2024. évi XXV. törvény — mi változott? 2024. május 12.

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányhivatal)

„b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben

ba) a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

bb) a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,

bc) a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,

bd) a regisztrációs díj fizetésére kötelezett kedvezményes foglalkoztató, valamint minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat,”

(kezeli.)

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2d) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kormányhivatal)

„f) a minősített kölcsönbeadók, illetve a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételével összefüggésben az (1) bekezdés n) pont nh) alpontjában meghatározott adatokat”

(kezeli.)

2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- a) 2. § (2) bekezdésében az „a bevándorolt vagy letelepedett jogállású” szövegrész helyébe az „a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,

- b) 25. § (6) bekezdésében az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,

- c) 28. § (1) bekezdés g) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,

- d) 29. § (1) bekezdés d) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,

- e) 30. § (7) bekezdés b) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,

- f) 36/A. § (1) bekezdésében az „az alkalmi” szövegrész helyébe az „az egyszerűsített” szöveg,

- g) 54. § (14a) bekezdés b) pontjában az „alkalmi” szövegrész helyébe az „egyszerűsített” szöveg,

- h) 57/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „a bevándorolt, a letelepedett” szövegrész helyébe az „a huzamos tartózkodási jogosultságot” szöveg,

- i) 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontjában a „bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát” szöveg,

- j) 57/B. § (1) bekezdés 2. pont a) alpontjában a „bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát” szöveg,

- k) 57/D. § (1) bekezdés b) pontjában az „a bevándorolt, a letelepedett” szövegrész helyébe az „a huzamos tartózkodási jogosultságot” szöveg

- l) 58. § (5) bekezdés d) pontjában az „az alkalmi” szövegrész helyébe az „az egyszerűsített” szöveg,

- m) 58. § (5) bekezdés n) pontjában az „alkalmi foglalkoztatásnak” szövegrész helyébe az „egyszerűsített foglalkoztatásnak” szöveg,

lép.

3. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató irányítója a 4. § (2) bekezdés e) pontjára figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9/B. §-a szerinti felügyeleti jogkörének gyakorlása érdekében az Áht. 9. § j) pontja alapján kezelt személyes adatokat az irányítási jogkör gyakorlásához szükséges mértékben az EESZT működtetőjétől is igényelheti, ha igazolja, hogy az adatigénylésre vonatkozó irányítási jogkörhöz kapcsolódó intézkedés másként nem gyakorolható vagy ennek hiányában az intézkedése eredménytelen lenne.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az irányító szerv az intézkedése meghozatalát követő három hónapig, de legfeljebb az igénylést követő egy évig kezeli.”

10. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/L. § (3) bekezdés a) pontjában az „a 2024. november 1-jéhez képest” szövegrész helyébe az „a szerződés (1) bekezdés szerinti megszűnéséhez képest” szöveg lép.

26. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 23. § (3) bekezdése szerinti eljárásokba nem tartozó esetekben tápszer, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer esetén a támogatás iránti kérelmet benyújtó forgalmazónak bejelentési kötelezettsége van

- a) már támogatott hatóanyagú tápszerének, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerének

- aa) névváltozása,

- ab) nyilvántartási szám változása,

- ac) árcsökkentése

esetén,

- b) abban az esetben, ha támogatott tápszerének, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerének támogatási kategóriáját olyan formában kívánja módosítani, amelynek következtében az adott készítmény a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező készítmények közé sorolódik,

- c) abban az esetben, ha a forgalmazóként bejegyzett jogosult személyében változás történik.”

27. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

- a) 29. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „– tápszer esetén a támogatás iránti kérelmet benyújtó forgalmazónak –” szövegrész,

- b) 29. § (4) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja,

- c) 29. § (4) bekezdés c) és d) pontja.

33. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú munkaerőpiaci szolgáltatásban, valamint naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt. Közfoglalkoztatási jogviszony keretében a közfoglalkoztatott részére európai uniós forrásból elhelyezkedést támogató, egyéni élethelyzetet javító munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítését célzó képzések és szolgáltatások is biztosíthatók.”

35. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Iskolaváltás esetén az iskola az új iskolának a tanulmányi rendszeren keresztül adja át a gyermek, tanuló tantárgyankénti előrehaladást igazoló adatait és tanítási év közbeni iskolaváltás esetén az évközi érdemjegyeit is.”

36. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személy.”

37. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pedagógus számára a miniszter rendeletben, a pedagógus-továbbképzésen kívül további, a hivatal által nyilvántartásba vett képzés teljesítését rendelheti el (a továbbiakban: köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés).”

38. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 77. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A köznevelésért felelős miniszter)

„m) megállapítja a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási szabályait, a nyilvántartás rendjét, a képzés tartalmát, a képzésben részt vevők körét, valamint a képzés teljesítésének szabályait.”

39. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a köznevelésért felelős miniszter, hogy)

„t) a pedagógus számára a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási szabályait, a nyilvántartás rendjét, a képzés tartalmát, a képzésben részt vevők körét, valamint a képzés teljesítésének szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

40. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

- a) 5. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az „amely az” szövegrész helyébe az „amely – a fejlesztő nevelés-oktatás kivételével – az” szöveg,

- b) 9. § (5) bekezdésében az „– alapfokú” szövegrész helyébe a „–, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás teljesítése alapfokú” szöveg,

- c) 94. § (4) bekezdés j) pontjában a „rendjét, az” szövegrész helyébe a „rendjét, felhasználásának egyéb kiegészítő szabályait, az” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

- a) 31. § (2) bekezdés d) pontja,

- b) 41. § (8) bekezdés c) pontjában az „iskolaváltás esetén az új iskolának,” szövegrész.

42. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XII. Fejezete a következő 77/A. alcímmel egészül ki:

#### „77/A. A szabálysértési eljárás iratainak megismerése

93/A. § A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerheti a szabálysértési eljárás iratait.”

44. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 157. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

„h) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében.”

45. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 157. § (1) bekezdés g) pontjában a „céljából.” szövegrész helyébe a „céljából, valamint” szöveg lép.

46. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

- a) 157. § (1) bekezdés c) pontjában a „ , továbbá a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása” szöveg,

- b) 157. § (1) bekezdés f) pontjában a „valamint” szöveg.

47. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával, illetve a személy- és vagyonőrök számára meghatározott tevékenység ellátásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a rendészeti feladatokat ellátó személy, illetve a személy- és vagyonőr az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti képzésen sajátít el.”

48. § Hatályát veszti az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 41. §-a.

49. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 157/C. §-sal egészül ki:

„157/C. § A miniszter által vezetett minisztériumnál vezényléssel betölthető szolgálati beosztások esetében megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.”

55. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 61–63. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „61. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, kiemelt alvállalkozók jegyzéke és a minősített piaci szereplők jegyzéke

116. § (1) A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt, a (2) bekezdésben és a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken

- a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban együtt: TBT) rendelkező gazdasági szereplők,

- b) az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint

- c) a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők

szerepelnek.

(2) A minősített piaci szereplők jegyzéke egy olyan speciális jegyzék, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott gazdasági szektort érintő beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként szereplő gazdasági szereplőket tartalmazza. E bekezdésben felsorolt beszerzési eljárásokban kizárólag a minősített piaci szereplők jegyzékén nyilvántartott gazdasági szereplő vehet részt, a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A minősített piaci szereplők jegyzékén az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők szerepelnek.

(3) A jegyzéket és a minősített piaci szereplők jegyzékét az AH vezeti. Az ajánlatkérőt írásbeli megkeresése alapján az AH írásban vagy az ajánlatkérő által megadott elektronikus levélcímen elektronikus úton öt munkanapon belül tájékoztatja a jegyzéken vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplő gazdasági szereplőkkel összefüggő, az egyes jegyzéken szereplő adatokról.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében az egyes beszerzésekhez kapcsolódóan, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően jogosultak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőket kiegészítő ellenőrzéseknek alávetni. Ha a kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban a gazdasági szereplőnek ajánlattételi felhívás nem küldhető, a részvételi felhívással induló eljárásban a részvételi jelentkezőt a 129. § (1) bekezdés d) pontja alapján az érintett beszerzési eljárásból ki kell zárni.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvélemény megküldésével értesíti az AH-t, ha a kiegészítő ellenőrzés során olyan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tár fel, ami alapján a jegyzékről törölni kell a gazdasági szereplőt. Az AH a TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplőt törli a jegyzékről. TBT-vel rendelkező gazdasági szereplők esetén az AH az NBF-et értesíti arról, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat merült fel.

(6) Amennyiben a nemzetbiztonsági szolgálat tudomására olyan tény vagy adat jut, amely a jegyzéken vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén lévő gazdasági szereplő nemzetbiztonsági kockázatát vetheti fel, arról annak megküldésével értesíti az AH-t.

