2025. évi CIV. törvény a Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

2025. évi CIV. törvény

a Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

[1] Magyarország elkötelezett a Magyarország és Kuvait Állam kétoldalú gazdasági kapcsolatainak a kölcsönös tisztelet elve alapján történő fejlesztése iránt.

[2] E törvény célja a Magyarország és Kuvait Állam között megvalósuló beruházások ösztönzése és kölcsönös jogi védelme.

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § (1) A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. §, a 6. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 22. cikk 1. bekezdésében foglalt időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, a 6. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.

6. §¶

1. melléklet a 2025. évi CIV. törvényhez¶

MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS KUVAIT ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL¶

Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya (a továbbiakban külön-külön mint „Szerződő Fél” és együttesen mint „Szerződő Felek”);

Attól az óhajtól vezérelve, hogy kedvező beruházási feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn a mindkét Szerződő fél javát szolgáló gazdasági együttműködés erősítése, valamint fenntartható fejlődésük támogatása érdekében, különösen, hogy elősegítsék az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a másik Szerződő Fél területén;

Annak tudatában, hogy a beruházások ösztönzése és kölcsönös védelme jótékonyan hat a Szerződő Felek üzleti kezdeményező kedvére és hozzájárul jólétükhöz, mindeközben arra törekedve, hogy a beruházások összhangban álljanak az egészség, a biztonság és a környezet védelmével, illetve a nemzetközi és a Szerződő Felek nemzeti joga által elismert emberi jogok, munkavállalói jogok és a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzeti szinten és nemzetközileg elismert normáinak előmozdításával és védelmével;

Megállapodtak a következőkben:

1. cikkMeghatározások

A Megállapodás alkalmazásában:

1. A „beruházás” kifejezés alatt értendő az egyik Szerződő Fél beruházója által közvetlenül vagy közvetve birtokolt vagy ellenőrzött minden olyan eszköz, amelyet a másik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél alkalmazandó törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban hajtanak végre, és amely rendelkezik a beruházások jellegzetességeivel, beleértve az olyan jellemzőket, mint a bizonyos időtartam vállalása, a tőkére vagy más forrásokra való kötelezettségvállalás, a kockázatvállalás, illetve a várt nyereség vagy haszon. Beruházásnak minősül különösen, de nem kizárólag:

a. egy vállalkozás;

b. értékpapírok, részvények és a vállalkozásban való részesedés egyéb formái; a vállalkozással szembeni adósságkövetelés egyéb formái, valamint a Szerződő Felek bármely beruházója által kibocsátott egyéb adósságok, hitelek és értékpapírok;

c. egy vállalkozás kötvényei, adósságlevelei, hitelei és egyéb pénzügyi instrumentumai;

d. a beruházáshoz kapcsolódó pénzkövetelés vagy gazdasági értékkel rendelkező szerződéses teljesítés nyújtására vonatkozó követelés;

e. szerződések szerinti jogok, beleértve a kulcsrakész, építési, menedzsment, termelési vagy bevételmegosztási szerződéseket;

f. a szellemi és ipari tulajdonhoz fűződő jogok, beleértve, de nem kizárólag a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogot, védjegyet, szabadalmat, ipari formatervezési mintát, növényfajta oltalomhoz való jogot, technikai eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot, földrajzi eredetmegjelölést, kereskedelmi nevet és goodwillt;

g. minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jog és jogszabályon alapuló mindenfajta engedély és jóváhagyás, beleértve a kutatási jogokat és a természeti erőforrások kutatására, feltárására, kitermelésére, vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót;

h. visszaforgatott hozamok;

i. bármely egyéb ingó és ingatlan tulajdon, tárgyi vagy immateriális vagyon, valamint minden egyéb dologi jog, mint például a bérleti jog, jelzálogjog, zálogjog, kézizálogjog és hasonló jogok.

2. Az egyértelműség érdekében az 1. bekezdéssel összhangban:

a. a „hozam” kifejezés a beruházásból vagy visszaforgatásból származó eredményt jelenti, megfizetésének módjától függetlenül, és magába foglalja különösen, de nem kizárólag a nyereséget, a kamatot, a tőkenyereséget, az osztalékot, a jogdíjat és kezelési díjakat, a technikai segítségnyújtást vagy egyéb kifizetéseket, illetve a díjakat, valamint a felszámolásból származó bevételeket és természetbeni kifizetéseket, azok típusától függetlenül, a szellemi tulajdonjogokból származó bevételeket, a természetbeni hozamokat és egyéb törvényes jövedelmeket.

b. a befektetett hozamokat beruházásként kell kezelni;

c. az eszközök beruházási vagy visszaforgatási formájának módosítása nem befolyásolja az eszközök beruházási jellegét és minősítését, feltéve, hogy a beruházás vagy visszaforgatás formája továbbra is megfelel a beruházás fogalommeghatározásának;

d. a „pénzkövetelés” fogalmába nem értendők bele az olyan pénzkövetelések, amelyek kizárólag az egyik Szerződő Fél területén lévő természetes személy vagy vállalkozás által a másik Szerződő Fél területén lévő természetes személy vagy vállalkozás részére történő áruértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló kereskedelmi ügyletekből, vagy az ilyen ügyletekkel kapcsolatos hitelnyújtásból erednek; és

e. a bírósági vagy közigazgatási eljárásban hozott végzés vagy ítélet, illetve választottbírósági ítélet önmagában nem minősül beruházásnak.

3. A „vállalkozás” kifejezés jelenti:

a. azokat a jogi személyeket, amelyeket a vonatkozó jogszabályokkal összhangban létesítettek vagy jegyeztek be, függetlenül attól, hogy profitorientált vagy non-profit, illetve magántulajdonú vagy állami tulajdonú társaságok, beleértve bármely társaságot, trösztöt, partnerséget, egyéni vállalkozást, közös vállalatot vagy egyéb társulást; és

b. az a) pontban meghatározott jogi személy fióktelepét.

4. A „beruházó” kifejezés jelenti:

a. az egyik Szerződő Fél tekintetében azt a „természetes személyt”, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást valósított meg, és aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak törvényei értelmében.

b. az egyik Szerződő Fél „jogi személyét”, amely a másik Szerződő Fél területén, annak törvényei és jogszabályai szerint alapított vagy bejegyzett beruházást hajtott végre, bármely Szerződő Fél tekintetében függetlenül attól, hogy anyagi haszonszerzés céljából szerveződött-e, illetve magán- vagy állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt áll-e, feltéve, hogy központi irányítása vagy gazdasági tevékenységének székhelye az egyik Szerződő Fél területén található.

5. A „terület” kifejezés jelenti:

a. Magyarország tekintetében azt a területet, amely fölött Magyarország a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol.

b. Kuvait Állam tekintetében Kuvait Állam területét, beleértve a parti tengeren túl elhelyezkedő bármely olyan területet, amelyet a nemzetközi joggal összhangban, Kuvait Állam jogszabályai alapján olyan területként jelöltek ki vagy jelölhetnek ki a jövőben, amely felett Kuvait Állam felségjogokat vagy joghatóságot gyakorolhat.

6. A „haladéktalanul” kifejezés az átutalások tekintetében azt az időtartamot jelenti, amely a kifizetések átutalásához szükséges formaságok elvégzéséhez általában szükséges.

7. A „szabadon átváltható pénznem” kifejezés azt a pénznemet jelenti, amely szabadon átváltható a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi tranzakciókban széles körben használt valutákra, a Szerződő Felek törvényeivel és jogszabályaival összhangban.

2. cikkA beruházókkal és beruházásokkal szembeni bánásmód

1. Mindkét Szerződő Fél törekszik a másik Szerződő Fél beruházóinak ösztönzésére, és kedvező körülményeket teremt számukra annak érdekében, hogy területén beruházást létesítsenek, a jogszabályai által ráruházott hatáskörének megfelelően.

2. Mindkét Szerződő Fél – a jelen cikk 3–6. bekezdésével összhangban – a saját területén tisztességes és méltányos bánásmódot, teljes körű védelmet és biztonságot nyújt a beruházásoknak és a másik Szerződő Fél beruházóinak az általuk létesített beruházások tekintetében.

3. A Szerződő Fél megszegi a 2. bekezdésben foglalt kötelezettséget a tisztességes és méltányos bánásmód vonatkozásában, amennyiben az intézkedés vagy intézkedéssorozat az alábbiakban nyilvánul meg:

a. az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során; vagy

b. eljárási szabályok súlyos megsértése – ideértve az átláthatóság súlyos megsértését – a bírósági vagy közigazgatási eljárás során; vagy

c. nyilvánvaló önkényesség; vagy

d. nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján; vagy

e. zaklatás, kényszerítés, hatalommal való visszaélés és hasonló rosszhiszemű magatartás.

4. Egyik Szerződő Fél sem akadályozhatja indokolatlan vagy diszkriminatív intézkedésekkel, hogy a másik Szerződő Fél beruházói a területén beruházást létesítsenek, felvásárlást vagy bővítést hajtsanak végre, beruházásaikat igazgassák, működtessék, használják, élvezzék, vagy azokról rendelkezzenek.

5. A 3. bekezdés megsértésének megállapításakor a bíróság figyelembe veheti, hogy a Szerződő Fél a beruházó felé a beruházás ösztönzése érdekében tett-e olyan konkrét kijelentést, amely jogos elvárást keltett, és amelyre a beruházó a beruházás megtételére vagy fenntartására vonatkozó döntésében támaszkodott, de amelyet a Szerződő Felek később meghiúsított.

6. Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” a Szerződő Fél azon kötelezettségeire utal, hogy biztosítsa a beruházók és beruházásai fizikai biztonságát.

7. Az egyértelműség érdekében, a jelen Megállapodás valamely más rendelkezésének vagy bármely más nemzetközi megállapodásnak a megsértése nem alapozhatja meg a jelen cikk megsértését.

8. Az a tény, hogy egy intézkedés a nemzeti jog valamely rendelkezését sérti, önmagában nem minősül jelen cikk megsértésének; bíróságnak kell mérlegelnie, hogy valamelyik Szerződő Fél a 3. bekezdésben foglalt kötelezettségekkel összeegyezhetetlenül járt-e el.

3. cikkNemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik kiszélesítése, működtetése, fenntartása, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy a velük való rendelkezés vonatkozásában biztosítanak, a Szerződő Felek törvényeinek és jogszabályainak megfelelően.

2. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet egy harmadik ország beruházói és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik kiszélesítése, működtetése, fenntartása, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy velük való rendelkezés vonatkozásában biztosítanak, a Szerződő Felek törvényeinek és jogszabályainak megfelelően.

3. Az egyértelműség érdekében megerősítést nyer, hogy a fenti 1. bekezdésben előírt „bánásmód” a jelen Megállapodás rendelkezéseire alkalmazandó.

