2024. évi XIII. törvény — mi változott? 2024. május 11.

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (4) bekezdésében a „115. § (12) bekezdésében” szövegrész helyébe a „88. § (8) bekezdésében” szöveg lép.

25. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 1/D. §-sal egészül ki:

„1/D. § (1) Az Egyetem alaptevékenységként részt vesz a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végrehajtási jogszabályban meghatározottak szerinti továbbképzésében.

(2) Az Egyetem az (1) bekezdés szerinti továbbképzés, valamint a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) szerinti, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzések

- a) rendeltetésszerű ellátása és megszervezése, valamint a kapcsolódó nyilvántartások vezetése,

- b) kötelezettjei jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése,

- c) eredményességének vizsgálata, utánkövetése,

- d) fejlesztésének megtervezése és végrehajtása

érdekében az 1. melléklet szerinti adatokat a tanártovábbképzés és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés lezárultától számított öt évig kezeli. Az Egyetem a személyes és különleges adatokat csak az e bekezdésben meghatározott céloknak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Az Egyetem jogosult a köznevelésért felelős miniszter, az oktatási hivatal és a képzésben részt vevő személy munkáltatója, valamint annak fenntartója számára a tanártovábbképzéssel és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzéssel kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges valamennyi, 1. melléklet szerinti adat továbbítására.

(3) Az Egyetem a tanárképzés területén a gyakorlati képességek hatékony fejlesztése érdekében, a hallgatók számára diverzifikált, több intézményre kiterjedő gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, illetve az Egyetem képzésében oktatók számára – a köznevelésben való részvétel révén – a folyamatos gyakorlati lehetőség és szakmai fejlődés elősegítése érdekében fenntartóként köznevelési intézmény hálózatot működtet.”

27. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1a. államtudományi képzési terület: az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás szakjainak összessége;”

28. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 16/E. § szerinti oktatók – ideértve azokat is, akik a 16/E. § (3) bekezdése alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkeznek – az Egyetem oktatási akkreditációja szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek, így különösen az Egyetem szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell őket figyelembe venni, azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni. A 16/E. § szerinti, címüket az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személyeket – ideértve azt is, aki a 16/E. § (3) bekezdése alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – az Egyetem oktatási akkreditációja szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a szervezeti és működési szabályzatban, az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló elnevezésűnek megfelelő, az Nftv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott munkakört töltenék be.”

29. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Amennyiben a munkakör betöltésével kapcsolatos, (1) bekezdés szerint az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározott feltételeknek és részletes szabályoknak megfelel, a (2) bekezdés szerinti, az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló, az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában meghatározott elnevezésű munkakörben – vagy ilyen elnevezéssel, munkakör betöltése nélkül – az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkező személy is foglalkoztatható.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy – ideértve azt is, aki a (3) bekezdés alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – rektori megbízás kivételével bármilyen vezetői megbízást kaphat, azzal, hogy rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, kutató-intézetvezetői megbízást abban az esetben kaphat, ha rendelkezik tudományos fokozattal.”

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő – ideértve azt is, aki a (3) bekezdés alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – személy az Egyetem alapfeladatai ellátása és az azokhoz kapcsolódó felelősségi és hatáskörök gyakorlása tekintetében rendelkezik mindazon jogosítvánnyal és – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – betöltheti mindazon tisztséget, felelősségi és hatáskört, mint más oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott személy azzal, hogy az ezek betöltésével kapcsolatos feltételek tekintetében teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni és az e személy által megszerzett kiemelkedő gyakorlati tapasztalatot eredményező tevékenység időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni.”

30. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1. alcíme a következő 16/I. és 16/J. §-sal egészül ki:

„16/I. § (1) A közalkalmazotti jogviszonyt érintő lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni (a továbbiakban: papíralapú kiadmány).

(2) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(3) A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.

(4) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A kinevezést, a kinevezés módosítását, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással is kiadmányozhatja. Az ilyen elektronikus dokumentumra a (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(6) Az írásbeli jognyilatkozatokat az (1), (2) vagy (5) bekezdés szerint kell kiadmányozni. A (2) bekezdés szerinti jognyilatkozatot a (4) bekezdés, az (5) bekezdés szerintit a 16/J. § szerint kell kézbesíteni.

