) A XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címen belül új alcímeket hoz létre, és ezen alcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(8) Az (1)–(7) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása és bevétele terhére a XLV. Állami beruházások fejezet,

előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(9) Az (1)–(7) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv az (1)–(8) bekezdésben szabályozott előirányzat-átcsoportosításokon túlmenően az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerint hajthat végre előirányzat-átcsoportosítást.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

11. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 685,0 millió forintot köteles a 2026. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása a 2026. évben

köteles befizetni a központi költségvetés részére.

(3) A befizetés határideje a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2026. december 31.

(4) Az Országos Atomenergia Hivatal a 2026. évben 368,8 millió forintot köteles – négy egyenlő részletben – befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(5) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2495,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 51,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2026. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2025. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2026. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 1. Foglalkoztatási támogatások címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap 16. Válsághelyzeti támogatás címen vállalt, 2026. évre áthúzódó kötelezettségek teljesítésére is.

(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2026. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap hozzájárul az európai uniós források támogatásával megvalósuló kutatás-fejlesztési programok hazai társfinanszírozásához, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásához. Ennek érdekében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2026. évben összesen 32 192,2 millió forintot ad át a központi költségvetés javára. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(5) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2026. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 35 211,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

(6) A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2026. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 368,3 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

(7) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kijelölt Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által a (6) bekezdésben meghatározott összeg nem teljes mértékű tárgyévi felhasználása esetén a fel nem használt eseti befizetés összegét a szakmai beszámoló elfogadását követően 15 napon belül vissza kell fizetnie a Paks II. Atomerőmű Zrt. számára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

13. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 1000,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

14. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–9. jogcímcsoportja, 10. jogcímcsoport jogcímei és 14. jogcímcsoportja, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport, 3. Többletkapacitás befogadás fedezete jogcím előirányzatát a Kormány módosíthatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti átcsoportosítással vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1–9. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–9. és 14. jogcímcsoportjairól a 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport jogcímeire, illetve ezen jogcímekről a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–9. és 14. jogcímcsoportjaira.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül a 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport jogcímei között átcsoportosíthat.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím jogcímcsoportjaira és jogcímeire, a 10. Gyógyszertámogatás és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira, valamint a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat.

(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(7) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(8) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(9) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi szolgáltatók likviditási helyzetének stabilizálása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 13. Egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozása jogcímcsoportról az alcím 9. jogcímcsoportjára és 10. jogcímcsoportjának jogcímeire átcsoportosíthat.

(10) Az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó központi költségvetési szervek részére biztosított ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet között átcsoportosíthat.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti.

17. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport, 3. Többletkapacitás befogadás fedezete jogcím az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására szolgál. Az összeg befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 16. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz.

18. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 290,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 6833,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 24 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 3200,0 millió forint használható fel.

(2) Az (1) bekezdésben a gyógyító-megelőző ellátásra, a gyógyszertámogatásra, és a gyógyászati segédeszköz támogatásra meghatározott keret megemelését az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű – indokolást tartalmazó – tájékoztatása mellett. A meghatározott keret megemelése nem okozhatja az adott előirányzat túllépését.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

19. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

20. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

előirányzatainak – az 50. §-ban meghatározottak kivételével történő – év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére.

(3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult. Az e bekezdés szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

(4) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

21. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

(2) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása alcím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása alcím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása alcím és 4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzatai terhére a 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzati elszámolások jogcím előirányzatának összegével növelt összegben vállalható kötelezettség. Az államháztartásért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti támogatói döntéseket e kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével hozza meg.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében a 2. melléklet, a 7. melléklet és a 8. melléklet szerinti támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti.

(4) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzata terhére az államháztartásért felelős miniszter – felmérés alapján – átcsoportosítással biztosítja a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezeteknél jelentkező, devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű tranzakcióknál a 403,4 forint/euró, a 428,5 forint/svájci frank, a 35,8 forint/svéd korona és a 387,5 forint/amerikai dollár tervezési árfolyamhoz viszonyított árfolyamveszteség fedezetét. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek a devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű tranzakcióknál a kedvezőbb árfolyam miatti megtakarításaikat kötelesek befizetni a Kincstár „Devizapiaci árfolyamok kapcsán realizált megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01200021-09050019 számú számlájára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím bevételeként kell elszámolni.

(5) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzatáról történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, valamint a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének rendjét az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett költségvetési fejezeteket.

22. § A Kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdése alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

23. § (1) A Sándor-palota főigazgatója

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 4. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

(5) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 6. Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások alcím terhére átcsoportosíthat az I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím és az I. Országgyűlés fejezet, 3. Országgyűlési Őrség cím javára.

(6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. Az igazságügyi modernizációval összefüggő intézkedések alcím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet és a VIII. Ügyészség fejezet előirányzatai javára. Az e bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

24. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 24. Kiemelt társadalmi kapcsolatok jogcímcsoport, illetve a 20. cím, 1. alcím, 27. Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport javára.

(3) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek között, továbbá a jogcímcsoport alá besorolt jogcímek terhére fejezeten belül más cím javára, illetve a II. Köztársasági Elnökség fejezet és a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára – az államháztartásért felelős miniszter utólagos tájékoztatása mellett – átcsoportosíthat, amennyiben az államfői, a kormányfői, illetve az egyéb kormányzati protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. E bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

(4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

25. § (1) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2026. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

(2) A fejezetet iránytó szerv a XII. Agrárminisztérium fejezet 20. cím 3. alcím 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport alá tartozó jogcímek között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

26. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

27. § (1) Az Európai Beruházási Bank és a Beruházási Bizottság által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 10d. cikke szerint visszaigazolt és jóváhagyott programok keretösszegének mértékéig az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 34. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai alcím terhére kötelezettséget vállalhat.

(2) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 34. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai alcím előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg.

(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(4) Az Ügkr. tv. által létrehozott kibocsátási egységek 2026. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a 2026. évben fel nem használt része 2030-ig a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelően kerül felhasználásra.

(5) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer alcím előirányzatait az energiapolitikáért felelős miniszter a kibocsátási egységek 2026. évi értékesítéséből az e törvényben

de legfeljebb a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértékig növelheti meg.

(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdés a) pontja alapján végrehajtott előirányzat emelés szerinti összegre 2026. év során kötelezettséget csak a Kormány döntése alapján vállalhat.

(7) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait az (5) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2026. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

(8) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer alcím előirányzatairól az év során fel nem használt összegeket az év végén kötelezettségvállalással terhelt maradványként kell kimutatni.

28. § (1) A XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2026. évben pénzforgalmilag teljesülő bevétele meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat időarányosan számított részét, akkor a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzat megnövelését a Kormány engedélyezi minden hónapban a 2026. január 1. és a tárgyhónap utolsó napja közötti időszakban pénzforgalmilag teljesült turizmusfejlesztési hozzájárulás és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat tárgyhónap utolsó napjáig időarányosan számított összegének különbségével, amelyből levonásra kerül az ezen bekezdés alapján a Turisztikai fejlesztési feladatokon korábban végrehajtott keretemelések összege.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2026. december 16-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2026. december 18-ig megnöveli a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

29. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok címhez tartozó alcímek költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2026. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, vagy engedélyezheti a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 2. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni azzal, hogy ha a díj az egészségügyért felelős miniszter rendelete alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 63. §-a, 65/A. §-a, 65/C. §-a, 65/E. §-a és 65/F. §-a szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

(5) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatása mellett év közben, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. § (6) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím kiadási előirányzatát – a pénzforgalmilag teljesült bevétel mértékével – emeli meg.