4. Az egyértelműség érdekében, a 2. bekezdésben hivatkozott „elbánás” nem foglalja magában a beruházó és állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták megoldására irányuló, más nemzetközi megállapodásokban szereplő eljárásokat.

5. Az egyértelműség érdekében, a Szerződő Fél által harmadik országgal kötött egyéb nemzetközi megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, és így nem vezethetnek e cikk megsértéséhez, ha a Szerződő Fél azokból fakadóan nem fogadott el vagy tartott fenn intézkedéseket.

6. E cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felek kötelesek a másik Szerződő

Fél beruházóira vagy az általuk létrehozott beruházásokra vagy az azokon elért hozamra olyan elbánás, preferencia vagy kiváltság előnyeit kiterjeszteni, amelyeket az előbbi Szerződő Fél:

a. bármely meglévő vagy jövőbeli gazdasági integrációs megállapodásban, például szabadkereskedelmi övezetben, vámunióban, közös piacon, gazdasági és monetáris unióban való tagsága vagy részvétele alapján nyújthat, beleértve az Európai Uniót és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot („GCC”) is; vagy

b. olyan többoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodás alapján nyújthat, amelyben valamelyik Szerződő Fél részes fél vagy azzá válhat; vagy

c. olyan nemzetközi vagy regionális megállapodás, vagy hasonló megegyezés és bármely nemzeti jogszabály alapján nyújthat, amely teljes egészében vagy főként az adózással kapcsolatos.

4. cikkBeruházás és szabályozási intézkedések

1. A Szerződő Felek megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy és a biztonság védelme, környezetvédelem – ideértve a klímaváltozást is –, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem.

2. Az egyértelműség érdekében, a jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem változtatják meg a jogi és szabályozási keretet, többek között olyan módon, amely negatívan befolyásolhatja a beruházások működését vagy a beruházó nyereségvárakozásait.

3. Az egyértelműség érdekében, a jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármelyik Szerződő Fél számára, hogy egy támogatás nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha ezt az intézkedést az illetékes hatóságok elrendelték, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Szerződő Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót.

4. Az egyértelműség érdekében és a 3. bekezdésre is figyelemmel valamely Szerződő Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást törvényeivel és jogszabályaival összhangban:

a. és sem jogszabály, sem szerződés alapján nem áll fenn kötelezettség a támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozóan; vagy

b. arra a támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor,

nem minősül a jelen Megállapodás megsértésének.

5. cikkKártalanítás veszteségekért

1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, más fegyveres konfliktus, forradalom, szükségállapot, felkelés, polgári zendülés, lázadás vagy zavargás miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan bánásmódban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint amit az utóbbi Szerződő Fél a saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosított. Az ebből származó kifizetéseknek szabadon átválthatóknak kell lenniük.

2. Nem érintve ennek a cikknek az 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói részére, akik abban a bekezdésben foglalt események miatt a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek, a másik Szerződő Fél köteles azonnali, megfelelő és hatékony helyreállítást vagy kártalanítást nyújtani, amennyiben a veszteség az alábbiakból ered:

a. beruházásaikat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai igénybe vették; vagy

b. beruházásaikat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán, illetve nem a helyzet szükségszerűsége miatt került sor.

Az ilyen jellegű helyreállításnak vagy kárpótlásnak azonnalinak, megfelelőnek, ténylegesnek és szabadon átválthatónak kell lennie. Az összeget a jelen Megállapodás 6. cikke 2. bekezdésének rendelkezései szerint kell megállapítani.

6. cikkKisajátítás

1. Egyik Szerződő Fél sem államosíthat vagy sajátíthat ki beruházást közvetlenül vagy közvetve, államosítással vagy kisajátítással azonos hatású intézkedések révén (a továbbiakban együttesen mint: „kisajátítás”), kivéve, ha ez:

a. közcélra;

b. megfelelő törvényes eljárás keretében;

c. megkülönböztetésmentes módon; és

d. azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetése ellenében történik.

2. Az e cikk 1. bekezdésében említett kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a beruházásnak azzal a piaci értékével, amely a kisajátítást vagy a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőzően, vagy a kisajátítás megtörténtekor érvényes volt – attól függően, hogy melyik időpont következett be hamarabb. Ezt a nemzetközileg elismert értékelési alapelvekkel összhangban kell meghatározni és kiszámítani. Az értékelési kritériumok magukban foglalják a vállalkozás rendes üzleti körülmények közötti üzleti értékét, az eszközök értékét, beleértve a tárgyi eszközök bejelentett adóértékét, valamint adott esetben egyéb kritériumokat is.

3. A kártalanításnak a kisajátítás napjától kezdődően a tényleges fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan kereskedelmileg indokolt mértékű kamatot kell tartalmaznia, és késedelem nélkül teljesítendőnek, ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie.

4. Az érintett beruházó a kisajátító Szerződő Fél joga szerint jogosult arra, hogy követelését és beruházása értékelését e Fél bírósága vagy más független hatósága az e cikkben meghatározott elvekkel összhangban haladéktalanul felülvizsgálja.

5. Az egyértelműség érdekében, a kisajátítás magában foglalja azokat az eseteket, amikor az egyik Szerződő Fél kisajátítja egy olyan társaság vagy vállalkozás eszközeit, amelyet a területének bármely részén a hatályos jogszabályok szerint alapítottak vagy jegyeztek be, és amelyben a másik Szerződő Fél beruházói beruházással rendelkeznek, beleértve a részvények, üzletrészek, kötvények, más jogok vagy érdekeltségek tulajdonjogát is. Ilyen esetben a Szerződő Fél biztosítja, hogy e cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit a szükséges mértékben alkalmazzák, hogy a másik Szerződő Fél adott beruházóit beruházásuk tekintetében azonnali, megfelelő és tényleges kártalanításban részesítsék.

6. A kisajátítás lehet közvetlen vagy közvetett:

a. közvetlen kisajátításra kerül sor egy beruházás államosítása vagy a tulajdonjog elvonásával vagy nyílt lefoglalással egyéb módon végzett közvetlen kisajátítása esetén.

b. közvetett kisajátítás valamely Szerződő Fél olyan intézkedésének vagy intézkedéssorozatának eredményeként áll elő, amelynek hatása – a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is – egyenértékű a közvetlen kisajátítással, mivel lényegesen megfosztja a beruházót a beruházás alapvető tulajdoni jellemzőitől, beleértve a beruházás használatának, hasznai szedésének és elidegenítésének jogát.

7. Tényeken alapuló, eseti vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott tényállás mellett valamelyik Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van-e, figyelembe véve többek között az alábbi tényezőket:

a. az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása, bár pusztán az a tény, hogy valamelyik Szerződő Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata hátrányosan érinti egy beruházás gazdasági értékét, nem alapozza meg annak megállapítását, hogy közvetett kisajátítás történt,

b. a Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedéssorozatának időtartama,

c. az intézkedések vagy az intézkedéssorozat jellege, nevezetesen a célja és tartalma.

8. Az egyértelműség érdekében, azon ritka esetet kivéve, amikor egy intézkedés vagy intézkedéssorozat hatása a céljához képest olyannyira súlyos, hogy az nyilvánvalóan eltúlzott, a Szerződő Fél által hozott olyan megkülönböztetésmentes intézkedések, amelyeket jogos szakpolitikai célok, mint például a közegészség védelme, biztonság, környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást, szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem érdekében hoztak és alkalmaznak, nem minősülnek közvetett kisajátításnak.

9. Ez a cikk nem vonatkozik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatban megadott kényszerengedélyek kiadására, amennyiben az ilyen engedély kiadása összhangban van a WTO-megállapodások 1C. mellékletében szereplő, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással („TRIPS-megállapodás”).

7. cikkÁtutalások

1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a beruházásokkal és hozamokkal kapcsolatos, a területükről indított és oda érkező átutalásokat. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell minden korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül történniük, összhangban annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és jogszabályaival, ahol a beruházást létrehozták. Az ilyen átutalások különösen – de nem kizárólag – a következőket foglalják magukban:

a. tőke-hozzájárulások a beruházás fenntartásához, fejlesztéséhez vagy növeléséhez;

b. nyereség, osztalék, tőkenyereség, kamat, jogdíjfizetések, kezelési díjak, technikai segítségnyújtás és a beruházásból származó egyéb díjak vagy hozamok;

c. a beruházás egészének vagy bármely részének értékesítéséből, illetve a beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó bevétel;

d. a beruházó által kötött szerződés vagy a beruházásalapján teljesített kifizetések, beleértve a kölcsönszerződés alapján teljesített kifizetéseket is;

e. a külföldről alkalmazott és a beruházással kapcsolatban dolgozó személyzet jövedelme és egyéb díjazása;

f. az 5. és 6. cikk szerinti kifizetések;

g. a 9. cikk szerinti választottbíróság által hozott ítélet szerinti kártérítés kifizetése.

2. Az átutalás indokolatlan késedelme esetén az érintett beruházó jogosult a késedelem idejére a Szerződő Fél törvényei és jogszabályai szerinti kamatot megkapni.

3. Jelen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Szerződő Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon, és nem az átutalások rejtett korlátozásának minősülő módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját törvényeit:

a. csőd, fizetésképtelenség, bankok helyreállítása és szanálása vagy a hitelezők jogainak védelme;

b. pénzügyi eszközök kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek;

c. átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi jelentéstételi vagy nyilvántartási kötelezettség, amikor ez a bűnüldöző vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges;

d. bűncselekmények vagy büntetendő cselekmények, megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok;

e. a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban hozott végzéseknek vagy határozatoknak való megfelelés biztosítása; és

f. társadalombiztosítás és állami nyugdíj rendszerek.

4. A jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak – eltérő megegyezés hiányában – az átutalást lebonyolító hitelintézet által, a beruházást befogadó Szerződő Fél törvényeivel és jogszabályaival összhangban általánosan alkalmazott és közzétett árfolyamok tekintendők. Amennyiben ilyen árfolyam nem létezik – eltérő megegyezés hiányában – a hivatalos árfolyamot kell alkalmazni.

5. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél súlyos fizetésimérleg- vagy külső pénzügyi nehézségekkel küzd, vagy ilyen helyzet bekövetkezése fenyeget, az átutalások tekintetében korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn mindennemű hátrányos megkülönböztetéstől mentesen. Az ilyen intézkedéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a. összhangban kell állniuk a Szerződő Fél egyéb nemzetközi kötelezettségeivel és a Nemzetközi Valutaalap Alapokmányával;

b. nem haladhatják meg az e bekezdésben említett nehézségek kezeléséhez szükséges mértéket;

c. átmeneti jellegűeknek kell lenniük, és fokozatosan ki kell őket vezetni;

d. el kell kerülniük a másik Szerződő Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeinek szükségtelen károsodását.

