2025. évi LIV. törvény — mi változott? 2025. július 20.

1. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévre a (2)–(21) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) A 2025. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor

- a) csökkentő tételként kell figyelembe venni

- aa) a 2023. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,

- ab) a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;

- b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2023. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

- ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban e §-ban: Különadó tv.) szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,

- bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban e §-ban: Pti tv.) szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,

- bc) az e § szerinti különadót.

(3) A 2026. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor

- a) csökkentő tételként kell figyelembe venni

- aa) a 2024. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,

- ab) a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;

- b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2024. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

- ba) a Különadó tv. szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,

- bb) a Pti tv. szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,

- bc) az e § szerinti különadót.

(4) A különadó mértéke

- a) a 2025-ben kezdődő adóévben a (2) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, az e feletti összegre 18 százalék,

- b) a 2026-ban kezdődő adóévben a (3) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék.

(5) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2025. adóévre vonatkozó különadót 2025. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.

(6) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (7) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5) bekezdés alapján a 2025. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a (7)–(11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2029. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban e §-ban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban e §-ban: (EU) 2015/2365 rendelet] 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(8) A (6) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (7) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (6) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, figyelemmel a (9) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(9) A (6)–(8) bekezdés alkalmazása során a (7) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve a (7) bekezdés szerinti állampapírt és a (7) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek és értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti időszakra, illetve a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(10) A (6) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (6) bekezdés szerinti csökkentésről 2025. december 10-ig bevallást nyújtson be.

(11) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (6) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (6)–(10) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(12) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2026. adóévre vonatkozó különadót 2026. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2026. június 10-ig és 2026. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.

(13) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (14) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a, illetve a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a magasabb értékhez viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (12) bekezdés alapján a 2026. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a (14)–(18) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(14) A (13) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(15) A (13) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (14) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (14) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka, figyelemmel a (16) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(16) A (13)–(15) bekezdés alkalmazása során a (14) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak – ideértve a (14) bekezdés szerinti állampapírt és a (14) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2024. szeptember 1-je és 2024. november 30-a és a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya közül a legmagasabb értékhez viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(17) A (13) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (13) bekezdés szerinti csökkentésről 2026. december 10-ig bevallást nyújtson be.

(18) Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a (13) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (13)–(17) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(19) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(20) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

(21) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

2. § (1) A kőolajtermék-előállító a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévre vonatkozóan a (2)–(10) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

(3) E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 5 amerikai dollárral csökkentett összege, ha az pozitív.

(4) A beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.

(5) A kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.

(6) A különadó mértéke 95 százalék.

(7) A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.

(8) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(9) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

(10) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

- b) 9. § (3) bekezdésében az „E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás).” szövegrész,

16. § A Tao. 7. § (1) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

- „y) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál – döntése szerint – a (19) és (20) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 10 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,”

17. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzata 150 százalékának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget,”

(2) A Tao. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve, hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének 150 százalékát.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (135) és (136) bekezdéssel egészül ki:

„(135) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés y) pontja az adózó választása szerint első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazható.

(136) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 16. § (2) bekezdés a) és d) pontját első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő átalakulásra, egyesülésre, szétválásra kell alkalmazni.”

- h) 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „végleges vagyonmérleg alapján” szövegrész helyébe a „végleges vagyonmérleg, végleges vagyonmérleg hiányában az annak megfeleltethető nyilvántartás alapján” szöveg,

- i) 16. § (2) bekezdés d) pontjában a „végleges vagyonmérlegében kimutatott” szövegrész helyébe a „végleges vagyonmérlegében, végleges vagyonmérleg hiányában az annak megfeleltethető nyilvántartásában kimutatott” szöveg,

25. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében a „megszűnésére tekintettel megállapítja” szövegrész helyébe a „megszűnésére tekintettel – kivéve, ha a 19. § (8a) bekezdés alapján ismételten a kisvállalati adóalanyiságot választja – megállapítja” szöveg lép.

29. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

„k) az adóalany-kereskedő által teljesített 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítés esetében, azzal, hogy a terméket beszerző adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a termék értékesítőjének arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül.”

30. § (1) Az Áfa tv. 188. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 12. § szerinti termékértékesítés esetén – amennyiben az adóalany annak kapcsán alanyi adómentes minőségében jár el – az (1) bekezdés szerinti értékhatár számítása szempontjából a 68. § szerinti adóalapot kell figyelembe venni.”

31. § Az Áfa tv. 191. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az alanyi adómentesség megszűnik, ha)

„d) a 17. § (3) bekezdés e) pontja szerinti özvegy, vagy örökös, vagy törvényes képviselő adóalany az egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenység folytatására, vagy a 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti közeli hozzátartozó a mezőgazdasági tevékenység folytatására, vagy a gazdaságátvevő a 17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti gazdaságátadásra tekintettel a tárgy naptári év hátralévő részére az alanyi adómentességet nem kívánja alkalmazni.”

32. § Az Áfa tv. 192. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig teszi meg. Ha az alanyi adómentesség a 191. § (1) bekezdés b), c) vagy d) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint teszi meg.”

33. § Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében)

„b) a 11. § szerinti termékértékesítése esetében és a 12. § szerinti termékértékesítés esetén, amennyiben annak tárgya új közlekedési eszköz;”

36. § Az Áfa tv. 259. § 13/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

#### „13/A. összes hasznos alapterület: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § 35. és 114. pontjai és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 56. és 99. pontjai által meghatározott alapterület;”

45. § A Jöt. 34. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételkor figyelembe vett vagy azt követően teljesítendő feltételek teljes vagy részleges elmaradásának észlelése esetén 30 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartásba vett személyt vagy jogutódját a hiányosság megszüntetésére, és a határidő eredménytelen eltelte esetén a személyt a nyilvántartásból törli, amely döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén a (4) bekezdéstől eltérően a 15. § (9) bekezdése alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy engedély visszavonása alatt nyilvántartásból törlést, engedélyes alatt nyilvántartásba vett személyt kell érteni.”

47. § A Jöt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § Szárított, fermentált dohány másik tagállamból másik tagállamba vagy harmadik országba irányuló, belföldön áthaladó szállítását végző személy e tevékenységet legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.”

50. § (1) A Jöt. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, a természetes személy által elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 80 ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 98 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 80 ezer forintig, dohánygyártmány esetén 98 ezer forintig terjedő összeg lehet. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.”

52. § (1) A Jöt. 140. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének általános szabályain túl a kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettsége keletkezik akkor is, ha)

„b) a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolási időszak utolsó napján az adóraktárban a bérfőzető által el nem szállított olyan bérfőzött párlat található, amelynek a bérfőzető által történő későbbi átvétele valószínűsíthető;”

(2) A Jöt. 140. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kizárólag bérfőzést végző adóraktárban a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolási időszak utolsó napján készleten lévő adózatlan párlat helyszíni, azonnali megsemmisítése esetén a 87. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.”

56. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedelemadó 2025-ben a pozitív adóalap 41 százaléka.”

59. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország.

(2) A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévben biztosítási pótadó köteles az (1) bekezdés szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtása és a Bit. 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás (a továbbiakban: életági biztosítás), ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont a) alpontja alapján Magyarország.”

60. § A Bizta tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében.

(2) A biztosítási pótadó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében.”

61. § A Bizta tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A biztosítási adó alapja a biztosítási díj.

(2) A biztosítási pótadó alapja a biztosítási díj és a Bit. 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj együttes összege.”

62. § (1) A Bizta tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 20 milliárd forintot nem érte el, a biztosítási adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának

- a) 250 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25 százaléka,

- b) 250 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd 750 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50 százaléka,

- c) 1 milliárd 750 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.”

(2) A Bizta tv. 5. §-a a következő (3)–(20) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben a biztosítási pótadó mértéke

- a) biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék,

- b) életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.

(4) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (5) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2025. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét az (5)–(10) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/2365 rendelet] 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(6) A (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 30 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül az adóévre vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (7) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(7) A (4)–(6) bekezdés alkalmazása során az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve az (5) bekezdés szerinti állampapírt és az (5) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(8) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) a (4)–(7) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (4)–(7) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.

(9) A (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.

(10) Amennyiben a biztosító a (4) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (4)–(9) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(11) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (12) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2026. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét a (12)–(17) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2031. január 1-jét követően lejáró, Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(13) A (11) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 60 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül az adóévre vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (14) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(14) A (11)–(13) bekezdés alkalmazása során a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak – ideértve a (12) bekezdés szerinti állampapírt és a (15) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(15) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok a (11)–(14) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (11)–(14) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (11) és (12) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.

(16) A (11) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10 napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.

(17) Amennyiben a biztosító a (11) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (11)–(16) bekezdést a jogelődök és jogutódok adatainak figyelembevételével kell alkalmazni

(18) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok biztosítási pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.

(19) A (18) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.

(20) Nem kell a (18) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (19) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem a biztosítási pótadóra vonatkozó rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.”

63. § A Bizta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A biztosító a biztosítási adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

(2) A biztosítónak az adóév első tizenegy hónapjában elszámolt biztosítási díj alapulvételével az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig biztosítási pótadó-előleget kell megállapítania, megfizetnie és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania.

(3) A biztosító a biztosítási pótadót két egyenlő részletben, az adóévet követő első és hetedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

(4) Ha a biztosítási pótadó-előleg megfizetett összege több, mint a biztosítási pótadó (3) bekezdés alapján bevallott teljes összege, akkor a különbözetet az adóalany az adóévet követő hetedig hónap utolsó napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.”

64. § A Bizta tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A biztosítási adóval és a biztosítási pótadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A biztosítási adóból és a biztosítási pótadóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.”

65. § A Bizta tv.

- a) 1. § 3. pontjában a „Kgfb. tv.” szövegrész helyébe az „a továbbiakban: Kgfb. tv.” szöveg,

- b) 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az adó mértéke” szövegrész helyébe az „A biztosítási adó mértéke” szöveg,

- c) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „15%-a” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg,

- d) 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „10%-a” szövegrész helyébe a „10 százaléka” szöveg,

- e) 5. § (1) bekezdés c) pontjában a „23%-a” szövegrész helyébe a „23 százaléka” szöveg

lép.