(7) Papíralapú kiadmány esetében a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

- a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

- b) ha a küldemény „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

16/J. § (1) A 16/I. § (5) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) foglalt rendelkezéseket a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a felhasználóra vonatkozó rendelkezéseket a közalkalmazottra, az elektronikus ügyintézést biztosító szervre vonatkozó rendelkezéseket az Egyetemre is alkalmazni kell.

(2) A közalkalmazott köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A közalkalmazott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.

(3) A 16/I. § (5) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítése esetén, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítési igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedést tartalmazó irat a címzett (2) bekezdés szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.

(5) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési fikció szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A közalkalmazottal a papíralapú kiadmányt kell közölni.”

31. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 21/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Egyetem a tisztjelölti jogviszonyban, a szerződéses vagy hivatásos jogviszonyban, a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszonyban álló hallgatót alkalmazó szerv (a továbbiakban: beiskolázó szerv) részére továbbíthatja azon általa kezelt hallgatói személyes adatokat, amelyek a hallgatót a jogviszonyát a beiskolázó szervvel létrehozó dokumentumban és e jogviszonyt szabályozó jogszabályokban foglaltak szerint megillető jogosultságok biztosításához és az őt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. A beiskolázó szerv az Egyetem által a fent meghatározott célból továbbított személyes adatokat csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig, azonban legfeljebb a beiskolázó szervvel fennálló jogviszony megszűnését követő öt évig kezeli.”

32. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az Egyetem a hallgatói jogviszonyt – az Nftv.-ben foglaltakon túlmenően, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglalt korlátozással – megszünteti, ha

- a) az Egyetemen a hallgató által látogatott szak vagy szakirány oktatása megszűnt,

- b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,

- c) a tisztjelölti jogviszonyra figyelemmel létesített hallgatói jogviszony esetén a tisztjelölti jogviszony megszűnt,

- d) a hivatásos jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a hivatásos jogviszony megszűnt,

- e) pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a szolgálati jogviszony megszűnt, vagy

- f) rendvédelmi igazgatási jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a rendvédelmi igazgatási jogviszony megszűnt.

(3) Az Egyetem a hallgatói jogviszony (2) bekezdés szerinti megszüntetését köteles megindokolni. Az indokolásból a megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie.”

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hallgató jogviszonya a (2) bekezdés c) pontja alapján csak akkor szüntethető meg, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Erre nem hivatkozhat a hallgató, ha a tisztjelölti jogviszonya amiatt került megszüntetésre, mert

- a) egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt a szolgálatra alkalmatlanná vált, és e körülményváltozás neki felróható, vagy

- b) nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált.”

33. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:

### „VII/A. Fejezet — A TANÁRKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

39/A. § (1) Az Egyetemen oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak, valamint az Egyetemen munkakört be nem töltő, de az Egyetem felsőoktatási tevékenységében bármely jogviszony keretében részt vevő személyek – az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint – az Egyetem által fenntartott vagy az Egyetemmel erre is kiterjedő megállapodást kötött köznevelési intézményekben köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végezhetnek, amelynek díjazását a munkáltató az ellátandó feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg. Az Egyetem e bekezdés szerinti foglalkoztatottjai oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.

(2) Az Egyetem által folytatott tanárképzés tekintetében kormányrendelet

- a) az Egyetem (1) bekezdés szerinti azon foglalkoztatottjai vonatkozásában, akik a köznevelés területén köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végeznek, az Nftv. tanításra fordított időre vonatkozó, valamint

- b) az Nftv. tanárképzés szervezésére vonatkozó

szabályaitól eltérő szabályokat határozhat meg.

(3) Az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak az Egyetemmel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek. A Kjt. 43. § (1) bekezdésétől és 44. § (1) bekezdésétől eltérően az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy bejelentést tenni, ha az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít.