Az e bekezdésben említett intézkedéseket fenntartó vagy elfogadó Szerződő Fél haladéktalanul értesíti azokról a másik Szerződő Felet.

8. cikkJogátruházás

1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nyújtott garancia vagy biztosítás alapján saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri:

a. az előbbi Szerződő Fél, vagy annak kijelölt ügynöksége az engedményezésből eredő, jogszabály, vagy jogügylet útján biztosított jogait, valamint,

b. hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, továbbá átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

2. A Szerződő Fél, vagy annak kijelölt ügynöksége minden körülmények között azonos bánásmódra jogosult a következők tekintetében:

a. az engedményezéssel szerzett jogok és követelések;

b. minden, az említett jogok és követelések alapján folyósított kifizetés, amelyet a Szerződő Fél, vagy annak kijelölt, kártalanított ügynöksége az érintett beruházás és a kapcsolódó hozamok tekintetében a jelen Megállapodás alapján jogosult volt megkapni.

3. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.

9. cikkBeruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között

1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között felmerülő, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos vitákat a beruházónak és a Szerződő Félnek – amennyiben lehetséges – peren kívül kell egymás közt rendezniük.

2. A peren kívüli egyezségre irányuló eljárások azon a napon kezdődnek, amikor az egyik Szerződő Fél kifogással élő beruházója írásban kéri a másik Szerződő Felet a vita ily módon történő rendezésére. A vita peren kívüli, tárgyalásos rendezésének megkönnyítése végett az írásbeli értesítésben tételesen fel kell sorolni a vitás kérdéseket, a vita tényállását, a kifogással élő beruházó megállapításait (ide értve a bizonyítékként szolgáló dokumentumokat is), valamint ezek feltételezett jogalapját. Az attól a naptól számított 90 napon belül, hogy az egyik Szerződő Fél kifogással élő beruházója írásban kérte fel peren kívüli egyezség megtárgyalásra a másik Szerződő Felet, eltérő megegyezés hiányában legalább egy egyeztetést meg kell tartani.

3. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a peren kívüli egyezségre vonatkozó megkeresés írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető peren kívül, a beruházónak jogában áll a vitában érintett felek által megállapodott bármely vitarendezési fórumhoz keresetet beterjeszteni, beleértve, de nem kizárólag az alábbiakat:

a. annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek a területén a beruházás létesült; vagy

b. az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél részesévé vált az Egyezménynek; vagy

c. olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályzata szerint jött létre. A vitában álló felek írásban megállapodhatnak abban, hogy eltérnek e választottbírósági szabályzattól; vagy

d. a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) Titkársága által az eljáráshoz szükséges kiegészítő intézkedések szabályai (továbbiakban: „Az ICSID kiegészítő intézkedések szabályai”) szerint, amennyiben a vitát kezdeményező Szerződő Fél vagy a beruházó állama szerinti Szerződő Fél – de mindkettő nem – részese az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek.

4. Miután a beruházó a keresetet a 3. bekezdésben felsorolt bíróságok valamelyikéhez már beterjesztette, az itt felsorolt további fórumhoz folyamodni már nem jogosult.

5. Függetlenül attól, hogy a beruházó a vitát a 3. bekezdés szerint kötelező érvényű döntés céljából választottbíróság elé vitte, a választottbírósági eljárás megindítása előtt vagy az eljárás során a vitában részes Szerződő Fél bírósága vagy közigazgatási bírósága előtt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be jogainak és érdekeinek megőrzése érdekében, feltéve, hogy az nem tartalmaz kártérítés megfizetésére irányuló kérelmet.

6. Bármely bírósági vagy választottbírósági eljárás során, illetve bármely határozat vagy ítélet végrehajtása tekintetében, az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási vitában, a Szerződő Fél nem hivatkozhat védekezésként szuverén mentelmi jogára.

7. A jelen Megállapodás szerinti választottbírósági eljárás során a vitás Szerződő Fél nem hivatkozhat védekezésében, ellenkérelmében, beszámítási jogként vagy más módon arra, hogy a vitát kezdeményező beruházó biztosítási vagy garanciaszerződés alapján kártérítést vagy egyéb kártalanítást kapott vagy fog kapni állítólagos kárának teljes vagy részleges megtérítésére.

8. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a jelen cikk 2. bekezdésében említett, egyezségre vonatkozó megkeresés írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető, és ezért a kifogással élő beruházó a követelést a 3. bekezdésében felsorolt valamelyik fórum elé kívánja terjeszteni, akkor – legkésőbb a követelés bírósági beterjesztésével egyidejűleg – köteles ebbéli szándékáról írásban értesíteni a másik Szerződő Felet.

9. A beruházó az 1. és 2. bekezdésben foglaltak szerint, a 3. bekezdéssel összhangban csak akkor kérelmezhet választottbírósági eljárást, ha még nem telt el három év attól az időponttól kezdődően, hogy a beruházó először szerzett vagy szerezhetett volna tudomást a feltételezett jogsértésről és arról, hogy őt veszteség vagy kár érte.

10. Határozatainak meghozatala során a bíróság a jelen Megállapodást a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény és a Felek között alkalmazandó egyéb nemzetközi jogszabályok és elvek szerinti értelmezésnek megfelelően alkalmazza. Az egyértelműség érdekében, a Felek nemzeti joga nem képezi részét az alkalmazandó jognak. Magyarország vonatkozásában a „nemzeti jog” magában foglalja az Európai Unió jogát.

11. A 3. bekezdésben hivatkozott választottbíróságnak nincs joghatósága a jelen Megállapodást feltételezetten sértő intézkedés valamely Szerződő Fél nemzeti joga szerinti jogszerűségének megállapításában. Az egyértelműség érdekében annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a Megállapodás rendelkezéseivel, a választottbíróság csak tényként veheti figyelembe a Szerződő Fél nemzeti jogát. Ennek során a választottbíróság követi a nemzeti jognak az adott Szerződő Fél bíróságai vagy hatóságai általi értelmezését, és a nemzeti jognak a választottbíróság általi értelmezése nem kötelező az érintett Szerződő Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve.

12. Az alperes legkésőbb a választottbíróság felállítását követő harminc (30) napon vagy a kifogás alapjául szolgáló tényekről való tudomásszerzést követő harminc (30) napon belül kifogást nyújthat be a követelés nyilvánvaló jogi megalapozatlanságára hivatkozva. Az alperes a kifogás alapját a lehető legpontosabban megjelöli. A választottbíróság, miután lehetőséget adott a vitában részt vevő feleknek a kifogással kapcsolatos észrevételeik megtételére, az első ülésén vagy azt követően haladéktalanul indokolással alátámasztott végzést vagy ítéletet hoz a kifogásról. Ha a kifogás a választottbíróság első ülése után érkezik be, a választottbíróság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kifogás benyújtásától számított százhúsz (120) napon belül meghozza a határozatot. A kifogás elbírálásakor a választottbíróság az állított tényeket valósnak fogadja el, és a nem vitatott tényeket is figyelembe veheti. A választottbíróság döntése nem érinti a fél azon jogát, hogy a jelen cikk 11. bekezdése szerint vagy az eljárás során kifogást emeljen a követelés jogi megalapozottsága ellen, és nem érinti a választottbíróság azon jogát, hogy előzetes kérdésként más kifogásokkal is foglalkozzon.

13. A választottbíróság azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy előzetes kérdésként más kifogásokkal is foglalkozzon, illetve az alperes azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely megfelelő időpontban ilyen kifogást emeljen, a választottbíróság előzetes kérdésként kezeli és hoz határozatot az alperes minden olyan kifogásáról, amely jogkérdésként, követelésként vagy annak részeként még az állított tények valóságtartalmának elfogadása esetén sem minősül olyan követelésnek, amelyben a beruházó javára ítélet hozható. A választottbíróság a vita tárgyát nem képező lényeges tényeket is figyelembe veheti. A kifogást a lehető legkorábban, de legkésőbb a viszontkereset vagy ellenkérelem benyújtására megszabott határidő lejártáig kell benyújtani a választottbírósághoz, kivéve, ha a kifogás alapjául szolgáló tények az adott időpontban nem ismertek a fél számára. Az e bekezdés szerinti kifogás kézhezvételekor – hacsak a kifogást nem tartja nyilvánvalóan megalapozatlannak – a választottbíróság felfüggeszti az érdemi eljárást, a kifogás elbírálására ütemtervet állít fel, amely összhangban van bármely más előzetes kérdés elbírálására megállapított ütemtervvel, és a kifogásról indokolással ellátott határozatot hoz.

14. A döntés a vitában érintett felekre nézve végleges és kötelező érvényű, és azt a döntésnek megfelelően, az abban feltüntetett időpontig annak a Szerződő Félnek a törvényével összhangban kell végrehajtani, amelynek területén a beruházás létesült.

15. A Szerződő Felek egymással, illetve más érdekelt kereskedelmi partnereikkel törekednek egy jogorvoslati mechanizmusról is rendelkező állandó többoldalú beruházási bíróság létrehozására beruházási jogvitáik rendezésére. Amennyiben a Szerződő Felek között olyan nemzetközi megállapodás lép hatályba, amely ilyen többoldalú beruházási bíróság létrehozását írja elő, a jelen Megállapodás vonatkozó részei a továbbiakban nem alkalmazandók. Az egyértelműség érdekében, ha valamelyik Szerződő Fél az adott nemzetközi megállapodást nem ratifikálja, a jelen Megállapodás változatlan formában hatályban marad.

16. A 12–14. cikk rendelkezései nem képezik az e cikk szerinti vitarendezés tárgyát.

10. cikkPártatlanság

1. A választottbírák kötelesek az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által 2023. július 7-én elfogadott, a nemzetközi beruházási viták rendezésében eljáró választottbírák magatartási kódexének rendelkezéseit betartani. Ezenkívül kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el tanácsadóként semmilyen folyamatban lévő vagy új, jelen vagy más megállapodás vagy nemzeti jog hatálya alá tartozó beruházásvédelmi vitában.

2. Ha valamelyik vitában álló fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírák egyike nem felel meg az 1. bekezdésben, vagy az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által 2023. július 7-én elfogadott, a nemzetközi beruházási viták rendezésében eljáró választottbírák magatartási kódexében meghatározott követelményeknek, köteles kifogásról szóló értesítést küldeni az ICSID főtitkára részére, aki továbbítja azt az érintett választottbíró részére. A kifogásról szóló értesítést a választottbíróság felállításáról szóló értesítésnek a vitát kezdeményező fél részére való megküldésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell megküldeni, amelyen a kifogással élő fél tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy a választottbíróság felállításakor azokról tudomása legyen. A kifogásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.

