2025. évi LIV. törvény — mi változott? 2025. június 21.

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 64. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„64. Családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlék.”

- a) 3. § 21. pont f) alpontjában a „honvédelmi egészségkárosodási járadékot,” szövegrész helyébe a „honvédelmi egészségkárosodási járadékot, a kormányzati igazgatási hősi juttatásokról szóló kormányrendelet szerinti hősi egészségkárosodási ellátást,” szöveg,

- b) 3. § 38. pontjában az „a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg,

- c) 29/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „családi pótlékra” szövegrész helyébe a „családi pótléknak megfelelő ellátásra” szöveg,

- f) 71. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8)–(8d) bekezdés” szöveg,

- g) 1. számú melléklet 1.11. pontjában a „rokkantsági támogatás,” szövegrész helyébe a „rokkantsági támogatás, a kormányzati igazgatási hősi juttatásokról szóló kormányrendelet szerinti hősi kiegészítő rokkantsági támogatás,” szöveg,

- h) 1. számú melléklet 7.17. pontjában a „képzésben” szövegrész helyébe a „képzésben, felsőfokú szakirányú továbbképzésben” szöveg,

- d) 29/A. § (3) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében és (4) bekezdés a) pontjában az „a családok támogatásáról szóló törvény szerint” szövegrész,

18. § A Tao. törvény 16. § (12a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12a) Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti, részlegesen nem teljesíti a (12) bekezdésben előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetének, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeg nyereségjellegű különbözetének azon részével, amelyet az átvevő társaság a (14) bekezdést figyelembe véve az adóalapjában korábban nem érvényesített, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került. Az átvevő társaság az átruházó társaság nemteljesítésére, részleges nemteljesítésére tekintettel a továbbiakban adóalapját a (14) bekezdés figyelembevétele nélkül állapítja meg, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került.”

19. § (1) A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]

„e) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén közvetlenül a saját tőke csökkenéseként az értékesítés, a kivezetés adóévében és azt megelőzően elszámolt összeg,”

(2) A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]

„c) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén közvetlenül a saját tőke növekedéseként az értékesítés, a kivezetés adóévében és azt megelőzően elszámolt összeg,”

22. § (1) A Tao. törvény 29/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított (3) és (4) bekezdést a MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt., a MÁV Személyszállítási Zrt. és a GYSEV Zrt. a 2025. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (126)–(134) bekezdéssel egészül ki:

„(126) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó első alkalommal – figyelemmel a (127) bekezdésben foglaltakra – a rendelkezés hatálybalépését követően megvalósuló határokon átnyúló átalakulás esetében alkalmazza.

(127) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó a 2024. január 1-je és a rendelkezés hatálybalépése közötti időszakban megvalósult határokon átnyúló átalakulás esetén akkor alkalmazhatja, ha a rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak azon részesedéseket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, feltéve hogy e részesedéseket a rendelkezés hatálybalépéséig még nem jelentette be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(128) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 28. pontját első alkalommal a rendelkezés hatálybalépését követően benyújtott bejelentés, kérelem esetén kell alkalmazni.

(129) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 7. § (17) bekezdése az adózó választása szerint a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható.

(130) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 16. § (12a) bekezdését első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő nemteljesítésre kell alkalmazni.

(131) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 18. § (6) bekezdését az adózó első alkalommal a 2024. december 31-ét követően végrehajtott leválások esetében alkalmazhatja.

(132) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 22/C. § (3e) bekezdését, (6) bekezdés d) és e) pontját, (9a)–(9b) bekezdését, 24/A. § (12) bekezdését, (19)–(20a) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(133) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 3. számú melléklet B) rész 9. pontja első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazandó.

(134) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 22/E. § (2) és (3a)–(4b) bekezdését, (8) bekezdés a) és g)–h) pontját, valamint (12)–(17) bekezdését első alkalommal a 2023. november 30-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.”

