2024. évi LXXXI. törvény — mi változott? 2025. január 1.

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (8e) és (8f) bekezdéssel egészül ki:

„(8e) A (8a) szerinti vizsga esetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (2)–(2a) bekezdése szerinti kötelezettségeket

- a) az Nkt.-ben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátásra kijelölt szerv,

- b) az Szkt.-ben meghatározott szakképzési információs rendszer működtetésére kijelölt szakképzési államigazgatási szerv, és

- c) a Magyar Honvédség

teljesíti.

(8f) A (8e) bekezdés szerinti adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat elméleti képzés esetén

- a) a köznevelési intézmények a (8e) bekezdés a) pontjában,

- b) a szakképző intézmények a (8e) bekezdés b) pontjában

meghatározott szerv felé – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott időben – teljesítik.”

10. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 33/F. §-sal egészül ki:

„33/F. § A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közút kezelőjét kártalanítás ellenében – kisajátítás nélkül – a jogszabályban előírt feladat ellátása érdekében, a feladat fennállásáig tartó határozott időtartamra a használat joga illeti meg minden olyan idegen ingatlan vonatkozásában, amely a közutat – ideértve annak műtárgyait és tartozékait is –, illetve az épülő közutat érintő fenntartási, üzemeltetési, építési munkák elvégzéséhez, vagy bármely egyéb, a közút kezelője részére jogszabályban előírt feladat elvégzéséhez szükséges. A használat jogának gyakorlását az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Az ingatlan tulajdonosa a használat jogának alapításáért a tulajdonjog korlátozásával arányos, a korlátozással összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A közútkezelőt e törvény szerint megillető használat joga közúti célú közérdekű használati jognak minősül.”

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 43. §-a a következő (5)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közút kezelője a (4) bekezdés szerinti tevékenysége végzéséhez szükséges terjedelemben jogosult az idegen ingatlan használatára. A használat joga az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján, annak hiányában az útügyi közlekedési hatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: közlekedési hatóság) határozatával keletkezik.

(6) Ha megállapodás hiányában a használat jogát megalapítani nem lehet, a közút kezelője a használat jogának megállapítását kérheti az ingatlan vonatkozásában a közlekedési hatóságtól. A közlekedési hatóság a használat jogát engedélyezi, ha a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak és az az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben nem akadályozza vagy nem lehetetleníti el.

(7) A megállapodáson alapuló használat jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a közút kezelője köteles kérni. Ha a közútkezelőt a (4) bekezdés szerint megillető jog hatósági határozat alapján jön létre, a közlekedési hatóság a véglegessé vált határozattal felhívja az ingatlanügyi hatóságot e jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Amennyiben a használat joga nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(8) A hatósági határozaton alapuló használat joga a mindenkori közút kezelőjét illeti meg, a közút kezelőjének névváltozása, jogutódlás vagy a közút kezelőjének személyében bekövetkezett változás esetén a közút kezelője a közlekedési hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

(9) A használat joga megszűnik a (4) bekezdésben foglalt feltételek megszűnése esetén, továbbá a felek megállapodásával. A megállapodáson alapuló használat joga kivételével a használat jogának megszűnését a közút kezelője az azt követő 30 napon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelenteni és arról a tulajdonost, vagyonkezelőt is tájékoztatni, ennek elmaradása esetén azt a tulajdonos kérelmére vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a közlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(10) A megállapodáson alapuló használat joga ingatlan-nyilvántartásból való törlését a közút kezelője a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használat joga esetén a közlekedési hatóság a használat jogának megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használat jogának törlésére.

(11) Amennyiben már meglévő közút – ide értve annak műtárgyát és tartozékait is – idegen ingatlanon helyezkedik el, a használat jogának alapítására, gyakorlására, valamint megszűnésére az (5)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a a következő (5d) bekezdéssel egészül ki:

„(5d) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés –, hogy rendeletben állapítsa meg a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket.”

47. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére]

„c) központi költségvetési szerv,

d) az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályahálózat-működtető vagyonkezelő gazdasági társaság, vagy”

[a vagyonkezelési szerződést – a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.]