3. Ha a kifogással érintett választottbíró úgy döntött, hogy a kifogásról szóló értesítést követő tizenöt (15) napon belül nem mond le a bírói tisztségéről, az ICSID főtitkára a vitában érintett felek meghallgatását követően, és miután lehetőséget biztosított a választottbírónak az észrevételek benyújtására, a kifogásról szóló értesítés kézhezvételét követő negyvenöt (45) napon belül határozatot hoz, és erről a vitában érintett feleket és a bíróság többi választottbíróját haladéktalanul értesíti.

11. cikkA Szerződő Felek közötti jogviták rendezése

1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint egyezséggel, konzultációk, illetve diplomáciai csatornák útján kell rendezni.

2. Ha a Szerződő Felek közötti jogvitát nem sikerül így rendezni attól a naptól számított hat (6) hónapon belül, amikor bármely Szerződő Fél egyeztetést kezdeményezett, vagy más diplomáciai csatornákon keresztül kezdeményezést nyújtott be, és ha a Szerződő Felek írásban másként nem állapodnak meg, bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli értesítéssel jogosult a vitát ad hoc választottbíróság elé terjeszteni a jelen cikk rendelkezéseivel összhangban.

3. A választottbíróságot minden jogvita esetén a következőképpen kell felállítani: mindkét Szerződő Fél kijelöl egy-egy tagot, és e két tag közös javaslatot tesz egy harmadik fél állampolgárára, akit a Szerződő Felek jelölnek ki a választottbíróság elnökévé. A választottbíróság tagjait attól a naptól számított két (2) hónapon, elnökét négy (4) hónapon belül kell kijelölni, amikor bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Felet tájékoztatta arról, hogy a jogvitát választottbíróság elé kívánja terjeszteni.

4. Ha a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, bármely Szerződő Fél jogosult egyéb megegyezés hiányában a Nemzetközi Bíróság elnökét felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróság alelnökét kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság alelnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

5. A választottbíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. A döntést a törvény tiszteletben tartása mellett, jelen Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei alapján hozza, az jogerős és a Szerződő Felekre nézve kötelező érvényű.

6. A Szerződő Felek egyéb rendelkezéseit figyelembe véve a bíróság eljárási szabályait maga határozza meg.

7. Mindkét Szerződő Fél maga viseli a választott bírójának, valamint a választottbírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A választottbíróság azonban az egyik Szerződő Felet az ilyen költségek nagyobb részének, vagy egészének megfizetésére utasíthatja.

12. cikkVállalati társadalmi felelősségvállalás

1. A Szerződő Felek elismerik, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás nagyban hozzájárul a beruházások fenntartható növekedésben betöltött pozitív szerepének megerősítéséhez, és ekként a jelen Megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához.

2. A Szerződő Felek ösztönzik a vállalatok és beruházók – a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközileg elismert elveivel és iránymutatásaival összhangban álló – felelős üzleti magatartását, mint például az ENSZ Globális Megállapodás, az ENSZ Vállalkozásokra és Emberi Jogokra vonatkozó Irányelvei, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet („ILO”) háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről.

3. A Szerződő Felek vállalják, hogy információt és bevált gyakorlatokat osztanak meg egymással a jelen cikk hatálya alá tartozó kérdések tekintetében, beleértve a vállalkozások és a beruházók társadalmi felelősségvállalását és a felelős gyakorlatok a vállalkozások és a beruházók általi átvételét elősegítő lehetséges módszereket is.

13. cikkBeruházás és környezetvédelem

1. A Szerződő Felek elismerik az egyes Szerződő Felek jogát arra, hogy meghatározzák fenntartható fejlődési szakpolitikáikat és prioritásaikat, megállapítsák saját környezetvédelmi normáikat, és a nemzetközileg elismert normákkal, valamint a környezetvédelmi megállapodásokkal összhangban elfogadják vagy módosítsák környezetvédelmi jogszabályaikat és szakpolitikáikat. Ezeknek a szinteknek, jogszabályoknak és szakpolitikáknak összhangban kell állniuk az egyes Szerződő Felek nemzetközileg elismert környezetvédelmi normák és megállapodások iránti kötelezettségvállalásaival.

2. A Szerződő Felek nem gyengítik vagy csökkentik a nemzeti környezetvédelmi jogszabályaikban biztosított védelem szintjét a beruházások ösztönzése érdekében.

3. A Szerződő Fél nem mondhat le az ilyen jogszabályok alkalmazásáról, nem térhet el azoktól, illetve nem ajánlhatja fel az ilyen lemondást vagy eltérést a területén történő beruházás ösztönzése érdekében.

4. Felismerve az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) végső céljának, valamint az UNFCCC részes feleinek konferenciája által a 21. ülésszakon elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) céljának és célkitűzéseinek fontosságát az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében, és elkötelezve magukat amellett, hogy megerősítik a beruházások hozzájárulását az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a Szerződő Felek:

a. hatékonyan végrehajtják az UNFCCC-t és az annak keretében elfogadott Párizsi Megállapodást, beleértve a nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat;

b. előmozdítják az éghajlatváltozás enyhítése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából fontos beruházásokat, beleértve az olyan éghajlatbarát árukra és szolgáltatásokra irányuló beruházásokat, mint a megújuló energia, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és az energiahatékony termékek és szolgáltatások, valamint az éghajlatbarát technológiák alkalmazását elősegítő szakpolitikai kereteket fogadnak el;

c. szükség szerint kétoldalúan és nemzetközi fórumokon egyaránt együttműködnek a másik Szerződő Féllel az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések beruházásokkal kapcsolatos vonatkozásaiban.

14. cikkBeruházás és munkaerő

1. A Szerződő Felek elismerik az egyes Szerződő Felek jogát arra, hogy meghatározzák fenntartható fejlődési szakpolitikáikat és prioritásaikat, megállapítsák a számukra megfelelő nemzeti munkavédelmi szintjüket, és elfogadják vagy módosítsák munkaügyi jogszabályaikat és szakpolitikáikat. Ezeknek a szinteknek, jogszabályoknak és szakpolitikáknak összhangban kell állniuk az egyes Szerződő Felek nemzetközileg elismert munkaügyi normák és megállapodások iránti kötelezettségvállalásaival.

2. A Szerződő Felek nem gyengítik vagy csökkentik a nemzeti munkaügyi jogszabályaikban biztosított védelem szintjét a beruházások ösztönzése érdekében.

3. A Szerződő Fél nem mondhat le az ilyen jogszabályok alkalmazásáról, nem térhet el azoktól, illetve nem ajánlhatja fel az ilyen lemondást vagy eltérést a területén történő beruházás ösztönzése érdekében.

4. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet („ILO”) tagjaként vállalt kötelezettségeivel, valamint az alapvető munkaügyi elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozat és mellékletei alapján vállalt kötelezettségeikkel összhangban a Szerződő Felek jóhiszeműen és az ILO Alapokmányával összhangban tiszteletben tartják, előmozdítják és megvalósítják az alapvető ILO-egyezmények tárgyát képező alapjogokra vonatkozó elveket.

5. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal az általa ratifikált ILO-egyezmények hatékony végrehajtására.

15. cikkEgyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása

Ha bármely Szerződő Fél országában hatályos jogszabályok, vagy a Szerződő Felek között jelenleg vagy a későbbiekben fennálló nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson kívül olyan általános vagy konkrét szabályokat tartalmaznak, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásban foglaltaknál kedvezőbb bánásmódra jogosítják fel, akkor ezek a szabályok a beruházó számára kedvezőbb mértékben irányadóak a jelen Megállapodással szemben.

16. cikkA szerződés hatálya

A jelen Megállapodást a Megállapodás hatálybalépését megelőzően, vagy azt követően megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazható olyan beruházással kapcsolatos jogvitára vagy követelésre, amely a Megállapodás hatálybalépése előtt merült fel, vagy amelyet a hatálybalépés előtt rendeztek.

17. cikkÁtláthatóság

1. A 9. cikk alapján kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárásokra az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 2013. július 10-én elfogadott, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló UNCITRAL-szabályokat kell alkalmazni.

2. A központi kormányzati szinten elfogadott, a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő, általánosan alkalmazandó jogszabályokat a Szerződő Felek kötelesek haladéktalanul közzétenni hivatalos közlönyükben.

3. E Megállapodás vagy az alkalmazandó választottbírósági szabályok nem akadályozzák az Európai Unió és Magyarország között bármely irányban folyó, a 9. cikk szerinti nemzetközi választottbírósági eljárással kapcsolatos információcserét.

4. A Szerződő Fél kérésére egyeztetés tartható az átláthatósági gyakorlathoz kapcsolódó kérdésekben.

5. E cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Szerződő Felet arra, hogy az eljárás során vagy azt követően, beleértve a tárgyalást is, az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 7. cikke (2) bekezdése értelmében bizalmas vagy védett információkat tegyen közzé vagy hozzon más módon nyilvánosságra a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárásban, vagy olyan információkat, amelyek közzététele a nemzeti joga szerint védelem alá tartozik, vagy amelyeket a tagállam alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tekint.

18. cikkEgyeztetések

1. Bármelyik Szerződő Fél írásbeli kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás végrehajtásáról, értelmezéséről vagy alkalmazásáról egyeztessenek.

2. Bármely Szerződő Fél jogosult írásban egyeztetést kérni a másik Szerződő Féltől bármely olyan tényleges vagy javasolt intézkedés, vagy bármely más kérdés tekintetében, mely véleménye szerint a jelen Megállapodás teljesítését befolyásolja.

19. cikkÁltalános kivételek

1. A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja a Szerződő Felet abban, hogy prudenciális okokból elővigyázatossági intézkedéseket vezessen be vagy tartson fenn, úgymint:

a. a beruházók, a betétesek, a biztosítottak, illetve azon személyek védelme, akik felé valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik;

b. a Szerződő Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása.

2. Ha az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze jelen megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Szerződő Fél jelen megállapodás szerinti kötelezettségeinek elkerülésére.

3. Jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Szerződő Feleknek egyedi vevők ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.

4. Jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy:

a. hogy a Szerződő Felet olyan információ átadására kötelezik, amelynek nyilvánosságra hozatalát alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli;

b. nem értelmezhetők úgy, hogy bármelyik Szerződő Felet akadályozzák olyan intézkedések meghozatalában, amelyek alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükségesek:

(ba) a fegyverek, lőszerek és hadieszközök előállítása és kereskedelme, valamint más olyan áruk, anyagok, szolgáltatások és technológiák forgalmazása és ezekkel kapcsolatos ügyletek, valamint gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyek közvetlen vagy közvetett célja katonai létesítmény ellátása;

(bb) háború vagy a nemzetközi kapcsolatokban beálló más szükségállapot idején; vagy

(bc) hasadó és fúziós anyagokkal vagy azokkal az anyagokkal kapcsolatban, amelyekből ezek származnak; vagy

c. nem akadályozhatják egyik Szerződő Felet sem abban, hogy az ENSZ nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló alapokmányából fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket hozzon.

