2024. évi XVII. törvény — mi változott? 2025. január 15.

31. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 94. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Az igazságügyi alkalmazottnak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól az ingatlanügyi hatóság részére, az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához szükséges mértékben lehet adatot továbbítani.”

#### 11. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

37. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Ingatlan-nyilvántartási eljárásban jogi képviselet ellátására adott meghatalmazás vagy a Kjtv. 174/A. §-a szerinti felhatalmazás, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó ügyleti meghatalmazás, illetve az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében tehető nyilatkozat elektronikus hitelesítése

36/S. § (1) A közjegyző a személyesen jelen lévő fél kérelmére

- a) az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében a fél által az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való jogi képviselet ellátására ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos részére adott meghatalmazást vagy a közjegyző részére adott, Kjtv. 174/A. §-a szerinti felhatalmazást,

- b) az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó ügyleti meghatalmazást,

- c) az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében megtehető nyilatkozatot

a fél helyett elektronikus úton hitelesíti.

(2) Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

(3) A közjegyző a saját, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való jogi képviselet ellátására szóló Kjtv. 174/A. §-a szerinti felhatalmazásának (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelesítésére is jogosult.”

38. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény a 27/L. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési tilalom, terheléséi tilalom, vagy elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése vagy törlése iránti eljárás

27/M. § (1) Ha a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, a közjegyző

- a) a zálogkötelezett kérelmére zálogjog bejegyzése iránti eljárást,

- b) a zálogjogjogosult és a zálogkötelezett közös kérelmére zálogjog változásának bejegyzésére irányuló eljárást,

- c) a zálogjogosult kérelmére zálogjog törlése iránti eljárást

[az a)–c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: eljárás] folytat le.

(2) Az eljárásban kérhető a zálogjogot biztosító elidegenítési tilalom, terheléséi tilalom vagy elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése vagy törlése, továbbá ezek változásainak és a zálogjog-jogviszonyhoz, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomhoz kapcsolódó egyéb adatoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése és ezek törlése iránti közjegyzői intézkedés.

(3) Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén

- a) a zálogkötelezett

- aa) természetes személy kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van,

- ab) nem természetes személy kérelmező székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van azzal, hogy a 4. § (3) bekezdés második mondatát megfelelően alkalmazni kell; vagy

- b) a zálogtárgy fekszik.

(4) A zálogszerződés vagy az az alapján tett zálogkötelezetti kötelezettségvállaló nyilatkozat, illetve bejegyzés vagy törlési engedély közokiratba foglalása esetén a közokiratot készítő közjegyző is illetékes az eljárás lefolytatására.

27/N. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat a hitelintézet elektronikus úton úgy küldi meg a közjegyző számára, hogy abból a bejegyzés iránti hatósági felhívás űrlap kitöltéséhez szükséges adatok informatikai úton kinyerhetőek legyenek.

(2) A kérelemhez csatolni kell

- a) a zálogszerződést, illetve annak módosítását,

- b) a zálogkötelezett bejegyzési engedélyét, ha azt nem a zálogszerződés tartalmazza,

- c) a zálogjoghoz kapcsolódó elidegenítési tilalomra, a terheléséi tilalomra vagy az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzési vagy törlési engedélyt, ha azt nem a zálogszerződés tartalmazza,

- d) a zálogjog törlésének bejegyzése esetén a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatát és

- e) a bejegyzéssel érintett ingatlan-nyilvántartási jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát

[az a)–e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: okirat].

(3) A kérelemhez meghatalmazás vagy más melléklet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nem csatolható. A meghatalmazást vagy a kérelemre kell rávezetni vagy a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik vagy képviseleti joga jogszabály alapján fennáll.

(4) Az eljárásban nincs helye

- a) igazolásnak,

- b) bizonyítás felvételének.

(5) Az eljárásban hiánypótlásnak – a fellebbezés esetleges hiányai kivételével – helye nincs. A közjegyző a hiánypótlást visszautasítja, ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést a közjegyző kizárólag az előterjesztő részére küldi meg.

(6) Ha a kérelem hiányos, a bejegyzéshez szükséges adatokat informatikai úton feldolgozható módon a közjegyzőnek nem küldték meg, vagy a felek a kérelem előterjesztésének közjegyzői díját a közjegyző felhívása ellenére nem fizették meg, a közjegyző a kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja. Ez ellen a végzés ellen a felek fellebbezhetnek, a fellebbezést észrevételre megküldeni nem kell.

