2024. évi XIX. törvény — mi változott? 2024. július 2.

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (18) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában

nem minősül elidegenítésnek]

- „ad) a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény szerinti gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló átadása;”

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 102/G. §-sal egészül ki:

„102/G. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi XIX. törvény) megállapított 26. § (18) bekezdés a) pont ad) alpontját azon vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben 2024. július 1-jén

- a) a 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti 5 éves időtartam még nem telt el, vagy

- b) az állami adó- és vámhatóság 26. § (18a) bekezdése szerinti eljárása véglegesen nem zárult le.”

3. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

- a) 17. § (1) bekezdés q) pontjában a „támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a” szövegrész helyébe a „szerződéssel történő, a” szöveg,

- b) 26. § (1) bekezdés s) pontjában a „támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a” szövegrész helyébe a „szerződéssel történő, a” szöveg,

- c) 26. § (18) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „elidegenítés és” szövegrész helyébe az „elidegenítés,” szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés h) pontjában a „termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá” szövegrész.

38. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„28. tájképi elem: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerinti támogatásokra vonatkozó eljárás során ekként használt fogalom.”

39. § A Tfvt. „A művelési ág megváltoztatása” alcíme a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § (1) Nem minősül a termőföld művelési ága megváltozásának a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2) Az ingatlanügyi hatóság által a művelési ág változás bejelentésének elmulasztása miatt indított eljárásban a 3. § alapján bejelentésre kötelezett személynek nyilatkoznia kell az (1) bekezdésben foglaltak fennállásáról.”

40. § A Tfvt. 5. §-a a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Nem tekinthető az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztásának a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(5c) Az ingatlanügyi hatóság által az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása miatt indított eljárásban a kötelezettnek nyilatkoznia kell az (5b) bekezdésben foglaltak fennállásáról.”

41. § A Tfvt. 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E törvény alkalmazásában nem tekinthető más célú hasznosításnak a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2b) Az a személy, akivel szemben az ingatlanügyi hatóság termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában eljárást indított, az eljárás során a (2a) bekezdésben foglaltak fennállásáról nyilatkozik.”

42. § (1) A Tfvt. 14. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Nem minősül időleges más célú hasznosításnak a földrészleten begyűjtött terménynek, vagy mellékterméknek, illetve a területre kijuttatni tervezett istállótrágyának az időszerű mezőgazdasági munkavégzésnek megfelelő módon és időtartamban, de legfeljebb 6 hónapig a termőföldön történő átmeneti tárolása.”

(2) A Tfvt. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az időleges más célú hasznosítás engedélyben meghatározott időtartama lejárt anélkül, hogy az igénybevevő a 10/A. § (2) bekezdése szerinti bejelentést megtette volna és az igénybevevő az engedély hatálya alatt nem kezdeményezte sem az engedély időtartamának meghosszabbítását, sem annak hatályon kívül helyezését, az ingatlanügyi hatóság az engedély időbeli hatályának lejártát követő 15 napon belül felszólítja az igénybevevőt, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon az engedélyezett időleges más célú hasznosítás megkezdéséről és megvalósításáról.”

44. § A Tfvt. 26/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az ingatlanügyi hatóság az (1) és a (2a) bekezdés szerinti nyilvántartásokon kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott időleges más célú hasznosítást engedélyező határozatokról az 5. melléklet szerinti adattartalommal.”

(2) A Tfvt. a 2. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

46. § A Tfvt.

- a) 2. § 1. pontjában a „megfelelő termőföld” szövegrész helyébe a „megfelelő, de hektáronként szántó esetében legfeljebb 22 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű termőföld” szöveg,

- b) 10. § (4) bekezdésében az „igénybe vevő” szövegrész helyébe az „igénybevevő” szöveg

lép.

47. § Hatályát veszti a Tfvt.

- a) 5. § (3) bekezdésében a „vagy az igénybevevő” szövegrész,

- b) 21. § (3d) bekezdésében az „f), g),” szövegrész.

58. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„4. életvitelszerű lakáshasználat helye: a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (a továbbiakban: bejelentett lakóhely);”

(2) A Földforgalmi tv. 5. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. gazdasági év: tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak;”

59. § A Földforgalmi tv. 13. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A föld más célra hasznosítható a következő célokból:)

„k) ha a föld igénybevétele olyan területen történik, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.”

60. § A Földforgalmi tv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező földet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés vagy többlethasználati megállapodás érinti, akkor a szerződés tartalmazza a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével megkötött szerződés semmis.”

61. § A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányada egészének vagy egy részének eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megosztása esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte. Ha a földműves tulajdonostárs a tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt tulajdonrésze az örökhagyó tulajdonát képezte.”

62. § (1) A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. Házastársi közös vagyon megosztása esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársa használta. Ha a föld használati jogosultságát a földet használó földműves gazdaságátadási szerződéssel szerezte, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint a gazdaságátadó használta. Öröklés esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az örökhagyó használta.”

(2) A Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha

- a) azok egymással szomszédosak,

- b) a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója

- ba) az eladó vagy

- bb) legalább három éve a vevő, vagy a vevő legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a vevő közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy

- c) a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti értékesítés esetén a földek azonos hagyatékhoz tartoznak.”

63. § A Földforgalmi tv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) Ha az adásvételi szerződésben foglaltak alapján a vevő a kötelezettségvállalás megerősítéseként foglalót fizetett, akkor az elfogadó jognyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét az eladó javára ügyvédi letétbe vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzésbe (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: letét) helyezni és ennek igazolását az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződésben a vevő helyébe lép, akkor a letétbe helyezett összeget az eladó részére kell megfizetni. Minden más esetben a letétbe helyezett összeg a letevő részére visszajár.”

64. § A Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni

a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg]

- „ha) erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek a 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,”

66. § (1) A Földforgalmi tv. 47. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában a volt földhasználót megillető előhaszonbérleti jogot érvényesíteni kívánó személy földhasználata nem tekinthető közvetlenül megelőzőnek, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően

- a) legalább egy gazdasági év időtartamban

- aa) a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője,

- ab) az aa) alpont szerinti személyek közeli hozzátartozója, vagy

- ac) az aa) vagy az ab) alpont szerinti személyeknek legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet;

- b) földhasználati szerződés alapján az a) pontban foglaltaktól eltérő harmadik személy;

- c) többlethasználati megállapodás alapján az a) pontban foglaltaktól eltérő valamely tulajdonostárs

bejegyzett földhasználóként gyakorolta.”

(2) A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) Ha a volt haszonbérlő a földhasználati jogviszonyba öröklés útján lépett be, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet az örökhagyó használta az (1)–(2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.”

(3) A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adás esetén a szerződés tárgyát képező földek kizárólag azonos feltételekkel adhatók haszonbérbe.”

67. § (1) A Földforgalmi tv. 62. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó)

„c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, kivéve a földnek gazdaságátadás útján történő átruházásának vagy átadásának esetét,”

(figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.)

(2) A Földforgalmi tv. 62. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó)

„e) nem teljesítette a 34. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettségét,”

(figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.)

(3) A Földforgalmi tv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a haszonbérbe adásra a 48. § (1) bekezdés c) pontja és az 59. § (1) bekezdés e) pontja alkalmazásával került sor, és a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a használatba adónak vagy közeli hozzátartozójának a földet használó mezőgazdasági termelőszervezetben a használatba adás időpontjában fennálló tulajdonrésze a használatba adást követően 25% alá csökkent, akkor a (2) bekezdésben és a 63. §-ban foglaltak szerint jár el. E bekezdés alkalmazása során a föld kényszerhasznosításba adásának nincs helye.”