A Szerződő Fél alapvető biztonsági érdekei magukban foglalhatják a vámunióban, gazdasági vagy monetáris unióban, közös piaci vagy szabadkereskedelmi övezetben való tagságból fakadó érdekeket és intézkedéseket.

5. A 9. cikk szerinti vitarendezés nem minősül elbánásnak, preferenciának vagy kiváltságnak.

6. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az intézkedések nem alkalmazhatóak olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentene beruházások vagy beruházók között, a 3. cikk és a 7. cikk sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza az olyan intézkedések bármely Szerződő Fél által történő elfogadását vagy érvényesítését, a Szerződő Felek nemzeti törvényeinek és jogszabályainak sérelme nélkül, amelyek szükségesek:

a. a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez vagy a közrend fenntartásához;

b. az emberek, állatok és növények élete és egészsége védelméhez;

c. azon törvények és jogszabályok érvényesülésének biztosításához, amelyek összehangban vannak a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, beleértve azokat, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:

(ca) a megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok megelőzése, illetve a szerződések nem teljesítéséből eredő következmények kezelése;

(cb) az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;

(cc) biztonság.

Az egyértelműség érdekében, a közbiztonságra és a közrendre vonatkozó kivételekre csak akkor lehet hivatkozni, ha a társadalom valamely alapvető érdekét valós és kellően súlyos veszély fenyegeti.

A Szerződő Felek elfogadják, hogy a b) pontban említett intézkedések magukban foglalják az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedéseket.

20. cikkAz előnyök megtagadása

Bármelyik Szerződő Fél megtagadhatja a jelen Megállapodás keretében nyújtott előnyöket a másik Szerződő Fél jogi személyiséggel rendelkező beruházójától és az e beruházó beruházásaitól, amennyiben az adott beruházó vagy a beruházások harmadik állambeli beruházók tulajdonában vagy irányítása alatt állnak, és:

a. a beruházó nem folytat számottevő gazdasági tevékenységet azon Szerződő Fél területén, amely joga szerint azt létrehozták, vagy

b. az előnyök nyújtását megtagadó Szerződő Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a harmadik állammal szemben, amelyek tiltják az ilyen beruházóval folytatott és a beruházásaihoz kapcsolódó ügyleteket, vagy az előnyök biztosítása a beruházó által létrehozott beruházások vonatkozásában ezen intézkedések megsértését vagy kijátszását jelentené.

21. cikkRegionális gazdasági integrációs szervezetre vonatkozó záradék

E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Szerződő Feleket abban, hogy gyakorolják azon jogaikat és teljesítsék azon kötelezettségeiket, amelyek bármely meglévő vagy jövőbeli gazdasági integrációs megállapodásban – például szabadkereskedelmi övezetben, vámunióban, közös piacon, gazdasági és monetáris unióban, pl. az Európai Unióban vagy az Öböl-menti Együttműködési Tanácsban („GCC”) – való tagságukból erednek, és nem kötelezik arra az egyik Szerződő Felet, hogy az ilyen gazdasági integrációs megállapodásban való tagságából vagy részvételéből adódóan a másik Szerződő Fél beruházóira és azok beruházásaira bármilyen bánásmód, kedvezmény vagy kiváltság előnyeit kiterjessze.

22. cikkZáró rendelkezések

1. Minden Szerződő Fél diplomáciai csatornákon keresztül értesíti egymást arról, hogy valamennyi belső eljárási követelmény teljesült a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez. Jelen Megállapodás az utolsó értesítés kézhezvétele után hatvan (60) nappal lép hatályba.

2. Jelen Megállapodás tizenöt (15) éves időtartamra marad hatályban, majd azt követően hatálya automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha valamely Szerződő Fél diplomáciai csatornákon keresztül írásban tájékoztatja a másik Szerződő Felet a felmondásra vonatkozó szándékáról. A felmondás az értesítés másik Szerződő Fél általi kézhezvételét követően egy (1) évvel lép hatályba, de nem korábban, mint a kezdeti tizenöt (15) éves időszak lejárta.

3. A jelen Megállapodás felmondása hatályosulásának napja előtt megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a jelen Megállapodás felmondását követő további tizenöt (15) évig hatályban maradnak.

4. Jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti írásbeli megegyezéssel módosítható. Bármely módosítás a Megállapodás szerves részét képezi, és jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően lép hatályba.

5. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a „Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt Megállapodás (a továbbiakban mint: 1989. évi megállapodás), valamint az abból eredő jogok és kötelezettségek a jelen Megállapodás hatálybalépésének napján hatályát vesztik.

6. Az 5. bekezdés ellenére az 1989. évi megállapodás alkalmazandó az 1989. évi megállapodásban meghatározott bármely olyan beruházásra, amelyet a jelen Megállapodás hatálybalépése előtt eszközöltek, a jelen Megállapodás hatálybalépése előtt történt cselekmények vagy események tekintetében, feltéve, hogy a beruházó az 1989. évi megállapodás 11. cikke alapján a jelen Megállapodás hatálybalépésétől számított három (3) éven belül követelést nyújt be.

Fentiek hiteléül a Kormányuk által kellő felhatalmazással felruházott alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült két eredeti példányban New York-ban/ben 2025. év szeptember hó 22. napján magyar, arab és angol nyelven, és mind a három nyelven egyaránt hiteles szövegnek minősül. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

2. melléklet a 2025. évi CIV. törvényhez¶

AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE STATE OF KUWAIT FOR THE PROMOTION AND RECIPROCAL PROTECTION OF INVESTMENTS¶

The Government of Hungary and the Government of the State of Kuwait (hereinafter individually referred to as “Contracting Party”, and together referred to as the “Contracting Parties”);

Desiring to create and maintain favourable conditions for the development of investments in order to intensify economic cooperation to the mutual benefit of both Contracting Parties, in particular for investments by investors of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party in order to contribute to their sustainable development;

Recognising that the promotion and reciprocal protection of such investments will be conducive to the stimulation of business initiative and to the increase of prosperity in both Contracting Parties while seeking to ensure that investment is consistent with the protection of health, safety and the environment, the promotion and protection of internationally and domestically recognised human rights, labour rights, and internationally recognised standards of corporate social responsibility recognised under domestic law and international agreements, which are ratified by the Contracting Parties.

Have agreed as follows:

Article 1Definitions

For the purposes of this Agreement:

1. The term “investment” means every kind of asset owned or controlled directly or indirectly by an investor of a Contracting Party, that is made in the territory of the other Contracting Party in accordance with the applicable laws and regulations of the other Contracting Party, and that has the characteristics of an investment including such characteristics as a certain duration, the commitment of capital or other resources, the assumption of risk, or the expectation of gain or profit. Forms that an investment may take includes in particular, though not exclusively:

a. an enterprise;

b. shares, stocks, and other forms of equity participation in an enterprise; and other forms of debt interests in an enterprise, and other debts and loans and securities issued by any investor of a Contracting Party;

c. bonds, debentures, loans and other financial instruments of an enterprise;

d. claims to money or performance pursuant to a contract having an economic value associated with an investment;

e. rights under contracts, including turnkey, construction, management, production or revenue- sharing contracts;

f. intellectual and industrial property rights, including, but not limited to, copyrights, trademarks, patents, industrial designs and patterns rights of breeders and technical processes, know-how, trade secrets, geographical indications, trade names and goodwill associated with an investment;

g. any right conferred by law, or under contract or by virtue of licenses or permits granted pursuant to law, including rights to prospect and the concessions to search for, explore, extract, or utilize natural resources;

h. reinvested returns;

i. any other tangible or intangible, movable and immovable property, as well as any other rights in rem, such as leases, mortgages, liens and pledges and similar rights.

2. For greater certainty in accordance with paragraph 1:

a. the term “returns” shall mean any amounts yielded by or derived from an investment or reinvestment, irrespective of the form in which they are paid, and in particular, though not exclusively, including profits, interest, capital gains, dividends, royalties, and management fees, technical assistance or other payments or fees or proceeds from liquidation and payments in kind, regardless of its type, revenues from intellectual property rights, returns in kind and other lawful income;

b. returns that are invested shall be treated as investment;

c. any alteration of the form in which assets are invested or reinvested shall not affect their character and qualification as investments, provided that the form taken by the investment or reinvestment maintains its compliance with the definition of investment;

d. “claims to money” does not include claims to money that arise solely from commercial transactions for the sale of goods or services by a natural person or an enterprise in the territory of a Contracting Party to a natural person or an enterprise in the territory of the other Contracting Party, or the extension of credit in relation to such transactions; and

e. an order or judgment entered in a judicial or administrative action or an arbitral award shall not in itself constitute an investment.

3. The term “enterprise” shall mean:

a. any entity constituted or organised under applicable law, whether or not for profit, whether privately-owned or governmentally-owned, including any corporation, trust, partnership, sole proprietorship, joint venture or other association; and

b. a branch of an entity described in subparagraph a.

4. The term “investor” shall mean:

a. a “natural person” of a Contracting Party that has made an investment in the territory of the other Contracting Party having the citizenship of either Contracting Party in accordance with its applicable laws;

b. a “legal person” of a Contracting Party that has made an investment in the territory of the other Contracting Party constituted or incorporated under the laws and regulations of that Contracting Party shall mean with respect to either Contracting Party, whether or not organised for pecuniary gain, and whether privately or governmentally owned or controlled, having its central administration or principal place of business in the territory of a Contracting Party, that has made an investment in the territory of the other Contracting Party.

5. The term “territory” shall mean:

a. in respect of Hungary, the territory over which Hungary exercises, in conformity with international law, sovereignty, sovereign rights or jurisdiction.

b. in respect of the State of Kuwait: the territory of the State of Kuwait including any area beyond the territorial sea which in accordance with international law has been or may hereafter be designated under the laws of the State of Kuwait, as an area over which the State of Kuwait may exercise sovereign rights or jurisdiction.

6. The term “without delay” shall mean, with respect to transfers, such period as is normally required for completion of the necessary formalities for the transfer of payments.

7. The term “freely convertible currency” means a currency that can be freely exchanged against currencies that are widely traded in international foreign exchange markets and widely used in international transactions in accordance with the laws and regulations of the Contracting Parties.

Article 2Treatment of Investors and Investments

1. Each Contracting Party shall endeavour to encourage and create favourable conditions for investments of investors of the other Contracting Party in its territory, and subject to its right to exercise powers conferred by its laws.

2. Each Contracting Party shall accord in its territory to investments and to investors of the other Contracting Party with respect to their investments fair and equitable treatment and full protection and security in accordance with paragraphs 3 to 6 of this Article.

