2024. évi XIX. törvény — mi változott? 2024. május 18.

6. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó telepen jogszerűen tartott vad – a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep üzemeltetőjének tulajdonában van.”

(2) A Vtv. 9. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vadaskertben jogszerűen tartott vad – a haszonbérleti vagy az alhaszonbérleti szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a vadaskert vadászatra jogosultjának tulajdonában van.

(4b) A (4)–(4a) bekezdés alkalmazásában nem minősül jogszerűen tartott vadnak:

- a) a vadaskert, a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) létesítési engedélyében vagy a vadászati hatóság 27/C. § (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad, vagy a vadállománynak a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladó, vagy a vadfajonként meghatározott ivararánytól eltérően tartott, az adott ivar szerinti maximális létszámot meghaladó része,

- b) a vadászati hatóságnak a 27/C. § (10) bekezdése szerinti eljárása során hozott döntése alapján a vadállománynak a vadaskert vadeltartó képességét meghaladóan tartott része,

- c) a vadászati hatóságnak a zárttéri vadtartó létesítmény engedélyének visszavonására irányuló döntése alapján a vadállománynak a zárttéri vadtartó létesítmény vadeltartó képességét meghaladóan tartott része.

(4c) A (4b) bekezdés szerint jogszerűtlenül tartott vad az állam tulajdonában van. A jogszerűtlenül tartott vad tekintetében a vad tulajdonjogára alapított igényt a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep üzemeltetője, valamint a vadaskert vadászatra jogosultja nem érvényesíthet.”

7. § (1) A Vtv. 15. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat és a bérvadászat. Nem minősül a vadászati jog tiltott alhaszonbérletbe adásának a vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés.”

(2) A Vtv. 15. §-a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vadaskert vadászati joga a vadászterület vadászatra jogosult általi haszonbérbeadása vagy alhaszonbérbeadása útján hasznosítható. A vadaskert vadászatra jogosultjának a haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő minősül. Vadaskert esetén a haszonbérlőre és a haszonbérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alhaszonbérlőre és az alhaszonbérleti szerződésre is megfelelően alkalmazni kell.

(4a) Ahol e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet vadászatra jogosultat említ, ott vadaskert esetén a vadászatra jogosult alatt a haszonbérlőt vagy az alhaszonbérlőt kell érteni. Vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén az e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a vadászatra jogosultat illető jogok a vadaskert haszonbérlőjét vagy alhaszonbérlőjét illetik, és őt terhelik a vadászatra jogosultat terhelő kötelezettségek is.”

8. § (1) A Vtv. 16. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Vadaskert vadászati jogának haszonbérlője vagy alhaszonbérlője lehet:

- a) a vadásztársaság;

- b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

- c) a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv;

- d) a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény;

- e) Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat.”

(2) A Vtv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 16. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti haszonbérlő – az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével – legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati jog haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az új vadászatra jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő vagy alhaszonbérlő által létesített, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét, és

- a) vadaspark esetében legfeljebb a létesítési engedélyben meghatározott maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét, továbbá

- b) vadaskert esetében legfeljebb a szerződés megszűnésekor a vadászati hatóság által a vadaskert vadeltartó képessége alapján a 27/C. § (10) bekezdése szerint megállapított maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét.

(4) Nem alkalmazható a haszonbérleti vagy az alhaszonbérleti szerződés olyan rendelkezése, amely az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt megtérítési kötelezettséget meghaladó mértékű megtérítést ír elő bármelyik szerződő fél számára.”

9. § (1) A Vtv. 17. §-a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vadaskert haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés az (1) bekezdésen túl tartalmazza a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti vagy alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a létesítési engedélyben, vagy a vadászati hatóság 27/C. § (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében rögzített létszámnak és ivararánynak megfelelő szinten tartja.

(1b) A vadaskert haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés kötelező mellékletét képezi a vadaskert létesítési engedélye.”

(2) A Vtv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

- a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint – a 15. § (3) bekezdésében foglalt haszonbérleti díj kivételével – az e törvényben meghatározott kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetve erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti,

- b) a vadászati jogot – a vadaskert vadászati jogának kivételével – alhaszonbérletbe adja, vagy

- c) a vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérbe adása esetén a vadaskert vadászati jogát az alhaszonbérlő további alhaszonbérletbe adja.”

(3) A Vtv. 17. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem mondható fel a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogának alhaszonbérletbe adása esetén.”

(4) A Vtv. 17. §-a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés megszűnik, ha a vadaskert alhaszonbérlője az alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt megszűnik, és a jogutódja a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel nem rendelkezik, vagy az alhaszonbérlő jogutód nélkül szűnik meg. Ez esetben a vadaskert vadászati jogának hasznosításával kapcsolatos feladatokat a vadgazdálkodási üzemtervi ciklus végéig a vadászterület haszonbérlője látja el. A haszonbérlő a vadaskert vadászati jogának hasznosítására legfeljebb a vadgazdálkodási üzemtervi ciklus végéig terjedő hatállyal jogosult ismételten alhaszonbérleti szerződést kötni.”

10. § A Vtv. 27. §-a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérletbe adása esetén azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények vagy mulasztások megvalósulása esetén a vadászati hatóság a vadaskert vadászatra jogosultjának költségére határozatában

- a) megállapítja a vadaskert vadgazdálkodási üzemtervét,

- b) megállapítja a vadaskert éves vadgazdálkodási tervét,

- c) hatósági vadászatot rendel el vagy

- d) a vadászatra jogosultat a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység végzésétől eltiltja.

