2025. évi CXXVII. törvény
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról
[1] A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításának célja a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének átalakítása.
[2] A nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszere átalakításának alapelve, hogy – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírók kivételével – kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben kerülnek meghatározásra a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök, figyelemmel arra, hogy ez egyben a nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági tevékenységét is érinti, amelyet az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatos törvény határozhat meg.
[3] A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása következtében nemzetbiztonsági ellenőrzést a minősített adatot kezelő személyek, valamint a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakört betöltő személyek esetében kell lefolytatni. Emellett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szabályrendszerébe bevezetésre kerül egy új jogintézmény, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés, amelyet a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek ugyan nem fokozott mértékben, de kitett, szenzitív munkaköröket betöltő személyek esetében lehet lefolytatni. Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is kötődik annyiban a minősített adatkezeléshez, hogy – a törvényben meghatározott kivétellel – csak a minősített adatot kezelő szerveknél lehet egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket meghatározni.
[4] Fontos változás szintén, hogy amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel, biztonsági szakvélemény kerül kiállításra, azonban – a módosítás alapján –, ha nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat, ehelyett tájékoztatja a kezdeményezőt nemzetbiztonsági kockázat felmerüléséről és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról.
[5] A szabályozás részletesen tartalmazza az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos eljárási szabályokat is.
[6] E célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §¶
2. §¶
3. §¶
4. §¶
5. §¶
6. §¶
7. §¶
8. §¶
9. §¶
10. §¶
11. §¶
12. §¶
13. §¶
14. §¶
15. §¶
16. §¶
17. §¶
18. §¶
19. §¶
20. §¶
21. §¶
22. §¶
23. §¶
24. §¶
25. §¶
26. §¶
27. §¶
28. §¶
29. §¶
30. §¶
31. §¶
32. §¶
33. §¶
34. §¶
35. §¶
36. §¶
37. §¶
38. §¶
39. §¶
40. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
41. § Az 1–5. §, a 7–21. §, a 23. § és a 24. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.