3. A Contracting Party breaches the obligation of fair and equitable treatment referenced in paragraph 2 through a measure or a series of measures constitute:

a. denial of justice in criminal, civil or administrative proceedings; or

b. fundamental breach of due process, including a fundamental breach of transparency in judicial and administrative proceedings; or

c. manifest arbitrariness; or

d. targeted discrimination on manifestly wrongful grounds, such as gender, race or religious belief; or

e. harassment, coercion, abuse of power or similar bad faith conduct.

4. Neither Contracting Party shall in any way impair by unreasonable or discriminatory measures, as regards the establishment, acquisition, expansion, management, conduct, operation, maintenance, use, enjoyment and disposal of investments in the territory of investors of the other Contracting Party.

5. When determining a breach of paragraph 3, a tribunal may take into account whether a Contracting Party made a specific representation to an investor to induce an investment, that created a legitimate expectation, upon which the investor relied in deciding to make or maintain the investment, but that the Contracting Party subsequently frustrated.

6. For greater certainty, “full protection and security” refers to the Contracting Party’s obligations to ensure the physical security of investors and investments.

7. For greater certainty, breach of another provision of this Agreement or of any other international agreement does not establish a breach of this Article.

8. The fact that a measure breaches domestic law does not, in and of itself, establish a breach of this Article; a Tribunal must consider whether a Contracting Party has acted inconsistently with the obligations in paragraph 3.

Article 3National and Most-Favoured-Nation Treatment

1. Each Contracting Party shall in its territory accord to investors of the other Contracting Party and their investments treatment no less favourable than that it accords, in like situations, to its own investors and their investments with respect to the expansion, management, maintenance, conduct, operation, use, enjoyment and sale or disposal of their investments in its territory, according to its laws and regulations.

2. Each Contracting Party shall in its territory accord to investors of the other Contracting Party and their investments treatment no less favourable than that it accords, in like situations, to investors of a third country and to their investments with respect to the expansion, management, maintenance, conduct, operation, use, enjoyment and sale or disposal of their investments in its territory according to its laws and regulations.

3. For greater certainty, it is confirmed that the “treatment” provided for in paragraph 1 above shall apply to the provisions of this Agreement.

4. For greater certainty, the treatment referred to in paragraph 2 does not include procedures for the resolution of investment disputes between investors and states provided for in other international agreements.

5. For greater certainty, substantive obligations in other international agreements concluded by a Contracting Party with a third country do not in themselves constitute “treatment”, and thus cannot give rise to a breach of this Article, absent measures adopted or maintained by a Contracting Party pursuant to those obligations.

6. The provisions of this Article shall not be construed so as to oblige one Contracting Party, to extend to the investors of the other Contracting Party, or to the investments or returns of investments of such investors the benefit of any treatment, preference or privilege which may be extended by the former Contracting Party by virtue of:

a. its membership or participation in any existing or future economic integration agreement, such as free trade area, customs union, common market, economic and monetary union, including the European Union and the Gulf Cooperation Council (“GCC”); or

b. any forms of multilateral agreements on investments to which either of the Contracting Parties is or may become a party; or

c. any international or regional agreement or other similar arrangement and any domestic legislation relating wholly or mainly to taxation.

Article 4Investment and Regulatory Measures

1. The Contracting Parties reaffirm the right to regulate within their territories to achieve legitimate policy objectives, such as the protection of public health, safety, environment including climate change, social or consumer protection, privacy and data protection.

2. For greater certainty, the provisions of this Agreement shall not be interpreted as a commitment from a Contracting Party that it will not change the legal and regulatory framework, including in a manner that may negatively affect the operation of investments or the investor’s expectations of profits.

3. For greater certainty, nothing in this Agreement shall be construed as preventing a Contracting Party from discontinuing the granting of a subsidy or requesting its reimbursement, where such action has been ordered by the competent authorities, or as requiring that Contracting Party to compensate the investor therefor.

4. For greater certainty and subject to paragraph 3, a Contracting Party’s decision not to issue, renew or maintain a subsidy in accordance with its laws and regulations:

a. in the absence of any specific commitment under law or contract to issue, renew or maintain that subsidy; or

b. in accordance with terms or conditions attached to the issuance, renewal or maintenance of the subsidy,

shall not constitute a breach of the provisions of this Agreement.

Article 5Compensation for Losses

1. Investors of a Contracting Party whose investments suffer losses owing to war or other armed conflict, revolution, a state of national emergency, revolt, civil disturbance, insurrection, riot in the territory of the other Contracting Party shall be accorded by the other Contracting Party treatment, with respect restitution, indemnification, compensation or other form of settlement, treatment no less favourable than that accorded by that Contracting Party to its own investors or to investors of any third State. Resulting payments shall be freely convertible.

2. Without prejudice to paragraph 1 of this Article, investors of a Contracting Party who, in any of the situations referred to in that paragraph suffers losses in the territory of the other Contracting Party shall be accorded prompt, adequate and effective restitution or compensation by the other Contracting Party, if these losses result from:

a. requisitioning of their investments or part thereof by the latter’s armed forces or authorities; or

b. destruction of their investments or part thereof by its forces or authorities which was not caused in combat action or was not required by the necessity of the situation.

The amount of such restitution or compensation shall be prompt, adequate, effective and freely convertible. Such an amount shall be determined in accordance with the provisions of paragraph 2 of Article 6 of this Agreement.

Article 6Expropriation

1. Neither Contracting Party shall nationalise or expropriate an investment either directly or indirectly through measures having an effect equivalent to nationalisation or expropriation (hereinafter collectively referred to as “expropriation”) except:

a. for a public purpose;

b. under due process of law;

c. in a non-discriminatory manner; and

d. against payment of prompt, adequate and effective compensation.

2. The compensation referred to in paragraph 1 of this Article shall amount to the market value of the investment at the time immediately before the expropriation or before the impending expropriation became public knowledge or when the expropriation took place, whichever is earlier. It shall be determined and calculated in accordance with internationally recognised principles of valuation. Valuation criteria shall include going concern value, asset value including the declared tax value of tangible property, and other criteria, as appropriate.

3. The compensation shall include interest at a commercially reasonable rate from the date of expropriation until the date of actual payment and shall be made without delay, be effectively realizable and be freely transferable in a freely convertible currency.

4. The investor affected shall have a right, under the law of the expropriating Contracting Party, to prompt review of its claim and of the valuation of its investment, by a judicial or other independent authority of that Party in accordance with the principles set out in this Article.

5. For greater certainty, expropriation shall include situations where a Contracting Party expropriates the assets of a company or enterprise which is incorporated or constituted under the law in force in any part of its own territory, and in which investors of the other Contracting Party has an investment, including through the ownership of shares, stocks, debentures or other rights or interests. In such situations, the Contracting Party shall ensure that the provisions of paragraph 1 of this Article are applied to the extent necessary to guarantee prompt, adequate and effective compensation in respect of their investment to such investors of the other Contracting Party.

6. Expropriation may be either direct or indirect:

a. direct expropriation occurs when an investment is nationalised or otherwise directly expropriated through formal transfer of title or outright seizure.

b. indirect expropriation results from a measure or series of measures of a Contracting Party having an equivalent effect to direct expropriation, in that it substantially deprives the investor of the fundamental attributes of property in its investment, including the right to use, enjoy and dispose of its investment, without formal transfer of title or outright seizure.

7. The determination of whether a measure or series of measures by a Contracting Party, in a given specific situation, constitutes an indirect expropriation requires a case-by-case, fact-based inquiry that considers, among other factors:

a. the economic impact of the measure or series of measures, although the sole fact that a measure or series of a measures of a Contracting Party has an adverse effect on the economic value of an investment does not establish that an indirect expropriation has occurred,

b. the duration of the measure or series of measures by a Contracting Party,

c. the character of the measure or series of measures, notably their object and content.

8. For greater certainty, except in the rare circumstance when the impact of a measure or series of measures is so severe in light of its purpose that it appears manifestly excessive, non-discriminatory measures by a Contracting Party that are designed and applied to protect legitimate policy objectives, such as the protection of public health, safety, environment including climate change, social or consumer protection or privacy and data protection do not constitute indirect expropriations.

9. This Article does not apply to the issuance of compulsory licenses granted in relation to intellectual property rights, to the extent that such issuance is consistent with the Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights in Annex 1C to the WTO Agreements (“TRIPS Agreement”).

Article 7Transfers

1. Each Contracting Party shall permit all transfers related to investments and returns into and out of its territory. The transfers shall be made in a freely convertible currency without any restriction and undue delay and in accordance with the laws and regulations of the Contracting Party where investments were made. Such transfers shall include in particular, though not exclusively:

a. contributions to capital to maintain, develop or increase the investment;

b. profits, dividends, capital gains, interest, royalty payments, management fees, technical assistance and other fees or returns derived from the investment;

c. proceeds from the sale of all or any part of the investment or from the partial or complete liquidation of the investment;

d. payments made under a contract entered into by the investor, or its investment, including payments made pursuant to a loan agreement;

e. earnings and other remuneration of personnel engaged from abroad and working in connection with an investment;

f. payments made pursuant to Articles 5 and 6;

g. payments of damages pursuant to an award issued by a tribunal under Article 9.

2. In case of an undue delay related to transfers, the investor affected shall be entitled to receive interest for the period of such delay in accordance with the laws and regulations of the Contracting Party.

3. Nothing in this Article shall be construed to prevent a Contracting Party from applying in an equitable and non-discriminatory manner and not in a way that would constitute a disguised restriction on transfers, its laws relating to:

a. bankruptcy, insolvency, bank recovery and resolution, or the protection of the rights of creditors;

b. issuing, trading, or dealing in financial instruments;

c. financial reporting or record keeping of transfers where necessary to assist law enforcement or financial regulatory authorities;

d. criminal or penal offenses, deceptive or fraudulent practices;

e. ensuring compliance with orders or judgments in judicial or administrative proceedings; and

f. social security and public retirement.

4. For the purpose of this Agreement, exchange rates shall be the rate published, in accordance with the laws and regulations of the Contracting Party, which has admitted the investment, by the financial institution effecting the transfer unless otherwise agreed. Should such rate not exist, the official rate has to be applied unless otherwise agreed.

5. Where a Contracting Party experiences serious balance of payments or external financial difficulties, or threat thereof, it may adopt or maintain restrictive measures with regard to transfers in a non-discriminatory manner. Such measures shall:

a. be consistent with other international obligations of the Contracting Party, and with the Articles of the Agreement of the International Monetary Fund;

b. not exceed those necessary to deal with the difficulties addressed under this paragraph;

c. be temporary and phased out progressively;

d. avoid unnecessary damage to the commercial, economic and financial interests of the other Contracting Party.

A Contracting Party maintaining or having adopted measures referred to in this paragraph shall promptly notify them to the other Contracting Party.

