2025. évi LI. törvény — mi változott? 2025. július 2.

4. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozó részére akkor állapítható meg gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság, ha

- a) a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülnek,

- b) a gyermekkel közös háztartásban él, és

- c) a gyermek nem áll a szülő gondozásában, mert a szülő

- ca) meghalt,

- cb) a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált, vagy

- cc) szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja alkalmazásával a jogosultság akkor állapítható meg, ha a szülőnek a gyermekre tekintettel korábban megállapított, gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága az (1) bekezdés c) pont ca) vagy cb) alpontja szerinti okból szűnt meg.

(1b) Az (1a) bekezdés nem alkalmazható, ha a gyermek 18. életévének betöltése előtt került a hozzátartozó gondozásába.”

5. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény II. Fejezet III. cím „Gyermekek otthongondozási díja” alcíme a következő 39/E. §-sal egészül ki:

„39/E. § A 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek tekintetében a hiányzó bizonyíték ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának nincs helye.”

6. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 134/L. §-sal egészül ki:

„134/L. § (1) A Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 39. § (1), (1a) és (1b) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módtv2.-vel módosított 39. § (1) bekezdése hatálybalépését megelőző napon hatályos 39. § (1) bekezdése alapján gyermekek otthongondozási díjában részesülő hozzátartozó jogosultsága az e törvény szerinti – 39. § (1a) bekezdésén kívüli – jogosultsági feltételek fennállásáig nem szüntethető meg.”

26. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A nyugdíjfolyósító szerv a minimálbér változása miatt módosuló, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti levonási összeghatárt első alkalommal a minimálbér megállapításáról rendelkező jogszabály hatálybalépését követő hónapban általa folyósított ellátásokból történő letiltás során alkalmazza azzal, hogy az ezt megelőző időszakra visszamenőlegesen elszámolt ellátásból levonható összeget a korábban hatályos minimálbér alapulvételével állapítja meg.”

30. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pontja a következő gk) alponttal egészül ki:

[A sportpolitikáért felelős miniszter:

a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben – a ga), gb) és gj) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben – ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:]

- „gk) a Tao. 4. § 47a. pontja szerinti sportakadémia esetében is ellátja a ga)–gj) alpontokban felsorolt feladatokat.”

33. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 78/Y. §-sal egészül ki:

„78/Y. § E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel módosított 22. § (2) bekezdés f) pontját, valamint 51. § (2) bekezdés g) pontját e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

34. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

35. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (2) bekezdés f) pontjában a „mellett” szövegrész helyébe a „mellett – a Tao. 4. § 47a. pontja szerinti sportakadémia kivételével –” szöveg lép.

36. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (1), (1a) és (1b) bekezdésében az „1. mellékletben” szövegrészek helyébe az „1. és 2. mellékletben” szöveg lép.

85. § (1)

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a következő 254/B. §-sal egészül ki:

„254/B. § (1) A 254/A. § szerint nyújtott központi költségvetési többlettámogatás felhasználása érdekében

- a) a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető, ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető,

- b) a 235. § (3) bekezdésétől és 254. § (2) bekezdésétől eltérően személyi illetmény esetén pótlék megállapítható.

(2) A képviselő-testület jogosult a 2025. évi köztisztviselői illetményalap év közi emelésére.”

140. § A közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló 2025. évi XXI. törvény 14. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„14. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás – a 84. § (1a) bekezdésére figyelemmel – fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. §-a a következő (1a)–(1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett forint számláiról a kincstárnál vezetett fizetési számlájára (e § alkalmazásában a továbbiakban: kincstári számla) a számlát vezető hitelintézet forintban átutalja a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összegének 5%-át meghaladó pénzeszközét.

(1b) Az (1a) bekezdés szerint átutalt pénzeszközökről, valamint azok egyenlegéről a kincstár a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve számára elkülönített nyilvántartást vezet.

(1c) A kincstár határozatban 2025. július 31-ig, az ezt követő években tárgyév október 15-éig megállapítja együttesen a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összege 5%-át forintban. Amennyiben a beutalással érintett önkormányzat a fizetési számláját vezető belföldi hitelintézetnél attól eltérően nem rendelkezik, a forintban megállapított költségvetési kiadási összeg 5%-ának megfelelő összeg a belföldi hitelintézetnél vezetett számlák között egyenlő összegben kerül felosztásra az (1a) bekezdés szerinti utalási szintként. A számlák közötti megosztás a beutalással érintett önkormányzat részéről legalább havonta egy alkalommal módosítható. A határozatot egyfokú eljárásban kell meghozni, továbbá a kincstár a határozathozatala során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. szerint jár el.

(1d) A kincstár adott munkanapon – a hatályos, vonatkozó hirdetményében meghatározott módon és feltételek mellett – biztosítja, hogy az (1b) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartásban szereplő egyenlegig a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve által teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges pénzeszközök a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számláján rendelkezésre álljanak.

(1e) A számlát vezető hitelintézet az (1a) bekezdés szerinti átutalást a beutalással érintett önkormányzatonként és költségvetési szervenként nyitott technikai fizetési számla közbeiktatásával is teljesítheti.

(1f) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve

a) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy a fizetési számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztathatja a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

b) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy az értékpapír nyilvántartási és az értékpapír számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztathatja a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

c) felhatalmazza írásban a fizetési számláját vezető hitelintézetet, hogy a fizetési számlája egyenlegéről és a technikai fizetési számlája forgalmáról folyamatosan tájékoztathatja a kincstárat.””

„2. melléklet a 2004. évi I. törvényhez

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1 | Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő |

| 2 | Budapest, belterület 38293/78 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 129.) |

| 3 | Budapest, belterület 74333/1 | Újpesti Torna Egylet (székhely: 1044 Budapest, Megyeri út 13., a továbbiakban: Újpesti Torna Egylet) |

| 4 | Budapest, belterület 74232 | Újpesti Torna Egylet |

| 5 | Budapest, belterület 74332 | Újpesti Torna Egylet |

”