- a) 4. § 5. pontjában az „üzletvezetés helyére tekintettel” szövegrész helyébe az „üzletvezetés helyére tekintettel vagy határokon átnyúló átalakulás következtében” szöveg, a „jognyilatkozat megtételének napját” szövegrész helyébe a „jognyilatkozat megtételének napját, illetve a cégbírósági bejegyzés napját” szöveg,

- b) 4. § 23/b. pontjában a „részesedés ellenében” szövegrész helyébe a „részesedés ellenében, továbbá a leválás” szöveg, a „jogügyletet” szövegrész helyébe a „jogügyletet, leválást” szöveg,

- d) 7. § (1) bekezdés sz) pontjában a „műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét)” szövegrész helyébe a „műemlék ingatlan (ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet)” szöveg,

- e) 7. § (1) bekezdés ty) pontjában és (26a) bekezdésében a „műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét)” szövegrész helyébe a „műemlék ingatlant (ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet)” szöveg,

- f) 7. § (17) bekezdésében az „50 millió” szövegrész helyébe a „150 millió” szöveg,

- g) 7. § (26a) bekezdésében a „műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan” szövegrész helyébe a „műemlék ingatlan” szöveg,

- j) 18. § (6) bekezdésében a „vagyont kiadó adózónak” szövegrész helyébe a „vagyont kiadó adózónak (ide nem értve a kedvezményezett eszközátruházásnak minősülő leválás keretében történő vagyonkiadást)” szöveg,

- k) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „mint vagyonrendelővel” szövegrész helyébe a „mint bizalmi vagyonrendelővel” szöveg, az „a vagyonkezelő által” szövegrész helyébe az „a bizalmi vagyonkezelő által” szöveg,

- l) 22/G. § (6) bekezdés b) pontjában az „esetén 500 millió” szövegrész helyébe az „esetén az elszámolható költség, de legfeljebb 500 millió” szöveg,

- m) 29/A. § (3) és (4) bekezdésében a „MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt.” szövegrész helyébe a „MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt., a MÁV Személyszállítási Zrt. és a GYSEV Zrt.” szöveg,

- n) 3. számú melléklet B) rész 9. pontjában a „300 W” szövegrész helyébe a „750 W” szöveg,

- b) 4. § 28. pontjában a „kizárólag” szövegrész,

- c) 7. § (15) bekezdésében az „ , illetve a helyi egyedi védelem alatt álló” szövegrész,

26. § A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény 44. § (1) bekezdésében az „adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül” szövegrész helyébe az „adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig” szöveg lép.

28. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 99. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás

- a) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigénylő lap) záradékolásával és lebélyegzésével, vagy

- b) az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben előírtaknak megfelelő elektronikus adattartalom záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű digitális bélyegzővel megvalósuló hitelesítésével, vagy

- c) a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével (a továbbiakban: elektronikus igazolás) történik.”

(2) Az Áfa tv. 99. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1a) bekezdés b) pontjában említett digitális bélyegzővel történő hitelesítés a kiléptető hatóság által e célra használt informatikai rendszerben történik.”

(3) Az Áfa tv. 99. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy)

„a) a termék értékesítője birtokolja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát, vagy rendelkezésére álljon a digitális bélyegzővel hitelesített, kiléptetést igazoló elektronikus adattartalom, vagy rendelkezésére álljon az elektronikus igazolás, és”

(4) Az Áfa tv. 99. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, vagy meghatalmazottja a termék értékesítőjének)

„a) átadja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát, továbbá bemutatja a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányát, vagy rendelkezésére bocsátja a digitális bélyegzővel hitelesített, kiléptetést igazoló elektronikus adattartalmat, vagy”

(2) Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.”

37. § Az Áfa tv. a következő 372. §-sal egészül ki:

„372. § (1) Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2025. naptári évre abban az esetben is jogosult volt választani, ha

- a) a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2024. naptári évben ténylegesen, sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, és

- b) az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet 2025. február 1-jén hatályos 4. §-a alapján 2025. február 28-ig nyilatkozott az alanyi adómentesség 2025. évre történő választásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2025. naptári évre abban az esetben is választhatta, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”

43. § Hatályát veszti az Áfa tv. 210. § (2) bekezdésében az „(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)” szövegrész.

44. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

„6. egyéb ellenőrzött ásványolaj: a 2707 10 00–2707 30 00, a 2707 50 00, a 2710 12 11-2710 12 25, a 2710 12 70–2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29–2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10 00, a 2902 20 00–2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 42, a 2710 19 44–2710 19 48 és a 2710 20 11–2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék;”

48. § A Jöt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adóraktár engedélyese az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az adóelőleg módosítását kérheti, ha a tárgynegyedévben az adó várható összege nem éri el az (1) bekezdés szerint fizetendő adóelőleg mértékét.”