Article 8Subrogation

1. If a Contracting Party or its designated agency makes payment to its own investors under a guarantee or insurance it has entered into in respect of an investment in the territory of the other Contracting Party, the latter Contracting Party shall recognise:

a. the rights of the former Contracting Party or its designated agency arising from, the assignment, whether under law or pursuant to a legal transaction, and

b. that the former Contracting Party or its designated agency is entitled by virtue of subrogation to exercise the rights and enforce the claims of that investor and shall assume the obligations related to the investment.

2. The Contracting Party or its designated agency shall be entitled in all circumstances to the same treatment in respect of:

a. the rights and claims acquired by it by virtue of the assignment;

b. any payments received in pursuance of those rights and claims as the Contracting Party or its designated agency indemnified was entitled to receive by virtue of this Agreement in respect of the investment concerned and its related returns.

3. The subrogated rights or claims shall not exceed the original rights or claims of the investor.

Article 9Settlement of Disputes between a Contracting Party and an Investor of the other Contracting Party

1. Disputes arising between an investor of one Contracting Party and the other Contracting Party in connection with an investment in the territory of that other Contracting Party shall, if possible be subject to amicable settlement between the investor and the Contracting Party.

2. The amicable settlement procedures start on the date when the disputing investor of one Contracting Party requests such settlement in written notification from the other Contracting Party. In order to facilitate the amicable settlement of the dispute the written notice shall specify the issues, the factual basis of the dispute, the findings of the disputing investor (including any supporting documents) and their presumed legal basis. Unless otherwise agreed, at least one consultation shall be held within 90 days from the date on which the disputing investor of one Contracting Party has requested amicable settlement from the other Contracting Party in written notification.

3. If any dispute between an investor of one Contracting Party and the other Contracting Party cannot be thus settled amicably within a period of six months following the date on which such settlement was requested in written notification, the investor shall be entitled to submit a claim to any form of dispute settlement agreed upon by the parties to the dispute, including but not limited to:

a. the competent court of the Contracting Party in the territory of which the investment has been made; or

b. the International Centre for Settlement of Investment Disputes (ICSID) pursuant to the applicable provisions of the Convention on the Settlement of Investment Disputes between States and Nationals of other States opened for signature at Washington D.C. on 18 March 1965, in the event both Contracting Parties have become a party to this Convention; or

c. an ad hoc arbitral tribunal established under the Arbitration Rules of the United Nations Commission on International Trade Law (UNCITRAL). The parties to the dispute may agree in writing to deviate from these arbitration Rules; or

d. the Rules Governing the Additional Facility for the Administration of Proceedings by the Secretariat of the International Centre for Settlement of Investment Disputes (“Additional Facility Rules of ICSID”), provided that either the disputing Contracting Party or the Contracting Party of the investor, but not both, is a party to the Convention on the Settlement of Investment Disputes between States and Nationals of other States, opened for signature at Washington D. C. on March 18, 1965.

4. Once a claim has been submitted to one of the tribunals mentioned in paragraph 3 the investor shall have no recourse to the other dispute settlement fora listed therein.

5. Notwithstanding the fact that the investor may have submitted a dispute to binding arbitration under paragraph 3, it may, prior to the institution of the arbitral proceeding or during the proceeding, seek before the judicial or administrative tribunals of the Contracting Party that is a party to the dispute, interim injunctive relief for the preservation of its rights and interests, provided it does not include request for payment of any damages.

6. In any judicial or arbitral proceedings, or with regard to the enforcement of any decision or award, concerning an investment dispute between a Contracting Party and an investor of the other Contracting Party, a Contracting Party shall not assert, as a defence, its sovereign immunity.

7. In an arbitration under this Agreement, a disputing Contracting Party shall not assert as a defence, counterclaim, right of setoff or otherwise, that the disputing investor has received or will receive, pursuant to an insurance or guarantee contract, indemnification or other compensation for all or part of its alleged damages.

8. If any dispute between an investor of one Contracting Party and the other Contracting Party cannot be thus settled amicably within a period of six months following the date on which such settlement were requested in written notification as mentioned in paragraph 2 of this Article, and the disputing investor intends to submit a claim to one of the fora listed under paragraph 3, the disputing investor shall at the very latest simultaneously to submitting a claim to one of the tribunals, notify the other Contracting Party in a written notice of its intention.

9. An investor may submit a claim as referred to in paragraph 1 and 2 to arbitration in accordance with paragraph 3 only if not more than three years have elapsed from the date on which the investor first acquired, or should have first acquired, knowledge of the alleged breach and knowledge that the investor has incurred loss or damage.

10. When rendering its decision, the tribunal shall apply this Agreement as interpreted in accordance with the Vienna Convention on the Law of Treaties, and other rules and principles of international law applicable between the Parties. For greater certainty the domestic law of the Parties shall not constitute part of the applicable law. In case of Hungary the term “domestic law” comprises the law of the European Union.

11. The tribunal referred to in paragraph 3 shall not have jurisdiction to determine the legality of a measure, alleged to constitute a breach of this Agreement, under the domestic law of a Contracting Party. For greater certainty, in determining the consistency of a measure with this Agreement, the tribunal may consider, as appropriate, the domestic law of a Contracting Party as a matter of fact. In doing so, the tribunal shall follow the prevailing interpretation given to the domestic law by the courts or authorities of that Contracting Party and any meaning given to domestic law by the tribunal shall not be binding upon the courts or the authorities of that Contracting Party.

12. The respondent may, no later than thirty (30) days after the establishment of the tribunal, or thirty (30) days after it became aware of the facts on which the objection is based, file an objection that a claim is manifestly without legal merit. The respondent shall specify as precisely as possible the basis for the objection. The tribunal, after giving the parties to the dispute an opportunity to present their observations on the objection, shall, at its first session or promptly thereafter, issue a decision or award on the objection, stating the grounds thereof. In the event that the objection is received after the first session of the tribunal, the tribunal shall issue such decision as soon as possible, and no later than one hundred and twenty (120) days after the objection was filed. In doing so, the tribunal shall assume the alleged facts to be true, and may also consider any relevant facts not in dispute. The decision of the tribunal shall be without prejudice to the right of a party to object, pursuant to paragraph 11 of this Article or in the course of the proceeding, to the legal merits of a claim and without prejudice to the tribunal’s authority to address other objections as a preliminary question.

13. Without prejudice to the tribunal’s authority to address other objections as a preliminary question or to the right of a respondent to raise any such objections at any appropriate time, the tribunal shall address and decide as a preliminary question any objection by the respondent that, as a matter of law, a claim, or any part thereof, is not a claim for which an award in favour of the investor may be made, even if the facts alleged were assumed to be true. The tribunal may also consider any relevant facts not in dispute. Such an objection shall be submitted to the tribunal as early as possible, and in any event not later than the expiration of the time limit fixed for the filing of the counter-memorial or statement of defence, unless the facts on which the objection is based are unknown to the party at that time. On receipt of an objection under this paragraph, and unless it considers the objection manifestly unfounded, the tribunal shall suspend any proceedings on the merits, establish a schedule for considering the objection consistent with any schedule it has established for considering any other preliminary question, and issue a decision on the objection, stating the grounds thereof.

14. The award shall be final and binding on the parties to the dispute and shall be executed in accordance with the law of the Contracting Party in the territory of which the investment has been made and the award is relied upon, by the date indicated in the award.

15. The Contracting Parties shall pursue with each other and other interested trading partners the establishment of a permanent multilateral investment court, which may include an appellate mechanism for the resolution of investment disputes. Upon entry into force between the Contracting Parties of an international agreement providing for such a multilateral investment court, the relevant parts of this Agreement shall cease to apply. For greater certainty, if either Contracting Party does not ratify such international agreement, this Agreement shall remain in force as such.

16. The provisions of Articles 12 to 14 shall not be subject to dispute settlement under this Article.

Article 10Impartiality

1. Arbitrators shall comply with the UNCITRAL Code of Conduct for Arbitrators in International Investment Dispute Resolution, as adopted by the United Nations Commission on International Trade Law on 7 July 2023. In addition, upon appointment, they shall refrain from acting as counsel in any pending or new investment protection dispute under this or any other agreement or domestic law.

2. If a disputing party considers that an arbitrator does not meet the requirements set out in paragraph 1 or in the UNCITRAL Code of Conduct for Arbitrators in International Investment Dispute Resolution, as adopted by the United Nations Commission on International Trade Law on 7 July 2023, it shall send a notice of challenge to the Secretary General of the ICSID, who shall transmit it to the arbitrator concerned. The notice of challenge shall be sent within fifteen (15) days after the constitution of the tribunal was communicated to the disputing party, or within fifteen (15) days after the date on which the relevant facts came to its knowledge, if they could not have reasonably been known at the time of constitution of the tribunal. The notice of challenge shall state the grounds for the challenge.

3. If, within fifteen (15) days after the date of the notice of challenge, the challenged arbitrator has elected not to resign from the tribunal, the Secretary General of the ICSID shall, after hearing the disputing parties and after providing the arbitrator an opportunity to submit any observations, issue a decision within forty-five (45) days after receipt of the notice of challenge and forthwith notify the disputing parties and other arbitrators of the tribunal.

Article 11Settlement of Disputes Between the Contracting Parties

1. Disputes between the Contracting Parties concerning the interpretation or application of this Agreement shall, if possible, be settled amicably through consultations or other diplomatic channels.

2. If the dispute cannot be thus settled within six (6) months following the date on which such consultations or other diplomatic channels were requested by either Contracting Party and unless the Contracting Parties otherwise agree in writing, either Contracting Party may, by written notice to the other Contracting Party, submit the dispute to an ad hoc arbitral tribunal in accordance with the provisions of this Article.

3. The arbitral tribunal shall be constituted for each dispute as follows: both Contracting Parties shall appoint one member, and these two members shall agree upon a national of a third party as Chairman of the arbitral tribunal to be appointed by the Contracting Parties. Such members shall be appointed within two (2) months, and such Chairman within four (4) months, from the date on which either Contracting Party has informed the other Contracting Party that it intends to submit the dispute to an arbitral tribunal.

4. If within the periods specified in paragraph 3 of this Article the necessary appointments have not been made, either Contracting Party may, in the absence of any other arrangement, invite the President of the International Court of Justice to make the necessary appointments. If the President of the International Court of Justice is a national of either Contracting Party or if he is otherwise prevented from discharging the said function, the Vice-President of the International Court of Justice shall be invited to make the necessary appointments. If the Vice-President of the International Court of Justice is a national of either Contracting Party or if he too is prevented from discharging the said function, the Member of the International Court of Justice next in seniority who is not a national of either Contracting Party shall be invited to make the necessary appointments.

5. The arbitral tribunal shall reach its decision by a majority of votes. Such decision shall be made

on the basis of respect for the law, the provisions of this Agreement, as well as of the universally accepted principles of international law and shall be final and binding on both Contracting Parties.

