2024. évi XIII. törvény — mi változott? 2024. július 2.

2. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés d) pont 3. alpontjában az „Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ” szöveg lép.

11. § A Kult. tv. „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 99/D. §-sal egészül ki:

„99/D. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint

- a) a Magyar Természettudományi Múzeum,

- b) az Iparművészeti Múzeum,

- c) a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum,

- d) a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint

- e) az OSZK

az MNM KK-ba beolvad. Az MNM KK az a)–e) pontokban felsorolt intézmények jogutódja azzal, hogy az intézmények az MNM KK tagintézményeként, e minőségük feltüntetésével, nevüket megőrizve működnek tovább.

(2) Az (1) bekezdés szerint beolvadó intézmények, azok tagintézményei, valamint az MNM KK tagintézményei vezetőinek határozott idejű jogviszonya 2024. július 1-jével határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul azzal, hogy

- a) a munkáltatói jogkör gyakorlója az MNM KK vezetője, és

- b) a munkabér összege megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti beolvadó, tagintézményként tovább működő intézmények vezetőit az MNM KK elnöke a miniszter jóváhagyásával nevezi ki és menti fel.

(4) Az (1) bekezdés szerinti beolvadó intézmények tagintézményeinek vezetőit, valamint az MNM KK tagintézményeinek vezetőit az MNM KK vezetője nevezi ki és menti fel.

(5) A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetőjének határozott idejű jogviszonya 2024. július 1-jével határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul azzal, hogy

- a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter, és

- b) a munkabér összege megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel.”

- b) 61. § (1) bekezdésében a „nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár.” szövegrész helyébe a „nemzeti könyvtár – a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeként működő – Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK).” szöveg,

- c) 63. § (1) bekezdésében az „Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe az „OSZK” szöveg,

- d) 94. § (3) bekezdésében a „gyakorlója” szövegrész helyébe a „gyakorlója – a (3a) bekezdésben, valamint a 99/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel –” szöveg,

- e) 1. számú melléklet y) pontjában a „rendelkező muzeális intézmény.” szövegrész helyébe a „rendelkező muzeális intézmény, valamint a 61. § (1) bekezdése szerinti nemzeti könyvtár.” szöveg,

- f) 3. számú melléklet l) pontjában az „Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe az „OSZK” szöveg

17. § Hatályát veszti a Kult. tv.

- a) 62. §-a,

- b) 100. § (1) bekezdés h) pontja.

24. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés i) pontjában a „vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont és az országos központi akkreditált vizsgaközpont” szöveg lép.

44. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 77. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „vizsgaközpontokat” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpontokat” szöveg lép.

60. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az NKFI Alap terhére meghirdetett pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok és azok megvalósításának értékelése során – az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségeken felül – az adott pályázati felhívás keretösszegének legfeljebb 1%-a az értékelés költségeire fordítható.”

61. § A KFItv. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Központi Statisztikai Hivatal adatot szolgáltat a Kormány által kijelölt szerv részére a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

62. § A KFItv.

- a) VI/A. Fejezet címében a „HUN-REN” szövegrész helyébe a „Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN)” szöveg,

- b) 13/A. alcím címében a „Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN)” szövegrész helyébe a „HUN-REN” szöveg,

- c) 42/C. § (3) bekezdés 14a. pontjában az „állapítja meg;” szövegrész helyébe az „állapítja meg; valamint” szöveg

lép.

64. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanulói nyilvántartásban, a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásában, valamint a képzési és személyi törzsben nyilvántartott adatok – adategyeztetés céljából – továbbíthatók az Nkt., az Szkt. és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tanulmányi rendszereket használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, illetve felnőttképzőnek, amellyel a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy jogviszonyban áll és az adott intézmény az érintett személyes adat kezelésére jogosult.”

(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az alkalmazotti nyilvántartásban nyilvántartott adatok – adategyeztetés céljából – továbbíthatók az Nkt. és az Szkt. szerinti tanulmányi rendszereket használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, amellyel az alkalmazott, az óraadó jogviszonyban áll, és az adott intézmény az érintett személyes adat kezelésére jogosult.”

65. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

- a) 1/A. melléklet IV. rész 2. pont c) alpont cd) pontjában „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- b) 1/A. melléklet IV. rész 3. pont c) alpont cb) pontjában a „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- c) 1/A. melléklet IV. rész 4. pont d) alpontjában a „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg

lép.

66. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. akkreditált szakképzési vizsgaközpont: a szakképzési államigazgatási szerv minősítő eljárásában a jogszabályi követelmények teljesítésére, valamint a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására alkalmasnak minősített és az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásába bejegyzett szervezet,”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1a. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személynek,”

(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1b. digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszer modulja, amely biztosítani képes legalább a tanárok és a diákok egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját,”

(4) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„3b. mikrotanúsítvány: tárgyleírást is tartalmazó, önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló, olyan igazolás, amely a szakmai oktatáshoz kapcsolódó a szakképző intézmény valamely önállóan értékelt szakmai tantárgyának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat,”

(5) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. szakképzési tankönyv: olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel,”

(6) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 8a. és 8b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„8a. tanulmányi rendszer: a szakképzési intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához, a nevelés-oktatás megszervezéséhez, a szakképzési intézmény szakmai képzésének, duális képzésének, iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához, az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez, kompetencia mérésekhez, a digitális vizsgáztatáshoz, a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához, az intézmények – ideértve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is – leltáradatainak nyilvántartásához, a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához, az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához, az oktatói munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, az oktatói munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához; a munkáltatói jogok gyakorlásához; illetve a szakképzési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához; kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához; a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez; a jogszabályban, illetve a szakképzési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához; a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához; az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez; a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához; a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához; valamint a szakképzési információs rendszerrel és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a tanulmányi rendszer üzemeltetője által biztosított, a szakképzési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt,

8b. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet,”

(7) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„10a. videótartalom-kezelő: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) ekként meghatározott fogalom,”

68. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan érvényre juttatja azon előírásokat, amelyek garantálják a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő, országosan egységes vizsgáztatást.”