(7) A kérelem kijavításának, kiegészítésének vagy módosításának helye nincs, ilyen esetben a kérelmet a közjegyző visszautasítja, a felek újabb eljárást kezdeményezhetnek. A visszautasító végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést a közjegyző megküldi a felek részére.

(8) Az eljárás félbeszakadásának nincs helye, az eljárás félbeszakadásának megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni, e végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell.

(9) Ha az eljárás során a kérelmező személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni, e végzés ellen az eredeti kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell. A meghalt vagy megszűnt fél jogutódjának a megszüntető végzést kézbesíteni nem kell.

27/O. § (1) Ha a kérelem tartalma az okirat tartalmától eltér, vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet elutasítja. A kérelemtől eltérő tartalmú végzés nem hozható. Az elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell.

(2) Ha a kérelem és az okirat tartalmának egybevetése alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételei fennállnak, a közjegyző a kérelemnek helyt ad és végzésben megállapítja, hogy

- a) a zálogszerződésben a felek a kérelemben megjelölt zálogjogosult javára és a zálogkötelezett terhére a kérelemben megjelölt ingatlanra a kérelemben megjelölt tartalommal zálogjogot alapítottak vagy azt módosították,

- b) a zálogkötelezett a zálogjog, az elidegenítési tilalom, a terheléséi tilalom, vagy az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez vagy törléséhez hozzájárult,

- c) a zálogjogosult a kérelemben megjelölt zálogjog törléséhez hozzájárult.

(3) A kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az jogerős és végrehajtható. A felek a hatósági felhívás tárgyában hozott ingatlan-nyilvántartási döntés ellen élhetnek jogorvoslattal.

(4) A végzés kijavításának csak annyiban van helye, amennyiben az a kérelemtől eltér. A hatósági felhívás kijavításának csak annyiban van helye, amennyiben az a végzéstől eltér.

(5) A közjegyző a végzés alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzésre. A hatósági felhíváshoz csatolni kell az annak alapjául szolgáló végzést és az okiratot is.

27/P. § (1) Ha ezen alcím eltérően nem rendelkezik, az eljárásban hozott végzés ellen csak a kérelmező fellebbezhet, és csak akkor, ha a fellebbezést

- a) e törvény megengedi, vagy

- b) a Pp. megengedi és e törvény nem zárja ki.

(2) A fellebbezést észrevételezésre kiadni nem kell.(3) A felek a közjegyzői eljárás megismétlését nem kérhetik, újabb eljárást kezdeményezhetnek.”

(3) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot az államot megillető vételi jog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére.”

46. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek – az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett – vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek átadja, átruházás esetén megállapítja az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímet és a részesedése mértékét, és a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek átadja.

(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket, továbbá utat, árkot, halastavat, mocsarat, csatornát ajándék jogcímén a magyar államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző megállapítja az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének – öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés – megfelelő jogcímet és a részesedése mértékét, és a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a magyar államnak átadja.”

48. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ingatlan vagy tulajdoni illetőség teljes hatállyal történő átadásának akadálya nincs, a közjegyző a mezőgazdasági igazgatási szervnek az egyezséget jóváhagyó döntése alapján a felek egyezségét a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személlyel jóváhagyja. Ezt követően a közjegyző megállapítja az örökösként érdekeltnek minősülő törvényes örököstársak közössége tagjai – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – tulajdoni hányadát, és az ingatlant adásvétel jogcímén a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személy részére átadja. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezség jóváhagyását megtagadta, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja és a hagyatéki eljárást folytatja.”

56. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 148. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról)

„d) az ingatlanügyi hatóság részére az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához szükséges mértékben”

(lehet adatot továbbítani.)

59. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A személyi nyilvántartás – e törvény felhatalmazásának hiányában – más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. Az ügyész személyi nyilvántartásából az adatkezelést elrendelő törvény szerint elengedhetetlenül szükséges célból, mértékben és ideig

- a) a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére,

- b) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához a bizalmi szolgáltató részére,

- c) az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához az ingatlanügyi hatóság részére

lehet adatot továbbítani.”

61. § Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 108. § (4) bekezdése.

74. § (1) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény a következő 6/C. §-sal egészül ki:

„6/C. § A gondnokoltak nyilvántartásából a 6. § (2) bekezdés h) és m) pontjában meghatározott jogosult számára a hozzáférést automatikus információátadás útján is biztosítani kell. Automatikus információátadás útján biztosított hozzáférés esetén a 22. § és az 5. alcím rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”