2025. évi LI. törvény — mi változott? 2025. június 21.

8. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet engedélyezi:)

„g) nyílt területen, valamint a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását, az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével,”

9. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv belföldi vagy külföldi természetes személlyel vagy átlátható szervezettel kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:

- a) zárt területen

- aa) az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését,

- ab) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását,

- b) a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá – a földgáz kivételével – az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását.

(2) A 21/A. § (2a) bekezdése szerinti geotermikus energia kutatást a bányafelügyelet az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti zárt területen is engedélyezheti. A bányafelügyelet a 21/A. § (2a) bekezdése szerinti kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelem szerinti kutatási tevékenység a koncesszió jogosultjának a koncessziós szerződés szerinti kutatási tevékenységének elvégzését, vagy a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná.”

10. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ivó-, ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybe vett vízadók, víztestek koncessziós pályázatban koncessziós területként akkor jelölhetők ki, ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredménye alapján a meglévő vízhasználat nem veszélyeztetett. Nem jelölhető ki koncessziós terület akkor sem, ha az az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredménye szerint már meglévő termálvíz-hasznosítást veszélyeztetne.”

11. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak – a munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján – 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, nem hagyományos eredetű szénhidrogén és geotermikusenergia-kutatás esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A kutatási időszakba nem számít be a kutatás megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások, valamint a bányavállalkozó által lefolytatott közbeszerzési eljárás időtartama.”

12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított öt éven belül az üzemszerű kitermelést, illetve a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a koncesszió jogosultja a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.

(2) Megszűnik a koncesszió, ha a koncesszió jogosultja a bányatelek megállapításától számított 10 éven belül az üzemszerű kitermelést, vagy a geotermikus védőidom megállapításától számított 6 éven belül az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg.”

13. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 19. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A koncessziós szerződés alapján végzett geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására alkalmazni kell a 21/A. § (8) bekezdését, a 21/B. § (1)–(3), (4) és (8) bekezdését, valamint a 21/C. § (6) bekezdését.

(4) A koncesszió jogosultja a koncessziós szerződés alapján, a geotermikus védőidom kijelölését követően jogosult a geotermikus energia kinyerésére és hasznosításra. A bányafelügyelet a geotermikus védőidom kijelölése során dönt a 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékról is.”

15. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) A bányafelügyelet a (2a) bekezdés szerinti kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelem szerinti kutatási tevékenység a már kiadott kutatási engedélyben, vagy a koncessziós szerződésben szereplő kutatási tevékenység elvégzését, továbbá a koncessziós szerződés szerinti hasznosítást, vagy a 21/C. § (1) bekezdése szerinti szerződés szerinti hasznosítást jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná.”

16. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A geotermikus védőidomot kérelemre a bányafelügyelet jelöli ki. Geotermikus védőidomok nem lehetnek átfedésben, kivéve a 21/A. § (2a) bekezdése szerinti hasznosításhoz kapcsolódó geotermikus védőidommal történő átfedést. Ivó-, ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek geotermikus védőidomként akkor jelölhetők ki, ha a megállapítandó védőidomból történő termálvíz kitermelés a meglévő vízhasználatot nem veszélyezteti. Nem jelölhető ki geotermikus védőidom akkor sem, ha az már meglévő termálvíz-hasznosítást veszélyeztetne. A geotermikus védőidom a kutatási területen belül állapítható meg.”

17. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 22. § a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező az engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási munkaprogramjának végrehajtására. A koncesszió jogosultja vagy a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező a kutatási munkaprogramjának végrehajtása keretében jogosult az ásványi nyersanyagok fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének, illetve a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának, illetve a geotermikus védőidom kijelölésének a kezdeményezésére.

(6a) A koncesszió jogosultja az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül – kutatási zárójelentés benyújtásával – kérheti a geotermikus védőidom megállapítását. A határidő elmulasztása esetén a koncesszió jogosultjának a kutatási joga megszűnik.