68. § A Földforgalmi tv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § (1) A 63. §-ban foglaltaktól eltérően, ha a 62. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésben foglaltaknak, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv (5) bekezdés szerinti határozatában foglaltak alapján az állam vételi jogot gyakorol.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a 62. § (2) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésben szereplő határidő lejártát követően haladéktalanul megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében, egyidejűleg határidő tűzésével és a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel felhívja a tulajdonost, hogy jelölje meg az ellenérték megfizetéséhez szükséges adatokat.

(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az ingatlan forgalmi értékének megállapítása során a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek forgalmi értékének megállapítására irányadó szabályok szerint jár el. Az értékbecslés díja a tulajdonost terheli.

(4) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv a megkeresést követő 60 napon belül tájékoztatja a mezőgazdasági igazgatási szervet az ingatlan forgalmi értékéről és az értékbecslés díjáról.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv határozatában megállapítja az állam vételi jogának megnyílását, a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által közölt forgalmi értéket, az értékbecslés díját, valamint az ingatlan ellenértékeként a forgalmi érték és az értékbecslési díj különbözeteként megállapított összeget, továbbá az ellenérték megfizetésének módját. Ha a tulajdonos a határozat ellen közigazgatási pert indít, annak a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazására halasztó hatálya van.

(6) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy nem jelöli meg a fizetéshez szükséges adatokat, a neki járó ellenértéket az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszéknél bírósági letétbe kell helyezni. Ha a letétben lévő összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, abban az esetben azt az állam földvásárlásra felhasználhatja. Ha a tulajdonos a letett összeget 15 éven belül nem igényelte, akkor annak leteltét követően ezen követelését bírósági úton érvényesítheti.

(7) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az állam vételi jogát a határozat közlésétől számított 90 napon belül gyakorolja.

(8) Az ellenértéket a tulajdonos által megjelölt módon vagy a (6) bekezdés szerinti esetben bírósági letét útján a vételi jog gyakorlását követő 30 napon belül kell megfizetni.”

69. § A Földforgalmi tv. VII. Fejezete a következő 80. §-sal egészül ki:

„80. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 5. § 4. pontját alkalmazni kell az életvitelszerű lakáshasználat helyének 2024. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó igazolása esetén is.”

- a) 20. § (1) bekezdés h) pontjában a „céljából történő” szövegrész helyébe a „céljából, illetve hitéleti célból történő” szöveg,

- c) 23. § (4) bekezdés c) pontjában az „okiratok” szövegrész helyébe a „vagy a 21/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a letétbe helyezést igazoló okiratok” szöveg,

- d) 23. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyilatkozatait.” szövegrész helyébe a „nyilatkozatait, vagy a 14. §-ban foglalt nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír.” szöveg,

- f) 47. § (1) bekezdésében a „hatósági jóváhagyásának kezdeményezését” szövegrész helyébe a „közzétételét” szöveg,

- g) 47. § (2c) bekezdésében a „megszüntetése” szövegrész helyébe a „megosztása” szöveg,

- h) 47. § (5) bekezdésében a „fekszenek.” szövegrész helyébe a „fekszenek. A szerződésben egyértelműen utalni kell a haszonbér egybefoglaltságára.” szöveg,

- i) 48. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „legalább 25%-ban” szövegrész helyébe a „legalább egy éve legalább 25%-ban” szöveg,

- j) 62. § (2) bekezdés d) pontjában a „kötelezettségeit” szövegrész helyébe a „kötelezettségeit, vagy” szöveg

71. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A föld tulajdonának átruházása esetén a szerződésben szereplő ellenértéket banki átutalással vagy ügyvédi letét alkalmazásával, közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén pedig közjegyzői bizalmi őrzésbe helyezéssel kell teljesíteni. A szerződésben az ellenérték teljesítésének módját meg kell határozni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”

74. § A Fétv. 12. alcíme a következő 51/B. §-sal egészül ki:

„51/B. § (1) A haszonbérleti szerződés a haszonbérlő által kötelezően alkalmazandó agrotechnikára, növénykultúrára vagy termelési módszerre vonatkozó előírást nem tartalmazhat.