(1b) Az (1a) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogát az üzemtervi ciklus végéig annak a vadászterületnek a vadászatra jogosultja gyakorolja, amelyen a vadaskert létesült. A vadászatra jogosult a vadaskert vadászati jogát az üzemtervi ciklus végéig terjedő hatállyal ismételten alhaszonbérletbe adhatja.”

11. § (1) A Vtv. 27/C. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérlet útján is hasznosítható. A vadaskert haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén – a 8. § (1) bekezdésében a vadászterület kiterjedésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a vadászterületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ahol e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott rendelet vadászterületet említ, ott vadászterület alatt a vadaskertet is érteni kell.”

(2) A Vtv. 27/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek – a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő nagyvadfajok esetén – a vadászati tilalmi időkre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.”

(3) A Vtv. 27/C. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 27/C. § a következő (8)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vadaskertben tartott nagyvadállomány túlszaporodása esetén a vadászati hatóság hivatalból állományszabályozó vadászatot rendel el. Az állományszabályozó vadászatot a vadászati hatóság az erdészeti vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére is elrendelheti. A nagyvadállomány túlszaporodásának minősül, ha a vadaskert létesítési engedélyében vagy a vadászati hatóság a (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében az egyes nagyvadfajok tekintetében meghatározott maximálisan fenntartható vadlétszámot vagy meghatározott ivararányt a tényleges állomány meghaladja. A vadászati hatóság az állományszabályozó vadászatot elrendelő határozatában határidőt tűz a vadászatra jogosult számára a létesítési engedélyben vagy a vadászati hatóság (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében meghatározott maximálisan fenntartható vadlétszám, vagy ivari létszám helyreállítására.

(6) Ha a vadászati hatóság az (5) bekezdés szerinti állományszabályozó vadászatot rendel el, és a vadászatra jogosult az állományszabályozó vadászatot elrendelő döntésben foglaltaknak az abban előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt visszavonja.

(7) Ha a vadászati hatóság a (9) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenőrzése során a vadaskert létesítésére kiadott engedély betartásával összefüggésben jogsértést észlel, a vadaskert vadászatra jogosultját megfelelő határidő tűzése mellett kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a vadászatra jogosult a jogszerű állapot helyreállítását elrendelő döntésben foglaltaknak az abban előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt visszavonja.

(8) Vadaskert üzemeltetési feladatainak ellátására – a haszonbérleti és alhaszonbérleti szerződésen kívül – önálló szerződés nem köthető.

(9) Vadaskertben a vadászati hatóság ellenőrzést folytat le

- a) a vadgazdálkodási, vadászati létesítmények, berendezések létesítése szakszerűségének vizsgálata céljából;

- b) az üzemtervi ciklus lejártát megelőzően a létesítési engedélyében foglalt feltételek fennállásának vizsgálata céljából;

- c) a vadaskerttel érintett vadászterület vadászatra jogosultjának vagy a vadaskerttel érintett földterület tulajdonosának vagy használójának kérelmére vadvédelmi vagy állat-egészségügyi vizsgálat céljából, a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében;

- d) legalább évente a vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv teljesítésének ellenőrzése céljából;

- e) a vadaskert létesítésére kiadott engedély visszavonásakor, és azt követően a vadaskert felszámolása során;

- f) jogszabályban meghatározott egyéb okból.

(10) A (9) bekezdés b) és d) pontja szerinti ellenőrzés eredményeképpen a vadászati hatóság a vadaskert létesítési engedélyében foglalt feltételeket felülvizsgálja és döntésében a vadaskert vadeltartó képességére figyelemmel a vadfajonként maximálisan fenntartható vadlétszámot és ivararányt újból meghatározza.

(11) A (9) bekezdés e) pontja szerinti ellenőrzés alapján a vadaskert létesítési engedélyének visszavonásáról szóló döntésében a vadászati hatóság az ellenőrzéskori állapotnak megfelelően – faj és ivar szerinti megoszlásban – rögzíti a vadaskertben a becsült vadállományt.

(12) A (9) bekezdés b) és e) pontja szerinti ellenőrzés során a vadászati hatóság a felszámolási tervet szükség szerint felülvizsgálja és szükség esetén módosítja.

(13) Ha a vadászati hatóság a (9) bekezdés e) pontja szerinti ellenőrzés eredményeként – a (11) bekezdés szerint becsült vadállomány figyelembevételével – azt állapítja meg, hogy a vadaskert vadászatra jogosultja a zárttéri vadtartás jogszabályban előírt feltételeit, a felszámolási tervet, vagy a hatóság döntését nem tartotta be, a vadászati hatóság kényszerhasznosítást rendel el.

(14) Vadaskert felszámolása esetén a felszámolási terv végrehajtása a vadaskert vadászatra jogosultjának kötelessége.

(15) A vadaskert vadállományának felszámolását követően a vadászati hatóság dönt a vadaskert megszűnéséről.”

12. § A Vtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 28. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradását. A vadászati jog hasznosítása nem járhat a természet károsításával, és nem eredményezheti a természetes környezet szükségtelen igénybevételét, így különösen nem vezethet az erdei életközösség életfeltételeinek romlásához, valamint a szakszerű erdőgazdálkodás akadályozásához.