30. § A szakképzésért felelős miniszter a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére átcsoportosíthat a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 6. Szakképzési Centrumok cím javára.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

31. § (1) A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben, az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között – beleértve a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatokat is – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) és Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel intézkedései előirányzatok között saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat terhére, saját hatáskörben, fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A XIX. Uniós fejlesztések fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzat, a fejezeti általános tartalék előirányzat és a központi kezelésű uniós, valamint a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok között, saját hatáskörben, előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

32. § (1) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásának együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programok Együttműködési Megállapodásainak elfogadását követően az abban meghatározott kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1)–(3) bekezdés szerinti pénzügyi alapok és eszközök (1)–(3) bekezdésben meghatározott mértékén túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

33. § (1) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

34. § (1) Az EMGA által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A XII. Agrárminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím és a XII. Agrárminisztérium fejezet, 1. Agrárminisztérium igazgatása cím előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek erejéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

35. § (1) A 2021–2027-es programozási időszak operatív programjai és a Belügyi Alapok programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok cím, 6. Belügyi Alapok 2021–2027 alcím és a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 1. Belügyminisztérium igazgatása cím előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek erejéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében, az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl, a Kormány egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Területi Együttműködési programok magyarországi partnereire jutó uniós forráshoz kapcsolódó központi költségvetési forrás, valamint az ezen uniós források megelőlegezésére szolgáló visszatérítendő támogatás biztosítása céljából tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

(5) Az Európai Területi Együttműködési programok végrehajtásában részt vevő intézmények támogatására a programban részt vevő országok által külön megállapodásban vagy monitoring bizottsági döntéssel elfogadott keret erejéig tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

36. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből az MFB Zrt-t terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program pénzügyi eszközeinek finanszírozására szolgáló, a Kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlákon a készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítése céljából rendelkezésre álló forrás terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó követelések behajtása során az MFB Zrt.-nél felmerülő költségeket a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(4) A (2) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 21. Egyes korábban kihelyezett támogatások elszámolása alcím előirányzatát illeti.

(5) A (3) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó követelések behajtása során az MFB Zrt.-nél felmerült költségek térülésének összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti meg.

37. § Az európai uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtott visszatérítendő támogatások kapcsán a kedvezményezett által hitel törlesztésként vagy részesedés ellenértékeként teljesített, ütemezett visszafizetésből eredő költségvetési bevételből, illetve az uniós forrásból az előirányzatnak átadott pénzeszközökből képződött maradvány nem elvonható.

37/A. § Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében a 2026. évben lehívott hitelből 688 338 565 eurónak megfelelő forint összegű tőkeemelésre kerül sor az MFB Zrt.-ben, amely tőkét az Európai Beruházási Bankkal együttműködve, az MFB Zrt. által az Európai Beruházási Bankkal kötendő társfinanszírozási megállapodás alapján kell felhasználni.

III. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

38. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2026-ban megfizetett összegének 82,81%-a az Ny. Alapot, 17,19%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg, és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a Kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a Kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

IV. Fejezet — A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

39. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.1. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím, 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.1. Esélyteremtési illetményrész támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.4.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím, 2.4.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím, 2.4.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím, 2.4.4. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.5. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.6. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó, 3. melléklet szerinti feladatokra.

40. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat a 2025. évben év közben létrehozott új címek, alcímek 2026. évi címrendbe történő felvételéről és a 2025. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. mellékletben és a 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

41. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

42. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

43. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.1. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím, 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.1. Esélyteremtési illetményrész támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.4.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím, 2.4.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím, 2.4.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím, 2.4.4. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.5. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.6. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím és az 5.3. pont e) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A 3. melléklet 5.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím, 1.1.8. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, és az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzat a 2. melléklet 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulásnak a 78. § (4) bekezdés szerint kiadott rendeletben rögzített részösszegét a rendeletben megjelölt határidőig a Kincstár által megjelölt számlára teljesíti.

(4a) Ha az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti határidőben a tárgyhavi fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a Kincstár annak összegére a 78. § (4) bekezdés szerint kiadott rendeletben rögzített időpontban hatósági átutalási megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájára. A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a Kincstár e bekezdés alapján benyújtott hatósági átutalási megbízását okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

(4b) A (4) és (4a) bekezdés szerinti összegeket a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címen kell elszámolni.

(4c) Az önkormányzatnak nem kell megfizetnie az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, ha annak a 2. melléklet 62. pontja szerint számított összege nem haladja meg az 50,0 millió forintot.

(5) Az önkormányzat a helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján a 10. melléklet szerint meghatározott fizetési kötelezettségének beszámítása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Területfejlesztési Alap alcímen kell elszámolni.

(6) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források az (5) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2026. december 16-án bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a Kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

16. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának indításával kapcsolatos szabály

44. § A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2026. évben adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, ha a lejárt tartozásának összege a 2025. évi, annak elfogadásáig a 2024. évi zárszámadási rendelet szerinti kiadási főösszege 1%-át meghaladja, de legalább

V. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

17. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

45. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam, a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet 1.7. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

(2) A köznevelésért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén a köznevelésért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve külföldi szakképző intézmény szakképzési államigazgatási szerv által Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója jogosult

(4) A nemzetközi megállapodás alapján működő külföldi köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményekkel azonos finanszírozási szabályok alapján jogosult az átlagbéralapú támogatásra, ha a köznevelésért felelős miniszter megállapítja, hogy az intézményben folytatott nevelés-oktatás megfelel a nemzetiségi irányelvnek.

(5) A Kormány rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

(6) A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló 2023. évi XCII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a rendelkezés hatálya alá tartozó általános iskolához kapcsolódó jogosultak létszáma után az (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján igénybe vett támogatás összege 10%-kal csökkentett mértékben kerül megállapításra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Köznevelési Vhr.) foglalt részletszabályok alapján.

46. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XIV. Belügyminisztérium fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1) és (2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

47. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

delegál.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter a Roma Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb tizenegy főből áll, amelybe

delegál.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának, a Roma Koordinációs Tanács delegáltja a saját helyi nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

48. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (3)–(4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

49. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2026. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2027. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

18. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján az Országgyűlés alakuló ülésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2026. évben fel nem használt előirányzatból a pártokat a Ptv. 5. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2026. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb az országgyűlési képviselők 2026. évi választása eredményének jogerőre emelkedését követő 8 napon belül közli az államháztartásért felelős miniszterrel a Ptv. 5. § (2) bekezdésének megfelelő elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.

(4) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2026. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(5) A (4) bekezdés alapján a 2026. évben fel nem használt előirányzatból a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokat a Ptv. 9/A. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2026. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

VI. Fejezet — ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

51. § (1) A Kormány a 2026. évben együttesen 371 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

(3)

(4)

52. § (1) A 2026. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 400 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2026. évben a közvetett, vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására, vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 80 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

53. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 5 000 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 1 800 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

54. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 4 300 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 50 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 1 200 000,0 millió forint.

(4) Az Etv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 1 950 000,0 millió forint.

55. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2026. december 31-én nem haladhatja meg a 3 400 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

56. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2026. december 31-én nem haladhatja meg a 800 000,0 millió forintot.

57. § (1) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt, az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettség 80%-át meg nem haladó mértékű kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség

(3) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(4) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával alternatív befektetési alapok által kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(5) A kezesi szerződés jogosultja lehet

(6) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt kezesség állománya 2026. december 31-én nem haladhatja meg a 2 000 000,0 millió forintot.

58. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

59. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/M §-a szerinti felső határ a 2026. évben 70 000,0 millió forint.

60. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-, garancia- vagy viszontgarancia érvényesítéséből olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

VII. Fejezet — A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

19. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

61. § 2026 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,6%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

62. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2026. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

63. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2026. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2026. évben 38 650 forint.

(3) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1), (1a) és (1b) bekezdésekben meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2026. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2026. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

(5) Az (1) bekezdés szerinti illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése éves költségvetési határozatában a 2026. évben – az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére álló forrásai terhére – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot, amely nem haladhatja meg annak négyszeres összegét.

64. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.):

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2026. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként, vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

65. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2026/2027. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

66. § (1) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2026. január 1-jétől 554 400 forint.

(2) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 250 000 forint.

(3) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvosjelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(4) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 45. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

67. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2026. évben 716 830 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2026. évben 716 830 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2026. évben 7000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2026. évben 7000 forint.

68. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2026. évben 1401 amerikai dollár, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási költségtérítés-alap 1166 amerikai dollár, a vegyes költségtérítés-alap 989 amerikai dollár, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 833 amerikai dollár. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7a) bekezdése szerinti külszolgálati felkészülési illetményalap összege a 2026. évben bruttó 500 000 forint.

69. § (1) A Gyvt.

(2) A Gyvt. 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti nevelési ellátmány legalacsonyabb összege 2026. évben havi

esetén.

(3) A Szoctv.

(4) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2026. évben született.

(5) A 2026. évben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (3) bekezdése szerinti

70. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2026. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2026. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2026. március 1-jétől – 2026. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

71. § A Szoctv.

72. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 12 450 forint/fő/hó.

20. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

73. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

74. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2026. évben magyar filmalkotás esetén 543,9 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 847,0 millió forint.

75. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2026. január 1-jétől 2026. december 31-éig

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2026. január 1-jétől 2026. december 31-éig

21. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások

76. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 21. alapfeltöltéséről szóló határozatában szereplő 17,53 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2026–2034. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.

22. Felülvizsgálati kötelezettség

77. § A Kormánynak az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1263 rendelete 26. cikk szerinti országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválását követő európai uniós szabályok véglegeződése után, de legkésőbb 2025. december 31-ig felül kell vizsgálni, hogy e törvény szerinti kiadások, bevételek és egyenleg megfelelnek-e az európai uniós követelményrendszernek, így különösen a Magyarország számára megállapított nettó kiadási pályának. Amennyiben a Kormány vizsgálata meg nem felelőséget mutat, akkor a Kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a megfelelőség biztosítása érdekében.

VIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. cím, 7. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben tegye közzé a 2. melléklet 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét, a teljesítendő részösszegeket, azok teljesítésének határidejét és a határidőben nem teljesített részösszegek tekintetében a Kincstár által benyújtandó hatósági átutalási megbízás benyújtásának időpontját.

(5) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 9. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

(6) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben tegye közzé a 10. melléklet szerinti önkormányzati fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét.

24. Hatályba léptető rendelkezés

79. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2025. október 1-jén lép hatályba, és 2035. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–20. §, a 21. § (1) és (3)–(5) bekezdés, a 22–38. §, a 40–42. §, a 43. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdés és a 44–76. §, a 78. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdés, az 1. melléklet és a 4–10. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

2. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-számTámogatási jogcímElő-irányzat(millió forintban)Fajlagos összeg
11.A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
21.1.A települési önkormányzatok működésének általános támogatása347 464,7
31.1.1.Önkormányzati hivatal működésének támogatása3.3. pontban meghatározott összeg
41.1.2.Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása26 000 forint/hektár
51.1.3.Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása
61.1.4.Településüzemeltetés - köztemető támogatása6.2. és 6.4-6.5. pontban meghatározott összeg
71.1.5.Településüzemeltetés - közutak támogatása7.2. pontban meghatározott összeg
81.1.6.Egyéb önkormányzati feladatok támogatása2 800 forint/fő, de legalább a 8.2. pontban meghatározott összeg
91.1.7.Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása2 550 forint/külterületi lakos, de legalább a 9.2. pontban meghatározott összeg
101.1.8.Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása10.2. pontban meghatározott összeg
111.1.9.Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása2 forint/ki- és belépési adatok
121.2.A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása403 996,5
131.2.1.Óvodaműködtetési támogatás
141.2.1.1.Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát172 374 forint/fő/év
151.2.1.2.Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát86 187 forint/fő/év
161.2.1.3.Óvodaműködtetési támogatás - üzemeltetési támogatás
171.2.2.Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása
181.2.2.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása10 147 000 forint/számított létszám/év
191.2.2.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása5 073 500 forint/számított létszám/év
201.2.3.Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz
211.2.3.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
221.2.3.1.1.Alapfokozatú végzettségű
231.2.3.1.1.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása869 000 forint/fő/év
241.2.3.1.1.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása3 241 000 forint/fő/év
251.2.3.1.2.Mesterfokozatú végzettségű
261.2.3.1.2.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása1 047 000 forint/fő/év
271.2.3.1.2.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása3 660 000 forint/fő/év
281.2.3.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
291.2.3.2.1.Alapfokozatú végzettségű
301.2.3.2.1.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása434 500 forint/fő/év
311.2.3.2.1.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása1 620 500 forint/fő/év
321.2.3.2.2.Mesterfokozatú végzettségű
331.2.3.2.2.1.Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása523 500 forint/fő/év
341.2.3.2.2.2.Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása1 830 000 forint/fő/év
351.2.4.Nemzetiségi pótlék
361.2.4.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
371.2.4.1.1.Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék felső határa1 738 000 forint/fő/év
381.2.4.1.2.Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék középértéke1 086 000 forint/fő/év
391.2.4.1.3.Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék alsó határa435 000 forint/fő/év
401.2.4.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
411.2.4.2.1.Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék felső határa869 000 forint/fő/év
421.2.4.2.2.Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék középértéke543 000 forint/fő/év
431.2.4.2.3.Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék alsó határa217 500 forint/fő/év
441.2.5.Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása
451.2.5.1.Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
461.2.5.1.1.Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása5 268 000 forint/létszám/év
471.2.5.1.2.Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása10 147 000 forint/ létszám/év
481.2.5.2.Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
491.2.5.2.1.Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása2 634 000 forint/létszám/év
501.2.5.2.2.Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása5 073 500 forint/ létszám/év
511.2.6.Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása189 000 forint/fő/év
521.2.7.Diabétesz ellátási pótlék869 000 forint/fő/év
531.3.A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása322 200,4
541.3.1.A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása
551.3.2.Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
561.3.2.1.Család- és gyermekjóléti szolgálat7 140 000 forint/számított létszám/év
571.3.2.2.Család- és gyermekjóléti központ támogatása
581.3.2.2.1.Család- és gyermekjóléti központ6 770 000 forint/számított létszám/év, továbbá a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében további 15 000 000 forint/engedélyes
591.3.2.2.2.Család- és gyermekjóléti központ - óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása5 255 forint/fő
601.3.2.3.Szociális étkeztetés
611.3.2.3.1.Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás88 520 forint/fő
621.3.2.3.2.Szociális étkeztetés - társulás által történő feladatellátás97 410 forint/fő
631.3.2.4.Házi segítségnyújtás
641.3.2.4.1.Szociális segítés25 000 forint/fő
651.3.2.4.2.Személyi gondozás - önálló feladatellátás648 100 forint/fő
661.3.2.4.3.Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás842 600 forint/fő
671.3.2.5.Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás
681.3.2.5.1.Falugondnoki szolgáltatás
691.3.2.5.1.1.Falugondnoki szolgáltatás - alaptámogatás6 343 500 forint/szolgálat
701.3.2.5.1.2.Falugondnoki szolgáltatás - kiegészítő támogatás29.3. pontban meghatározott összeg
711.3.2.5.2.Tanyagondnoki szolgáltatás6 343 500 forint/szolgálat
721.3.2.6.Időskorúak nappali intézményi ellátása
731.3.2.6.1.Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás372 600 forint/fő
741.3.2.6.2.Időskorúak nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás558 800 forint/fő
751.3.2.6.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás223 500 forint/fő
761.3.2.6.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás355 200 forint/fő
771.3.2.7.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása
781.3.2.7.1.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás
791.3.2.7.1.1.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás1 177 800 forint/fő
801.3.2.7.1.2.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás1 531 200 forint/fő
811.3.2.7.2.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás
821.3.2.7.2.1.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - társulás által történő feladatellátás1 295 600 forint/fő
831.3.2.7.2.2.Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózisú ellátottak - társulás által történő feladatellátás1 680 900 forint/fő
841.3.2.7.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás
851.3.2.7.3.1.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás706 700 forint/fő
861.3.2.7.3.2.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás976 900 forint/fő
871.3.2.7.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás
881.3.2.7.4.1.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - társulás által történő feladatellátás777 300 forint/fő
891.3.2.7.4.2.Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózisú ellátottak - társulás által történő feladatellátás1 008 500 forint/fő
901.3.2.8.Demens személyek nappali intézményi ellátása
911.3.2.8.1.Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás1 018 100 forint/fő
921.3.2.8.2.Demens személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás1 119 800 forint/fő
931.3.2.8.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás610 900 forint/fő
941.3.2.8.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás672 000 forint/fő
951.3.2.9.Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása
961.3.2.9.1.Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás504 600 forint/fő
971.3.2.9.2.Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás605 500 forint/fő
981.3.2.9.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás302 800 forint/fő
991.3.2.9.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - társulás által történő feladatellátás363 300 forint/fő
1001.3.2.10.Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
1011.3.2.10.1.Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás482 800 forint/fő
1021.3.2.10.2.Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás579 400 forint/fő
1031.3.2.10.3.Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás289 700 forint/fő
1041.3.2.10.4.Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - társulás által történő feladatellátás347 600 forint/fő
1051.3.2.11.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása
1061.3.2.11.1.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás381 800 forint/fő
1071.3.2.11.2.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás458 200 forint/fő
1081.3.2.11.3.Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény14 302 600 forint/engedélyes
1091.3.2.12.Családi bölcsőde
1101.3.2.12.1.Családi bölcsőde - önálló feladatellátás1 836 500 forint/fő
1111.3.2.12.2.Családi bölcsőde - társulás által történő feladatellátás2 387 300 forint/fő
1121.3.2.12.3.Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet790 800 forint/fő
1131.3.2.13.Hajléktalanok átmeneti intézményei
1141.3.2.13.1.Hajléktalanok átmeneti szállása - önálló feladatellátás913 700 forint/férőhely
1151.3.2.13.2.Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - önálló feladatellátás913 700 forint/férőhely
1161.3.2.13.3.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - önálló feladatellátás913 700 forint/férőhely
1171.3.2.13.4.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - önálló feladatellátás913 700 forint/férőhely
1181.3.2.13.5.Hajléktalanok átmeneti szállása - társulás által történő feladatellátás1 005 200 forint/férőhely
1191.3.2.13.6.Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás1 005 200 forint/férőhely
1201.3.2.13.7.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - társulás által történő feladatellátás1 005 200 forint/férőhely
1211.3.2.13.8.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás1 005 200 forint/férőhely
1221.3.2.13.9.Kizárólag lakhatási szolgáltatás456 800 forint/férőhely
1231.3.2.14.Támogató szolgáltatás
1241.3.2.14.1.Alaptámogatás3 000 000 forint/év/szolgálat
1251.3.2.14.2.Teljesítménytámogatás4 470 forint/feladategység
1261.3.2.15.Közösségi ellátások
1271.3.2.15.1.Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás
1281.3.2.15.1.1.Alaptámogatás2 000 000 forint/év/szolgálat
1291.3.2.15.1.2.Teljesítménytámogatás317 400 forint/feladategység
1301.3.2.15.2.Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás
1311.3.2.15.2.1.Alaptámogatás2 000 000 forint/év/szolgálat
1321.3.2.15.2.2.Teljesítménytámogatás302 600 forint/feladategység
1331.3.2.16.Utcai szociális munka12 067 000 forint/év/szolgálat
1341.3.2.17.Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás13 099 000 forint/év/szolgálat
1351.3.2.18.Családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont9 500 000 forint/év/szolgálat
1361.3.2.19.Családok átmeneti otthona által működtetett titkos menedékház20 000 000 forint/év/szolgálat
1371.3.2.20.Félutasház5 000 000 forint/év/szolgálat
1381.3.3.Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása
1391.3.3.1.Bölcsődei bértámogatás
1401.3.3.1.1.Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása10 297 000 forint/számított létszám
1411.3.3.1.2.Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása7 338 000 forint/számított létszám
1421.3.3.2.Bölcsődei üzemeltetési támogatás
1431.3.3.3.Bölcsődei kisgyermeknevelők diabéteszpótlékának támogatása298 320 forint/számított létszám
1441.3.4.A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása
1451.3.4.1.Bértámogatás7 791 200 forint/számított létszám
1461.3.4.2.Intézményüzemeltetési támogatás
1471.4.A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása159 668,1
1481.4.1.Intézményi gyermekétkeztetés támogatása
1491.4.1.1.Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás3 924 000 forint/számított létszám
1501.4.1.2.Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás
1511.4.2.Szünidei étkeztetés támogatása55.2. pontban meghatározott összeg
1521.5.A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása22 680,8
1531.5.1.Vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása964 forint/fő
1541.5.2.Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása2 213 forint/fő, de legalább 2 270 000 forint
1551.5.3.Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása1 187 000 000 forint
1561.5.4.Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása568 forint/fő
1571.5.5.Vármegyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
1581.5.5.1.1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település668 300 forint/település
1591.5.5.2.1 001-1 500 fő lakosságszám közötti település1 060 760 forint/település
1601.5.5.3.1 501-5 500 fő lakosságszám közötti település1 002 460 forint/település
1614.Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás395 800,6