(2) Az (1) bekezdésbe ütköző szerződés semmis.

(3) Ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. A felek ezzel ellentétes megállapodása – a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése kivételével – semmis.”

75. § A Fétv. 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A többlethasználati megállapodás megszűnik

- a) a földet használó tulajdonostárs tulajdonostársi minőségének megszűnésével, a tulajdonostársi minőség megszűnésének napján,

- b) a használati megosztásról szóló megállapodás módosítása vagy megszűnése esetén.”

76. § A Fétv. XVIII. Fejezete a következő 110/H. §-sal egészül ki:

„110/H. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvénnyel megállapított 51/B. § (3) bekezdését a 2024. július 1-jén fennálló haszonbérleti szerződésekre is alkalmazni kell.”

77. § A Fétv.

- a) 18/A. § (2) bekezdésében a „b) pontja” szövegrész helyébe az „e) pontja” szöveg,

- b) 18/A. § (3) bekezdésében a „b) pontja” szövegrész helyébe az „e) pontja” szöveg és a „tíz évig” szövegrész helyébe a „tíz gazdasági évben” szöveg,

- c) 18/A. § (4) bekezdésében a „b) pontja” szövegrész helyébe az „e) pontja” szöveg

lép.

80. § A Termékpiaci tv. 4. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezéseket kell tartalmaznia

- a) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban alkalmazott azon szerződésnek,

- aa) amelyet a mezőgazdasági termelővel mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény értékesítésére annak vetése – gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja – előtt,

- ab) amelyet a haszonállat tenyésztőjével vagy tartójával mint eladóval az általa használt állattartó telepen nevelt haszonállat értékesítésre annak telepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt

kötöttek, valamint

- b) a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződésnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezései kiterjednek

- a) a mezőgazdasági termelő által viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatok arányos ellentételezésének módjára,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés esetében az a) pontban foglaltakon túl

- ba) a szerződés teljesítéséhez szükséges szaporítóanyag mennyiség vagy élőállat darabszám biztosítására, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározására,

- bb) a szaporítóanyag szavatosságának meghatározására,

- bc) a minőségi hibákért való felelősség megállapítására,

- bd) az inputanyagok minőségének biztosítására,

- be) az áru átvételének ütemezésére,

- bf) a szerződéstől való elállás feltételeire és

- bg) a teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeire.”

83. § (1) A Termékpiaci tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervezet a piaci árinformációs rendszer működtetésével – a nemzeti és a közös piacszabályozás érdekében – belföldi árfigyelési, ár- és készletjelentési feladatokat, valamint a Rendelet 223. cikke alapján ár- és készletjelentési kötelezettségeket lát el.”

(2) A Termékpiaci tv. 8. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (2) bekezdésben meghatározott szervezet az adatszolgáltatásra kötelezett ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követését

- a) egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi adatok gyűjtésével,

- b) kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatok feldolgozásával, valamint

- c) adminisztratív adatok átvételével és feldolgozásával valósítja meg.

(4b) A (2) bekezdésben meghatározott szervezet

- a) az egyedi információkból számított – egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó – súlyozott átlagokat rendszeresen jelenti az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felé, valamint

- b) az egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó árfigyelési adatokat és súlyozott átlagokat a piaci szereplők számára hozzáférhetővé teszi.”

85. § (1) A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„o) a 6/A. § (1) bekezdése szerinti szerződések kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

- b) 18. § (2) bekezdés d) pontjában az „az Európai” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

- c) 26. § (1) bekezdésében az „a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Agrárkamara) a” szövegrész helyébe az „az Agrárkamarának a” szöveg

105. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gazdaságátadási tv.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„b) gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki

ba) saját vagy jogelődjének tevékenységi idejével egybeszámítva legalább 10 évig saját nevében és saját kockázatára mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytatott, és ebből igazoltan árbevétele származott, valamint

bb) a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadás időpontját megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója – az 5 éven belül szerzett mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld kivételével –, vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója, ezen személy közeli hozzátartozója vagy a földhasználóként vagy erdőgazdálkodóként bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet legalább 25%-ban tulajdonosa.”