(1a) A vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradásának veszélyeztetését jelenti, ha zárttéri vadtartó létesítményben a létesítési engedélyben meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad tartására kerül sor, vagy ha a vadállomány létszáma a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladja, vagy ha a vadfajonként meghatározott ivararánytól a zárttéri vadtartó létesítményben tartott vad tényleges ivararánya eltér.”

13. § (1) A Vtv. 29/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Vadászterületen – a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve – a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítését – figyelemmel a közlekedésbiztonsági szempontokra is – akkor engedélyezheti, ha

- a) ahhoz a vadászatra jogosult hozzájárult,

- b) az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladja meg,

- c) a vad természetes életfeltételei, jellemző mozgásiránya biztosított,

- d) a kerítés műszaki jellemzői alapján alkalmas a vadkár elleni védekezésre,

- e) a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható.”

(2) A Vtv. 29/A. §-a a következő (5a)–(5e) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a (4) bekezdés szerinti tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni.

(5b) Az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és a művelési ágnak megfelelően művelt terület esetében a vadászati hatóság – a gazdálkodási szempontokra és a föld használójának indokaira figyelemmel – az (5) bekezdés b) pontja és az (5a) bekezdés szerinti követelményektől eltérhet.

(5c) A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt 5 évre adja meg, ami újabb 5 évre meghosszabbítható, ha az engedélyes az engedély lejártát megelőző 180 napon belül azt kérelmezi. Az új engedély akkor adható meg, ha a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota megfelelő és továbbra is alkalmas vadkár elleni védekezésre.

(5d) Ha a vadászati hatóság ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a (4) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező kerítés műszaki állapota nem megfelelő, és így nem alkalmas vadkár elleni védekezésre, akkor határidő megjelölésével figyelmezteti az engedélyest a kerítés megfelelő műszaki állapotának helyreállítására. A határidő eredménytelen elteltét követően a vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt hivatalból visszavonja és határidő megjelölésével kötelezi az engedélyest a kerítés felszámolására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság intézkedik a kerítés felszámolása iránt az engedélyes költségére.

(5e) A vadászati hatóság az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha az engedélyes kérelmezte az (5c) bekezdésben foglalt engedély meghosszabbítását, azonban a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota nem megfelelő.”

(3) A Vtv. 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vadászterületen engedély nélkül létesített vagy fenntartott tartós telepítésű kerítés esetén a vadászati hatóság figyelmezteti a föld használóját vagy az engedélyest és határidő megjelölésével felszólítja a (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására. Ha a tartós telepítésű kerítés megfelel az (5) és (5a) bekezdésben foglalt feltételeknek, a vadászati hatóság engedélyezi a tartós telepítésű kerítés fennmaradását. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.”

(4) A Vtv. 29/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a föld használója vagy az engedélyes határidőben nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti felszólításnak, a vadászati hatóság a tartós telepítésű kerítés felszámolása tekintetében az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”

14. § A Vtv. 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Zárttéri vadtartó létesítmény esetén úgy kell tekinteni, hogy a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról a vadászatra jogosult nem képes gondoskodni, ha a zárttéri vadtartó létesítményben a létesítési engedélyben meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad tartására kerül sor, vagy ha a vadállomány létszáma a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladja, vagy ha a vadfajonként meghatározott ivararánytól a zárttéri vadtartó létesítményben tartott vad tényleges ivararánya eltér.”

15. § A Vtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített, 2037. február 28. napjáig szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint kell gyakorolni vagy hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemtervtől eltérően vagy üzemterven kívül vadgazdálkodási tevékenységet folytatni tilos.”

16. § (1) A Vtv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Vadaskert haszonbérletbe vagy alhaszonbérletbe adása esetén a vadaskert vadászatra jogosultjának kell a vadaskert éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni.”

(2) A Vtv. 47. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj – a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv adott vadfajra vonatkozó rendelkezésétől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthető.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetben a 74/A. §-ban meghatározott szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.”

(3) A Vtv. 47. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.”

17. § A Vtv. 58. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vadászati napló- és teríték-nyilvántartás a vadászati hatóság ellenőrzési feladatának ellátása érdekében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a vadász nevét, valamint a vadászjegy vagy vadászati engedély számát.”

19. § A Vtv. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra vagy a dámszarvasra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, és az adott vadfaj tárgyévet megelőző három vadászati évre számított átlagos terítékadata a tíz egyedet elérte, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.”

20. § A Vtv. 75/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Vadászható állat járművel történő ütközése esetén a vad elpusztításával okozott kár nem érvényesíthető, ha a kár bekövetkezése a jármű vezetőjének nem felróható magatartásán alapul.

(6) A vadászterület részét képező vadaskert esetén vélelmezni kell, hogy a vad nem a vadaskert területéről váltott ki.”

21. § A Vtv. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a föld használója a 29/A. § (4) bekezdése szerinti tartós telepítésű kerítéssel védett földterületre a vadászatra jogosultnak vadkárelhárítás céljából nem biztosít bejutást, akkor vadkárigényt a vadászatra jogosulttal szemben nem érvényesíthet.”

22. § A Vtv. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vadászati hatóság a földtulajdonos, a földhasználó, valamint a (2) bekezdés szerinti hatóságok és személyek kérelmére vagy hivatalból állományszabályozó vadászatot rendel el, ha az adott vadfaj a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos vadfajként van meghatározva.”