66. § (1) A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó mértéke a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel

- a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

- b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

- c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

- d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.”

(2) A Kiskeradó tv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a 2025-ben kezdődő adóévben az adó mértéke

- a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

- b) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék.”

(3) A Kiskeradó tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § a) pontja szerinti adóalany csökkenti

- a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel összegére jutó, az (1) bekezdés szerinti adómértékkel, és

- b) a külföldön átadott áru értékesítéséből származó és a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összegére jutó, az (1) bekezdés szerinti adómértékkel

megállapított adóval.”

67. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az önkormányzat a rendeletében megállapított, lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételének feltételeként írhatja elő a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhely vagy tartózkodási hely tényét.

(2) Az önkormányzat döntésétől függően az adóalany a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételére az (1) bekezdés alapján előírt lakcímbejelentési feltétel teljesítésének hiányában is jogosulttá válik, ha hitelt érdemlően – így különösen a saját nevére szóló közüzemi számlákkal – igazolja, hogy a kedvezmény, mentesség tárgyát képező lakás ténylegesen (életvitelszerűen) a lakóhelyéül szolgál.”

68. § A Htv. VI. Fejezete a következő 51/U. §-sal egészül ki:

„51/U. § (1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 6/A. §-a első alkalommal a 2026. évi adókötelezettséget érintő kedvezmény vagy mentesség esetében alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 52. § 22. pont k) alpontja először a 2025. június 30-át követő időszakra elszámolt nettó árbevétel tekintetében alkalmazható.

(3) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 39/C. § (3) bekezdése alapján a kedvezmény, mentesség a 2025. adóévet követő év adókötelezettsége tekintetében alkalmazható.”

(3) A Htv. 52. §-a a következő 70. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„70. önkormányzati ASP rendszer: az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerinti elektronikus információs rendszer;”

- d) 42/E. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe „az önkormányzati ASP rendszer útján” szöveg,

- e) 42/E. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat, az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat, az Art. 84. §-a szerinti adatokat, és a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 19. §-a alapján bejelentett kisvállalati adó szerinti adóalanyiságra vonatkozó adatokat” szöveg

76. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„q) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő vagyonszerzés, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,

qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot,

qc) az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek,

qd) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket;”

(2) Az Itv. 26. § (1a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„h) a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének

megfelelő vagyonrész;”

78. § Az Itv. a következő 102/J. §-sal egészül ki:

„102/J. § E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 26. § (1) bekezdés q) pontját és a 26. § (1a) bekezdés h) pontját az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

79. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, ideértve a fizető fél elektronikus pénzét nyilvántartó számlán végrehajtott egyenlegcsökkenést is függetlenül annak pénzforgalmi elszámolásától.”

(2) Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:

- a) típusszerződés esetén tizenkettőmillió forint, a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenhatmillió forint,

- b) egyéb esetben tízmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizennégymillió forint.”

105. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki

„(3a) Az adózó nem jogosult az eljárási díj visszatérítésére, ha

- a) a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott, a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó megállapodásra irányuló egyeztetés azért eredménytelen, mert a kérelmező külföldi kapcsolt vállalkozása nem fogadja el az illetékes hatóságok között létrejött megállapodást;

- b) a kérelem visszavonására

- ba) a harmadik hiánypótlási felhívást,

- bb) kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok közötti megállapodás létrejöttét, vagy

- bc) kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter második tárgyalási álláspontjának a külföldi illetékes hatóság részére történő megküldését

követően kerül sor;

- c) az eljárás megszüntetésére a 178. § (2) bekezdés a) pontja alapján a harmadik hiánypótlási felhívást, illetve a b) pont bb) vagy bc) alpontja szerinti eljárási cselekményt követő hiánypótlási felhívást követően kerül sor;

- d) az eljárás megszüntetésére a 178. § (2) bekezdés c) pontja alapján kerül sor;

- e) a kérelem elutasítására a 178. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor.”

(2) Art. 175. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az egyoldalúan megindult eljárásban az adózó kétoldalú vagy többoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni. Ha a kétoldalúan vagy többoldalúan megindult eljárásban az adózó egyoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni.”

107. § Az Art. 227/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „227/B. § [Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése]

Az állami adó- és vámhatóság, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti

- a) bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,

- b) bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint,

mulasztási bírságot szabhat ki.”

- 6. 175. § (1) bekezdésében a „nyolcmillió forint” szövegrész helyébe a „tízmillió forint”, a „tizenkettőmillió forint” szövegrész helyébe a „tizennégymillió forint” szöveg,

- 7. 175. § (4) bekezdésében az „ötszázezer forint” szövegrész helyébe az „egymillió forint” szöveg,

149. § Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet.

151. § Hatályát veszti az egyes adózási tárgyú veszélyhelyzeti rendelkezésekről szóló 52/2024. (III. 4.) Korm. rendelet.