(6b) A koncesszió jogosultja a kutatási időszakon belül is kérheti geotermikus védőidom kijelölését kutatási rész-zárójelentés benyújtásával. A kutatási időszakon belül több geotermikus védőidom is kijelölhető kutatási rész-zárójelentés alapján.

(6c) Több kutatási rész-zárójelentés benyújtása esetén legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapon belül a benyújtott rész-zárójelentéseknek a teljes kutatási területet le kell fedniük. Ennek elmaradása esetén a koncesszió jogosultjának kutatási joga megszűnik.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott vagy engedélyezett kutatási jog – a geotermikus energia kutatás engedélyezésére vonatkozó koncesszió kivételével – megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés hatálybalépésétől, illetve a kutatást engedélyező határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet véglegessé vált határozatában elutasította.

(9) Ha a bányavállalkozó a munkaprogramban vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja vagy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszternél vagy központi kormányzati igazgatási szervnél kezdeményezi a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. A bányafelügyelet a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását a bányavállalkozó mulasztását megállapító véglegessé vált határozatával kezdeményezi.”

21. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 50/L. §-sal egészül ki:

„50/L. § (1) Ha a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv12.) megállapított 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja hatálybalépését követően olyan terület zárt területté nyilvánítására kerül sor, amely a bányafelügyelet által kiadott geotermikus kutatási engedélyben lehatárolt kutatási területet is érint, az érintett kutatási terület tekintetében a bányafelügyeleti eljárásokat a Módtv12.-vel megállapított 8. § hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(2) E törvénynek a Módtv12.-vel módosított 8. §-át, 9. §-át, 14. §-át, 15. §-át, 19. §-át, 21/A. §-át és 22. §-át e rendelkezések hatálybalépését követően meghirdetésre kerülő koncessziós eljárásokra kell alkalmazni.”

23. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

- 1. 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „bányászatára, vagy” szövegrész helyébe a „bányászatára, geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására vagy” szöveg,

- 2. 19. § (1) bekezdésében a „megállapító határozat” szövegrész helyébe a „megállapító, illetve geotermikus védőidomot kijelölő határozat” szöveg,

- 3. 21/A. § (1) bekezdésében a „kutatását a” szövegrész helyébe a „kutatását – a 22. § (1) bekezdés kivételével – a” szöveg,

- 4. 21/C. § (1) bekezdésében a „bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „bekezdése és a 22. § (1) bekezdése szerinti” szöveg,

- 5. 22. § (1) bekezdésében a „nyersanyag kutatására a koncesszióról” szövegrész helyébe a „nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a koncesszióról” szöveg,

- 6. 22. § (3) bekezdésében a „túlmenően csak” szövegrész helyébe a „túlmenően – a geotermikus energia kutatására adományozott kutatási jog kivételével – csak” szöveg,

- 7. 22. § (14) bekezdésében a „kérelem benyújtásáig” szövegrész helyébe a „kérelem, vagy geotermikus energia kutatására vonatkozó koncesszió esetén a geotermikus védőidom kijelölési kérelem benyújtásáig” szöveg,

- 8. 49. § 24. pontjában a „kitermelése céljából” szövegrész helyébe a „kitermelése vagy geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása céljából” szöveg

lép.

46. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) – ideértve azon alapítványt, amelyben az állam az alapítói jogok gyakorlására utóbb más jogcímen vált jogosulttá –, továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az alapítók arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány, közalapítvány céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, legalább többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány, közalapítvány vagyonát – cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében – az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként).”

47. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) – ideértve azon alapítványt, amelyben az állam az alapítói jogok gyakorlására utóbb más jogcímen vált jogosulttá –, továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).”

48. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 1. § (6) bekezdését és 2. § (1) bekezdését azokra az alapítványokra is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az állam e rendelkezések hatálybalépését megelőzően vált az alapítói jogok gyakorlására jogosulttá.”

49. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)

„s) a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok irányító hatósága (a továbbiakban: Irányító Hatóság) a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak a 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében”

(igényelhetnek adatot.)

50. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény „A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal összefüggő nyilvántartás” című alcíme a következő 89/B. §-sal egészül ki:

„89/B. § (1) A 2021–2027 programozási időszakban az Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Irányító Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

- a) családi és utónév,

- b) születési hely,

- c) születési idő,

- d) nem,

- e) állampolgárság,

- f) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott vagy menedékkérő jogállása,

- g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben e célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,

- h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma,

- i) ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy áthelyezés keretében került átvételre, ennek tényét.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

(6) Az Irányító Hatóság (1)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

51. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)

„h) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

52. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

- 1. 89/A. § (1) bekezdésében az „A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap” szövegrész helyébe az „A 2014–2020 programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap” szöveg,

- 2. 89/A. § (2) bekezdésében az „az Alapnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti célcsoportjába” szövegrész helyébe az „az Alap célcsoportjába” szöveg

lép.

53. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNV Zrt.:)

„b) nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonról, valamint gondoskodik az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében létrehozott informatikai rendszer (a továbbiakban: adatszolgáltatási keretrendszer) és a 22/C. § (2) bekezdése szerinti Országleltár működtetéséről;”

54. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 22/B. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „Az egységes állami vagyonnyilvántartáshoz és az Országleltár működtetéséhez kapcsolódó feladatok”

55. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/P. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működése során – az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel – nem kell alkalmazni:)

„d) a felügyelőbizottság kötelező létrehozására, valamint

e) a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 208. §-ának hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, továbbá a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat megalkotására”

(vonatkozó szabályokat.)

56. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

- 1. 17. § (3) bekezdésében és 22/B. § (2) bekezdésében az „állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében” szövegrész helyébe az „állami vagyonnyilvántartás érdekében” szöveg,

- 2. 20. § (4) bekezdés r) pontjában a „36. § szerinti” szövegrész helyébe a „36. § (6)–(8) bekezdése szerinti” szöveg,

- 3. 22/B. § (1) bekezdésében az „Az MNV Zrt. által vezetett egységes” szövegrész helyébe az „Az egységes” szöveg,

- 4. 42/P. § b) pontjában a „közzétételére, valamint” szövegrész helyébe a „közzétételére,” szöveg

lép.

57. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a számvitelről szóló törvényben meghatározott anyavállalatként belső ellenőrzést, és a megfelelési tanácsadó feladatkörébe tartozó vizsgálatot végezhet bármely leányvállalatánál.”

66. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 110. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb havonta a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összegnél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb havonta a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 2,5-szeresénél.

(2) A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb havonta

- a) az elnök esetében a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 2-szeresénél,

- b) az elnökhelyettes esetében a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 1,5-szeresénél,

- c) a bizottság elnöke esetében a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 0,6-szorosánál,

- d) a bizottság tagja esetében a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 0,4-szeresénél,

- e) a képviselő esetében a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 0,3-szorosánál.

(3) Ha az országos önkormányzatnak költségvetési támogatási vagy európai uniós forrásból visszafizetésre vonatkozó kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség fennállásának időtartama alatt – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az illetmény, illetve a tiszteletdíj összege nem lehet magasabb a (4) és (5) bekezdésben foglaltaknál.

(4) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb az (1) bekezdésben meghatározott összeg 0,4-szeresénél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb az (1) bekezdésben meghatározott összeg 0,4-szeresénél.

(5) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb

- a) az elnök esetében a (2) bekezdésben meghatározott összeg 0,4-szeresénél,

- b) az elnökhelyettes esetében a (2) bekezdésben meghatározott összeg 0,4-szeresénél,

- c) a bizottság elnöke esetében a (2) bekezdésben meghatározott összeg 0,5-szörösénél,

- d) a bizottság tagja esetében a (2) bekezdésben meghatározott összeg 0,6-szorosánál,

- e) a képviselő esetében a (2) bekezdésben meghatározott összeg 0,7-szeresénél.”

67. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E § alkalmazásában állami alapító)

„f) az (5) bekezdés szerinti, alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy.”

(2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az alapítói jogokat az állam azok átruházásával szerezte meg azzal, hogy ebben az esetben az alapítói jogok gyakorlója a Kormány határozatában kijelölt személy.”

68. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény a következő 100. §-sal egészül ki:

„100. § E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 62. § (3) bekezdés f) pontját, 62. § (5) bekezdését és 96/A. §-át azokra az alapítványokra is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az alapítói jogokat az állam e rendelkezések hatálybalépését megelőzően szerezte meg.”

69. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 96/A. §-ában a „62/A. §” szövegrész helyébe a „62. § (5) bekezdése és a 62/A. §” szöveg lép.

72. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő p) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)

- „p) törvényben meghatározott tőkekiegyenlítési rendszer keretében teljesített kifizetéseket,”

73. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A költségvetési biztos a helyi önkormányzat eredményes működése érdekében)

„c) ha az érintett helyi önkormányzat időközi mérlegjelentése alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A költségvetési biztos – a kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha a (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel, továbbá a költségvetési biztost tevékenységének ellátásában a Kincstár elnökének döntése alapján a Kincstár személyi állományához tartozó közreműködő személy, illetve személyek segíthetik. A közreműködő személyek létszáma nem haladhatja meg

- a) a 100 000 fő lakosságszám feletti települések önkormányzatai, a vármegyei önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata esetében az 5 főt,

- b) az 50 001–100 000 fő lakosságszámú települések önkormányzatai esetében a 3 főt,

- c) a 10 001–50 000 fő lakosságszámú települések önkormányzatai esetében az 1 főt.”

74. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társasággal szembeni, kijelölt tulajdonosi joggyakorlói hatáskörben előírt fizetési vagy visszafizetési kötelezettségből eredő követelés – az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával – részben vagy egészben elengedhető – ideértve a követelés tőkévé alakítását is – a gazdasági társaság pénzügyi vagy tőkehelyzetének rendezése érdekében. Előzetes jóváhagyás az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében adható. A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön elengedett tőkeösszegét az elengedés időpontjában költségvetési kiadásként kell elszámolni a kijelölt tulajdonosi joggyakorlónál.

(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé – számviteli beszámolója jóváhagyásának keretében – elszámol, és a tulajdonosi joggyakorló rendelkezése alapján a társaság tulajdonosi joggyakorlói tevékenységéhez nem szükséges forrást visszafizeti az állam részére vagy indokolt esetben felhasználhatja a tárgyévet követő év működésének fedezetére.”

75. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.”

76. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 94/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A 92. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.

(3) A költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség mértékét, valamint a kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, továbbá az állami viszontgarancia állományának felső határát a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

77. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető követelés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem teljesíthető.”

79. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kincstár a kincstári monitoringrendszerrel összefüggő feladataival összefüggésben jogosult a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet által a rendszerben rögzített természetes személy kedvezményezett adóazonosító jelének, jogi személy kedvezményezett adószámának, valamint a támogatás felhasználási helyére vonatkozó címadatainak (lakcím, székhely, telephely) megismerésére és kezelésére.”

81. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/T. §-sal egészül ki:

„111/T. § E törvénynek Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) módosított 45. § (5) bekezdését e rendelkezés hatálybalépésekor fennálló követelések tekintetében is alkalmazni kell.”

- 1. 53/A. § (2) bekezdésében az „és a kincstárnál a költségvetési támogatás folyósítása érdekében vezetett fizetési számlával rendelkező kedvezményezettet kamatfizetési” szövegrész helyébe az „és – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből 100% előlegként folyósított költségvetési támogatások kedvezményezettje kivételével – valamennyi olyan a kedvezményezettet, aki a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat az e törvényben foglaltak szerint kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlájáról teljesítheti, kamatfizetési” szöveg, és

84. § Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat 58. sora.

85. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a következő 254/A. §-sal egészül ki:

„254/A. § (1) A legfeljebb 10 000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 21. § (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás cél szerinti felhasználását a Magyar Államkincstár a 2025. évi önkormányzati költségvetési beszámoló felülvizsgálatával egyidejűleg ellenőrzi.”

91. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 68. § (11) bekezdésében az „állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel” szövegrész helyébe a „rendelkezhet ellenőrző befolyással a kiszervezett tevékenységet végző társaságban” szöveg lép.

92. § Hatályát veszti a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (1a) bekezdés b) pontja.

102. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (8) bekezdés szerinti rendelet alapján megkötött fizetésrendezési és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötésével az állam lemond – a részletfizetés megszűnését eredményező hathavi vételárrészlet hátralék, valamint az egyösszegben esedékessé vált hátralévő vételár után járó – a megállapodás megkötésének napjáig felmerült késedelmi kamat követeléséről, amennyiben

- a) fizetési halasztás esetén a hátralékos vételár a megállapodásban foglalt határidőn belül teljes egészében megfizetésre került, vagy

- b) részletfizetés esetén a megállapodás nem került háromhavi fizetési késedelem okán azonnali hatályú felmondásra.

(10) A megállapodás szerinti lejárt esedékességű vételár tartozás után nem kell késedelmi kamatot fizetni, amennyiben

- a) fizetési halasztás esetén a hátralékos vételár teljes egészében, vagy

- b) részletfizetés esetén az egyes részletek

a megállapodásban meghatározott fizetési határidőben megfizetésre kerültek.”

105. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„1. megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzékébe való felvétel feltételeit, továbbá a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait,”

106. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Hatóságnak az ESG törvény szerinti állami ESG minősítőben – közvetlenül vagy más jogi személyen keresztül – tulajdonjoggal kell rendelkeznie.”

108. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 7/A. alcíme a következő 9/K. §-sal egészül ki:

„9/K. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XIV. kerület belterület 29766/4 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen az Egyház tulajdonába kerül egészségügyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog e törvényi rendelkezés hatályba lépésekor – külön elszámolás nélkül – megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az Egyházzal. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(4) Az Egyház az ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(5) A (3) bekezdés szerinti szerződés megkötéséig az Egyházat az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető, a Bethesda Kórház Alapítvány részére történő továbbhasznosítást biztosító ingyenes használati jog illet meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

117. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 272. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)

„24. a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a 2021–2027 közötti programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok irányító hatósága (a továbbiakban: Irányító Hatóság)”

(részére továbbíthat adatot.)

118. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 278/A. §-sal egészül ki:

„278/A. § (1) Az Alap által finanszírozott intézkedésekben részt vevőkről a 2021–2027 programozási időszakban az Irányító Hatóság az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

- a) családi és utónév,

- b) születési hely,

- c) születési idő,

- d) nem,

- e) állampolgárság,

- f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,

- g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek ténye,

- h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.”

119. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 293. §-a következő 26. ponttal egészül ki:

(E törvény)

„26. az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

120. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény

- 1. 278. § (1) bekezdésében az „A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap” szövegrész helyébe az „A 2014–2020 programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap” szöveg,

- 2. 278. § (2) bekezdésében az „az Alapnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti célcsoportjába” szövegrész helyébe az „az Alap célcsoportjába” szöveg

lép.

121. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed arra a Magyarország területén székhellyel rendelkező]

„b) azon nagyvállalkozásra, amelynek az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján főtevékenysége az 1. mellékletben meghatározott – Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti – ágazatokba sorolható, és esetében az alábbi mutatóértékek meghaladják a következő határértéket:

ba) az éves nettó árbevétel a 90 000 millió forintot, valamint

bb) az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;”

[(a továbbiakban együtt: vállalkozás).]

122. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások az ESG beszámoló részeként megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.”

123. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]

„b) akkreditálja az ESG tanácsadókat;”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében]

„g) minden év szeptember 30-ig közzéteszi az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ugyanezen év június 30. napját megelőző egy éves időszakban benyújtott ESG beszámolói alapján készült éves jelentését;”

124. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 27. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően a középvállalkozástól történő ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylő nyilatkozattételre hívja fel a középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.

(4b) Ha a középvállalkozás állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel

- a) rendelkezik, és az ESG minősítést megküldi a (4a) bekezdés szerinti igénylő részére, azt a szállítói kérdőív helyett az igénylő felhasználja a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítéséhez vagy az e törvény szerinti kockázatelemzés elvégzéséhez,

- b) nem rendelkezik, vagy nem küldi meg az ESG minősítést a (4a) bekezdés szerinti igénylő részére, az igénylő szállítói kérdőívet küldhet a részére.”

126. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ESG beszámoló vizsgálatát olyan ESG tanúsító végzi, amely a Hatóság ESG tanúsítókról vezetett névjegyzékében (a továbbiakban: a Tanúsítók Névjegyzéke) szerepel.”

127. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanúsítás a tanúsítási audit eredményeit dokumentáló jelentéssel zárul. Ha a jelentés megállapítja az ESG beszámoló megfelelőségét, az ESG tanúsító az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági véleményt (a továbbiakban: ESG tanúsítvány) ad ki. Az ESG tanúsítvány tartalmazza az ESG tanúsítvány keltét és a tanúsítás érvényességi idejét is.”

128. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság vezeti az ESG tanúsítókról a Tanúsítók Névjegyzékét. A Tanúsítók Névjegyzéke tartalmazza:

- a) az ESG tanúsító azonosításához szükséges adatokat,

- b) ha az ESG tanúsító nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarország területén belül kínál szolgáltatásokat és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

- c) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,

- d) annak tényét, ha a Hatóság az ESG tanúsítót az ESG tanúsítói tevékenységtől eltiltotta,

- e) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó dokumentumokat, valamint

- f) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltétele

- a) annak igazolása, hogy az ESG tanúsítót a Kormány rendeletében meghatározott követelményekre figyelemmel a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerint kijelölt akkreditáló szerv akkreditálta,

- b) annak igazolása, hogy az ESG tanúsítónak nincs köztartozása,

- c) az, hogy az ESG tanúsító nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás hatálya alatt,

- d) annak igazolása, hogy az ESG tanúsító Magyarország területén bejegyzett vállalkozások esetén magyar nyelven végez tanúsítást, valamint

- e) a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott feltételek teljesítése.”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 40. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Hatóság az ESG tanúsítót törli a Tanúsítók Névjegyzékéből, ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanúsító a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja.”

129. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43/B. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ha a Hatóság tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt, és az ESG közreműködő új kézbesítési megbízottat nem jelentett be a Hatóság részére, továbbá ezt a hiányosságot a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja, a Hatóság)

„c) az ESG tanúsítót törli a Tanúsítók Névjegyzékéből.”

130. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 45/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységnek minősül az, ha

- a) a 40. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanúsítói tevékenységet,

- b) a 41. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanácsadói tevékenységet, vagy

- c) a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG minősítői tevékenységet,

ideértve a tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás felkínálását is.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 45/A. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 36. § (1) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság az ESG tanácsadó akkreditált státuszát hat hónapos időtartamra vagy – ha az akkreditált státusz hátralévő időtartama ennél rövidebb – az akkreditált státusz lejártának időpontjáig felfüggeszti. Az az ESG tanácsadó, akinek az akkreditált státuszát a Hatóság felfüggesztette, az ESG tanácsadói tevékenység végzésére nem jogosult.