(2) A Vtv. 83. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az e § alapján alkalmazandó jogkövetkezményeket a vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés esetén az alhaszonbérlővel szemben kell alkalmazni.”

24. § A Vtv. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vadaskert hatósági ellenőrzése során – önálló vadászati jog esetén – a föld tulajdonosa, valamint – társult vadászati jog esetén – a vadaskerttel érintett föld tulajdonosa, földhasználója, valamint a vadászterület vadászatra jogosultja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint ügyfélnek minősül.”

26. § (1) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„2. a vadgazdálkodási üzemtervre és az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, a vadgazdálkodási üzemtervtől és az éves vadgazdálkodási tervtől való eltérésre vonatkozó különös rendelkezéseket, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait,”

(2) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a vadászati napló és teríték-nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmát,”

(4) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 20. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„20. a zárttéri vadtartó létesítmény létesítésére, fenntartására, működésére, üzemeltetésére, haszonbérbe és alhaszonbérbe adására, felszámolására, a vadállománnyal és a vadászati létesítményekkel való elszámolás szabályaira vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét,”

(5) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 39. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„39. a fokozottan vadkárveszélyes területekre, valamint a nagy értékű növénykultúrákra vonatkozó szabályokat,”

28. § A Vtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 114–118. §-sal egészül ki:

„114. § (1) Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény (a továbbiakban: 2024. évi XIX. törvény) hatálybalépését megelőzően a vadászati hatóság által 5 évnél régebben engedélyezett tartós telepítésű kerítés fennmaradását 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Az e határidőt követően benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló kérelemnek minősül.

(2) A 29/A. § (5) bekezdés b) pontja és (5a) bekezdése szerinti követelményeket a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített kerítések esetében nem kell alkalmazni.

115. § A 9. § (4b) és (4c) bekezdésében foglaltakat a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekből eredő igényekre is alkalmazni kell.

116. § (1) Ha a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően a vadászterületen létesített, de a vadászterületnél kisebb kiterjedésű vadaskert tekintetében a vadaskert üzemeltetésére önálló szerződés jött létre, az üzemeltetési szerződésre a haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az üzemeltetési szerződésben részes felek 2024. szeptember 30. napjáig kötelesek megállapodni az üzemeltetési szerződés haszonbérleti szerződés szabályai szerinti módosításában.

(3) Ha a szerződő felek között a (2) bekezdés szerinti határidőben a (2) bekezdés szerinti módosítás nem történik meg, akkor 2024. október 1. napjával az üzemeltetési szerződés a törvény erejénél fogva haszonbérleti szerződéssé alakul, amelyre e törvénynek a haszonbérletre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(4) A (3) bekezdésre tekintettel a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő köteles a vadaskert vadászati jogának haszonbérletére vagy alhaszonbérletére vonatkozó szerződést, valamint a vadaskert vadgazdálkodási üzemtervét 2024. december 31. napjáig a vadászati hatóság részére benyújtani.

(5) E § és a 117. § alkalmazásában vadaskert üzemeltetésére kötött szerződésnek minősül az elnevezésétől függetlenül bármely olyan szerződés, ami a vadaskert üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat is magában foglal.

117. § (1) Ha a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépése előtt a vadászterületen létesített és annak egészére kiterjedő vadaskert üzemeltetője a vadászterület egésze tekintetében haszonbérleti szerződést is kötött, akkor a vadaskert üzemeltetésére is az így megkötött haszonbérleti szerződést kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdése szerinti esetben a szerződő felek 2024. szeptember 30. napjáig a szerződéses viszonyukat kötelesek úgy módosítani, hogy annak tekintetében kizárólag a haszonbérleti szerződés rendelkezései érvényesüljenek.

(3) Ha a szerződő felek között a (2) bekezdés szerinti határidőben a (2) bekezdés szerinti módosítás nem történik meg, akkor 2024. október 1. napjával a felek közötti üzemeltetési szerződés megszűnik, és a jogviszonyukra kizárólag a felek között létrejött haszonbérleti szerződés rendelkezései irányadók.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint létrejött megállapodás vagy – ennek hiányában – a törvény erejénél fogva alkalmazandó haszonbérleti szerződés hatálya 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik. Az így meghosszabbodott határidőben folytatott vadászati hasznosítás nem minősül a vadgazdálkodási üzemterven kívüli gazdálkodásnak, és az üzemtervi ciklus 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a haszonbérleti szerződés hatálya meghosszabbodik, a földtulajdonos – vagy társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség – által az új üzemtervi ciklus vadászatra jogosultjával kötött haszonbérleti szerződés hatálya 2026. március 1. napján kezdődik meg.

118. § A 16. § (4) bekezdésében foglaltakat a 116. § és a 117. § szerinti haszonbérleti szerződésekre is alkalmazni kell.”

30. § A Vtv.