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

ABCD
LakosságszámKorrekciós tényező
alsó határfelső határmaximumminimum
1152 0001,31

KT = C + (L - A)/(B - A) * (D - C),

ahol:KT = korrekciós tényező,L = az önkormányzat 1.3. pont szerinti lakosságszáma,A-D = a paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

ABCD
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutóiparűzési adóerő-képessége szerint (forint)Támogatás-kiegészítés mértéke (%)
alsó határfelső határmaximumminimum
1110 0005045
210 00113 3004520
313 30115 600200
ABCD
LakosságszámElismert köztisztviselői létszám
alsó határafelső határaminimummaximum
1Községek
22 0003 00068
33 0015 000814
45 00111 6161423
5Városok
61 6855 0001019
75 00110 0001926
810 00120 0002640
920 00134 9004058
1034 90142 9835885
11Megyei jogú városok
1228 45260 00076135
1360 001100 000135200
14100 001192 209200282
15Fővárosi kerületek
1622 36960 00064112
1760 001100 000112131
18100 001129 734131157
ABC
Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatokKa korrekciós tényező
számaegyüttes lakosságszáma
12-53 000 fő alatt0,13
26-70,15
38-90,17
410 vagy több0,19
53-53 000-5 000 fő között0,12
66-70,14
78-90,16
810 vagy több0,18
93-55 000 fő felett0,06
106-70,08
118-90,10
1210 vagy több önkormányzat0,12

gondoskodnak.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2] *4/12,ahol:Psz = a tárgyévre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,L1; L2 = a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban a 12.1. pont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, a Púétv.-ben meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62,Vk1; Vk2 = a 14.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben, egy tizedesre kerekítve,Op1; Op2 = a Púétv. Vhr. alapján alkalmazott óvodapszichológusok létszáma a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben, egy tizedesre kerekítve.

a 2025/2026. nevelési évre:

a 2026/2027. nevelési évre:

ahol:Vk1; Vk2 = a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,V1; V2 = a Púétv. Vhr. szerinti vezetők finanszírozott létszáma, de legfeljebb- tárgyév első 8 hónapjában a 2025/2026. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,- tárgyév utolsó 4 hónapjában a 2026/2027. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsültvezetői létszám.Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra a Púétv.-ben megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.

is részesül.

is részesül.

is részesül.

szerint kell meghatározni.

ABCD
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)Támogatási mérték (%)
alsó határfelső határmaximumaminimuma
1118 00010095
218 00124 0009560
324 00132 0006030
432 00135 0003010

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

ABCD
Járás besorolásaLj < 20 00020 000 <= Lj <= 35 000Lj > 35 000
1Kedvezményezett járás0,511 + [(Lj-35 000)/35 000]
2Fejlesztendő járás122 + [(Lj-35 000)/35 000]
3Komplex programmal fejlesztendő járás1,533 + [(Lj-35 000)/35 000]

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,JFÖ = 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím szerinti fajlagos összeg,FT = a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény részére biztosítandó összeg.

ABCD
Saját vármegyeszékhelytől mért távolságKiegészítő támogatás
alsó határfelső határminimummaximum
125139,575 000950 000

KT = C + (T - A)/(B - A) * (D – C), egész számra kerekítve,

ahol:KT = 1.3.2.5.1.2. Falugondnoki szolgáltatás – kiegészítő támogatás jogcím,T= az önkormányzat saját vármegyeszékhelyétől való távolsága közúton a legrövidebb úton (km),A-D = a paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

biztosító intézmények, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatás egyes kiadásaihoz.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-ánál.

