2024. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2025. január 2.
A 2025. január 1. és 2025. január 2. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 139 sor került ki.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
#### 1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
1. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tűzv.tv.) 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 1. §
„20/A. § Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés létesítését, átalakítását és bővítését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell, valamint annak használatbavételét és megszüntetését a tűzvédelmi hatóság részére előzetesen be kell jelenteni.”
(2) A Tűzv.tv. a következő 54. §-sal egészül ki:
„54. § Az egyes iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről szóló 2024. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi LXXXIII. törvény) megállapított 20/A. §-t a 2024. évi LXXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
#### 2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
2. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
#### 2. §
(E törvény alkalmazásában:)
#### 3. §
„2. Biztonsági elemzés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel. A biztonsági elemzés az egészség és a környezet magas fokú védelmét szolgálja.
#### 4. §
3. Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági jelentés az egészség és a környezet magas fokú védelmét szolgálja.”
(2) A Kat. 3. § 30. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely nem minősül veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetnek, de azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár:)
- „a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, amennyiben személyi sérüléssel nem jár, de a tűzkár a 300 000 Ft-os értékhatárt meghaladja,
- b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, amennyiben kizárólag az üzem, létesítmény telephelyét, székhelyét érinti, személyi sérüléssel nem jár, de az anyagi kár a 300 000 Ft-os értékhatárt meghaladja,”
(3) A Kat. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek részt vehetnek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában. Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vehetnek részt.”
(4) A Kat. 18/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A minősített önkéntes mentőszervezet tagjai részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a (8) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján – a minősített önkéntes mentőszervezet tagjának azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság ellenőrzése érdekében – visszavonásig érvényes egységes mentési igazolványt ad ki, valamint adatváltozás esetén a mentési igazolvány cseréjéről gondoskodik.”
(5) A Kat. 21. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A lakossági riasztórendszer végpontjainak telepítése és üzemeltetése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei javára ingatlanon közérdekből szolgalmi jog alapítható. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog közérdekű szolgalomnak minősül.
(3) A szolgalom jogosultja a szolgalmi jog alapján az idegen ingatlanon építményt építhet, távközlési és energetikai vezetékeket, mérő-, vezérlő- és egyéb speciális berendezéseket helyezhet el.”
(6) A Kat. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében
- a) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért,
- b) ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat,
- c) biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban,
- d) feladatai ellátásához az ingatlanügyi hatóságtól a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervtől adatot, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésére jogosult szervtől földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket kér,
- e) ellátja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat.”
(7) A Kat. 18/B. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
#### „18/B. A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóváhagyása és bírság kiszabása
24/E. § (1) A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti sommás eljárásnak nincs helye.
(2) A Kormány rendeletében kijelölt hatóság az előírások megsértése esetén a gyártási típus jóváhagyási engedéllyel rendelkezővel, a gyártóval, a forgalmazóval szemben kormányrendeletben meghatározott intézkedést alkalmazhat, és közigazgatási bírságot szabhat ki, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
(3) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény a jóváhagyási engedély visszavonásától számított 5 év elteltével jutott a hatóság tudomására.”
(8) A Kat. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Kat. 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak az iparbiztonsági hatóság engedélye alapján adható. Az engedélyt az ügyfél kérésére jogszabályban meghatározott integrált hatósági eljárás keretein belül jogszabályban meghatározott közreműködő szerv szerzi be.
(1a) Veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatóság engedélyével végezhető. Az építési engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést.”
(9) A Kat. 27. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, valamint küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítását, végleges bezárását. A bejelentésben meg kell jelölni az üzem ideiglenes leállításának az okát és a veszélyes tevékenység ismételt folytatásának várható időpontját.
(3) A (2) bekezdésben foglalt bejelentés alapján az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye.”
(10) A Kat. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri
- a) a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felső küszöbértéket, az üzemeltető biztonsági elemzést, vagy
- b) meghaladja a jogszabályban meghatározott felső küszöbértéket, az üzemeltető jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést
készít és az iparbiztonsági hatósághoz elfogadásra benyújtja.
(2) A biztonsági elemzést és jelentést, működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén a jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. Az üzemeltető a felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági elemzést vagy jelentést az iparbiztonsági hatóság részére megküldi. Az iparbiztonsági hatóság a megküldött biztonsági elemzés vagy jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről.”
(11) A Kat. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy az iparbiztonsági hatóság döntése alapján a biztonsági elemzésében bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.”
(12) A Kat. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az iparbiztonsági hatóság gyűjti az ágazati hatósági feladatokat ellátó szervezetek (a továbbiakban: társhatóságok) IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárási dokumentumait, továbbá a hatósági engedélyeket – törvény alapján – nyilvánosságra hozza. Az iparbiztonsági hatóság a rendelkezésére álló adatokhoz a társhatóságok részére hozzáférést biztosít.”
(13) A Kat. 79/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az IHR biztosítja a hatósági eljárás kezdeményezését, lefolytatását, valamint a végrehajtási eljárás lefolytatását és a hatósági eljárás lefolytatása során benyújtott, illetve keletkezett dokumentumok tárolását.”
3. § A Kat.
- a) 9. § d) pontjában a „működtetését,” szövegrész helyébe a „működtetését.” szöveg,
- b) 41. § d) pontjában az „ötévenként” szövegrész helyébe a „hétévenként” szöveg,
- c) 71. § (4) bekezdésében a „15” szövegrész helyébe a „8” szöveg,
- d) 76. § (3) bekezdésében a „18. § (2)” szövegrész helyébe a „18. § (1)” szöveg
lép.
4. § Hatályát veszti a Kat.
- 1. 3. § 4. pontja,
- 2. 5. § a) pontjában a „a Kormány tagjainak és” szövegrész,
- 3. 5. § b) és f)–g) pontja,
- 4. 6. § (1) és (2) bekezdése,
- 5. 5. alcíme,
- 6. 9. § e) és f) pontja,
- 7. 18. § (2) bekezdése,
- 8. 18/A. § (5)–(7) és (10) bekezdése,
- 9. 14. alcíme,
- 10. 21. § (5) és (6) bekezdése,
- 11. 23. § (6) bekezdése,
- 12. 25. § (4) bekezdése,
- 13. 26. § (1) és (2) bekezdése,
- 14. 27. § (4) bekezdése
- 15. 29. §-a,
- 16. 30. §-a,
- 17. 32. § (2), (4), (5), (7) és (8) bekezdése,
- 18. 34. §-a,
- 19. 35. § (6) és (8) bekezdése,
- 20. 36. §-a,
- 21. 73. §-a,
- 22. 76. § (1)–(2) bekezdése,
- 23. 79/B. § (3)–(5) bekezdése,
- 24. 79/C. §-a,
- 25. 85. §-a.
#### 3. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
5. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 5. §
„(6) A járulékfizetésre kötelezett a bejelentésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal a hulladékgazdálkodási hatóság részére negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás).”
(2) A Ht. 92/K. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az egyes iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről szóló 2024. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 68. § (6) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.”
#### 4. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása
6. § A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 4. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 6. §
(E törvény alkalmazásában)
„53. veszélyeshulladék-égetőmű: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 49. pontja szerinti létesítmény;”
#### 5. Záró rendelkezések
7. § Ez a törvény 2025. január 1. napján lép hatályba.
⋯ 13 változatlan sor ⋯