(4) A pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap-, osztatlan vagy mesterképzések tekintetében az Egyetem – a fokozottan gyakorlatorientált képzési program érdekében – az általa indított tanárképzésekre vonatkozóan eltérő képzési és kimeneti követelményeket, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben és a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat határozhat meg (a továbbiakban együtt: eltérő követelmények).

(5) A hallgató az Egyetem által indított osztatlan tanárképzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésével, valamint az Egyetem által meghatározott tartalmú – többletkreditet jelentő, a központi felvételi eljáráson kívül a tanárszakkal párhuzamosan felvett – modul elvégzésével a tanárképzés szakterülete szerinti alapfokozatokat és bölcsész szakképzettségeket is megszerzi.

(6) Az Egyetem a pedagógusképzés képzési területéhez tartozó tanárképzés, óvodapedagógus alapképzés, tanító alapképzés, továbbá a bölcsészettudomány képzési területhez tartozó alap- és mesterképzés indítását a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervnél (a továbbiakban: oktatási hivatal) a képzés indításának évét megelőző év október 30. napjáig kezdeményezi a képzés megnevezésének a bejelentésével (a továbbiakban: kérelem). A (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén a kérelemnek részét képezik az eltérő követelmények. A kérelemhez mellékelni kell a képzés indításáról – a (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén továbbá az eltérő követelményekről – hozott szenátusi döntésnek az Egyetem rektora vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. A kérelemhez nem kell mellékelni a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a képzés indítására irányuló kérelemhez mellékletként meghatározott dokumentumokat. Az oktatási hivatal a képzés indítását, valamint az eltérő követelményeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül, az Egyetem kérelmében foglaltak szerint nyilvántartásba veszi. Az Egyetem a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az Nftv. 67. § (4b) bekezdése szerinti szervezet szakvéleményét. Az Egyetem a képzés indítását megelőzően megküldi a képzés tantervét az oktatási hivatal részére és azt közzéteszi honlapján. Az oktatási hivatal a képzés eltérő követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvánosan elérhetővé teszi.

(7) A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül az osztatlan tanárszakkal párhuzamosan felvett, a tanárszak szakterületével összefüggő alapképzési szakra.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben:

- a) nem kell alkalmazni az Nftv. 49. § (7) bekezdésében meghatározott, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást,

- b) a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni az alapképzési szakon a tanárképzéssel párhuzamosan igénybe vett félévet, valamint

- c) ha a képzési és kimeneti követelmények lehetővé teszik, a hallgató a tanulmányait egyidejűleg a tanárszakon és az alapképzési szakon egy közös komplex záróvizsgával is befejezheti.”

34. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § Az államtudományi képzési terület vonatkozásában az alap-, osztatlan és mesterképzési szakokat, az oklevéllel tanúsított végzettséget, szakképzettséget és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, az államtudományi képzési terület, valamint annak részterületei közös szakmai kompetenciáit, továbbá a szakok képzési és kimeneti követelményeit a Kormány rendeletben szabályozza.”

35. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„e) az államtudományi képzési terület vonatkozásában az alap-, osztatlan és mesterképzési szakokat, az oklevéllel tanúsított végzettséget, szakképzettséget és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, az államtudományi képzési terület, valamint annak részterületei közös szakmai kompetenciáit, továbbá a szakok képzési és kimeneti követelményeit,”

36. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 51/B. §-sal egészül ki:

„51/B. § (1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.4.) hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv.4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek (a továbbiakban együtt: ingatlanok).

(2) Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg és téríti meg a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv.4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.

(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok üzemeltetését, kezelését, működtetését, az ingatlanok fenntartását, továbbfejlesztését és az azokkal kapcsolatos beruházások elvégzését az állam az Egyetem útján látja el. E törvény erejénél fogva az Egyetemet ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg jön létre. Az Egyetem vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az Egyetem (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát az Egyetem kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárására a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.

