2024. évi LXXXIX. törvény — mi változott? 2025. február 23.

69. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 110. és 110/A. §-sal egészül ki:

„110. § (1) A piacintegritási eljárás során a Hivatal az eljárás tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat, és az eljárás tárgyához kapcsolódó bizonyítási eszközről másolatot készíthet, azt lefoglalhatja, az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat, bizonyítási eszközt vagy helyiségeket zár alá vehet (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálat).

(2) A Hivatal a helyszíni vizsgálattal érintett személyt a helyszíni vizsgálat lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés a helyszíni vizsgálat eredményességét veszélyezteti.

(3) A helyszíni vizsgálat eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Hivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

(4) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlana, járműve, adathordozója tekintetében helyszíni vizsgálat csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban az volt.

(5) A helyszíni vizsgálatra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Hivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt.

(6) A bíróság a Hivatal által kérelmezett helyszíni vizsgálatot részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(7) A helyszíni vizsgálatot a bíróság akkor engedélyezi, ha a Hivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék.

(8) A bírói engedélyhez kötött helyszíni vizsgálat a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül foganatosítható.

(9) Az eljárást legkésőbb a helyszíni vizsgálat megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés útján – telefonon vagy elektronikus levélben is közölni kell.

(10) A helyszíni vizsgálatról a jelen lévő érintettet a helyszíni vizsgálat megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni vizsgálatot engedélyező bírói végzést és a helyszíni vizsgálat célját.

(11) A helyszíni vizsgálatot lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(12) A helyszíni vizsgálatot – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni, akár folytatólagosan, több napon keresztül is. A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében a helyszíni vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(13) Ha a helyszíni vizsgálat során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a Hivatal másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(14) A helyszíni vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a lefoglalási másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(15) A Hivatal a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a Hivatal elektronikus vagy papír alapú másolatot készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását tizenöt napos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve – a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében – akihez kapcsolódó helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(16) A helyszíni vizsgálat során a Hivatal jogosult a piacintegritási eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacintegritási eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(17) Az utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb

- a) a helyszíni vizsgálat lefolytatásától,

- b) ha a helyszíni vizsgálat során a bizonyítási eszközről lefoglalási másolat készül, akkor a vizsgálati munkamásolat készítésének napjától, vagy

- c) ha a helyszíni vizsgálat során birtokba vett iratok között az ügyfél nyilatkozata szerint védekezés céljából készült irat is van, és ezt a minősítést a vizsgáló vitatja, akkor az ennek a kérdésnek az eldöntéséről rendelkező eljárás lezárásától

számított hatvan napon belül kell előterjeszteni.

110/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A szemle vagy az e fejezet szerinti helyszíni vizsgálat során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

- a) arról lefoglalási másolat készül,

- b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, vagy

- c) ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(3) A birtokba vett iratot, vagy az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a Hivatal felhívja, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül.

(5) Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (8) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap álljon rendelkezésére. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolási kérelem benyújtásának.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az iratnak a Hivatal általi birtokbavételekor vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen minősítésre irányuló nyilatkozatot.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a vizsgálati munkamásolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a vizsgálati munkamásolatot ilyen iratot tartalmaz, a zárt tárolóeszközt csak a (8), illetve (11) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a vizsgálati munkamásolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Ha az érintett ügyfél vagy eljárás egyéb résztvevője nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – vizsgálati másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nyilatkozatával ellentétben a Hivatal álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az érintett ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a védekezés céljából készült iratként való minősítését vitatja a Hivatal, a kérdésben a Hivatal kérelme alapján az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. A Hivatal mellékeli kérelméhez az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt.

(10) A köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Hivatalnak adja ki.

(11) A Hivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(12) A Hivatal felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára.

(13) A Hivatal az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet.

(14) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(15) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.”

105. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 58. és 58/A. §-sal egészül ki:

„58. § (1) A piacintegritási eljárás során a Hivatal az eljárás tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat, és az eljárás tárgyához kapcsolódó bizonyítási eszközről másolatot készíthet, azt lefoglalhatja, az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat, bizonyítási eszközt vagy helyiségeket zár alá vehet (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálat).

(2) A Hivatal a helyszíni vizsgálattal érintett személyt a helyszíni vizsgálat lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés a helyszíni vizsgálat eredményességét veszélyezteti.

(3) A helyszíni vizsgálat eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Hivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

(4) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlana, járműve, adathordozója tekintetében helyszíni vizsgálat csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban az volt.

(5) A helyszíni vizsgálatra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Hivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt.

(6) A bíróság a Hivatal által kérelmezett helyszíni vizsgálatot részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(7) A helyszíni vizsgálatot a bíróság akkor engedélyezi, ha a Hivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék.

(8) A bírói engedélyhez kötött helyszíni vizsgálat a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül foganatosítható.

(9) Az eljárást legkésőbb a helyszíni vizsgálat megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés útján – telefonon vagy elektronikus levélben is közölni kell.

(10) A helyszíni vizsgálatról a jelen lévő érintettet a helyszíni vizsgálat megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni vizsgálatot engedélyező bírói végzést és a helyszíni vizsgálat célját.

(11) A helyszíni vizsgálatot lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(12) A helyszíni vizsgálatot – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni, akár folytatólagosan, több napon keresztül is. A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében a helyszíni vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(13) Ha a helyszíni vizsgálat során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a Hivatal másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(14) A helyszíni vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a lefoglalási másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(15) A Hivatal a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a Hivatal elektronikus vagy papír alapú másolatot készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását tizenöt napos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve – a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében – akihez kapcsolódó helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(16) A helyszíni vizsgálat során a Hivatal jogosult a piacintegritási eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacintegritási eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(17) Az utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb

- a) a helyszíni vizsgálat lefolytatásától,

- b) ha a helyszíni vizsgálat során a bizonyítási eszközről lefoglalási másolat készül, akkor a vizsgálati munkamásolat készítésének napjától, vagy

- c) ha a helyszíni vizsgálat során birtokba vett iratok között az ügyfél nyilatkozata szerint védekezés céljából készült irat is van, és ezt a minősítést a vizsgáló vitatja, akkor az ennek a kérdésnek az eldöntéséről rendelkező eljárás lezárásától

számított hatvan napon belül kell előterjeszteni.

58/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A szemle vagy az e fejezet szerinti helyszíni vizsgálat során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

- a) arról lefoglalási másolat készül,

- b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, vagy

- c) a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(3) A birtokba vett iratot, vagy az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a Hivatal felhívja, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül.

(5) Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (8) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap álljon rendelkezésére. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolási kérelem benyújtásának.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az iratnak a Hivatal általi birtokbavételekor vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen minősítésre irányuló nyilatkozatot.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a vizsgálati munkamásolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a vizsgálati munkamásolat ilyen iratot tartalmaz, a zárt tárolóeszközt csak a (8), illetve (11) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a vizsgálati munkamásolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Ha az érintett ügyfél vagy eljárás egyéb résztvevője nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – vizsgálati másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nyilatkozatával ellentétben a Hivatal álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az érintett ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a védekezés céljából készült iratként való minősítését vitatja a Hivatal, a kérdésben a Hivatal kérelme alapján az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. A Hivatal mellékeli kérelméhez az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt.

(10) A köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Hivatalnak adja ki.

(11) A Hivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(12) A Hivatal felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára.

(13) A Hivatal az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet.

(14) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(15) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.”