2024. évi XXIX. törvény — mi változott? 2024. július 1.

#### 6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

8. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a költségvetési szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a költségvetési szerv gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a költségvetési szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervnél a költségvetési szerv feladatkörébe tartozó feladatot a költségvetési szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

#### 11. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

23. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 75/B. §-sal egészül ki:

„75/B. § Ha a Ptk. alapján a gyermek a szülő hozzájárulása nélkül örökbefogadható, a családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermek örökbefogadása iránt soron kívül intézkedni szükséges.”

24. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 84. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha)

„f) a gyermek szülője a gyermekét közvetlenül a szülést követően az egészségügyi intézményben hagyta és hat héten belül a gyermekért ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik.”

27. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezete a következő 82/Y. §-sal egészül ki:

„82/Y. § (1) A kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződés vagy közfinanszírozott, állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval kötött közreműködői szerződés keretében végzett CT-MRI vizsgálati tevékenységet a 82. § (26) bekezdése szerinti miniszteri engedélyben foglalt határidő előtt csak az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével szüneteltetheti vagy szüntetheti meg, ennek hiányában a 2023. július 7. napján hatályos finanszírozási vagy közreműködési szerződés feltételei szerint e tevékenységet folyamatosan ellátja.

(2) Ha a kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt miniszteri engedély nélkül a CT-MRI vizsgálati tevékenységét teljes körűen nem látja el a vonatkozó szerződésében foglaltak szerint, azt szünetelteti vagy ha azzal felhagy, a tevékenységéhez közvetlenül használt ingatlanok, tárgyi eszközök és immateriális javak ideiglenesen, az ellátási érdek fennállásáig, de legfeljebb 2025. november 1. napjáig – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint számított használati díj ellenében – azon állami egészségügyi szolgáltató használatába kerülnek, amelynek a közreműködőjeként, vagy amelynek a telephelyén az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítás keretében végzett CT-MRI vizsgálati tevékenységét ellátta.

(3) Ha a kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató nem állami egészségügyi szolgáltató telephelyén végezte tevékenységét, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatra feljogosított, finanszírozott, állami egészségügyi szolgáltatót az egészségbiztosításért felelős miniszter jelöli ki.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltatónak minősül az az egészségügyi szolgáltató, amely nem

- a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltató,

- b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ,

- c) egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató,

- d) önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató,

- e) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató, feltéve, hogy az egészségügyi szolgáltató CT-MRI vizsgálati tevékenységének vonatkozásában – ideértve a közreműködői szerződés alapján történő ellátást is – az egészségbiztosításért felelős miniszter a 82. § (26) bekezdése szerint az ellátási érdek fennállását megállapította.”

29. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2p) bekezdéssel egészül ki:

„(2p) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 82/Y. § (2) bekezdése szerinti használati díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

34. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/M. §-sal egészül ki:

„244/M. § Ha a 244/L. § (1) bekezdése szerinti, állami fenntartású egészségügyi szolgáltató által kötött közreműködői szerződés egyéb, CT-MRI vizsgálatokat nem érintő részeket is tartalmaz, a közreműködői szerződés CT-MRI vizsgálatokat nem érintő része

- a) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott ideig, de legfeljebb 2025. december 31-ig,

- b) határozatlan idejű szerződés esetén 2025. december 31-ig

hatályban marad.”

#### 30. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

71. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a következő 204/A. §-sal egészül ki:

„204/A. § (1) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a gazdasági társasághoz, aki az 55. életévét betöltötte, a gazdasági társaság a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a gazdasági társaság nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a gazdasági társaság gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a gazdasági társaság vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 204. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságban a gazdasági társaság feladatkörébe tartozó feladatot a gazdasági társasághoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

#### 32. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

78. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:127. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására,)

„e) aki gyermekét

ea) annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik, vagy

eb) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja és hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója a gyermekért nem jelentkezik.”

79. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:178. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,)

„c) akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket

ca) – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy

cb) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik,

és a gyermek örökbefogadására nem került sor.”

80. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:190. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik a szülői felügyeleti jog)

„d) ha a szülő a gyermeket

da) annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy

db) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik.”

#### 33. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

81. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény „(A Ptk. 4:119–4:145. §-ához)” alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § A Ptk.-nak az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4:127. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, a 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik.”

82. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a 38/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

### „[A Ptk. 4:190. § (1) bekezdéséhez]

38/B. § A Ptk.-nak a Módtv1.-gyel megállapított 4:190. § (1) bekezdés d) pont db) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik.”

89. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) Ha a rendvédelmi szervhez olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor, aki az 55. életévét betöltötte, a rendvédelmi szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a rendvédelmi szerv nem rendelkezik olyan betölthető szolgálati beosztással vagy munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a rendvédelmi szerv gondoskodik a szolgálati beosztás vagy a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a rendvédelmi szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a rendvédelmi szerv feladatkörébe tartozó feladatokat a rendvédelmi szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 54. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Ha a (3) vagy a (3a) bekezdés alapján olyan katonai szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a kormányzati igazgatási szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a kormányzati igazgatási szerv a vezényeltet belföldi szervezeti egységhez tartozó álláshelyen köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a kormányzati igazgatási szerv nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a kormányzati igazgatási szerv gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a kormányzati igazgatási szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.”

133. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz, aki az 55. életévét betöltötte, az egészségügyi szolgáltató a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig az egészségügyi szolgáltató vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(4b) A (4a) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató által ellátott feladatot az egészségügyi szolgáltatóhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

137. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1b) és (1c) bekezdése szerinti feltételeknek meg nem felelő, 2023. július 7. és 2024. november 1. között CT-MRI vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: meg nem felelő szolgáltató) foglalkoztatottja a meg nem felelő szolgáltató e tevékenységének megszűnését követően, a megszűnéstől számított kettő hónapon belül állami fenntartású szolgáltatónál létesít egészségügyi szolgálati jogviszonyt, vagy a meg nem felelő szolgáltatótól munkáltatói jogutódlással kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba, abban az esetben az illetményét – a 8. § (3a) bekezdése és a 8. § (6) bekezdése alkalmazásával – úgy kell megállapítani, hogy elérje a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál a foglalkoztatási jogviszonyának utolsó három hónapjában kifizetett bruttó munkabérének havi átlagát.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a meg nem felelő szolgáltató foglalkoztatottja számára – a 8. §-tól eltérően – az illetmény az Mt. szerinti teljesítménybérként is megállapítható, ha a meg nem felelő szolgáltatónál a munkabére teljesítménybérként került megállapításra. Ebben az esetben a teljesítménybért, teljesítménykövetelményt és teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy az a foglalkoztatott számára a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál való foglalkoztatási jogviszony utolsó hónapja szerinti teljesítménybérhez, teljesítménykövetelményhez és teljesítménybér-tényezőhöz képest nem lehet hátrányosabb.”

- a) 1. § (4) bekezdésében az „az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (4a)–(5) bekezdésben” szöveg,

#### 47. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

139. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

#### „2/A. § [Vezénylés útján történő feladatellátás]

(1) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a NAV-hoz, aki az 55. életévét betöltötte, a NAV a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a NAV nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a NAV gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a NAV vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat. A pénzügyőri feladatok ellátása esetén a vezényelt a pénzügyőrök részére rendszeresített egyenruhában teljesíti a szolgálatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a NAV feladatkörébe tartozó pénzügyőri és tisztviselői és munkavállalói munkakörbe tartozó feladatot a NAV-hoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

#### 60. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

163. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a tankerületi központhoz, aki az 55. életévét betöltötte, a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a tankerületi központ nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a tankerületi központ gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéstől eltérően a nevelő-oktató munkát a tankerületi központhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

167. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány rendeletben meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.”

168. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,)

„c) aki a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és”

169. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § Nemzeti Kártyát az a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat,

- a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, vagy

- b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.”

170. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § Ha a Nemzeti Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.”

172. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Nemzeti Kártyával.”

174. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 284. § (12) bekezdése.