53. § A Jöt. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének nem kell a 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja és (4) bekezdése szerinti kötelezettséget teljesítenie.”

- b) 129. § (2) bekezdés a) pontjában a „meghaladja az 50%-ot” szövegrész helyébe az „eléri a 20%-ot” szöveg

55. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő első, második, harmadik, ötödik és hatodik adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja, azzal, hogy a hitelintézet a 2024. adóévére nem alkalmazhatja a (20) bekezdés szerinti csökkentést. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet.”

- c) 39/C. § (3) bekezdésében a „20 millió forintot” szövegrész helyébe a „40 millió forintot” szöveg,

71. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)

„i) amelyet a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény szerinti polgárőr szervezet kizárólag a polgárőri szolgálatellátás érdekében üzemeltet,

j) amelyet a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerinti önkéntes tűzoltó egyesület kizárólag az alapfeladata ellátása érdekében üzemeltet.”

72. § A Gjt. „Átmeneti és vegyes rendelkezések” alcíme a következő 19/E. §-sal egészül ki:

„19/E. § (1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 17/D. § i) és j) pontja első alkalommal 2025. július hónapra alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 5. § c) pontját a 2025. évet követő év adókötelezettségére lehet alkalmazni.”

73. § Hatályát veszti a Gjt. 5. § c) pontjában a „közúti” szövegrész.

77. § Az Itv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ügyfél vagy jogi képviselője az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával az ingatlanügyi hatóságnál az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg jelenti be illetékkiszabásra. A vagyonszerzési illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat az ügyfél vagy jogi képviselője az adóhatóság informatikai rendszerében vagy papíralapon az adó- és vámhatósághoz teszi meg az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül. A nyilatkozat tartalmazza a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló kijelentést is.”

85. § A Szocho tv.

- a) 1. § (5) bekezdés g) pontjában a „bekezdés c) pont” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg,

- b) 34. § 12. pont p) alpontjában a „honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama;” szövegrész helyébe a „honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, a kormányzati igazgatási hősi juttatásokról szóló kormányrendelet szerinti hősi egészségkárosodási ellátás folyósításának időtartama;” szöveg

lép.

- a) 22. § (1) bekezdés r) pontjában és 37. § (1) bekezdésében a „honvédelmi egészségkárosodási járadékban,” szövegrész helyébe a „honvédelmi egészségkárosodási járadékban, hősi egészségkárosodási ellátásban,” szöveg,

- b) 32. § f) pontjában a „honvédelmi egészségkárosodási járadék,” szövegrész helyébe a „honvédelmi egészségkárosodási járadék, hősi egészségkárosodási ellátás,” szöveg,

93. § (1) Az Art. 7. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„12. csekély összegű (de minimis) támogatás:

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikke,

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke,

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke,

d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikke,

e) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikke,

f) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikke szerinti támogatás,”

96. § Az Art. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított százhúsz napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból hatvan napnál kevesebb van hátra.”

97. § Az Art. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az adózó jogutód nélküli megszűnését követően a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjával szemben fennálló, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az Avt. 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjának tartozása megfizetettnek minősül.”

98. § Az Art. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „84. § [A hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatása]

(1) A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hét napon belül a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal.

(2) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi jelzőszáma a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetve intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változást követő hét napon belül az állami adó- és vámhatóságnál.”

101. § Az Art. 131. § (14) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról)

„r) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabálysértési hatóságként eljáró szervét a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56/A. § (2) bekezdése szerinti megkeresés alapján.”

102. § Az Art. 154. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 95. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben a háromszázhatvanöt napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés száznyolcvan napon belüli, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 95. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben háromszázhatvanöt napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.”

106. § Az Art. 225. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság nem szab ki a be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot, ha

- a) az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett, vagy

- b) az adózó az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatottra vonatkozóan

- ba) bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és

- bb) az adózó az Air. 97. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan az 1. melléklet 3. pontja szerinti biztosítotti bejelentést teljesítette.”

110. § Az Art. 255. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6c) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a továbbképző szervezetek (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján a továbbképzésre kötelezett személyek adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát az egységes Kormányzati Portálon a továbbképzésre kötelezett személyek tájékoztatása céljából évente legalább kettő alkalommal közzéteszi.”