106. § (1) A Gazdaságátadási tv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdaságátadási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó – az átadott gazdaságot érintő – új tevékenységet nem kezdhet.”

(2) A Gazdaságátadási tv. 4. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása körében eljáró mezőgazdasági igazgatási szervnek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti értesítése alapján a gazdaságátadót hivatalból törli

- a) a gazdaságátadó mezőgazdasági üzemközpontja vagy lakóhelye szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból,

- b) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból,

- c) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a gazdaságátadással érintett tevékenység vonatkozásában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből és

- d) az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásból

attól az időponttól kezdve, amikor a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozat alapján a gazdaság tulajdonjogát a gazdaságátvevő megszerzi.

(1b) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból való törlés nem érinti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 17. § (2) bekezdése szerinti haszonvételi joggyakorlást.”

(3) A Gazdaságátadási tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdaságátadó csak akkor kérheti újra a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásba, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerbe vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő felvételét, ha a gazdaságátadási szerződés az 5. § vagy a 11. § alapján megszűnik, vagy a gazdaságátvevő halálát követően a gazdaságátadó a gazdaságátvevő örököseként a gazdaság részét képező mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy földhasználati jogosultságát megszerzi.”

107. § A Gazdaságátadási tv. 7. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítik)

„b) a gazdaság egyes elemeinek pontos meghatározását, mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának vagy használatának átengedése esetén a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő Fétv. 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatait, valamint erdőnek minősülő föld tulajdonjogának vagy használatának átengedése esetén az Evt. 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,”

108. § (1) A Gazdaságátadási tv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárásban sommás eljárásnak nincs helye.”

(2) A Gazdaságátadási tv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárás díj- és illetékmentes.”

109. § A Gazdaságátadási tv. 8. alcíme a következő 12/A–12/C. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A gazdaságátadási szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő jóváhagyása után és a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozatban meghatározott időpont között a gazdaságnak a 2. § a) pontjában meghatározott elemeit érintő változás esetén a gazdaságátadási szerződést módosítani kell és a módosítást annak aláírását követő tizenöt napon belül jóváhagyás céljából be kell nyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítás jóváhagyása tárgyában – a szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlan formában történő fenntartása esetén – a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezését követő 15 napon belül határozatot hoz.

12/B. § A gazdaságátadási szerződés ellenőrzése, illetve hatósági jóváhagyása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére

- a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,

- b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,

- c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,

- d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,

- e) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–h) és k) pontjában foglalt adatokat,

- f) az adóhatóságtól az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,

- g) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat

díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.

12/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről nyilvántartást vezet a következő tartalommal:

- a) a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő

- aa) természetes személyazonosító adatai,

- ab) lakcíme,

- ac) állampolgársága,

- ad) személyi azonosítója a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,

- ae) adóazonosító jele vagy adószáma,

- af) KAP tv. 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítója,

- ag) FELIR azonosítója,

- ah) kamarai tagsági azonosító száma,

- b) a gazdaságátvevő legmagasabb mezőgazdasági képzettsége,

- c) a gazdaságátadási szerződés tárgyát képező ingatlanok e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott ingatlan-nyilvántartási adatai,

- d) az állatállományra vonatkozó adatok,

- e) a gazdaság értéke szerződéstípusonként,

- f) a gazdaság főtevékenysége (ÖVTJ besorolási főszámmal),

- g) a gazdaság utolsó lezárt évi árbevétele,

- h) a szerződés létrejöttének és módosításának dátuma,

- i) a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontja,

- j) a gazdaság főtevékenysége (ÖVTJ besorolási főszámmal).