(7) Az AH a jegyzéken lévő gazdasági szereplőket évente felülvizsgálhatja, amennyiben nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg törli a jegyzékről.

(8) Az AH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot arról a postai vagy elektronikus címről, ahova a jegyzékre és a minősített piaci szereplők jegyzékére történő felvétel iránti kérelmeket küldeni kell.

117. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a 129. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásból kizárja azon részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt is, akinek az alvállalkozója, kiemelt alvállalkozója nem szerepel a jegyzéken, vagy a 116. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén.

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele a részvételre jelentkező és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétele.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy ajánlattételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele az ajánlattevő és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétele.

(4) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé teheti, hogy az ajánlattevő által igénybe vett alvállalkozó, egyéb közreműködő kiemelt alvállalkozó jegyzékre vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételi feltételnek legkésőbb a szolgáltatása teljesítésének megkezdéséig tegyen eleget.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónak, egyéb közreműködőnek vagy kiemelt alvállalkozónak – az ajánlattevő részére történő teljesítésének megkezdése előtt történt – jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételéről.

#### 62. Előzetes minősítés

118. § (1) Bármely, a jegyzéken nem szereplő és TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a jegyzékre való felvételét.

(2) Bármely, a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő gazdasági szereplő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét.

(3) Az előzetes minősítés során a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéseket

- a) ha a gazdasági szereplő – a főtevékenysége vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) rendelkezésére álló egyéb információk alapján – előreláthatólag az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatásra kerülő beszerzési eljárásban fog részt venni, a KNBSZ,

- b) az a) pontba nem tartozó esetekben, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékre vétele esetén az AH

folytatja le.

(4) Az előzetes minősítés

- a) a jegyzékre vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből,

- b) a minősített piaci szereplők jegyzékére vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatából

áll.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti előzetes minősítés során az AH a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatához bármely állami szervtől a működési körét érintően tájékoztatást kérhet, amit a megkeresett állami szerv 30 napon belül teljesít.

(6) Az AH kormányrendeletben meghatározott esetben elvégzi az ajánlatkérő kezdeményezésére a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, illetve a Kbt. szerinti ajánlatkérő szervezetek kezdeményezésére a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzés során ajánlattételre felhívni kívánt, illetve ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők, valamint alvállalkozóik cégellenőrzését és személyellenőrzését.

(7) Ha a gazdasági szereplő nem vagy hiányosan nyújtja be az (1) bekezdés szerinti adatlapokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét elutasítja.

(8) Az AH a jegyzékre való felvételi kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy az előzetes minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Ha a KNBSZ hatáskörébe tartozik az előzetes minősítés lefolytatása, az AH az erről szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a KNBSZ-t az eljárás lefolytatása érdekében.

(9) Az AH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést a döntés meghozatalától számított – a KNBSZ a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést az AH megkeresésétől számított – hatvan napon belül végzi el. A határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(10) Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, amelyben nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A KNBSZ a nemzetbiztonsági szakvéleményt megküldi az AH-nak.

(11) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó előzetes minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

(12) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől számított nyolc napon belül a minősített piaci szereplők jegyzékére veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, valamint ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, ami a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel akadályát képezi.

(13) Az AH az érintett gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye.

(14) A jegyzékre és a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel elutasításáról szóló döntés kézhezvételétől számított három hónapon belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig hat hónapon belül a gazdasági szereplő nem vehető fel újra a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.

(15) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel a jegyzékre.

#### 63. Beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő ellenőrzés, adatszolgáltatás

119. § (1) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kitöltött adatlapoknak, illetve nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő részvételre jelentkező vagy az eljárásba kiemelt alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő tekintetében.

(2) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti adatlapoknak, nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő alvállalkozó tekintetében.

(3) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés során a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéseket

- a) az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatott beszerzésekben a KNBSZ, vagy

- b) az a) pontba nem tartozó, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételre irányuló esetekben az AH

folytatja le.

(4) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés

- a) a jegyzékre vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből,

- b) a minősített piaci szereplők jegyzékére vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatából

áll.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés során az AH a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatához bármely állami szervtől a működési körét érintően tájékoztatást kérhet, amit a megkeresett állami szerv 30 napon belül teljesít.

(6) Ha az adatlapok hiányosan kerülnek benyújtásra, és a gazdasági szereplő hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplő jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét elutasítja.

