2025. évi CXXXIV. törvény — mi változott? 2025. december 25.

11. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 2. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)

„n) a Kormány egyedi határozata alapján a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény szerinti hitel, illetve kölcsön nyújtásában;”

12. § Az MFBtv. 5. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az állam a központi költségvetés terhére a (11) bekezdésben meghatározott megállapodás szerint biztosítja a 2. § szerint nyújtott hitelek vagy kölcsönök kamatai, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetét (a továbbiakban: kamatkiegyenlítés) az MFB Zrt. részére.”

13. § Az MFBtv.

- a) 2. §-ában a „gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében” szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források, a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény szerinti források biztosítása érdekében”,

- b) 5. § (11) bekezdésében a „tőkekiegyenlítés” szövegrész helyébe a „tőke- és kamatkiegyenlítés”

szöveg lép.

14. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § (1) Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag

- a) jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére,

- b) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására, és

- c) a 8. § (2) bekezdés f) pontja szerinti ügylet esetén a közvetlenül vagy közvetetten, legalább kisebbségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság felé fennálló tartozása kiegyenlítésére

köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.

(2) A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény (a továbbiakban: segélyhiteltörvény) szerinti, fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulása nélkül köthet a segélyhiteltörvény szerinti adósságot keletkeztető ügyletet.”

15. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a 404/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Önkormányzati segélyhitellel összefüggésben elkövetett bűncselekmény

404/B. § (1) Aki a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényben meghatározott hitellel (e § alkalmazásában a továbbiakban: segélyhitel) összefüggésben

- a) a konszolidált költségvetés készítésével,

- b) a vagyonleltár készítésével,

- c) az irányítási szervezetének és döntési eljárásának átalakításával, vagy

- d) likviditási terv készítésével

kapcsolatos kötelezettségét önhibájából megszegi, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényben meghatározott segélyhitellel kapcsolatos kötelezettségeit a pénzeszközök jogosulatlan megszerzése érdekében, a bizonylatok felhasználásával önhibájából megszegi.”