112. § Az Art. 269. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az adószám képzésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”

113. § Az Art. a következő 274/V. §-sal egészül ki:

#### „274/V. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényhez]

E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 154. § (1) és (2) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

- 5. 156. § (3) bekezdésében az „a hárommillió forintot” szövegrész helyébe az „az ötmillió forintot” szöveg,

- 8. 199. § (1) és (2a) bekezdésében az „egymillió forint” szövegrész helyébe a „kettőmillió forint” szöveg,

115. § Hatályát veszti az Art.

- 1. 245. § (3) bekezdésében az „A kiszabott bírságról és a lezárásról hozott határozat elleni fellebbezésnek a lezárás végrehajtására nincs halasztó hatálya.” szövegrész,

- 2. 258. §-ában a „vagy a Dáptv. szerinti digitális állampolgár azonosítóval” szövegrész.

116. § Az Art. 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

117. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 14. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az eljáró adóhatóság ügygondnokot rendelhet ki annak a kényszertörlés alatt álló adózónak, amelynek nincs képviselője.”

120. § Az Air. 95. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben az állami adó- és vámhatóság vezetője egy alkalommal, a (2b) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbíthatja az adóellenőrzés határidejét, ha az általánosforgalmiadó-kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a 94. § (3) bekezdése szerinti adózó adóellenőrzésének időtartama – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – legfeljebb háromszázhatvanöt napra, más adózó esetén legfeljebb ötszáznegyven napra hosszabbítható meg. Ha a meghosszabbított ellenőrzési határidő alatt a megbízható adózó minősítésében változás következik be, vagy a megbízható adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, az adóellenőrzési határidő további egy alkalommal, legfeljebb ötszáznegyven napra meghosszabbítható.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdés alkalmazása esetén az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő hosszabbításnak a továbbiakban nincs helye.”

122. § Az Air. 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 9. § (2) bekezdése szerinti eljárások során hozott elsőfokú határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azzal szemben közigazgatási per indítható.”

123. § Az Air. a következő 139/J. §-al egészül ki:

#### „139/J. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényhez]

E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 94. § (3) és (4) bekezdését, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 95. § (2a)–(2c) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

124. § Az Air.

- 1. 12. § (2) bekezdésében a „törvényi” szövegrész helyébe a „jogszabályi” szöveg,

- 2. 94. § (3) bekezdésében az „Az állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „A 95. § (2a) és (2b) bekezdés szerinti eset kivételével az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

- 3. 94. § (4) bekezdésében az „Az adóellenőrzés” szövegrész helyébe „A 95. § (2a) és (2b) bekezdés szerinti eset kivételével az adóellenőrzés” szöveg

lép.

126. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 29. § (1) bekezdés e) pontja a következő ep) és eq) alponttal egészül ki:

(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról

engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából,)

- „ep) az erdészeti hatóságot,

- eq) a külpolitikáért felelős minisztert,”

(2) A Vámtv. 29. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés, illetve adatkérés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, illetve hivatalból tájékoztatja a vámtitokról)

„t) a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szervét, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56/A. § (2) bekezdése szerinti megkeresés alapján.”

127. § A Vámtv. 216. § (1) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:

(E törvény)

„8. az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

128. § Hatályát veszti a Vámtv. 29. § (1) bekezdés h) pontjában az „ , illetve a külpolitikáért felelős minisztert” szövegrész.

131. § Az Szt. 95/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vállalkozó az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést az (1) bekezdés szerinti elektronikus beszámolási formátumban, a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt az éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.”

133. § Az Szt. 152. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált szervezetek (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján a továbbképzésre kötelezett személyek adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát az egységes Kormányzati Portálon a továbbképzésre kötelezett személyek tájékoztatása céljából évente legalább 2 alkalommal közzéteszi.

(7) A továbbképzési kötelezettség (3) bekezdés szerinti egyéb módon történő teljesítésének igazolása és ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet a 152/A. § és a 178. § (5) bekezdése szerinti szakmai szervezetként elismert szervezetekről nyilvántartást vezet. A 151. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet

- a) nevét, hivatalos rövidített nevét,

- b) székhelyét, levelezési címét,

- c) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

- d) felelős vezetőjének nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

- e) szervezett szakmai konzultációin, képzésein, szakmai rendezvényein részt vevő személyek évi átlagos létszámát,

- f) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó nevét,

- g) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó székhelyét, levelezési címét,

- h) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó felelős vezetőjének nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét.