(7) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – a jegyzékre való felvételi kérelem esetén a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkeresésétől számított hatvan napon belül végzi el, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(8) Az AH (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező vele összefüggésben nem merült fel és az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

(9) Az AH a (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés szerinti ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől számított nyolc napon belül a minősített piaci szereplők jegyzékére veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, valamint ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, ami a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel akadályát képezi.

(10) Az AH az ellenőrzését követően a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételről, illetve a jegyzékre vagy a minősített piaci szereplők jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye. A gazdasági szereplő az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított három hónapon belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig hat hónapon belül nem vehető fel újra a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.

(11) Az AH – a (2) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzést követően – a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti az eljárás eredményéről, amely során szakvéleményt állít ki a konkrét beszerzési eljáráshoz kötődően. Az elutasítás esetén a döntést indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye.

(12) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.

120. § (1) A jegyzékre vett TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet meghatározott minta szerinti nyilatkozatokat és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.

(2) A minősített piaci szereplők jegyzékére vett gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet által meghatározott nyilatkozatokat és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.

(3) Ha a gazdasági szereplő nem tesz eleget az (1), (2) és (5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének vagy hiányosan nyújtja be az adatlapokat, nyilatkozatokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről, és erről értesíti az ajánlatkérőt is.

(4) Az adatszolgáltatást követő, a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén tartáshoz szükséges ellenőrzéseket a 118. § (3) bekezdésében és a 119. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az AH hatáskörébe utalt előzetes minősítések és beszerzési eljáráshoz kötődő minősítések esetében az AH, egyéb esetekben a KNBSZ végzi. Az ellenőrzéseket hatvan napon belül kell elvégezni, a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(5) A jegyzéken, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az AH-nak, ha

- a) a cégellenőrzési adatlap tartalmában vagy a személyellenőrzéssel érintett személyek körében változás áll be,

- b) a gazdasági szereplő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy

- c) a gazdasági szereplő ellen a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ. 101. cikke szerinti, öt évnél nem régebben meghozott jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha a gazdasági szereplő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.

(6) Az AH a (4) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a gazdasági szereplő újbóli cégellenőrzésének, további személyellenőrzések, valamint a gazdasági szereplők tevékenységi területe vizsgálatának végrehajtása érdekében, továbbá a csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági szereplőt pedig további ellenőrzések lefolytatása nélkül törli a jegyzékről vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről.

(7) Az AH a gazdasági szereplőt – annak írásos megkeresése alapján, saját kérelmére – törli a jegyzékről, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről.

(8) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a jegyzék tekintetében a KNBSZ által végzett ellenőrzések esetén a nemzetbiztonsági szakvélemény kézhezvételétől – számított nyolc napon belül a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett –

- a) törli a jegyzékről és a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel,

- b) törli a jegyzékről és a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján nem minősül átlátható szervezetnek,

- c) törli a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálata olyan körülményt tárt fel, ami a minősített piaci szereplők jegyzékre való felvétel akadályát képezi, vagy

- d) a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartja, ha vele szemben az a)–c) pontokban meghatározott ok nem áll fenn.

(9) A gazdasági szereplő

- a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzékről való törlésről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, vagy

- b) a (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 116. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított hat hónapon belül

nem vehető fel a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.

(10) Ha a gazdasági szereplő törlésére azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.

(11) Ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat műveleti tevékenysége során a (8) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott törlési okokat megalapozó információ merül fel a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén lévő gazdasági szereplővel szemben, az AH a tudomásra jutást követően haladéktalanul, további ellenőrzések nélkül törli a jegyzékről, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékéről és erről a gazdasági szereplőt értesíti.

(12) A kezdeményező által a cég-adatlapon feltüntetett, a gazdasági szereplő működésére jelentős befolyással bíró személy huzamosabb idejű külföldi tartózkodása, betegsége vagy egyéb – az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló – külső tényező a 118. § (3) és (4) bekezdésében, a 119. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés alá vont gazdasági szereplő eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, az ellenőrzés az akadály megszűnéséig szüneteltethető. A szüneteléséről az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ajánlatkérőt és az érintett gazdaság szereplőt 8 napon belül írásban értesíti. A szünetelés az elrendelés alapjául szolgáló körülmény fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tarthat. Az ellenőrzés szünetelésének időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

121. § (1) A jegyzék tartalmazza

- a) a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét, cégjegyzékszámát,

- b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,

- c) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,

- d) a jegyzékre vétel időpontját és

- e) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.