(5) A tulajdonosváltozáskor az ingatlanokat érintő Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata vagy más – így különösen a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló vagy képviseletében eljáró gazdasági társaság – által kötött használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a vagyonkezelésbe kerülést követő 180 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt az Egyetem akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata vagy más helyébe lép.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak szerint megszűnő bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések alapján a jogosult részére a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 2025. január 31-ig a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 26. § (1)–(4) bekezdésében foglalt tulajdonságokkal rendelkező cserelakást ajánl fel. A bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződés ez esetben csak akkor szűnik meg, ha azt a jogosult a felajánlás közlését követő 75 napon belül nem fogadja el vagy – amennyiben a cserelakás felajánlására vonatkozó kötelezettségének az önkormányzat nem tesz eleget – az állam által felajánlott cserelakást a felajánlás állam általi közlését követő 75 napon belül nem fogadja el. Ezen esetekben a lakásbérlet, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony a felajánlás közlését követő 91. napon megszűnik.

(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben az Ltv. 23/A. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a korábbi bérleményhez hasonló lakás bérleti díja különbözetének megtérítését, illetve a kártalanítást a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat számára az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján megtéríti.

(8) Az Egyetem vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladat-ellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.

(9) Az ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(10) Az Egyetem által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az előzetes – különösen az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság részéről adandó – tulajdonosi hozzájárulást, jóváhagyást, engedélyt megadottnak kell tekinteni.”

38. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 51/D. §-sal egészül ki:

„51/D. § Az Egyetem fenntartója határozza meg, hogy a 2. mellékletben meghatározott, az Egyetem vagyonkezelésébe került ingatlanok közül melyek kerülnek felsőoktatási cél érdekében hasznosításra.”

39. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a következő 57. §-sal egészül ki:

„57. § A Módtv.4.-gyel megállapított 16/J. § (2) bekezdésének hatálybelépésekor közalkalmazotti jogviszonyban állók a 16/J. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüket a Módtv.4. hatálybalépését követő 15 napon belül kötelesek teljesíteni.”

40. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény IX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

#### „6. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

58. § Az 1/E. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

41. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

- 1. preambulumában az „ismeretekre is.” szövegrész helyébe az „ismeretekre is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálatiság eszméjének erősítésére kiemelt hangsúlyt fektet a sport szemlélet- és közösségformáló erejének a felsőoktatási tevékenység során történő érvényesítésére.” szöveg,

- 2. 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásra” szövegrész helyébe a „képzési területre” szöveg,

- 3. 1/A. §-ában az „államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati” szövegrész helyébe az „ , az államtudományi képzési területhez tartozó” szöveg,

- 4. 3. § 1. pontjában az „is;” szövegrész helyébe az „is, továbbá szakirányú továbbképzési szakok;” szöveg,

- 5. 3. § 2. pontjában a „mesterképzési szakok” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,

- 6. 3. § 3. pontjában a „mesterképzési szakok” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,

- 7. 3. § 4. pontjában a „nemzetbiztonsági alapképzési szak, valamint a hozzá kapcsolódó mesterképzési szak” szövegrész helyébe az „alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,

- 8. 3. § 5. pontjában a „mesterképzési szakok” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok” szöveg,

- 9. 9/B. § (1) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszter, valamint” szöveg,

- 10. 16/B. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,25-ös” szövegrész helyébe az „1,10-es” szöveg,

- 13. 23/A. § nyitó szövegrészében az „és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület” szöveg,

- 14. 33. § (4) bekezdésében a „hallgató a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el” szövegrész helyébe a „hallgató jogviszonya a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor szüntethető meg” szöveg,

- 15. 36. § (1) bekezdésében az „az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó” szövegrész helyébe az „a beiskolázó” szöveg,

- 16. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „szakirányán” szövegrész helyébe a „szakirányán, valamint a magánbiztonsági alapképzési szakon” szöveg,

- 17. 41. § (2) bekezdésében az „és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében” szövegrész helyébe a „képzési terület tekintetében az alap-, osztatlan és mesterképzésekre” szöveg,

- 18. 42. §-ában az „és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület” szöveg,

- 19. 44. § (1) bekezdés d) pontjában az „és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület alap-, osztatlan és mesterképzései” szöveg,

- 20. 44. § (2) bekezdés a) pontjában az „és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás” szövegrész helyébe a „képzési terület alap-, osztatlan és mesterképzései” szöveg

43. § Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény

- a) 3. § 1. pontjában az „államtudományi és” szövegrészek,

- b) 33. § (1) bekezdése.

45. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés f) pontja a következő fc) alponttal egészül ki:

(A szenátus

határozza meg az intézményben)

- „fc) a szakmai gyakorlóhelyek véleményezési rendszerét,”

46. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 16. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Üzleti doktori képzésben és nemzetközi közös doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni, a képzési idő legalább hat félév.”

47. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 40. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) A (6a) bekezdésben foglalt módon a hallgató az osztatlan mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó két tanévének tanulmányaival párhuzamosan is felvehető doktori képzésre.”

48. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően nemzetközi közös képzés eredményeként kiállított közös oklevél esetében a felsőoktatási intézmény szabályzata lehetővé teheti, hogy az oklevél az (5) bekezdés szerinti vezető eredeti aláírása és a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének a lenyomata helyett a vezető elektronikus aláírását és a felsőoktatási intézmény bélyegzőlenyomatának megfelelő képét tartalmazza.”

49. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a felsőoktatási intézmény szabályzata rendelkezhet úgy, hogy az oklevélmellékletet a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott módon, de kizárólag elektronikusan állítja ki. Az oklevélmellékletet nyomtatott formában is ki kell állítani, ha az oklevélmellékletet megszerző személy kéri.”

50. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni.”

51. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 91. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az egyházi felsőoktatási intézményben)

„e) a szervezeti és működési szabályzat vagy az oktatóval létrejött megállapodás a 26. § (1) bekezdésében és a 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekről eltérhet.”

52. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak a felsőoktatási intézménnyel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek.

(11) A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézményekben köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végezhetnek, amelynek díjazását a munkáltató az ellátandó feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg.”

53. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 22a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„22a. kooperatív doktori képzés: olyan doktori képzés, amely során a matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi, gazdálkodás- és szervezéstudományi vagy művészeti területeken tanuló doktorandusz a doktori hallgatói jogviszonyával párhuzamosan olyan, nem felsőoktatási intézményként vagy költségvetési szervként működő munkáltatónál, vagy egészségügyi szolgáltatónál áll foglalkoztatásban, amely a doktorandusznak a kutatáshoz és a disszertációhoz szakmai, témavezetői segítséget nyújt azzal, hogy a tudományos és kutatási eredmények a doktoranduszt alkalmazó munkáltatónál kerülnek gyakorlati hasznosításra.”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 46a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„46a. üzleti doktori képzés: az alkalmazott kutatásra és a gyakorlatorientált üzleti oktatásra összpontosító, szakmai tapasztalattal rendelkező hallgatók számára szervezett doktori képzés;”

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„50. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését.”

54. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 69. alcíme a következő 114/P. §-sal egészül ki:

„114/P. § A felsőoktatási intézmények 2024. szeptember 1-jéig felülvizsgálják tanterveiket abból a célból, hogy külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése céljából nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára.”

- a) 9. § (6) bekezdésében az „egyetem” szövegrész helyébe az „egyetem, az alkalmazott tudományok egyeteme” szöveg,

- b) 16. § (3) bekezdésében az „azon belül” szövegrész helyébe az „a tudományterületen belül” szöveg, a „PhD-képzésre, illetve” szövegrész helyébe a „PhD-képzésre, a „Doctor of Business Administration” üzleti doktori fokozatszerzésre felkészítő DBA-képzésre, illetve” szöveg,

- c) 16. § (4) bekezdésében a „(rövidítve: DLA).” szövegrész helyébe a „(rövidítve: DLA), az üzleti doktori képzésben a „Doctor of Business Administration” (rövidítve: DBA).” szöveg,

- d) 40. § (6) bekezdésében a „rendelkezik.” szövegrész helyébe a „rendelkezik. A DBA-képzésre történő felvétel feltétele a gazdálkodás és szervezéstudományok területen magyar és angol, vagy kizárólag angol nyelven PhD képzést folytató doktori iskolák mellett működő DBA programokba a mesterképzésben szerzett fokozat birtokában szerzett legalább 5 éves magas szintű üzleti vezetői gyakorlat.” szöveg,