- 1. 6. § (2) bekezdésében az „e törvény végrehajtására” szövegrész helyébe az „e törvény és az e törvény végrehajtására” szöveg,

- 2. 11/A. § (4) bekezdésében a „harminc” szövegrészek helyébe a „30” szöveg,

- 3. 12. § (7) bekezdésében az „aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget” szövegrész helyébe az „aki vezető tisztségviselő annál a vadászatra jogosultnál” szöveg,

- 4. 15. § (3) bekezdésében az „április hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe az „április hónap 30. napjáig” szöveg,

- 5. 17. § (8) bekezdésében a „vagyonkezelői” szövegrész helyébe a „vagyonkezelési” szöveg,

- 6. 18. § (1) bekezdésében a „haszonbérletére” szövegrész helyébe a „haszonbérletére és alhaszonbérletére” szöveg, a „hatvan” szövegrész helyébe a „60” szöveg, a „haszonbérlőnek” szövegrész helyébe a „haszonbérlőnek vagy az alhaszonbérlőnek” szöveg és a „haszonbérlő” szövegrész helyébe a „haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő” szöveg,

- 7. 18. § (2) bekezdésében a „haszonbérletére” szövegrész helyébe a „haszonbérletére és alhaszonbérletére” szöveg és a „haszonbérlő” szövegrész helyébe a „haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő” szöveg,

- 8. 27/B. § (5) bekezdésében az „a 27/C. § (7) bekezdés” szövegrész helyébe az „a 27/C. § (6) és (7) bekezdés” szöveg,

- 9. 34. § (2) bekezdésében az „érdekében, vadaskertjében” szövegrész helyébe az „érdekében, valamint vadaskertjében” szöveg,

- 10. 57. § (1) bekezdésében az „azonosítójel” szövegrész helyébe az „azonosító jel” szöveg,

- 11. 61. § (4) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,

- 12. 74. § (1) bekezdésében az „azonosítójelének” szövegrész helyébe az „azonosító jelének” szöveg,

- 13. 80. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdés” szöveg,

- 14. 81. § (4) bekezdésében az „A kárigényt” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdésben foglalt egyezség hiányában vadkár tekintetében a kárigényt” szöveg,

- 15. 81/B. § (1) bekezdésében az „A vadászatra jogosult” szövegrész helyébe az „A vadászatra jogosult – a vadaskert vadászatra jogosultja kivételével – ” szöveg,

- 16. 81/B. § (2) bekezdésében az „október 31.” szövegrész helyébe a „december 31.” szöveg és a „november 1.” szövegrész helyébe a „január 31.” szöveg,

- 17. 81/B. § (3) bekezdésében a „november 15-ig” szövegrész helyébe a „február 15. napjáig” szöveg,

- 18. 83. § (6) bekezdésében a „létesít” szövegrész helyébe a „létesít vagy tart fenn” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a Vtv.

- a) 38. § (1) bekezdésében az „a vadászati éven belül” szövegrész,

- b) 78. § (2) bekezdése,

- c) 79. § (1) bekezdés h) pontjában az „apróvadas” szövegrész.

32. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmag tv.) 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az érintett helyi önkormányzat – a növénytermesztési hatóság által történő ellenőrzés céljából – a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti határidő leteltét követő 120 napig elérhetővé teszi honlapján a (3) bekezdés szerinti hirdetményt, megjelölve a véleményezési határidő lejártának napját.”

(2) A Vetőmag tv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A védőtávolságba eső földhasználónak az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító részére, ha a meghirdetett vetésterv a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz. A földhasználónak bizonyítania kell, hogy a védőtávolságba eső földterületen jelentős anyagi veszteség nélkül nem tud más növényfajt termeszteni, nem tudja a vetésforgót más módon kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag-előállítást végezni.”

33. § (1) A Vetőmag tv. 18/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a 18. § (5) bekezdése szerinti határidőben egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelenti be egyeztetés iránti igényét a vetőmag-előállító részére, úgy a határidő lejártát követő 8 napon belül a vetőmag-előállító a növénytermesztési hatóságnál kérelmezi a zárt körzet nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolni kell

- a) az érintett helyi önkormányzat honlapján közzétett vetéstervet,

- b) a jogszerű földhasználatot és a termékpálya szerinti terméktanácsi tagságot igazoló dokumentumot,

- c) a vetőmag-előállító nyilatkozatát arról, hogy a 18. § (5) bekezdése szerinti határidőben egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelentette be egyeztetés iránti igényét, valamint

- d) a szaporítási szerződést.”

(2) A Vetőmag tv. 18/B. §-a a következő (2b)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A növénytermesztési hatóság a (2a) bekezdés szerinti kérelem alapján nyilvántartásba veszi

- a) a vetőmag-előállító

- aa) természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egyéni vállalkozó adószámát, székhelyét,

- ab) gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,

- b) a zárt körzettel érintett földterület (1) bekezdés szerinti adatait és nagyságát,

- c) a vetőmag-előállítással érintett növényfajt és a védőtávolságot, valamint

- d) a határozat hatályossági idejét.

(2c) A növénytermesztési hatóság a nyilvántartásba vételről hozott határozatát közli a vetőmag-előállítóval, és a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

(2d) A növénytermesztési hatóság honlapján közzéteszi a nyilvántartott vetőmag-előállító nevét és a (2b) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatokat.

(2e) A növénytermesztési hatóság a (2b) bekezdés szerinti, részére átadott személyes adatokat a (2b) bekezdés d) pontja szerinti hatályossági idő lejártát követő második év végéig a 23. § (2) bekezdés j) pont jd) alpontjában meghatározott feladata ellátása érdekében kezeli.”

34. § (1) A Vetőmag tv. 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről, valamint a 18/B. § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, valamint a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van.”

(2) A Vetőmag tv. 18/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A zárt körzet létrehozása iránti eljárásban sommás eljárásnak nincs helye.”

35. § A Vetőmag tv. 30. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„g) a zárt körzetek kialakításának feltételeit, valamint a zárt körzet kialakítására irányuló eljárás anyagi jogi szabályait,”

36. § A Vetőmag tv.