AB
AltípusSzorzószám(Kszl)
1idősek otthona1,00
2időskorúak gondozóháza0,93
3idősek otthonában, időskorúak gondozóházában elhelyezett, pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményével rendelkező ellátottak1,19
4hajléktalanok otthona1,05
5hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye0,8
6támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére1,19
7fokozott gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább két kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott1,5
8magas gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább egy kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott1,43
9támogatott lakhatás autista diagnózisú személyek részére1,7
10támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére0,77
11magas gondozási szükséglettel rendelkező pszichiátriai betegek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap V. pontja alapján felügyelet, gondozás és étkezés szolgáltatási elem igénybevételére javasolt ellátott1,19
12támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére0,74
13helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás0,8
14gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás1,32
15családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás0,83
16családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás0,7

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

AB
Egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség(forint)Fajlagos összeg korrigált értéke(forint/étkezési adag)
10-18 000950
218 001-21 000900
321 001-24 000800
424 001-27 000750
527 001-30 000700
630 001-35 000600
735 001-40 000500
840 001-400

A támogatások a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény alapján tett továbbfoglalkoztatási ajánlatot elfogadók számára biztosított differenciált béremeléshez járulnak hozzá. A támogatások szolgálnak a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottak kulturális illetménypótléka, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

ABCD
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)Hozzájárulás mértéke a szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában
alsó határfelső határminimummaximum
1025 00000
225 00150 00000,40
350 00158 0000,400,50
458 00178 0000,500,60
578 001102 0000,600,67
6102 001950 0000,670,75

3. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-számTámogatási jogcímElőirányzat(millió forintban)
12.A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
22.1.A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
32.1.1.Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás34 460,5
42.1.2.A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása12 000,0
52.1.3.A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása280,0
62.1.4.Önkormányzatok rendkívüli támogatása5 500,0
72.1.5.Önkormányzati elszámolások9 824,0
82.1.6.Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása6 998,6
92.2.A települési önkormányzatok köznevelési feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
102.2.1.Esélyteremtési illetményrész támogatása15 200,0
112.3.A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
122.3.1.A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása5 000,0
132.3.2.Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék32 227,5
142.4.A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú kiegészítő támogatása
152.4.1.Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása3 778,3
162.4.2.Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása4 191,3
172.4.3.A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása1 238,1
182.4.4.Táncművészeti szervezetek támogatása426,4
192.4.5.Zeneművészeti szervezetek támogatása4 301,7
202.4.6.A települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása16 539,6
212.4.7.A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása300,0
222.4.8.Zalaegerszegi Mindszentyneum működtetési támogatása150,0
233.A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai
243.1.Vis maior támogatás5 186,9
253.2.Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása390,0
263.3.Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása300,0
273.4.A mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezés támogatása400,0
283.5.Karcag Város Önkormányzata Kossuth téri ingatlanfejlesztésének támogatása4 491,9
293.6.Szenna Község Önkormányzata sportcsarnok felújításának támogatása79,0
303.7.Nagykörű Községi Önkormányzat orvosi rendelő tetőzete felújításának támogatása15,3
313.8.Vezseny Község Önkormányzata komp és kiszolgáló utak felújításának támogatása13,5
323.9.Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Kertvárosi Olimpikonok parkjához kapcsolódó közterület-fejlesztések megvalósításának támogatása100,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

AB
Vármegyei önkormányzatokTámogatás(millió forintban)
1Baranya Vármegyei Önkormányzat360,0
2Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata386,5
3Békés Vármegye Önkormányzata349,9
4Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata431,5
5Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata360,7
6Fejér Vármegyei Önkormányzat368,5
7Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzata375,1
8Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata390,6
9Heves Vármegye Önkormányzata342,6
10Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat354,7
11Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata335,8
12Nógrád Vármegye Önkormányzata318,7
13Pest Vármegye Önkormányzata567,6
14Somogy Vármegyei Önkormányzat337,3
15Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata402,1
16Tolna Vármegye Önkormányzata314,8
17Vas Vármegye Önkormányzata329,0
18Veszprém Vármegyei Önkormányzat349,3
19Zala Vármegye Önkormányzata323,9
20Összesen:6 998,6

4. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

ABCD
11.A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:
2X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
3Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek (20. cím, 2. alcím)
4XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
5Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 3. jogcím)
6XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
7Állat-, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím)
8XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
9Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvény végrehajtásához (8. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport)
10XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
11Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 32. alcím, 5. jogcímcsoport)
12XVII. ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
13Uránbányászok és szénbányászok járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 5. alcím)
14XX. KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM fejezetben
15Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása (20. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport)
16Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás (20. cím, 9. alcím, 7. jogcímcsoport)
17GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 9. alcím, 10. jogcímcsoport)
18XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
19Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)
20A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)
21Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)
22XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
23Babaváró támogatások (24. cím)
24Diákhitel konstrukciók támogatása (25. cím)
25Munkáshitel (26. cím)
26Lakástámogatások (29. cím)
27Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím)
28Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok (32. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
29Felszámolásokkal és szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
30Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
31Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport)
321% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport)
33Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)
34Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport)
35Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)
36Pénzbeli kárpótlás (34. cím)
37Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása (35. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
38Nyugdíjprémium céltartalék támogatása (35. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport)
39Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím)
40Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)
41Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások (38. cím)
42Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása (40. cím)
43Követeléskezelés költségei (41. cím)
44Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím)
45Árfolyam-kiegyenlítési Alap (45. cím)
46Céltartalékok (46. cím, 1. alcím)
47Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék (46. cím, 4. alcím)
48Családi támogatások (47. cím, 1. alcím)
49Korhatár alatti ellátások (47. cím, 2. alcím)
50Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (47. cím, 3. alcím)
51Közgyógyellátás (47. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport)
52Peres ügyek (49. cím)
53XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
54Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 3. jogcím)
55ÁFA elszámolás (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 7. jogcím)
56XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
57Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport)
58LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
59Passzív kiadások, álláskeresési támogatások (3. cím)
60Bérgarancia kifizetések (4. cím)
61EU-s elő- és társfinanszírozás (7. cím)
62LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
63Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
64Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
65Nyugdíjprémium céltartalék (2. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
66Tizenharmadik havi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
67Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)
68Vagyongazdálkodás (3. cím)
69LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
70Csecsemőgondozási díj (2. cím, 1. alcím)
71Táppénz (2. cím, 2. alcím)
72Kártérítési és baleseti járadék (2. cím, 4. alcím)
73Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj (2. cím, 5. alcím)
74Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 6. alcím)
75Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 8. alcím)
76Anyatej-ellátás (2. cím, 9. alcím)
77Utazási költségtérítés (2. cím, 13. alcím)
78Sürgősségi ellátás (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport)
79Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások, igénybevett egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 14. alcím, 3. jogcímcsoport)
80Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 16. alcím, 1. jogcímcsoport)
81Postaköltség (2. cím, 16. alcím, 2. jogcímcsoport)
82Egyéb kiadások (2. cím, 16. alcím, 3. jogcímcsoport)
83Vagyongazdálkodás (3. cím)
842.Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
85VI. BÍRÓSÁGOK fejezetben
86A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel és ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségből és pervesztésből eredő kiadások célelőirányzata (4. cím, 4. alcím)
87VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben
88Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)
89XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
90Peres ügyek (20. cím, 8. alcím)
91XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
92NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
93XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
94Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (20. cím, 21. alcím)
95A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások (20. cím, 22. alcím)
96Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 31. alcím, 1. jogcímcsoport)
97Hit- és erkölcstanoktatás, hittanoktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 31. alcím, 2. jogcímcsoport)
98Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 32. alcím, 1. jogcímcsoport)
99Peres ügyek (20. cím, 35. alcím)
100XVI. ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
101Nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések (10. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. jogcím)
102Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj (11. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport)
103M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)
104Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (11. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport)
105Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások ellentételezése (11. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport)
106Közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatása (11. cím, 4. alcím, 6. jogcímcsoport)
107XVII. ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
108Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 37. alcím)
109Lakossági Rezsivédelmi Alap (21. cím, 23. alcím)
110XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
111Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
112Peres ügyek (7. cím, 5. alcím)
113XX. KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM fejezetben
114Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása (20. cím, 14. alcím)
115XXV. KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
116Kormányhivatalok peres ügyei (10. cím, 5. alcím)
117XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
118Védelmi tartalék (44. cím)
119Közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja (46. cím, 2. alcím)
120Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (48. cím)
121XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
122Központi költségvetési szervek elhelyezésével kapcsolatos bérleti díjak (1. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 8. jogcím)
123LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
124Start-munkaprogram (6. cím)
1253.Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében, illetve ha az átcsoportosítási szabályokban foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti kiadási előirányzat 30%-ig az államháztartásért felelős miniszter engedélye, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető:
126XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
127Uniós programok kiegészítő támogatása (21. cím, 2. alcím)
128XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
129Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások (21. cím, 4. alcím)
130Belügyi Alapok 2021-2027 (21. cím, 6. alcím)
131XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben
132Európai Területi Együttműködés (2021-2027) (3. cím, 3. alcím)
133Svájci-Magyar Együttműködési Program II. (3. cím, 5. alcím)
134Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021-2027 (3. cím, 7. alcím)
135Vidékfejlesztési Program (3. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport)
136Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (3. cím, 8. alcím, 3. jogcímcsoport)
137KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései (3. cím, 8. alcím, 4. jogcímcsoport)
138Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 1. jogcímcsoport)
139Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 2. jogcímcsoport)
140Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 3. jogcímcsoport)
141Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 4. jogcímcsoport)
142Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 5. jogcímcsoport)
143Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport)
144Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 8. jogcímcsoport)
145Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) (3. cím, 10. alcím)
146Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2021-2027) (3. cím, 12. alcím)
1474.A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető:
148XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
149Egyéb térítések (47. cím, 4. alcím, 2. jogcímcsoport)

5. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

Az Európai Bizottság által jóváhagyott programok uniós kötelezettségvállalási kerete

Operatív programok (2021-2027)Forráskeret (euró)
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz4 966 866 973
Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz3 240 566 461
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz2 908 040 936
Terület- és Településfejlesztési OP Plusz3 967 168 313
Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz3 321 381 025
Digitális Megújulás OP Plusz1 619 014 275
Végrehajtás OP Plusz663 050 984
Magyar Halgazdálkodási OP Plusz37 710 346
Operatív Programok összesen20 723 799 313
AgrártámogatásokForráskeret (euró)
KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedései (2023-2027)1 635 146 596
KAP Stratégiai Terv EMGA-ból finanszírozott intézkedései (2023-2027)65 184 923
Méhészeti Szektorális Program20 666 935
KAP beavatkozások a Zöldség-gyümölcs ágazatban44 517 988
Belügyi AlapokForráskeret (euró)
Belügyi Alapok (2021-2027)173 228 477
Belső Biztonsági Alap38 747 254
Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz79 559 642
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap54 921 581
MegnevezésForráskeret (euró)
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)6 512 713 174
MegnevezésForráskeret (svájci frank)
Svájci – Magyar Együttműködési Program II (2020-2024)87 620 000

6. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2026. évben

FizetésiFizetési osztályok
fokozatokABCDEFGHIJ
1.69 00077 00078 00079 00089 000122 000127 000129 500142 000154 500
2.1,01751,01751,02001,02501,02751,03501,03501,05001,04501,0600
3.1,03501,03501,04001,05001,05501,07251,07251,10001,10251,1350
4.1,05251,05251,06501,07501,09001,11001,11001,15001,16751,2100
5.1,07001,07001,09001,10001,12501,14751,14751,20001,24251,2850
6.1,08751,08751,11251,12501,16001,18501,18501,26001,31751,3600
7.1,10751,10751,13751,15251,19751,22251,22251,33501,39251,4200
8.1,12751,14001,16251,18751,23501,26501,27251,41001,46751,4825
9.1,15001,17251,19501,22501,27251,30751,33251,48501,52751,5450
10.1,17251,20751,23001,26251,31001,36751,39501,56001,58751,6075
11.1,19501,24251,26751,30001,34751,42751,45751,62501,64751,6700
12.1,21751,27751,30501,33751,37751,48751,52001,69001,70751,7325
13.1,24001,31251,34251,37501,40751,54751,58251,75501,77751,8025
14.1,26251,35001,38001,41251,44251,60751,64501,82001,84751,8725
15.1,28501,38751,41751,45001,47751,66751,70751,88501,91751,9425
16.1,30751,42501,45501,48751,51251,72751,77001,95001,98752,0125
17.1,33001,46251,49251,52501,54751,78751,83252,01502,05752,0825

7. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás, valamint hittanoktatás után járó támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-számTámogatási jogcímFajlagos összeg
11.Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyéb nem állami, nem önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak támogatása
21.1.Átlagbéralapú támogatás
31.1.1.Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása2. melléklet 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
41.1.2.Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása10 147 000 forint/számított létszám/év
51.1.3.Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása10 778 000 forint/számított létszám/év
61.1.4.Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása11 856 000 forint/számított létszám/év
71.1.5.Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása10 778 000 forint/számított létszám/év
81.1.6.Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása9 938 000 forint/számított létszám/év
91.1.7.Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása10 004 000 forint/számított létszám/év
101.1.8.Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása9 683 000 forint/számított létszám/év
111.2.Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz
121.2.1.Óvodában foglalkoztatott pedagógusok kiegészítő támogatása2. melléklet 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerint
131.2.2.Pedagógus II. fokozatba sorolt középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása869 000 forint/fő/év
141.2.3.Pedagógus II. fokozatba sorolt mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása1 047 000 forint/fő/év
151.2.4.Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása3 241 000 forint/fő/év
161.2.5.Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása3 660 000 forint/fő/év
171.3.Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz
181.3.1.Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén - pótlék alsó határa435 000 forint/fő/év
191.3.2.Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén - pótlék középértéke1 086 000 forint/fő/év
201.3.3.Kiegészítő támogatás jogszabály alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén - pótlék felső határa1 738 000 forint/fő/év
211.4.A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása
221.4.1.Óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása2. melléklet 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
231.4.2.Iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása5 268 000 forint/számított létszám/év
241.4.3.Iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatásaAz 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcím támogatása szerint
251.5.Diabétesz ellátási pótlék869 000 forint/számított létszám/év
261.6.A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása300 000 forint/fő/év
271.7.A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás
281.7.1.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás
291.7.1.1.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 1-4. évfolyamon2 330 forint/tanuló
301.7.1.2.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 5-8. évfolyamon3 020 forint/tanuló
311.7.1.3.Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon3 730 forint/tanuló
321.7.2.Hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás748 000 forint/hó/fő
331.8.Intézményi gyermekétkeztetési támogatás
341.8.1.Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerint
351.8.2.Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez31 000 forint/fő/év
361.9.Kiegészítő támogatás az esélyteremtési illetményrészhez
371.9.1.Kiegészítő támogatás a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére fizetendő esélyteremtési illetményrészhezAz 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcím – kivéve az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatás - adott intézménytípusnál, feladatnál megjelölt összeg 20%-a
381.9.2.Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó esélyteremtési illetményrészének többletkiadásaihozAz 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz megjelölt összeg 20%-a
391.9.3.Kiegészítő támogatás a pedagógus szakképzettséggel vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők esélyteremtési illetményrészéhezAz 1.4. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen megjelölt összeg 20%-a

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

kell megállapítani.

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott tanulók heti átlaglétszámának aránya:

AB
Gyermek-, illetve tanulólétszám(fő)Pedagóguslétszám(fő)
11,0-1,91
22,0-10,92
311,0-20,94
421,0-50,95
551,0-200,9további 10 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus
6200,9 felett21
AB
Gyermek-, illetve tanulólétszám(fő)Pedagóguslétszám(fő)
11,0-100,92
2101,0-500,95
3501,0-1000,97
41001,0-2000,99
52000,9 feletttovábbi 167 fő gyermek-/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus

A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásához kapcsolódó szabályok:

A támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A Kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a 2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcímen.

8. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

Egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartóját megillető támogatások

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-számTámogatási jogcímFajlagos összeg
11.A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás
21.1.Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás7 791 200 forint/év/ foglalkoztatott
31.2.Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása10 998 000 forint/év/ foglalkoztatott
41.3.Gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítésével összefüggő kiegészítő támogatás
51.3.1.Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés
61.3.1.1.Alapfokú vagy középfokú végzettségű869 000 forint/fő/év
71.3.1.2.Mesterfokozatú végzettségű1 047 000 forint/fő/év
81.3.2.Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépés
91.3.2.1.Alapfokú vagy középfokú végzettségű3 241 000 forint/fő/év
101.3.2.2.Mesterfokozatú végzettségű3 660 000 forint/fő/év
112.Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék
123.Bölcsődei kisgyermeknevelők diabéteszpótlékának támogatása298 320 forint/ számított létszám
134.A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése31 000 forint/fő/év
145.Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás12 054 000 forint/év/ Gyerekház

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

Gsz = L1/4,

ahol:

Gsz = 2026. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,

L1 = adott évre a 2.3. pont szerinti összes ellátotti létszám négy tizedesre kerekítve.

T = Gsz*Ksz1*Ábsz,

ahol:

Ábsz = 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás jogcím szerinti fajlagos összeg

Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

ABCD
FőtípusTípusAltípusSzorzószám(Ksz1)
1Szociális [Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével]ápolást, gondozást igénylő ellátásidősek otthona (átlagos ellátás)1,00
2idősek otthona (demens ellátás)1,19
3idősek otthona (emelt szintű ellátás)0,19
4pszichiátriai betegek otthona1,11
5szenvedélybetegek otthona1,05
6fogyatékos személyek otthona1,30
7hajléktalanok otthona1,05
8rehabilitációs intézménypszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye1,14
9szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye1,14
10fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye1,22
11hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye0,80
12lakóotthonokfogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona0,84
13fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona1,70
14pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona0,76
15szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona0,76
16átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekidőskorúak gondozóháza0,93
17fogyatékos személyek gondozóháza0,96
18pszichiátriai betegek átmeneti otthona0,99
19szenvedélybetegek átmeneti otthona0,99
20támogatott lakhatástámogatott lakhatás fogyatékos személyek részére1,19
21támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (magas gondozási szükséglet)1,43
22támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (fokozott gondozási szükséglet)1,50
23támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (autista személy)1,70
24támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére0,77
25támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére0,74
26Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja]otthont nyújtó ellátásnevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás1,10
27nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás1,29
28nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás1,34
29nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás1,34
30gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás1,60
31lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás1,60
32különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás2,28
33különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás2,28
34szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás2,28
35speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás2,64
36gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás2,32
37szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás2,32
38gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,32
39lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,32
40különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,32
41különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,32
42speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,64
43gyermekotthonban, lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,32
44szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás2,32
45utógondozói ellátásGyvt. 93. § (1) bekezdése alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás1,09
46Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban, utógondozó lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás1,44
47Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás1,44
48Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás1,44
49Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás1,47
50Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/lakásotthonban, különleges gyermekotthonban/lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen1,29
51Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja]gyermekek átmeneti gondozásaGyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére átmeneti gondozásban részesülő gyermekek1,44
52helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás0,80
53gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás1,32
54családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás0,83
55családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás0,70

2.5.1. A 2.5. pont szerinti táblázat 2. sora szerinti támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.

2.5.2. A 2.5. pont szerinti táblázat 3. sora szerinti támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott - a 2. altípus szerint súlyos vagy középsúlyos demens betegnek nem minősülő - ellátottak után illeti meg a fenntartót.

2.5.3. A 2.5. pont szerinti táblázat 4., 5. és 8. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.

2.5.4. A 2.5. pont szerinti táblázat 6. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. Az autista diagnózisú ellátottak után, valamint a 31 fő engedélyezett férőhelyszám alatti engedélyesek után a fenntartó a támogatás 131%-ára jogosult.

2.5.5. A 2.5. pont szerinti táblázat 9. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A 12-16 év közötti ellátottak után a fenntartó a támogatás 365%-ára jogosult azzal, hogy e magasabb összegű támogatás utoljára azon év december 31-éig vehető igénybe, amelyben az ellátott a 16. életévét betölti.

2.5.6. A 2.5. pont szerinti táblázat 10. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szolgáltatásukat intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. Az autista diagnózisú ellátottak után a fenntartó a támogatás 139%-ára jogosult.

2.5.7. A 2.5. pont szerinti táblázat 17. sora szerinti szolgáltatás esetében az autista diagnózisú ellátottak után a fenntartó a támogatás 177%-ára jogosult.

2.5.8. A 2.5. pont szerinti táblázat 20. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.

2.5.9. A 2.5. pont szerinti táblázat 24. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe. A Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap V. pontja alapján felügyelet, gondozás és étkezés szolgáltatási elem igénybevételére javasolt ellátott után a fenntartó a támogatás 154,6%-ra jogosult.

2.5.10. A 2.5. pont szerinti táblázat 25. sora szerinti támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.

2.5.11. A 2.5. pont szerinti táblázat 21. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül egy kategóriában teljes támogatást igényel és megfelelnek a 2.5.8. pontban foglalt feltételnek is.

2.5.12. A 2.5. pont szerinti táblázat 22. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább kettő kategóriában teljes támogatást igényel és megfelelnek a 2.5.8. pontban foglalt feltételnek is.

2.5.13. A 2.5. pont szerinti táblázat 23. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és autista diagnózisú személyt látnak el és megfelelnek a 2.5.8. pontban foglalt feltételnek is.

2.5.14. A 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a - gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett - 3-17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős ellátási szükségletűnek.

2.5.15. A 2.5. pont szerinti táblázat 27. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe:

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,

c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek

után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.

A nevelőszülőnél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.16. A 2.5. pont szerinti táblázat 28. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe:

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,

b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek

után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.17. A 2.5. pont szerinti táblázat 29. sora szerinti támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,

b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek

után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 26. sora a szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.18. A 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a - gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett - 3-17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős szükségletűnek.

2.5.19. A 2.5. pont szerinti táblázat 32., 33. és 34. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:

a) ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek,

b) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek,

c) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek

után veheti igénybe.

A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.20. A 2.5. pont szerinti táblázat 35., 36. és 37. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:

a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek,

b) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után veheti igénybe.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.21. A 2.5. pont szerinti táblázat 38., 39., 40., 41., 42., 43. és 44. sora szerinti támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:

a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,

b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után veheti igénybe.

Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 2.5. pont szerinti táblázat 30. és 31. sora szerinti támogatás vehető igénybe.

2.5.22. A 2.5. pont szerinti táblázat 45. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által - a gyámhivatal határozata alapján - a Gyvt. 93. § (1) bekezdésben meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.

2.5.23. A 2.5. pont szerinti táblázat 46., 47., 48. és 49. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által - a gyámhivatal határozata alapján - a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal felnőtt után.

2.5.24. A 2.5. pont szerinti táblázat 50. sora szerinti támogatás vehető igénybe a fenntartó által - gyámhivatal határozata alapján - a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18-22 éves korú, fiatal felnőtt után.

2.5.25. A 2.5. pont szerinti táblázat 52. sora szerinti támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

2.6. A nevelőszülői alapdíj támogatása

T = Nsz*Nszad,

ahol:

Nsz = nevelőszülők becsült létszáma két tizedesre kerekítve, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál,

Nszad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * 365 nap.

2.7. Elszámoláskor az Nszad megegyezik a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege szorozva a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok számával.

