2025. évi III. törvény — mi változott? 2025. április 15.

1. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, ha az elkövető ismeretlen, a bíróság, a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe.”

2. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint közérdekű munkával sem váltotta azt meg vagy e törvény a közérdekű munkával történő megváltást kizárja.”

3. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Aki)

„b) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 13/A. § (1) bekezdése szerint tilos gyűlést a gyülekezési jogról szóló törvény kijátszásával a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként szervez, megtart, valamint aki az ilyen gyűlésen felhívás alapján megjelenik és – a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére – azon részt vesz,”

(szabálysértést követ el.)

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e §-ban meghatározott szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság vagy pénzbírság

- a) közérdekű munkával történő megváltásának, valamint

- b) szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásának

nincs helye.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabálysértéssel összefüggésben megfizetett vagy behajtott pénzbírságot és helyszíni bírságot az állam a gyermekvédelem céljaira fordítja.”

4. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 117. § (9) bekezdése.

5. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

„w) a szabálysértések megelőzése, megakadályozása, felderítése és a cselekmény megszakítása, valamint az elkövetők felelősségre vonása.”

6. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A 3. § (3) bekezdés w) pontjában meghatározott célból jogosult a bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.”

7. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. alcím címében a „szabálysértési elzárással is büntethető” szövegrész.

8. § A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

#### „13/A. § [A gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelme]

(1) Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg.

(2) A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul.”

(2) A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény a következő 23/B. §-sal egészül ki:

„23/B. § A Módtv.-vel megállapított 13/A. §-t a 2025. április 15-én folyamatban levő bejelentések, illetve jogorvoslati eljárások tekintetében is alkalmazni kell.”

- b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól” szövegrész helyébe a „bejelentéstől” szöveg

lép.