6. Subject to other provisions made by the Contracting Parties, the Tribunal shall determine its procedure.

7. Each Contracting Party shall bear the cost of its own arbitrator and its representation in the arbitral proceedings; the cost of the Chair and the remaining costs shall be borne in equal parts by both Contracting Parties. However, the Arbitral Tribunal may direct that a higher proportion or all of such costs be paid by one of the Contracting Parties.

Article 12Corporate Social Responsibility

1. The Contracting Parties recognise the important contribution of Corporate Social Responsibility to strengthening investment’s positive role in sustainable growth, and in this way contributing to the objectives of this Agreement.

2. The Contracting Parties shall encourage the uptake of responsible business conduct by companies and investors in line with internationally recognised principles and guidelines of Corporate Social Responsibility, such as the UN Global Compact, the UN Guiding Principles on Business and Human Rights, the International Labour Organization (“ILO”) Tripartite Declaration of Principles concerning Multinational Enterprises and Social Policy.

3. The Contracting Parties agree to exchange information as well as best practices on issues covered by this Article, including on possible ways to facilitate the uptake by enterprises and investors of corporate social responsibility, responsible practices.

Article 13Investment and Environment

1. The Contracting Parties recognise the right of each Contracting Party to determine its sustainable development policies and priorities, to establish its own standards of environmental protection, and to accordingly adopt or modify its environmental laws and policies, consistently with internationally recognised standards and agreements on environmental protection. Such levels, laws and policies shall be consistent with each Contracting Party’s commitments to internationally recognised standards and agreements on environmental protection.

2. The Contracting Parties shall not weaken or reduce the levels of protection provided in their domestic environmental laws in order to encourage investment.

3. A Contracting Party shall not waive or otherwise derogate from, or offer to waive or otherwise derogate from, such legislation as an encouragement for an investment in its territory.

4. Recognising the importance of pursuing the ultimate objective of the United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC) and the purpose and goals of the Paris Agreement adopted by the Conference of the Parties to the UNFCCC at its 21st session (the Paris Agreement) in order to combat climate change and its impacts and committed to enhance the contribution of investment to climate change mitigation and adaptation, each Contracting Party shall:

a. effectively implement the UNFCCC and the Paris Agreement adopted thereunder, including its commitments with regard to its Nationally Determined Contributions;

b. promote investment of relevance for climate change mitigation and adaptation; including investment concerning climate friendly goods and services, such as renewable energy, low-carbon technologies and energy efficient products and services, and by adopting policy frameworks conducive to deployment of climate-friendly technologies;

c. cooperate with the other Contracting Party on investment-related aspects of climate change policies and measures bilaterally and in international fora, as appropriate.

Article 14Investment and Labour

1. The Contracting Parties recognise the right of each Contracting Party to determine its sustainable development policies and priorities, to establish the levels of domestic labour protection it deems appropriate and to adopt or modify its labour laws and policies. Such levels, laws and policies shall be consistent with each Contracting Party’s commitments to internationally recognised labour standards and agreements.

2. The Contracting Parties shall not weaken or reduce the levels of protection provided in their domestic labour legislation in order to encourage investment.

3. A Contracting Party shall not waive or otherwise derogate from, or offer to waive or otherwise derogate from such legislation in order to encourage investment in its territory.

4. Each Contracting Party, in accordance with its obligations assumed as a member of the International Labour Organization (“ILO”), and its commitments under the ILO Declaration on Fundamental Principles and Rights at Work and its Follow-up, shall respect, promote and realize, in good faith and in accordance with the ILO Constitution, the principles concerning the fundamental rights which are the subject of the fundamental ILO Conventions.

5. Each Contracting Party is committed to effectively implement the ILO Conventions it has ratified.

Article 15Application of Other Rules and Special Commitments

If the legislation of either Contracting Party or obligations under international law existing at present or established hereafter between the Contracting Parties, in addition to this Agreement, contain rules, whether general or specific, entitling investments by investors of the other Contracting Party to a treatment more favourable than is provided for by this Agreement, such rules shall to the extent that they are more favourable to the investor prevail over this Agreement.

Article 16Scope of the Agreement

This Agreement shall apply to all investments, whether made before or after its entry into force, but shall not apply to any dispute concerning an investment which arose, or any claim concerning an investment which was settled, before its entry into force.

Article 17Transparency

1. The “UNCITRAL Rules on Transparency in Treaty-based Investor-State Arbitration” as adopted by the United Nations Commission on International Trade Law on 10 July 2013 shall apply to international arbitration proceedings initiated pursuant to Article 9.

2. With respect to regulations of general application adopted at central government level respecting any matter covered by this Agreement, the Contracting Parties shall publish the regulation in their official gazette without delay.

3. Nothing in this Agreement or the applicable arbitration rules shall prevent the exchange of information between the European Union and Hungary or vice versa which relates to international arbitration proceedings pursuant to Article 9.

4. On request of a Contracting Party consultation might be held on issues of transparency practices.

5. Nothing in this Article requires a Contracting Party to make available to the public or otherwise disclose during or after the proceedings, including the hearing, confidential or protected information within the meaning of paragraph 2 of Article 7 of UNCITRAL Rules on Transparency in Treaty- based Investor-State Arbitration, or information the disclosure of which is protected under its domestic law, or which it considers to be contrary to its essential security interests.

Article 18Consultations

1. Upon written request by either Contracting Party, the other Contracting Party shall agree to consultations on the implementation, interpretation or application of this Agreement.

2. Either Contracting Party may request in writing consultation with the other Contracting Party regarding any actual or proposed measure or any other matter that it considers might affect the operation of this Agreement.

Article 19General Exceptions

1. Nothing in this Agreement shall prevent a Contracting Party from adopting or maintaining measures for prudential reasons, such as:

a. the protection of investors, depositors, policy-holders or persons to whom a fiduciary duty is owed by a financial service supplier;

b. ensuring the integrity and stability of a Contracting Party’s financial system.

2. Where such measures do not conform with the provisions of this Agreement, they shall not be used as a means of avoiding the Contracting Party’s obligations under the Agreement.

3. Nothing in this Agreement shall be construed to require a Contracting Party to disclose information relating to the affairs and accounts of individual consumers or any confidential or proprietary information in the possession of public entities.

4. Nothing in this Agreement shall be construed:

a. to require a Contracting Party to provide any information the disclosure of which it considers contrary to its essential security interests;

b. to prevent any Contracting Party from taking any actions that it considers necessary for the protection of its essential security interests

(ba) relating to the production of or traffic in arms, ammunition and implements of war and to such traffic and transactions in other goods, materials, services and technology, and to economic activities, carried out directly or indirectly for the purpose of supplying a military establishment;

(bb) taken in time of war or other emergency in international relations; or

(bc) relating to fissionable and fusionable materials or the materials from which they are derived; or

c. to prevent any Contracting Party from taking action in pursuance of its obligations under the United Nations Charter for the maintenance of international peace and security.

A Contracting Party’s essential security interests may include interests and measures deriving from its membership in a customs, economic, or monetary union, a common market or a free trade area.

5. The dispute settlement according to Article 9 shall not be considered as treatment, preference or privilege.

6. Subject to the requirement that such measures are not applied in a manner that would constitute arbitrary or unjustifiable discrimination between investments or between investors, Articles 3 and 7 shall not be construed to prevent a Contracting Party from adopting or enforcing measures without prejudice to domestic laws and regulations of the Contracting Parties, if necessary:

a. to protect public security or public morals or to maintain public order;

b. to protect human, animal or plant life or health;

c. to ensure compliance with laws or regulations which are consistent with the provisions of this Agreement including those relating to:

(ca) the prevention of deceptive and fraudulent practices or to deal with the effects of a default on contracts;

(cb) the protection of the privacy of individuals in relation to the processing and dissemination of personal data and the protection of confidentiality of individual records and accounts;

(cc) safety.

For greater certainty, the public security and public order exceptions may be invoked only where a genuine and sufficiently serious threat is posed to one of the fundamental interests of society.

The Contracting Parties understand that the measures referred to in subparagraph b. include environmental measures necessary to protect human, animal or plant life or health.

Article 20Denial of Benefits

A Contracting Party may deny the benefits of this Agreement to an investor of the other Contracting Party that is a legal person and to investments of that investor, if investors of a third state own or control the first mentioned investor or the investments and:

a. the investor has no substantial business activities in the territory of the Contracting Party under whose law it is constituted, or

b. the denying Contracting Party adopts or maintains measures with respect to the third state that prohibit transactions with such investor and its investments or that would be violated or circumvented if the benefits of the Agreement were accorded to the investments of investors.

Article 21Regional Economic Integration Organization Clause

Nothing in this Agreement shall prevent a Contracting Party from exercising its rights and fulfilling its obligations deriving from their membership in any existing or future economic integration agreement, such as free trade area, customs union, common market economic and monetary union, e.g. the European Union and the Gulf Cooperation Council (GCC), or as to oblige a Contracting Party to extend to the investors of the other Contracting Party and to their investments, the benefits of any treatment, preference or privilege by virtue of its membership or participation in such economic integration agreement.

Article 22Final Provisions

1. Each Contracting Party shall notify each other through diplomatic channels that their internal procedure requirements for the entry into force of this Agreement have been complied with. This Agreement shall enter into force sixty (60) days after the receipt of the last notification.

2. This Agreement shall remain in force for a period of fifteen (15) years and afterwards shall be renewed automatically, unless either Contracting Party notifies in writing through diplomatic channels the other Contracting Party of its intention to terminate this Agreement. The notice of termination shall become effective one (1) year after it has been received by the other Contracting Party but not earlier than the expiry of the initial period of fifteen (15) years.

3. In respect of investments made prior to the date when the notice of termination of this Agreement becomes effective, the provisions of this Agreement shall continue to be effective for a period of fifteen (15) years from the date of termination of this Agreement.

4. This Agreement may be amended by written agreement between the Contracting Parties. Any amendment shall be integral part of the Agreement and enter into force in accordance with the procedures stipulated in paragraph 1 of this article.

5. The Contracting Parties agree that the “Agreement between the Republic of Hungary and the State of Kuwait for the Encouragement and Reciprocal Protection of Investments”, signed in Kuwait, on 8 November, 1989 (hereinafter, the Agreement of 1989), as well as all the rights and obligations derived from it, shall terminate on the date of entry into force of this Agreement.

6. Notwithstanding paragraph 5, the Agreement of 1989 shall be applicable to any investment, as defined in the Agreement of 1989, that was made before the entry into force of this Agreement, with respect to any act or event that took place before the entry into force of this Agreement, provided that the investor submits a claim under Article 11 of the Agreement of 1989 within three (3) years of the entry into force of this Agreement.

In witness whereof the undersigned, duly authorized by their respective Governments, have signed this Agreement.

Done in duplicate at New York on this 22nd day of September 2025 corresponding to 30th day of Rabi’ al-Awwal 1447 H, in Hungarian, Arabic and English languages, all texts being equally authentic. In case of divergency of interpretation, the English text shall prevail.