(2) A minősített piaci szereplők jegyzéke tartalmazza

- a) a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét, cégjegyzékszámát,

- b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,

- c) a gazdasági szereplő tevékenységi területét a külön jogszabályban megjelölt szektor megnevezésével,

- d) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,

- e) a jegyzékre vétel időpontját és

- f) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) Az (1) és (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok változását a gazdasági szereplők által megküldött változásbejelentések alapján az AH a jegyzékeken átvezeti.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő adatokat az AH a jegyzékekről való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli.”

56. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, ajánlattevőt, vagy alvállalkozót,)

„b) aki a megelőző három éven belül a jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételére irányuló eljárás során az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett.”

57. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerződés megkötésekor a kizárólag a jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére felvett nyertes ajánlattevő, kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó részvételével létrehozott projekttársaságot a jegyzéken, a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplőnek kell tekinteni, ha a projekttársaság vezető tisztségviselői és alkalmazottai a projekttársaságot létrehozó gazdasági szereplők vezető tisztségviselőiből és alkalmazottaiból kerültek ki.”

58. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 172. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a minősített piaci szereplők jegyzékével érintett gazdasági szektorokat, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékével összefüggő előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötött minősítés, továbbá a jegyzéken tartás során alkalmazandó formanyomtatványok mintáit és az AH által vezetett minősített piaci szereplők jegyzékének tartalmi elemeit.”

59. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény

- a) 3. § 12. pontjában a „jegyzékére” szövegrész helyébe a „jegyzékére, minősített piaci szereplők jegyzékére” szöveg,

- b) 7. § 4. pontjában az „az Európai” szövegrész helyébe az „a 61–63. alcím kivételével, az Európai” szöveg,

- c) 129. § (1) bekezdés a) pontjában a „jegyzéken” szövegrész helyébe a „jegyzéken, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,

- d) 129. § (1) bekezdés b) pontjában a „jegyzékre” szövegrész helyébe a „jegyzékre, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékére” szöveg,

- e) 129. § (1) bekezdés c) pontjában a „jegyzéken” szövegrész helyébe az „jegyzéken, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,

- f) 129. § (2) bekezdés a) pontjában a „jegyzékből” szövegrész helyébe a „jegyzékből, vagy minősített piaci szereplők jegyzékéből” szöveg,

- g) 129. § (8) bekezdésében a „jegyzéken” szövegrész helyébe a „jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,

- h) 135. § (1) bekezdésében a „jegyzékről” szövegrész helyébe a „jegyzékről, minősített piaci szereplők jegyzékéről” szöveg,

- i) 135. § (2) bekezdésében a „jegyzéken” szövegrész helyébe a „jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,

- j) 135. § (3) bekezdésben a „jegyzékről való törlés vagy a jegyzéken” szövegrész helyébe „jegyzékről, minősített piaci szereplők jegyzékéről való törlés vagy a jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén” szöveg,

- k) 137. § (1) bekezdés f) pontjában a „jegyzékből” szövegrész helyébe a „jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből” szöveg,

- l) 139. § (5) bekezdésében a „jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő” szövegrész helyébe a „jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből történő” szöveg,

- m) a 89. alcím címében és a 168. § (1) bekezdésében a „jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő” szövegrész helyébe a „jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből történő” szöveg

lép.

68. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az esküt a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt szóban – legkésőbb a kinevezés aláírásától számított 30 napon belül – kell letenni. Az eskütételről a kormánytisztviselő esküokmányt ír alá.”

- a) 181. § (2) bekezdésében a „politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „politikai szolgálati jogviszonyára – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni” szöveg,

- b) 206. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „kapcsolatos rendelkezéseit – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni” szöveg,

- c) 214. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „politikai tanácsadóra – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni” szöveg,

- e) 281. § (4) bekezdés 20. pontjában a „kormánytisztviselő képzésére, továbbképzésére” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott személy képzésére és továbbképzésére (ideértve a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által szervezett, a foglalkoztatott által önkéntesen igénybe vehető képzést és továbbképzést is)” szöveg

70. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 87. § (4) bekezdése.

72. § (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés: az Nkt. szerinti, a pedagógus továbbképzésen kívül a köznevelésért felelős miniszter rendeletében előírt képzés,”

(2) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 3. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„29a. pedagógus továbbképzés: a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott továbbképzés,”

73. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A köznevelésért felelős miniszter kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy a külföldi társtárcákkal kötött megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, és ezért mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés a miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen legfeljebb öt tanévre szól.