- a) 2. § 6. pontjában a „tájfajták, valamint” szövegrész helyébe a „tájfajták, házikerti fajták, valamint” szöveg,

- b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a „tájfajta esetében” szövegrész helyébe a „tájfajta és házikerti fajta esetében” szöveg,

- c) 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a helyi önkormányzat honlapján” szövegrész helyébe az „a vetőmag-előállításba vont és az előírt védőtávolságon belül lévő földterület fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: érintett helyi önkormányzat) honlapján 30 napra” szöveg,

- d) 18. § (3a) bekezdésében az „Az ingatlan” szövegrész helyébe az „A vetőmag-előállításba vont földterület” szöveg,

- e) 18/B. § (2) bekezdésében a „vetőmag előállító” szövegrész helyébe a „vetőmag-előállító” szöveg,

- f) 18/B. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5) bekezdése” szöveg,

- g) 18/B. § (4) bekezdésében a „(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésében” szöveg,

- h) 18/B. § (8) bekezdésében a „(2a) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2b) bekezdés” szöveg,

- i) 20. § (2) bekezdésében az „A vetőmag-előállító” szövegrész helyébe az „A szaporítóanyag felett rendelkezésre jogosult vetőmag-előállító” szöveg,

- j) 23. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában az „adatait (cím, helyrajzi szám, MePaR azonosító szám, földrajzi koordináták, táblaszám, terület mérete)” szövegrész helyébe az „adatai (cím, helyrajzi szám, WGS84 rendszerben meghatározott koordinátapár, egyedi tábla azonosító) közül legalább egyet, az érintett terület nagyságát” szöveg

lép.

37. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény

- a) 56. § (5) bekezdés a) pontjában a „támogatás visszatartásáról” szövegrész helyébe a „60. § (1) bekezdés szerinti visszatartásról” szöveg,

- b) 57/A. § (3) bekezdésében a „döntése jogszabályt” szövegrész helyébe a „döntése részben vagy egészben jogszabályt” szöveg,

- c) 57/A. § (3a) bekezdésében a „foglaltakkal egyetért” szövegrész helyébe a „foglaltakkal részben vagy egészben egyetért” szöveg,

- d) 60. § (2) bekezdésében a „visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott” szövegrész helyébe a „levonja, átutalja az állami adó- és vámhatóságnak, és erről tájékoztatja az ügyfelet. A levont” szöveg

lép.

48. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 38/B. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie)

„d) az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőnek tevékenysége végzéséhez.”

49. § Az Éltv.

- a) 32. § (4a) bekezdésében az „elbírálni.” szövegrész helyébe az „elbírálni az 50. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint.” szöveg,

- b) 35. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „takarmányvállalkozásokat,” szövegrész helyébe a „takarmányvállalkozásokat és azok tevékenységeit,” szöveg,

- c) 35. § (2) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „valamint azok tevékenységeit, továbbá” szöveg,

- d) 35. § (2) bekezdés c) pontjában az „előállító létesítményeket” szövegrész helyébe az „előállítókat, azok tevékenységeit és a létesítményeiket” szöveg,

- e) 50. § (5) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti az Éltv. 69. §-ában az „ , az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelező” szövegrész.

51. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény

- a) 10. § (4) bekezdésében az „az ügyfél-azonosító” szövegrész helyébe az „a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)” szöveg,

- b) 16. § (1) bekezdésében a „Vidékfejlesztési Program” szövegrész helyébe a „Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv” szöveg,

- c) 17. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)” szövegrész helyébe a „támogatási azonosító” szöveg,

- d) 17/A. § a) pont aa) alpontjában az „eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító” szövegrész helyébe a „támogatási azonosító” szöveg,

- e) 18. § (2a) bekezdés e) pontjában a „Vidékfejlesztési Program” szövegrész helyébe a „Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv” szöveg

lép.

52. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (2) bekezdésében az „az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja” szövegrész helyébe az „a kincstár az agrártámogatások esetén levonja, más költségvetési támogatás esetén visszatartja” szöveg lép.

53. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (26) bekezdésében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökség” szöveg lép.

54. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv az agrárkamara megkeresésére annak jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, továbbá – ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.”

55. § A NAK tv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § Az agrárkamara az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) meghatározott elektronikus úton is kapcsolatot tarthat az agrárkamara által nyújtott tanácsadással érintett alanyok esetében. Az agrárkamara a tanácsadással kapcsolatos elektronikus dokumentumokat az E-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus kézbesítésre az E-ügyintézési törvény 7. alcímében foglaltakat kell alkalmazni.”

- b) 15. §-ában az „az agrár-, vidékfejlesztésért” szövegrész helyébe az „a vidékfejlesztésért” szöveg,

57. § Hatályát veszti a NAK tv. 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „és végzi” szövegrész.

87. § Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A miniszter közleményben közzéteszi a fajtarekonstrukció alatt álló vagy fajtarekonstrukcióra irányuló kutatási programban részt vevő mezőgazdasági állatfajtákat.”

88. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögt.) 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a fenntartható vízgazdálkodási közösség a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kerül elismerésre, és az öntözni kívánt ingatlanok szántó művelési ágban vannak nyilvántartva, akkor a közösségnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kell nyilatkoznia arról, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismerését követően a szántó művelési ágú területeken legalább 5 évig a (2) bekezdés b) pontja szerinti növénykultúrák termesztését fogja folytatni.”