(6) A 32. § (4) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság az ESG tanúsítót hat hónapos időtartamra eltiltja az ESG tanúsítói tevékenység végzésétől.”

131. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami ESG minősítő a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet ESG Menedzsmentplatformon tárolt ESG adataihoz hozzáférhet.”

132. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„a) szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának követelményeit,”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„b) szabályozza az ESG tanúsítók szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnyújtására, képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására, szakmai etikai szabályaira és szakmai titoktartására, munkaszervezésére, továbbá az ESG tanúsítók által végzett tanúsítási audit lefolytatására vonatkozó részletes követelményeket;”

(3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)

„c) az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait;”

(4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)

„f) a Tanúsítók Névjegyzékébe való felvétel feltételeit, továbbá a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat;”

133. § (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 33. § és 34. §-ban foglaltaktól eltérően a 2025. évben a vállalkozás az (1) bekezdés szerinti 2024-ben kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolója tekintetében nem köteles tanúsítást lefolytatni. A vállalkozás ügyvezető szerve felel az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő ESG beszámoló elfogadásáért. Az ESG beszámolót az ügyvezető szerv fogadja el. Az ESG beszámolót a vállalkozás – az ügyvezető szerv jóváhagyásról szóló írásba foglalt döntésével együtt – az elfogadásától számított három évig megőrzi.”

(2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 54. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 23. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2024–2026. üzleti évek vonatkozásában a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a 2024-ben, a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolóját és az ahhoz kapcsolódó ESG tanúsítványt nem küldi meg a Hatóság részére.

(4) A 2024-ben, a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítése során

- a) a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet

- aa) nem köteles a 3. § (2) bekezdése szerint eljárni,

- ab) – a 23. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem köteles a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolót a honlapján ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni,

- b) a vállalkozás a 18. § (1) bekezdésétől eltérően az elkészített társadalmi felelősségvállalási stratégiáját nem köteles a honlapján nyilvánosan hozzáférhető módon közzétenni.

(5) A 27. § (4) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

(6) A 27. § (4) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig a középvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

(7) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételek meghatározása során

- a) első alkalommal a 2026-ban kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámoló, valamint a hozzá kapcsolódó ESG tanúsítvány vehető figyelembe, valamint

- b) az ESG beszámoló és a hozzá kapcsolódó tanúsítvány figyelembevételére a 2027. augusztus 31. napját követően megindított közbeszerzési eljárásokban kerülhet sor.”

134. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény az 5. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

135. § A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény

- 1. 1. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „főt;” szövegrész helyébe a „főt; és” szöveg,

- 2. 1. § (4) bekezdés b) pontjában a „nyújtó természetes és jogi személyekre (a továbbiakban: ESG tanácsadó)” szövegrész helyébe a „nyújtó ESG tanácsadóra” szöveg,

- 3. 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „megismerhetővé teszi” szövegrész helyébe a „megismerhetővé teszi az ESG beszámoló részeként” szöveg,

- 4. 7. § 11. pontjában a „forgalom” szövegrész helyébe a „fogalom” szöveg,

- 5. 8. § (1) bekezdésében az „a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,

- 6. 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „három hónapig” szövegrész helyébe a „30 napig” szöveg,

- 7. 27. § (7) bekezdésében a „részérére” szövegrész helyébe a „részére” szöveg és a „továbbiakban” szövegrész helyébe az „a továbbiakban” szöveg,

- 8. 35. § (1) bekezdésében a „kiegészítve további,” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

- 9. 35. § (3) bekezdésében a „kizárólagos állami tulajdonban álló” szövegrész helyébe a „többségi állami befolyás alatt álló” szöveg,

- 10. 43/B. § (1) bekezdésében az „akkreditálást,” szövegrész helyébe az „akkreditálást, vagy a Tanúsítók Névjegyzékébe,” szöveg,

- 11. 44. § (1) bekezdésében az „1. § (3a) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (3) és (3a) bekezdése” szöveg,

- 12. 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „a vállalkozás vagy” szövegrész helyébe az „a vállalkozás, az 1. § (3) vagy (3a) bekezdése szerinti szervezet, vagy” szöveg, és

- 13. 48. §-ában a „tanúsítvány” szövegrész helyébe a „beszámoló és a hozzá kapcsolódó tanúsítvány vagy az állami ESG minősítő által készített ESG minősítés” szöveg

lép.