(4) A (3) bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni az Nkt. 4. § 21. pontjában az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.

(5) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy a külföldi társtárcákkal kötött megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet igazolást állít ki arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.”

75. § (1) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv – ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv – keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg.”

(2) A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony részmunkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, akkor az egyébként járó havi illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő).”

76. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„15. az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt, az indokolással ellátandó jognyilatkozatok körét, a kötelező illetményemelés megállapításának, a tankerületi központon belül más nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helyén történő munkavégzésre utasítás idejére és az egyéb juttatás együttes megállapítása esetén az e törvényben meghatározott feltételek alapján járó illetményrész mértékének, az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj, eseti és tartós illetménypótlék, kereset-kiegészítés, az egyéb juttatások, jutalom mértékének és megállapításának részletes szabályait,”

77. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

- 1. 1. § (3) bekezdésében a „97. § (10) bekezdését” szövegrész helyébe a „97. § (10) bekezdését, valamint a 109. §-t” szöveg,

- 2. 1. § (7) bekezdésében a „13. alcímben” szövegrész helyébe a „13. és 14. alcímben” szöveg,

- 3. 19. § (6) bekezdésében a „törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „törvényben és kormányrendeletben meghatározott” szöveg,

- 4. 42. § (1) bekezdés j) pontjában a „továbbképzés kivételével” szövegrész helyébe a „továbbképzés és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés kivételével” szöveg,

- 5. 49. § (1) bekezdés d) pontjában a „70. §-ban meghatározottak szerinti” szövegrész helyébe a „pedagógus” szöveg,

- 6. 66. § (2) bekezdésében a „pedagógus továbbképzésről szóló jogszabályban” szövegrész helyébe a „pedagógus továbbképzésről szóló, illetve a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésről szóló jogszabályban” szöveg,

- 7. 67. § (1) bekezdés 11. pontjában a „számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,” szövegrész helyébe a „számára előírt pedagógus-továbbképzéseken és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzéseken, valamint folyamatosan képezze magát,” szöveg,

- 8. 70. §-ában a „továbbképzésben” szövegrészek helyébe a „pedagógus továbbképzésben” szöveg,

- 9. 71. § (1) bekezdés g) pontjában a „képzés, továbbképzés” szövegrész helyébe a „képzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, valamint pedagógus továbbképzés” szöveg,

- 10. 71. § (1) bekezdés n) pontjában az „a továbbképzési” szövegrész helyébe az „a pedagógus továbbképzési” szöveg,

- 11. 73. § (13) bekezdés c) pontjában az „esetekben köznevelésért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe az „esetekben – a megbízás tekintetében a köznevelésért felelős miniszter egyetértésével –” szöveg,

- 12. 80. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „Nevelési-oktatási” szövegrész helyébe a „Köznevelési” szöveg,

- 13. 90. § (3) bekezdés b) pontjában a „továbbképzés, foglalkoztatást” szövegrész helyébe a „továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá foglalkoztatást” szöveg,

- 14. 106. § (1) bekezdés f) pontjában a „továbbképzés, továbbá” szövegrész helyébe a „továbbképzés, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés, továbbá” szöveg,

- 15. 106. § (6) bekezdés b) pontjában az „óradíj” szövegrész helyébe az „óradíj, készenléti és ügyeleti díj” szöveg,

- 16. 133. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „betekinthet” szövegrész helyébe az „– az eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetve abból adatokat átvenni” szöveg,

- 17. 155. § (1) bekezdés 1. pontjában a „módját,” szövegrész helyébe a „módját, valamint az elismerési eljárás alóli mentesítésre vonatkozó igazolás kiállításának részletes szabályait,” szöveg,

- 18. 4. melléklet II. pont 6. alpontjában a „pedagógus-továbbképzésre vonatkozó” szövegrész helyébe a „pedagógus-továbbképzésre, valamint a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésre vonatkozó” szöveg

lép.

78. § Hatályát veszti a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

- a) 74. § (3) bekezdésében a „személyre vagy” szövegrész,

- b) 74. § (5) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész,

- c) 74. § (6) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész,

- d) 106. § (6) bekezdés a) pontjában az „és céljuttatás” szövegrész,

- e) 132. § (4) bekezdésében a „pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező” szövegrész,

- f) 165. § a) pontja,

- g) 165. § f) pontja,

- h) 165. § m) és n) pontja.

81. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

- a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,

- b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c), d), valamint f)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és

- c) aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig

- ca) igazolja, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie, és

- cb) írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő első belépését követő három hónapon belül.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje legfeljebb hat hónap.”

82. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, továbbá ismételt kiadása iránti kérelem esetén tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és – jogszabályban meghatározott esetben és módon – teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket.”

83. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásától számított egy évig – az (5) bekezdés szerint kiadott tartózkodási engedély, valamint a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a vendég-önfoglalkoztató magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

84. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A harmadik országbeli állampolgár – a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem benyújtása esetén – a Magyarország területére történő első belépését követő három hónapon belül köteles az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek]

„b) ingatlan-alapkezelője a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti minősített piaci szereplők jegyzékén szerepel.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A (9) és (10) bekezdés alapján olyan ingatlan-alapkezelő járhat el, amely a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti alternatív befektetési alapkezelőnek minősül (ABAK), és amely olyan alternatív befektetési alapot (a továbbiakban: ABA) jogosult kezelni, amelyben a kezelt eszközök értéke

- a) meghaladja összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy

- b) meghaladja összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok.

(10b) A (10a) bekezdésben foglaltakon túl olyan alapkezelő is eljárhat, amely a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelőnek minősülve olyan ingatlanalapot is kezel, amelyben a kezelt eszközök értéke összesen meghaladja a 600 millió euró küszöbértéket.”

85. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

86. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

87. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 28. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

88. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,)

„a) akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is,”

89. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

90. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Regisztrációs díj és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett a minősített kölcsönbeadó és a kedvezményes foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott, és a Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett nyilvántartásba vételét kéri.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A foglalkoztatási díj a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egy összegben fizetendő. Mértéke az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztató vonatkozásában a tárgyévet megelőző évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma szorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A regisztrációs díjból és a foglalkoztatási díjból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. A regisztrációs díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyéb bevételét képezi. A foglalkoztatási díj Budapest Főváros Kormányhivatalát és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a kormány rendeletében meghatározott arányban illeti meg.”

91. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 36. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha]

„d) a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmelőállítónál vagy filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.”

92. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A szerb és az ukrán állampolgár Nemzeti Kártyát kaphat, ha tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

(2) Nemzeti Kártyát kaphat az (1) bekezdésben foglaltakon túl az a szerb és ukrán állampolgár is, aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.”

93. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

94. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képzés céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

95. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

96. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

97. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

- a) teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, c) és d) pontjában, valamint f)–i) pontjában meghatározott feltételeket,

- b) a törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni vagy az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végez önkéntes tevékenységet, és

- c) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.”

98. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.”

99. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 67. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter – a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát – a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek véleményét kéri. A rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek véleménye nem köti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállítása során az e törvény szerinti feltételeket nem kell vizsgálni, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételt és azt, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.”

100. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 68. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és a (4) bekezdés szerinti személy hivatalos célú tartózkodási engedélyt kap.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességére és meghosszabbítására a 60. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

101. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély beszerzésének kötelezettsége alól.”

102. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 71. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családi együttélés biztosítása céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt a harmadik országbeli állampolgár, ha a családegyesítő)

„g) tanulmányi (beleértve az álláskeresést és a vállalkozás indítást is), képzési célú tartózkodási engedéllyel,”

(rendelkezik.)

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén, a tartózkodási engedély hatálya alatt született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére – abban az esetben is, ha e törvény alapján további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme a tartózkodási engedélyre nem alapítható – családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.”

103. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nemzeti érdek fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 75. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában, valamint az e Fejezetben meghatározott feltételek hiányában is kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter – a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát – a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek állásfoglalását kéri.”

104. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyát az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 85. § (2) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés indokolja.”

105. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EU tartózkodási kártyát a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben kaphat, ha teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.”

106. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 101. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

„(2a) A kiutasítás elrendeléséről szóló, véglegessé vált határozattal szembeni közigazgatási perben halasztó hatály elrendelésének nincs helye.”

112. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 191. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szóbeli közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szóban közölt döntés közlésének joghatásai abban az esetben is beállnak, ha az ügyfél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja.”

113. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a 224. §-t követően a következő 144/A. alcímmel egészül ki:

#### „144/A. A vendégbefektetői vízummal kapcsolatos különös eljárási szabályok

224/A. § (1) A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem, vagy nem a 16. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve 22. § (7) bekezdésében foglalt határidőben valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalása alapján a befektetést.