- e) 44. § (3) bekezdés a) pontjában a „hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat” szövegrész helyébe a „gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának” szöveg,

- f) 53. § (4) bekezdésében a „félév lehet” szövegrész helyébe a „félév, a doktorandusz szülésére tekintettel és a doktori szabályzatban meghatározottak szerint legfeljebb hat félév lehet” szöveg,

- g) 53. § (7) bekezdésében az „a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.” szövegrész helyébe az „a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést, továbbá DBA-fokozattal rendelkezők a „DBA” vagy a Dr. rövidítést.” szöveg,

- i) 81. § (1) bekezdés f) pontjában az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg,

- j) 96. § (3) bekezdésében a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg,

- k) 108. § 43b. pontjában a „rögzítésre kerül.” szövegrész helyébe a „rögzítésre kerül;” szöveg,

- l) 3. melléklet I. A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok alcím I/B. pont 1. alpont b) pont bl) alpontjában az „oklevélmellékletre” szövegrész helyébe az „oklevélmellékletre és a mikrotanúsítványra” szöveg

56. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„2a. digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszerhez és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó rendszer, amely biztosítani képes legalább az oktatók, az oktatásszervezők és a képzésben részt vevő személyek egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját,”

(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 10a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„10a. tanulmányi rendszer: a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakgimnáziumok és szakiskolák, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmények, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmények, valamint e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan, digitális kollaborációs térhez és zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó oktatási, informatikai rendszer, amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – teljesít adatszolgáltatásokat,”

(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított (akkreditált) zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését.”

57. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:)

„c) a felnőttképzési tevékenységét – a belső képzés és a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – az általa kidolgozott, 12. § szerinti képzési programnak megfelelően kell folytatnia, amelyet előzetes minősítés nélkül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe fel kell töltenie.”

58. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló mikrotanúsítványt állíthat ki, a FAR-rendszeren keresztül, a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával kerülhet sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik. Amennyiben a felnőttképző mikrotanúsítványt kíván kiállítani, a kiállítás alapjául szolgáló képzésről a 15. § szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie a FAR-rendszerben. A felnőttképző által kiállításra kerülő mikrotanúsítványra a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.”

59. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

- a) 2/A. § (3) bekezdésében az „és a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,

- b) 2/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „felnőttképző kivételével” szövegrész helyébe a „felnőttképző, valamint felsőoktatási intézmény kivételével” szöveg,

- c) 13/B. § (3) bekezdésében a „tanúsítványt magyar és angol nyelven, vagy magyar és német nyelven kell kiállítani” szövegrész helyébe a „tanúsítvány a magyar nyelv mellett kiállítható magyar és angol vagy magyar és német nyelven is” szöveg

lép.

63. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „ha” szövegrész helyébe az „amennyiben” szöveg lép.

67. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „12. § [A szakmai program]

A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a képzési és kimeneti követelményekre figyelemmel kidolgozott szakmai program alapján folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. A szakmai oktatáshoz kapcsolódóan a tanuló vagy képzésben részt vevő személy kérelmére a szakképző intézmény a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást (tematikát) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki a tanulmányi rendszeréből a kérelemben szereplő sikeresen elvégzett szakmai tantárgyról. A szakképző intézmény által kiállított a tanulási eredményt igazoló mikrotanúsítvány, a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottságának pozitív döntése esetén, az intézmény felsőfokú tanulmányaiba a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szabályai szerint beszámítható.”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakképző intézménynek a szakképzésért felelős miniszter engedélyével az Európai Unió valamely tagállamában lévő helyszínre kihelyezett szakmai oktatása vagy szakmai képzése lezárásaként a szakmai, illetve képesítő vizsga vagy e vizsga egyes vizsgatevékenységei a kihelyezett helyszínen is megszervezhetőek.”

72. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „126. § [A korábbi képesítések elismerése]

A bizonyítványban, oklevélben vagy az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény (a továbbiakban: MódTv2.) hatálybalépését megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a MódTv2. hatálybalépését megelőzően szervezett állami vizsga keretében megszerzett államilag elismert szakmát, szakképesítést, részszakképesítést, részszakmát igazoló bizonyítvány vagy oklevél.”