(8) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a (7) bekezdés szerinti szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.”

135. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„j) az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

- 2. 156. § (5) bekezdés i) pontjában az „az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben” szövegrész helyébe az „az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben (ide nem értve a III/A. Fejezet és a VI/C. Fejezet szerinti fenntarthatósági jelentést)” szöveg,

- 3. 158. § (7) bekezdésében az „eléterjesztett” szövegrész helyébe az „elé terjesztett” szöveg,

- 4. 177. § (98) bekezdés záró szövegrészében és (99) bekezdés záró szövegrészében a „2025. évben” szövegrész helyébe a „2027. évben” szöveg,

- 5. 177. § (100) bekezdésében, (101) bekezdés záró szövegrészében és (102) bekezdés záró szövegrészében a „2026. évben” szövegrész helyébe a „2028. évben” szöveg

138. § Hatályát veszti az Szt.

- 1. 79. § (4) bekezdésében az „a szakképzési hozzájárulás,” szövegrész,

- 2. 114/I. § (1) bekezdésében az „a 94/B. §-a,” szövegrész.

139. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.)

- 1. 31. § (2) bekezdésében a „könyvvizsgálói tevékenységet” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenységet, és a kamarai tagság megszűnését megelőzően megszerzett 49. § szerinti minősítése érvényét veszti” szöveg,

- 2. 42. § (1) bekezdésében a „könyvvizsgálói tevékenységet” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenységet, és az engedély megszűnésének 41. § (1) bekezdése, illetve a nyilvántartásból való törlés 41. § (3) bekezdése szerinti határozatban foglalt időpontját megelőzően megszerzett 49. § szerinti minősítés érvényét veszti” szöveg,

- 3. 67. § (7) bekezdésében az „etikai követelményeknek” szövegrész helyébe az „etikai szabályzatnak” szöveg,

- 4. 189. § (6) bekezdésében a „könyvvizsgálói jelentésekről” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói jelentésekről, valamint a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentésekről” szöveg,

- 5. 1. melléklet 3. pontjában az „a Kkt. 50. §-a (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjára alapozva” szövegrész helyébe az „e törvény 50. §-a (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjára, fenntarthatósági minősítés esetén e törvény 50. §-a (2e) bekezdésére alapozva” szöveg,

- 6. 1. melléklet 10. pontjában az „a Kkt.-ben meghatározott” szövegrészek helyébe az „az e törvényben meghatározott” szöveg

lép.

140. § Hatályát veszti a Kkt. 23/A. § (5) bekezdésében az „A kamarai tag könyvvizsgáló kizárólag jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége, vagy az azon kívüli egyéb szakmai szolgáltatások nyújtása során használhatja az elektronikus aláírást.” szövegrész.

141. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

- 1. 19/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „2/A. § (4a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2/A. §-a” szöveg,

- 2. 27. § (3) bekezdés c) pontjában a „2/A. § (4a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2/A. §-a” szöveg

lép.

142. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 71. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:)

„7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okirattár, a parkolási igazolvány nyilvántartás, az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),”

(2) A NAV tv. 71. § (2) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:)

„20. az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény alapján az UD Rendszerben kezelt jogosulatlan úthasználók adatbázisából.”

143. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-a következő 35. ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

„35. a végrehajtást lefolytató adóhatóság és önálló bírósági végrehajtó az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához.”

144. § A Szaz. tv. 36. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

„34. a végrehajtást lefolytató adóhatóság és önálló bírósági végrehajtó az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásához.”

150. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, valamint kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 34/2024. (II. 26.) Korm. rendelet.

152. § Hatályát veszti az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet.

- 3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)

- „f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető (ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét is) tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel (fióktelep esetén a külföldi vállalkozással) munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”

- 1. Az Art. 1. melléklet 1. pont 1.22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó)

- „1.22. magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg, valamint magyarországi fióktelepe nevét és adószámát;”

- 2. Az Art. 1. melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „18. A cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal azokat az 1. pontban meghatározott adatokat, amelyek a cégbejegyzés, bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére űrlapon rendelkezésre állnak, ideértve az 1.16 és 1.17 pontban meghatározott nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve az 1.16. pont szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet.”