(2) Ha a vendégbefektetői vízumot az idegenrendészeti hatóság visszavonja, és megállapítja, hogy a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanbefektetéshez kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom még fennáll, az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői vízumot visszavonó határozatában – a magyar állam nevében eljárva – rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.”

114. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 225. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

[A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelme – ha törvény másként nem rendelkezik – abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és]

„s) a tartózkodási engedély iránti kérelmet a 71. § (5) bekezdése szerinti okból nyújtja be.”

115. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 227. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a 22. § (11) bekezdés a) pontja alapján az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezték, az idegenrendészeti hatóság a kérelmet elutasító határozatában – a magyar állam nevében eljárva – rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 227. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, és megállapítja, hogy a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanbefektetéshez kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom még fennáll, az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt visszavonó határozatában – a magyar állam nevében eljárva – rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.”

116. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 236/A. §-sal egészül ki:

„236/A. § A 68. § (5) bekezdése szerinti hivatalos célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott hivatalos célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a 68. §-ban foglalt feltételeket.”

117. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 146. alcíme a következő 241/A. §-sal egészül ki:

„241/A. § A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 67. § (3) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy a 226. § (1) bekezdés b)–e) pontja indokolja.”

119. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 272. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)

„6. az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok, illetve véleményező testület,”

(részére továbbíthat adatot.)

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

- a) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett minősített kölcsönbeadók és kedvezményes foglalkoztatók nyilvántartásba vételével,

- b) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj kiszabásával és beszedésével

kapcsolatos részletszabályokat.”

121. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 286. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A 16. § (3) bekezdés b) pontját, a 22. § (11) bekezdését, a 22. § (13) bekezdés b) és c) pontját, a 224/A. § (2) bekezdését, valamint a 227. § (2), (2a) és (4) bekezdését 2025. január 1. napjától kell alkalmazni.

(19) A 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tulajdoni illetőség megszerzésére csak 2025. január 1. napjától kerülhet sor, a 2025. január 1. napjáig megszerzett tulajdoni illetőség nem ismerhető el.”

122. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 293. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:

(E törvény)

„25. a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

123. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény

- a) 22. § (8) bekezdésében az „idegenrendészeti hatóság” szövegrész helyébe az „idegenrendészeti hatóság külön feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége” szöveg,

- b) 22. § (10) bekezdésében az „A telephely biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező ingatlan-alapkezelő” szövegrész helyébe az „Az ingatlan-alapkezelő” szöveg,

- c) 22. § (12) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés” szöveg,

- d) 34. § (5) bekezdésében a „kiszabásával kapcsolatos” szövegrész helyébe a „kiszabásával és beszedésével kapcsolatos” szöveg,

- e) 75. § (2) bekezdés a) pontjában a „letelepedése” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodása” szöveg,

- f) 83. § (1) bekezdésében a „(4) bekezdésben foglalt” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben foglalt” szöveg,

- g) 132. § (6) bekezdés f) pontjában az „óvadék letételét rendeli el” szövegrész helyébe az „az óvadékot letették” szöveg,

- h) 209. § (2) bekezdésében a „tartózkodási engedély iránti” szövegrész helyébe a „tartózkodási okmány átvételére jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély iránti” szöveg,

- i) 259. § (3) bekezdésében a „k) pontjában” szövegrész helyébe az „i) pontjában” szöveg,

- j) 286. § (17) bekezdésében a „8. és 13. alcímét” szövegrész helyébe a „8. és 13. alcímét – a (18) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg,

- k) 287. § (1) bekezdésében a „legkorábban” szövegrész helyébe a „legkésőbb” szöveg,

- l) 287. § (5) bekezdésében a „tartózkodási engedélyt 2024. augusztus 31. előtt kapott és az engedélye e törvény hatálybalépésekor érvényes” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedéllyel e törvény hatálybalépésekor rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelme alapján az idegenrendészeti eljárás folyamatban van és az engedélyt 2024. március 1. után kapja meg, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt a 286. § (6) bekezdése alapján kapott” szöveg

lép.

124. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény

- a) 22. § (8) bekezdésében az „és e)” szövegrész,

- b) 227. § (1) bekezdés b) pontjában az „és e)” szövegrész,

- c) 227. § (1) bekezdés c) pontjában az „és e)” szövegrész,

- d) 227. § (3) bekezdés b) pontjában az „és e)” szövegrész.