2025. évi LV. törvény
a közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
[1] A közlekedési intézményrendszer átalakításával összefüggésben a törvény célja a Közlekedéstudományi Intézet foglalkoztatási feltételeinek rendezése.
[2] A törvény célja továbbá a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges módosítások átvezetése, valamint az európai uniós joggal való összhang megteremtése az egyes közlekedési tárgyú törvényekben.
[3] A közúti közlekedésről szóló törvény módosításának célja az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a közútkezelő és az építtető kijelölésére vonatkozó szabályok pontosítása, valamint a műszaki vizsgálóállomások által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható szankciókra vonatkozó rendelkezések meghatározása.
[4] A légiközlekedésről szóló törvény módosításával – az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – pontosításra kerülnek a légiközlekedési hatósági eljárásra, a külföldi légijárművek, repülőeszközök használatára vonatkozó szabályok. A jogkövető magatartás elősegítése céljából egyértelműsödnek a védelmi háttérellenőrzésre, pénzügyi megfelelőségre vonatkozó szabályok. A módosítás meghatározza az önkéntes bejelentési rendszer keretszabályait az európai uniós jogból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez.
[5] A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása meghatározott esetekben a közúti közlekedési nyilvántartásból való lekérdezés szabályait egyszerűsíti.
[6] A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása – az európai uniós szabályozásra, valamint a jogalkalmazói tapasztalatokra is figyelemmel – pontosítja a vasúti közlekedési hatóság engedélyezési eljárásaira vonatkozó szabályokat. Az infrastruktúra megfelelő működtetése és a közlekedésbiztonság növelése érdekében bevezetésre kerül a pályaműködtetési minőség-ellenőrzési rendszer. A magyar munkajogi hagyományokhoz és rendszerhez igazodóan, az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata figyelembevételével, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel különös rendelkezésekkel – a korábbi egységes tagállami heti pihenőidő fogalom helyett – a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása biztosítja a napi és a heti pihenőidőt is külön jogcímen, megtartva az európai uniós szabályokhoz képest kedvezőbb pihenést szolgáló időtartamot, megőrizve a foglalkoztatás rugalmasságát.
[7] A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának célja – a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése érdekében – a piacfelügyeleti díjak differenciálása, valamint a közlekedési intézményrendszerrel összefüggő szervezeti változások átvezetése.
[8] A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvény módosítása a közlekedési intézményrendszerrel összefüggő szervezeti változások átvezetését szolgálja.
[9] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ — A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság integrációjával kapcsolatos szabályok¶
1. § A Közlekedéstudományi Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi költségvetési szervnél alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonya – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénytől (a továbbiakban: Kjt.) eltérően – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján munkaszerződéssel jön létre, valamint az Intézettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti megbízási jogviszony is létesíthető.
2. § (1) Az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott feladatok költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság megszüntetéséről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló kormányrendelet szerinti jogutódlás során 2025. július 1-jétől az Intézet által átvett feladatokkal együtt a munkavállalók további foglalkoztatása – a Kjt. helyett – munkaviszonyban történik, a munkaviszony nem alakul át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogállásváltozásra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (1) és (10)–(13) bekezdését kell alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶
I. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA¶
1. Hatályba léptető rendelkezések¶
3. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2) A 38–42. §, a 45. §, az 50. § c) és d) pontja, az 54. § a) pontja és az 55. § 2025. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 6. §, a 7. § és a 9. § b)–f) pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(4) A 44. § és a 46. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
2. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶
4. § Ez a törvény a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
5. § E törvény
- a) 3. alcíme a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i, (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
- b) 4. alcíme a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
- c) 4. alcíme a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
- d) 4. alcíme az egységes európai égbolt végrehajtásáról szóló, 2024. október 23-i, (EU) 2024/2803 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
- e) 7. alcíme az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról szóló, 2018. április 4-i (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendeletnek
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.