(2)

(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az országos központi akkreditált vizsgaközpontnak meg kell felelnie az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítja.

(5) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi.

(6) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó szabályokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra is alkalmazni kell.”

70. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 93/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont

- a) kijelöli a képesítő vizsga helyét és időpontját, továbbá megszervezi a képesítő vizsgát,

- b) gondoskodik a képesítő vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáról,

- c) vezeti a képesítő vizsgával kapcsolatos nyilvántartásokat, és

- d) ellátja a Kormány rendeletében a képesítő vizsgával összefüggésben meghatározott feladatokat.

(1b) A képesítő vizsgát az akkreditált szakképzési vizsgaközpont legalább kéttagú vizsgabizottsága előtt kell letenni.”

71. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„49. az akkreditált szakképzési vizsgaközpont tevékenységének folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, ellenőrzésének részletes szabályait, a nyilvántartásból való törlés eseteit,

50. a képesítő vizsga rendjét, a képesítő vizsga megszervezésének és lebonyolításának, a vizsgabizottság kialakításának, a képesítő vizsga – személyes adatnak nem minősülő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének, a képesítő vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatásnak és a képesítő vizsga ellenőrzésének részletes szabályait, a képesítő vizsgával összefüggésben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása felülvizsgálatának szabályait.”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy)

„c) rendeletben állapítsa meg az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok szakmai vizsgáztatással összefüggő ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét,

d) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a 14/A. § (5) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait.”

73. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Tanulmányi rendszerként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.”

74. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XXIII. Fejezete a következő 128/B. §-sal egészül ki:

#### „128/B. § [Átmeneti rendelkezések az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezéséhez kapcsolódóan]

(1) Azt a vizsgaközpontot, amely a MódTv2. hatálybalépésekor rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okirattal, a szakképzési államigazgatási szerv 2025. december 31-ig hivatalból indított eljárásban felülvizsgálja, hogy megfelel-e a MódTv2.-ben, valamint az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított, az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vizsgaközpontot az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárásban kiadott engedély véglegessé válásáig az akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okiratban foglalt, a képzési területen szereplő valamennyi szakma és szakképesítés tekintetében szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak kell tekinteni.”

75. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

- 1. 7. § 11. pontjában az „a felnőttképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Fktv.)” szövegrész helyébe az „az Fktv.-ben” szöveg,

- 2. 11. § (4) bekezdésében a „kezdő napjáig” szövegrész helyébe az „október 31-ig” szöveg,

- 3. 14. § címében az „akkreditált vizsgaközpont” szövegrész helyébe az „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 4. 14. § (1) bekezdésében az „a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési” szöveg,

- 5. 14. § (2) bekezdés a) pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 6. 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 7. 14. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „vizsga megszervezéséről” szövegrész helyébe a „vizsga e törvény szerinti megszervezéséről” szöveg,

- 8.

- 9. 58. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

- 10. 93. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 11. 93. § (2) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe a „megszervezi a szakmai vizsgát, valamint a szakmai vizsga vizsgaidőszakát követő vizsgaidőszakban” szöveg,

- 12. 93. § (3) bekezdésében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 13. 93. § (5) bekezdésében a „vizsgaközpont” szövegrészek helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 14. 93/A. § (1) bekezdésében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 15. 96. § (1) bekezdés i) pontjában a „regisztrációs és tanulmányi alaprendszer” szövegrész helyébe a „tanulmányi rendszer” szöveg,

- 16. 115. § (1) bekezdésében a „regisztrációs és tanulmányi alaprendszert” szövegrész helyébe a „tanulmányi rendszert” szöveg,

- 17. 115. § (6) bekezdésében a „regisztrációs és tanulmányi alaprendszerhez” szövegrész helyébe a „tanulmányi rendszerhez” szöveg,

- 18. 123. § (2) bekezdés 6. pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 19. 123. § (2) bekezdés 37. pontjában a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg,

- 20. 123. § (2) bekezdés 38. pontjában az „akkreditált vizsgaközpont” szövegrész helyébe az „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” szöveg és a „kereteit,” szövegrész helyébe a „kereteit, valamint a szakmai vizsgadíj visszafizetésének a szabályait,” szöveg,

- 21. 125. § (9) bekezdés záró szövegrészében a „vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „szakképzési vizsgaközpont” szöveg és az „a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására kiadott engedéllyel” szöveg,

lép.

76. § A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény

- a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „Petőfi Irodalmi Múzeum” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ” szöveg,

- b)

lép.

77. § Hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja.

84. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 6. § (2) bekezdésében az „az Országos Széchényi Könyvtár” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ” szöveg lép.