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait agrárpolitikai intézkedések tervezése és nyomon követése céljából jogosult kezelni.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárpolitikáért felelős miniszter részére, feladatai ellátása érdekében, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot szolgáltat.”

110. § A Gazdaságátadási tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződések tekintetében a gazdaságátvevő a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjában lép a gazdaságátadó helyébe.

(2) A gazdaságátadó kötelezettsége, hogy a gazdaságátadási szerződés megkötéséről, annak hatósági jóváhagyásáról, módosításáról, valamint a gazdaság tulajdonjoga átruházásának tényéről és időpontjáról, az ezeket igazoló okiratok eredeti vagy hiteles másolatának megküldésével 8 napon belül írásban tájékoztassa a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleket. Ha a gazdaságátadó a tájékoztatást elmulasztja, akkor a gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel igazolhatja a polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleknek a gazdaságátadás tényét.”

111. § A Gazdaságátadási tv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a gazdaságátadási szerződés részletes tartalmára és a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyási eljárására vonatkozó szabályokat,

- b) a mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás személyes adatok körébe nem tartozó adattartalmát.”

112. § A Gazdaságátadási tv. a következő alcímmel egészül ki:

#### „11/A. Átmeneti rendelkezések

17/A. § A 2. § c) pontjában foglalt rendelkezést 2026. december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gazdaságátvevő életkorára vonatkozó felső korhatár 50. életév helyett 60. életév.”

113. § A Gazdaságátadási tv. 3. § (3) bekezdésében az „a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény)” szövegrész helyébe az „a Földforgalmi törvény” szöveg lép.

114. § A Gazdaságátadási tv.

- a) 7. § c) pontjában a „kapcsolódó polgári” szövegrész helyébe a „kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések, földhasználatra irányuló szerződések, egyéb polgári” szöveg és a „szerződések felsorolását” szövegrész helyébe a „szerződések, valamint a vagyonelemekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek felsorolását” szöveg,

- b) 7. § e) pontjában a „törvény hatálya” szövegrész helyébe a „törvény, valamint a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) hatálya” szöveg,

- c) 7. § f) pontjában az „az egyes” szövegrész helyébe az „a KAP tv., valamint az egyes” szöveg, a „kérelmeket” szövegrész helyébe a „kérelmek azonosítóit” szöveg és az „okiratait” szövegrész helyébe az „okiratainak számát” szöveg,

- d) 8. § (1) bekezdésében az „elemeinek értékét” szövegrész helyébe az „elemeinek szerződéskötéskori forgalmi értékét” szöveg,

- e) 9. § (1) bekezdésében az „elemeinek értékét” szövegrész helyébe az „elemeinek szerződéskötéskori forgalmi értékét” szöveg,

- f) 13. § (1) bekezdésében a „szerint a szerződésben” szövegrész helyébe a „szerint, valamint a munkajogi szerződésekben a szerződésben” szöveg

lép.

115. § Hatályát veszti a Gazdaságátadási tv.

- a) 6. § (3) bekezdése,

- b) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Földforgalmi törvényben és a Fétv.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel” szövegrész.

„5. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez

#### A 26/A. § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- 1. település;

- 2. fekvés;

- 3. helyrajzi szám;

- 4. alrészlet jel;

- 5. művelési ág;

- 6. minőségi osztály;

- 7. igénybe venni engedélyezett terület térmértéke (ha);

- 8. igénybe venni engedélyezett terület AK értéke;

- 9. az engedélyező határozat száma;

- 10. az engedély véglegessé válásának időpontja;

- 11. az engedély időtartama;

- 12. az engedély hatályon kívül helyezésének időpontja;

- 13. az igénybevétel megkezdésének napja;

- 14. az eredeti állapot helyreállítása bejelentésének napja;

- 15. az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról rendelkező határozat száma;

- 16. az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról rendelkező határozat véglegessé válásának napja.”