2024. évi XXV. törvény — mi változott? 2024. szeptember 1.

4. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény „Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére vagy adatkérésére” alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Ha betegség vagy annak gyanúja miatt az óvodai foglalkozásról, tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához orvosi igazolás szükséges, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szülő (a továbbiakban: szülő) – tizennegyedik életévet betöltött tanuló esetében a tanuló szülője vagy a tanuló – kérésére az igazolás kiállítására köteles orvos az igazolást az EESZT és a (4) bekezdés szerinti üzemeltető útján soron kívül továbbítja a köznevelési vagy szakképző intézmény számára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus igazolás (a továbbiakban: elektronikus igazolás) a következő adatokat tartalmazza:

- a) a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét,

- b) a beteg születési dátumát,

- c) az igazolt időszak kezdő és befejező dátumát,

- d) a testnevelésórára vonatkozó felmentés időszakát,

- e) az elektronikus igazolás kiállításának időpontját,

- f) az elektronikus igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató azonosító adatait,

- g) az elektronikus igazolást kiállító orvos azonosítóját (pecsétszámát és nevét), kapcsolattartási adatait,

- h) az egészségügyi ellátás EESZT-naplósorszámát.

(3) Az EESZT működtetője biztosítja, hogy az elektronikus igazolást az igazolás kiállítására köteles orvos úgy továbbítsa, hogy a (2) bekezdés c)–h) pontja szerinti adat kizárólag az igazolást kiállító egészségügyi szolgáltató és a gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény számára váljon megismerhetővé. A gyermek vagy tanuló nevelési, oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény biztosítja, hogy a (4) bekezdés szerinti tanulmányi rendszerhez hozzáféréssel rendelkező gyerek, tanuló, szülő az elektronikus igazolást megismerhesse.

(4) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulmányi rendszer üzemeltetője, valamint a szakképzésről szóló törvény szerinti regisztrációs és tanulmányi alaprendszer üzemeltetője a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatot a gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény beazonosításának céljából, az elektronikus igazolásnak a köznevelési vagy szakképző intézménybe történő továbbításáig kezeli.

(5) A gyermek vagy tanuló nevelési, nevelési-oktatási feladatait ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény a (2) bekezdésben foglalt adatokat az adott nevelési év, illetve tanév végéig kezeli.

(6) Az elektronikus igazolást a távolmaradás hiteles igazolásának kell tekinteni.”

5. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/P. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 4. § (2) bekezdés p) pontja szerinti célból az egészségügyi szolgáltató az EESZT-n keresztül továbbítja a köznevelési vagy szakképző intézmények részére az elektronikus igazolást.”

6. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/P. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg lép.

28. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha)

„b) a harmadik országbeli állampolgár – ha idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztrációja a Btátv. 166. § (2) bekezdés b) pontja alapján történt – a személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik.”

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli. A törlés tényéről az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja a kérelmezőt.”

30. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) bekezdésében a „Btátv. 166. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „Btátv. 166. §-a” szöveg lép.

31. § Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

- a) 67. § (3) bekezdésében az „elektronikus azonosítását követően” szövegrész,

- b) 93. §-a.

34. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban és azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelésóra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra váltható ki a sportról szóló törvény szerinti igazolt sportolói jogviszonyban álló versenyző tanuló kérelme alapján – versenyengedély birtokában – a sportszervezet keretei között szervezett edzéslátogatás igazolásával, amennyiben a testnevelésórát közismereti tanóra nem előzi meg vagy nem követi.”

74. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott – az alábbi feladatok ellátásával megbízott – pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére kell elrendelni)

„e) az a)–d) pontban foglaltakon felül heti egy óra időtartamban

ea) a gyakornok mentorálását,

eb) nem gyakorló köznevelési intézményben a pedagógusjelöltek mentorálását.”

109. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„166. § (1) Elektronikus ügyintézés céljára az idegenrendészeti hatóság elektronikus információs rendszert üzemeltet (a továbbiakban: idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület).

(2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztráció

- a) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás útján, vagy

- b) – ha az a) pont szerinti regisztráció nem lehetséges, vagy arra a természetes személy ügyfél nem köteles és azt nem alkalmazza – elektronikus úton, természetes személyazonosító adatok megadásával

történik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti regisztráció esetében az ügyfél hiteles azonosítása a hatóság előtti első személyes megjelenéssel történik meg. Az általa addig benyújtott, elektronikusan nem hitelesített dokumentumokat akkor lehet hitelesnek tekinteni, ha

- a) a saját maga által készített dokumentumot a személyes megjelenés során a magáénak ismeri el, illetve

- b) az egyéb dokumentumok papíralapú eredetijét a hatóságnak bemutatja.”

110. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 102. alcíme a következő 166/A. §-sal egészül ki:

„166/A. § (1) Az idegenrendészeti hatósággal

- a) az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen regisztrált természetes személy ügyfél – azon eljárási cselekmények esetén, ahol a személyes megjelenés nem kötelező – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja,

- b) a 168. § (4), (7), (9) és (10) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmet elektronikusan előterjesztő az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja

a kapcsolatot.

(2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületet igénybe vevő ügyféllel a hatóság azokban az eljárási cselekményekben, ahol ezt jogszabály nem zárja ki, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül tart kapcsolatot.

(3) A 166. § (2) bekezdés a) pontja szerint regisztrált ügyfélnek, foglalkoztatónak vagy jogi képviselőnek az idegenrendészeti hatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre küldi meg a küldeményét, azzal, hogy a küldemény másolatát az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre is eljuttatja. A kézbesítés időpontja a korábban megnyitott küldemény átvételének ideje. A küldemény át nem vétele esetén a kézbesítési vélelemre a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre történő kézbesítésre vonatkozó szabály irányadó.

(4) A 166. § (2) bekezdés b) pontja szerint regisztrált ügyfélnek a hatóság a részére kialakított és fenntartott, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre küldi meg a küldeményét. Ha a rendszer azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(5) A 168. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell. Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság nem a foglalkoztatóval tart kapcsolatot, az ügyfélnek küldött irat tartalmáról a foglalkoztatót értesíteni kell.

(6) Az idegenrendészeti hatóság – ha törvény alapján a postai kapcsolattartásnak van helye – az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tartja a kapcsolatot. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni.”

111. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 168. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen lehet benyújtani.”