89. § Az Ögt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési körzet területe nem fedheti másik öntözési körzet területét.”

90. § Az Ögt. 19. §-ában az „a Módtv3. hatálybalépését követő 180 napon belül” szövegrész helyébe a „2024. december 31. napjáig” szöveg lép.

91. § Hatályát veszti az Ögt. 19. §-ában az „(a továbbiakban: Módtv3.)” szövegrész.

92. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a tulajdonostársak (2a) bekezdés szerint értesítését követően valamely tulajdoni hányadot érintően öröklés jogcímen történő tulajdonszerzés kerül bejegyzésre, az örökös tulajdonjogának bejegyzését megelőzően a bekebelezés érdekében e törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján tett intézkedések az örökösre is kiterjednek.”

93. § (1) A Foktftv. 18/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonszerzés esetén

- a) a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12–17. §-át nem kell alkalmazni,

- b) jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és

- c) a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.”

(2) A Foktftv. 18/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis.”

(3) A Foktftv. 18/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ingatlanügyi hatóság törli a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét

- a) a (3) bekezdés szerinti jogügyletek,

- b) a (4) bekezdés szerinti kényszerértékesítés eredményeként bekövetkező tulajdonváltozás, vagy

- c) a közös tulajdonnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján megosztással történő megszüntetésével bekövetkező tulajdonváltozás

ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg.”

94. § (1) A Foktftv. 18/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonszerzés esetén

- a) a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12–17. §-át nem kell alkalmazni,

- b) jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és

- c) a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.”

(2) A Foktftv. 18/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis.”

(3) A Foktftv. 18/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ingatlanügyi hatóság törli a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét

- a) a (3) bekezdés szerinti jogügyletek,

- b) a (4) bekezdés szerinti kényszerértékesítés eredményeként bekövetkező tulajdonváltozás, vagy

- c) a közös tulajdonnak a Ptk. alapján megosztással történő megszüntetésével bekövetkező tulajdonváltozás

ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg.”

96. § A Foktftv. 51. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor – a Módtv3. hatálybalépését megelőző napon hatályos 15. alcímben foglaltak szerint – folyamatban lévő eljárások esetében is.”

97. § A Foktftv. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § Az ezen alcím szerinti megosztások költségeit az állam viseli. Soron kívüli eljárás lefolytatására nincs lehetőség.”

98. § (1) A Foktftv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ingatlanügyi hatóság az 51. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásáról írásban tájékoztatja a már folyamatban lévő megosztási eljárásban érintett ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat.”

(2) A Foktftv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatóság mint segítő közreműködő vagy a kormányhivatal által megbízott földmérő vállalkozó vagy vállalkozás elvégzi a megosztás földmérési és sorsolással kapcsolatos feladatait. Egyezség esetén a kormányhivatal jogtanácsosa vagy a kormányhivatal által megbízott jogi szolgáltató készíti, illetve jegyzi ellen a jogváltozás bejegyzésének alapjául szolgáló egyezségi okiratot.”

(3) A Foktftv. 53. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a kormányhivatal földmérő vállalkozó vagy vállalkozás, illetve jogi szolgáltató közreműködését veszi igénybe, a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás, illetve jogi szolgáltató a számukra átadott, a megosztási kérelemben szereplő adatokat és a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosainak a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatait a megosztási eljárás befejezéséig az ezen alcím szerinti feladatai ellátása céljából kezeli.

(4b) A (3) bekezdés szerinti határidő lejártát vagy a (4a) bekezdés szerint a megosztási kérelemben szereplő adatok átadását követően, a Ptk. szerinti megosztásra csak az ezen alcím szerinti közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmek visszavonása esetén van lehetőség.”

(4) A Foktftv. 53. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Azon 51. § (2a) bekezdés szerinti folyamatban lévő eljárásokban, ahol már létrejött az egyezség vagy teljes körű egyezség, vagy lezajlott a sorsolás, az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(5) A Foktftv. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A sorsolást és a megosztást a (7a)–(7i) bekezdések szerint kell elvégezni.”

(6) A Foktftv. 53. §-a a következő (7a)–(7i) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.

(7b) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a sorsolást szervező ingatlanügyi hatósághoz.

(7c) A kialakítandó új, önálló földrészletek – a visszamaradó földrészlet és a kialakuló ingatlanok megközelítését biztosító utak és más művelés alól kivett földrészletek kivételével – 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7d) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében önálló földrészletként kialakított közút a települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerül. A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület aranykorona értékével a kialakítandó földrészleteket kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.

(7e) A földrészlet megosztását követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények – a keletkező önálló földrészletekre történő – visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(7f) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot – határidő kitűzésével – ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

(7g) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(7h) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést megelőzően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről és azok helyszíni bemutatásáról.

(7i) Az önálló földrészletté alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.”

99. § A Foktftv. 16. alcíme a következő 57. §-sal egészül ki:

„57. § A Módtv3. hatálybalépését megelőzően a – Módtv3. hatálybalépését megelőző napon hatályos – 15. alcímben foglalt feladatok elvégzésére földmérő vállalkozóval vagy vállalkozással kötött szerződések a Módtv3. hatálybalépésének napján a törvény erejénél fogva megszűnnek.”

100. § A Foktftv.