136. § Hatályát veszti a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény

- 1. 1. § (1) bekezdés c) pontja,

- 2. 1. § (5) bekezdés 1. pontja,

- 3. 21. § (4) bekezdése,

- 4. 54. § (1) bekezdés c) pontja,

- 5. 54. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „és teszi közzé” szövegrész.

137. § (1) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 247. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tárgyévben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 2. melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a tárgyév május, november és tárgyévet követő év március havi nettó finanszírozás keretében, a 25. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján teljesíti.”

(2) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 247. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tárgyév május, november és a tárgyévet követő év március hónapokban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért felelős miniszter a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg az önkormányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 3., 9. és 12. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével.”

138. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 25. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

139. § (1) Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény 168. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 28. § és a 79. § 2026. január 1-jén lép hatályba.”

(2) Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény 168. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A 10. § 2026. július 1-jén lép hatályba.”

„1. melléklet a 2023. évi CVIII. törvényhez

Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti besorolást megalapozó, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti ágazatok

| | A |

| --- | --- |

| 1 | A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti ágazatok |

| 2 | 20 Vegyi anyag, termék gyártása |

| 3 | 21 Gyógyszergyártás |

| 4 | 22 Gumi-, műanyag termék gyártása |

| 5 | 23 Nemfém ásványi termék gyártása |

| 6 | 24 Fém alapanyag gyártása |

| 7 | 25 Fémfeldolgozási termék gyártása |

| 8 | 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása |

| 9 | 27 Villamos berendezés gyártása |

| 10 | 28 Gép, gépi berendezés gyártása |

| 11 | 29 Közúti jármű gyártása |

| 12 | 30 Egyéb jármű gyártása |

| 13 | 31 Bútorgyártás |

| 14 | 32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység |

| 15 | 33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, karbantartása, üzembe helyezése |

| 16 | 35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás |

| 17 | 46 Nagykereskedelem |

| 18 | 47 Kiskereskedelem |

| 19 | 49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás |

| 20 | 50 Vízi szállítás |

| 21 | 51 Légi szállítás |

| 22 | 61 Távközlés |

| 23 | 62 Információtechnológiai szolgáltatás |

| 24 | 63 Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és egyéb információs szolgáltatási tevékenységek |

| 25 | 64 Pénzügyi szolgáltatás (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) |

| 26 | 65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) |

| 27 | 66 Pénzügyi, biztosítási kiegészítő tevékenységek |

”

- 1. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 25. melléklet 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség meghatározása)

- „a) Ei = tárgyhónapra (a 3., 9. vagy 12. hónapra) vonatkozó fizetési kötelezettség,”

- 2. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 25. melléklet 2. pontja helyébe a következő pont lép:

- „2. A tárgyévben a tárgyhónapra vonatkozó fizetési kötelezettség mértékének korrigálása késedelmes adatszolgáltatás esetén

A HIPAtárgyév/i értéke az önkormányzat tárgyhónapra vonatkozó időközi költségvetési jelentésében meghatározott, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig rögzített összege. Ha az önkormányzat e határidőig nem rögzít összeget, akkor az első késedelmes adatszolgáltatás esetén a HIPAtárgyév/i értéke megegyezik a HIPAelőző év/i 1,15-szeresének 0 tizedesre kerekített összegével. A második késedelmes adatszolgáltatás esetén a HIPAtárgyév/i értéke megegyezik a HIPAelőző év/i 1,2-szeresének 0 tizedesre kerekített összegével.”