- 8. 27. § (3) bekezdésében az „a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.)” szövegrész helyébe az „az Nftv.” szöveg,

79. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Budapest belterület 4082/73 helyrajzi számú, az állam és a Magyar Tudományos Akadémia osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan 10008/113176-od tulajdoni hányadát ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanhányad tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.”

80. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) A 3/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanhányad tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti elő és köti meg az Alapítvánnyal.

(2) A 3/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanhányad vonatkozásában a vagyonkezelő és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés megszűnik.”

81. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény

- a) 2. § (5) bekezdésében a „bekezdése és” szövegrész helyébe a „bekezdése, valamint” szöveg,

- b) 4. §-ában az „a 3. §-ban” szövegrész helyébe az „a 3. §-ban, a 3/A. §-ban és a 3/B. §-ban” szöveg

lép.

82. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény

- a) 5. § (3) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg,

- b) 8. §-ában az „a 4. §” szövegrész helyébe az „a 3/A. §, a 4. §” szöveg

lép.

86. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 74. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az (5) és (6) bekezdéstől eltérően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy felé bejelentést tenni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel áll fenn, és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyt a fenntartó felsőoktatási intézménnyel létesíti.”

„1. melléklet a 2011. évi CXXXII. törvényhez

A tanártovábbképzés és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzések végrehajtása érdekében kezelt személyes adatok

#### E törvény alapján nyilvántartott adatok:

#### A tanártovábbképzésen és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésen résztvevők:

- 1. családi és utóneve, születési családi és utóneve,

- 2. születési helye, ideje,

- 3. anyja születési családi és utóneve,

- 4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma,

- 5. fizetési számlaszáma,

- 6. e-mail-címe,

- 7. ügyfélkapu elérhetősége,

- 8. legmagasabb iskolai végzettsége, több végzettség esetén valamennyi,

- 9. szakképzettségei, szakirányú továbbképzésben szerzett végzettség adatai,

- 10. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai,

- 11. tudományos fokozata,

- 12. idegennyelv-ismerete,

- 13. pedagógus-továbbképzésre, valamint a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésre vonatkozó adatai,

- 14. a korábbi munkahelyek és a munkaviszony jellegű jogviszony típusának, kezdő és befejező időpontjának megnevezése,

- 15. szakmai gyakorlati idők a betöltött munkakör vagy óraadói megbízás megjelölésével,

- 16. jogviszonya határozott idejének lejárta vagy határozatlan időtartama,

- 17. munkaköre, FEOR-száma,

- 18. a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, következő minősítésének esedékessége,

- 19. vezetői megbízása,

- 20. oktatási azonosító száma,

- 21. pedagógusigazolványának száma,

- 22. munkáltatójának neve, székhelye, statisztikai számjele,

- 23. feladatellátási helye,

- 24. tanártovábbképzésen és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésen keletkezett további személyes és különleges adatai.”

„2. melléklet a 2011. évi CXXXII. törvényhez

Az Egyetem közfeladatellátásának elősegítése érdekében állami tulajdonba kerülő ingatlanok

#### A)

| | A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | | |

| 2 | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | TULAJDONI HÁNYAD | MEGNEVEZÉS |

| 3 | Budapest | 35979 | 1/1 | kivett lakóház, udvar |

| 4 | Budapest | 35981 | 1/1 | kivett lakóház, udvar |

| 5 | Budapest | 35982 | 1/1 | kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |

| 6 | Budapest | 35983 | 1/1 | kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |

| 7 | Budapest | 35996 | 1/1 | kivett lakóház, udvar |

| 8 | Budapest | 35999 | 1/1 | kivett lakóház, udvar |

| 9 | Budapest | 36035 | 1/1 | kivett lakóház, udvar |

| 10 | Budapest | 36048 | 1/1 | kivett lakóház, udvar |

#### B)

| | A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | | | | |

| 2 | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | TULAJDONI HÁNYAD | MEGNEVEZÉS |

| 3 | Budapest | 36002 | 1/1 | kivett udvar és egyéb épület |

| 4 | Budapest | 36034 | 1/1 | kivett általános iskola |

”