- a) 4. § (3) bekezdés f) pontjában az „öröklés jogcímen” szövegrész helyébe az „öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándék jogcímen” szöveg,

- b) 4. § (3b) bekezdésében az „öröklés jogcímen” szövegrész helyébe az „öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándék jogcímen” szöveg,

- c) 4. § (5) bekezdésében az „öröklés miatt” szövegrész helyébe az „öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándékozás miatt” szöveg,

- d) 17. § (4a) bekezdésében az „Az e törvény” szövegrész helyébe az „A II. Fejezet” szöveg,

- e) 17. § (5) bekezdésében az „Az e törvény” szövegrész helyébe az „A II. Fejezet” szöveg,

- f) 17. § (10) bekezdésében az „Az e törvény” szövegrész helyébe az „A II. Fejezet” szöveg,

- g) 17/B. § (4) bekezdésében az „az e törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg,

- h) 18/A. § (4) bekezdésében a „tulajdoni hányad” szövegrész helyébe az „ingatlan” szöveg,

- i) 18/B. § (5) bekezdésében a „tulajdoni hányadok” szövegrész helyébe a „tulajdoni hányad” szöveg,

- j) 22. § (4) bekezdés b) pontjában az „örököse vagy” szövegrész helyébe az „örököse, dologi hagyományosa vagy halál esetére megajándékozottja vagy” szöveg,

- k) 51. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejegyezték,” szövegrész helyébe a „bejegyezték, és” szöveg,

- l) 51. § (2) bekezdés b) pontjában a „tulajdonostárs), és” szövegrész helyébe a „tulajdonostárs).” szöveg

lép.

101. § A Foktftv.

- a) 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „e törvény” szövegrész helyébe az „a II. Fejezet” szöveg,

- b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „öröklés jogcímen” szövegrész helyébe az „öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándék jogcímen” szöveg,

- c) 17. § (2) bekezdésében az „Az e törvény” szövegrész helyébe az „A II. Fejezet” szöveg,

- d) 17. § (3) bekezdésében az „Az e törvény” szövegrész helyébe az „A II. Fejezet” szöveg,

- e) 17. § (4) bekezdésében az „Az e törvény” szövegrész helyébe az „A II. Fejezet” szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti a Foktftv.

- a) 18/A. § (5) bekezdésében az „az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában” szövegrész,

- b) 15. alcíme,

- c) 51. § (2) bekezdés c) pontja.

103. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 1. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. dűlő: azonos földrajzi, illetve éghajlati adottságú, térképen a VINGIS-ben lehatárolt, nevesített terület;”

104. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (3) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„15. a HNT által közzétett borpiaci elemzés tartalmát.”

117. § A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (1) bekezdés 13. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások:)

- „d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti vidékfejlesztési, erdészeti vagy vadgazdálkodási célú általános csekély összegű támogatás;”

118. § A KAP tv. 13. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A támogatói feladatok ellátásához a Nemzeti Kifizető Ügynökség az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére, ellenőrzésére és a kérelmek egységes benyújtására Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (a továbbiakban: IIER) működtet, amelyen belül – az adatátadás biztosítása mellett – a következő nyilvántartásokat hozza létre]

„h) területi monitoringrendszer.”

119. § A KAP tv. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kedvezményezett az agrártámogatási jogviszonyból eredő jogosultságokról indoklás nélkül lemondhat. Ha a lemondáshoz jogszabály vagy pályázati felhívás jogkövetkezményt nem fűz, a támogató a vonatkozó döntését visszavonja.”

120. § A KAP tv.

- a) 10. § (1) bekezdés 7. pontjában a „hivatalból” szövegrész helyébe a „saját hatáskörben” szöveg,

- b) 16. § (5) bekezdésében az „adó- és vámhatóságot” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságot” szöveg,

- c) 16. § (6) bekezdés e) pontjában az „adó- és vámhatóságot” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságot” szöveg,

- d) 17. § (1) bekezdés 1. pontjában az „adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

- e) 17. § (1) bekezdés 18. pontjában az „adó- és vámhatóságtól” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságtól” szöveg és az „adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

- f) 17. § (1) bekezdés 25. pontjában az „adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

- g) 26. § (1) bekezdésében a „teljesítésével szűnik meg” szövegrész helyébe a „teljesítésével vagy a vonatkozó döntés visszavonásával szűnik meg” szöveg,

- h) 35. § (3) bekezdésében a „módosítja” szövegrész helyébe a „módosítja vagy visszavonja” szöveg,

- i) 42. §-ában az „adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

- j) 43. § (2) bekezdésében az „adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, a „visszatartja” szövegrész helyébe a „levonja” szöveg, az „adó- és vámhatóságnak” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg és a „visszatartott” szövegrész helyébe a „levont” szöveg,

- k) 43. § (3) bekezdésében az „adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, valamint a „szolgáltatott,” szövegrész helyébe a „szolgáltatott adatok alapján” szöveg,

- l) 46. § (1) bekezdés a) pontjában az „adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

- m) 46. § (1) bekezdés b) pontjában az „adó- és vámhatóságnak” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg,

- n) 46. § (4) bekezdésében az „adó- és vámhatóságot” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatóságot” szöveg

lép.

121. § Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény

- a) 26. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „cégnév vagy” szövegrész helyébe a „cégnév, illetve” szöveg,

- b) 26. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „cégnév vagy” szövegrész helyébe a „cégnév, illetve” szöveg,

- c) 26. § (2) bekezdés b) pontjában a „cégnév vagy” szövegrész helyébe a „cégnév, illetve” szöveg

lép.