2.8. Az összes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám és a működési napok számának szorzatát.

Gypl ≤ L2/4*Ksz2,

ahol:

Gypl = adott évre a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma, amely tervezéskor az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak éves becsült száma, az elszámolásnál a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak összesített éves száma osztva 365-tal, a 2. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagóguslétszám,

L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,

Ksz2 = az alábbi szolgáltatások biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként:

T = Gypl * Gyszp,

ahol:

Gyszp = 1.2. Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása jogcím szerinti fajlagos összeg.

T = Plsz*Kjtvhr. szerinti pótlék összege*12*(1+ a szociális hozzájárulási adó mértéke), de legfeljebb a kifizetett szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék, valamint azok szociális hozzájárulási adója,

ahol:

Plsz = a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső - a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott - jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső - a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott - jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével,

Kjtvhr. szerinti pótlék összege = a Kjtvhr. szerinti összeg, azzal, hogy év közbeni változása esetén az új összeget annak hatálybalépése szerint az új összeggel kell korrigálni.

A támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet II. rész 48. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

A támogatásra a Biztos Kezdet Gyerekház fenntartására vonatkozó támogatási szerződéssel rendelkező fenntartója jogosult.

9. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-számTámogatási jogcímElőirányzat(millió forintban)Fajlagos összeg
11.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok (együtt: helyi nemzetiségi önkormányzatok) és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
21.1.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
31.1.1.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása2 833,1676 000 forint/év
41.1.1.1.A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a településen a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt1 352 000 forint/év
51.1.1.2.A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 201 352 000 forint/év
61.1.1.3.A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a vármegyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20-at2 704 000 forint/év
71.1.1.4.A települési vagy területi nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzati társulások működésének támogatása, ha a települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzati társulás nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartója4 056 000 forint/év
81.1.2.A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása1 747,1
91.2.Országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása
101.2.1.Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása2 936,53.2. pontban meghatá-rozott összeg
111.2.2.Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása2269,14.2. pontban meghatá-rozott összeg

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2026. évi feladatalapú támogatásának fajlagos összegét az 1.1.2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása jogcím előirányzat összege és a 2.3. pont szerint a támogatásra való jogosultsági szabályoknak megfelelő helyi nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányadosaként kell meghatározni. A fajlagos összeg meghatározása fejezetenként, illetve a települési nemzetiségi önkormányzatok és a területi nemzetiségi önkormányzatok esetében külön-külön történik.

ABC
Nemzetiségi feladat megnevezéseLehetséges pontérték(döntésenként)A feladatra megállapítható maximális pontszám
11. A nemzetiségi érdekképviselettel összefüggő feladatok:
21.1 A nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése.0-530
31.2 A társadalmi különbségek felszámolása, a társadalmi felzárkózás érdekében folytatott tevékenység.
41.3 Az anyanyelv használatával kapcsolatos feladatok
51.4 A nemzetiségi önkormányzat működési területén ellátási kötelezettséggel rendelkező intézmények tevékenységével kapcsolatos feladatok
61.5 A nemzetiségi közösség sajátos kulturális önazonosságának megerősítése
71.6 A nemzetiségi közösség neveléshez, oktatáshoz, médiaszolgáltatáshoz fűződő jogainak érvényesítése
82. A nemzetiségek kulturális autonómiájával összefüggő feladatok:
92.1 Kulturális, közművelődési, nevelési, oktatási feladatok0-550
102.2 Hagyományápolással, közgyűjteményekkel, médiaügyekkel összefüggő intézményalapítói, intézményfenntartói, szervezési feladatok
112.3 A nemzetiségi önkormányzat működési területén a nemzetiségi közösség nevelésének, oktatási feltételeinek bővítését, anyanyelvének fejlesztését szolgáló tevékenység
122.4 A nemzetiségi közösségnek az adott településhez kötődő történelmi múltjával, kulturális örökségének ápolásával kapcsolatos feladatok
132.5 Saját alapítású vagy fenntartású (esetleg társfenntartásban működő) közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával kapcsolatos feladatok
142.6 Más fenntartó által működtetett nemzetiségi közművelődési intézménnyel, közgyűjteménnyel, médiával való együttműködés
152.7 Anyaországi, testvértelepülési, nyelvközösségi vagy nemzetközi kapcsolattartás
162.8 A nemzetiség által használt nyelven a helyi nemzetiségi önkormányzat működési területén megvalósuló kulturális jellegű programok szervezése
172.9 Nemzetiségi nyelvű kiadványok összeállítása, megjelentetése
182.10 Nemzetiségi nyelv oktatása felnőtteknek, felnőttoktatási tevékenység anyanyelven
193. A nemzetiségi léttel összefüggő egyéb feladatok:
203.1 Nemzetiségi civil szervezetekkel való együttműködés0-520
213.2 Helyi anyanyelvű hitéleti tevékenység támogatása
223.3 Társadalmi felzárkózással, közfoglalkoztatással kapcsolatosan más szervekkel való együttműködés
233.4 Szociális területen, idősgondozás területén történő feladatellátás
244. Az elérhető pontszám összesen:100
AB
MegnevezésÉves előirányzat(millió forintban)
1Bolgár Országos Önkormányzat és Média127,4
2Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média113,9
3Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média548,9
4Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média231,1
5Országos Horvát Önkormányzat és Média316,3
6Országos Lengyel Önkormányzat és Média145,6
7Országos Örmény Önkormányzat és Média95,5
8Országos Ruszin Önkormányzat és Média109,6
9Országos Szlovák Önkormányzat és Média283,9
10Országos Szlovén Önkormányzat és Média157,3
11Szerb Országos Önkormányzat és Média194,9
12Ukrán Országos Önkormányzat és Média128,9
13Magyarországi Romák Országos Önkormányzata és Média483,2
AB
MegnevezésÉves előirányzat (millió forintban)
1Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények161,6
2Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények51,8
3Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények481,2
4Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények110,5
5Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények390,1
6Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények75,2
7Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények47,4
8Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények65,9
9Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények335,2
10Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények107,6
11Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények216,0
12Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények30,4
13Magyarországi Romák Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények196,2

10. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A települési önkormányzat helyi iparűzési többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettség szabályai

Ei = {[ha (HIPAtárgyév/i > HIPAelőző év/i, akkor HIPAtárgyév/i – HIPAelőző év/i, egyébként 0) – (ha (SZHtárgyév > SZHelőző év, akkor SZHtárgyév/i – SZHelőző év/i, egyébként 0)]*0,7, egész számra kerekítve, de értéke legalább 0} – E∑i,

ahol:

Ei = tárgyhónapra (a 9. vagy 12. hónapra) vonatkozó fizetési kötelezettség,

HIPAtárgyév/i = tárgyévi helyi iparűzési adóbevétel tárgyhónap utolsó napjáig befolyt összege,

HIPAelőző év/i = tárgyévet megelőző évi helyi iparűzési adóbevétel tárgyévet megelőző év tárgyhónappal azonos hónap utolsó napjáig befolyt összege,

SZHtárgyév = tárgyévi szolidaritási hozzájárulás összege, abban az esetben is, ha annak összege nem éri el az 50,0 millió forintot,

SZHelőző év = tárgyévet megelőző évi szolidaritási hozzájárulás,

SZHtárgyév/i = 9. hónapban a tárgyévi hozzájárulás összegének 90%-a, 12. hónapban a tárgyévi szolidaritási hozzájárulás összegének 100%-a,

SZHelőző év/i = 9. hónapban a tárgyévet megelőző évi hozzájárulás összegének 90%-a, 12. hónapban a tárgyévet megelőző évi szolidaritási hozzájárulás összegének 100%-a,

E∑i = tárgyhónapot megelőzően teljesült összes elvonás.

A HIPAtárgyév/i értéke az önkormányzat tárgyhónapra vonatkozó időközi költségvetési jelentésében meghatározott, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig rögzített összege. Ha az önkormányzat e határidőig nem rögzít összeget, akkor a késedelmes adatszolgáltatás esetén a HIPAtárgyév/i értéke megegyezik a HIPAelőző év/i 1,15-szeresének 0 tizedesre kerekített összegével.

az érintett önkormányzatok részére a Területfejlesztési Alap terhére jogszabályban meghatározott módon felhasználási és elszámolási kötelezettség nélkül visszatérítheti.