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére]

„e) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont ah) alpontja szerinti vagyonkezelő gazdasági társaság [a c)–e) pont a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő]”

[a vagyonkezelési szerződést – a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.]

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontja szerinti vagyonkezelőt – ha a vagyonkezelési szerződésben a felek másként nem rendelkeznek – nem terheli az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (2a) bekezdése szerinti díjfizetési és a 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség azzal, hogy a vagyonkezelő ilyen esetben a jogviszony megszűnésekor a vagyonkezelésében álló állami vagyon tekintetében megvalósult értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben az állammal szemben követelést nem támaszthat.”

48. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat használatát és hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő – a 26. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonkezelő kivételével – a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.”

#### 9. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

70. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. kiemelt közszolgáltatói közreműködő: az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe – stratégiai tervezési és ellenőrzési, valamint összehangolási feladatok ellátása érdekében – bevont, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésben ekként nevesített szervezet;”

71. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 25. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetében a szolgáltató a közszolgáltatási szerződés teljesítésébe a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó

- a) stratégiai tervezési,

- b) nyomonkövetési,

- c) fejlesztés és működés összehangolási,

- d) az infrastrukturális feltételek összehangolási,

- e) utastájékoztatási – ideértve a haváriahelyzetben történő utastájékoztatást is – összehangolási, és

- f) haváriahelyzetben történő közlekedésirányítás összehangolási

közfeladatainak egységes ellátására – az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával – kiemelt közszolgáltatói közreműködőt vonhat be azzal, hogy a kiemelt közszolgáltatói közreműködő a közszolgáltatási szerződés keretében nem láthat el a közszolgáltatási szerződés tárgya szerinti tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet.

(10) Kiemelt közszolgáltatói közreműködőként kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő szervezet vonható be.”

72. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás az a vállalkozás, amely a számvitelről szóló törvény értelmében az országos, regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző és az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társasággal (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: közszolgáltatást végző társaság) összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles, vagy olyan vállalkozás

- a) amely felett a közszolgáltatást végző társaság közvetlenül vagy közvetve a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyást gyakorol, vagy

- b) amely a közszolgáltatást végző társaság felett a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyást gyakorol.”

(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A menetkedvezményre való jogosultság biztosítása céljából a menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság, illetve az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást és az országos, regionális vagy elővárosi autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást együttesen végző társaság az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatait a menetkedvezményre való jogosultság megszűnéséig, illetve a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány vasúti társaság részére történő visszaszolgáltatásáig kezeli.”

73. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/A. § Az országos, regionális vagy elővárosi közúti vagy helyi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást vagy a menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató munkavállalói és jogszabályban meghatározott igényjogosultjai számára az alkalmazott menetdíjakból díjkedvezményt nyújthat. A közlekedésszervező és az 5. § (6) bekezdése szerinti szervezet 5. § (6) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatokat ellátó munkavállalóját a menetkedvezmények szempontjából a személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató munkavállalójának kell tekinteni.”

74. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény

- a) 8. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „képfelvételt,” szövegrész helyébe a „képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt,” szöveg és a „képfelvételeket.” szövegrész helyébe a „képfelvételeket vagy kép- és hangfelvételeket.” szöveg,

- b) 37. § (1) bekezdésében a „társaság munkavállalóját” szövegrész helyébe a „társaság, az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást és az országos, regionális vagy elővárosi autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást együttesen végző társaság, továbbá ezen szervezetek kapcsolt vállalkozásai (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vasúti társaság) munkavállalóját” szöveg és az „egyes vasúti társaságok munkavállalóit megillető menetkedvezmények kölcsönös elismerésére, elszámolásának módjára és megtérítésére az érintett vasúti társaságok” szövegrész helyébe az „egyes társaságok munkavállalóit megillető, igénybe vehető menetkedvezményekre, azok elismerésére, elszámolásának módjára és megtérítésére az érintett társaságok” szöveg,

- c) 37. § (3) bekezdésében a „társaság részére” szövegrész helyébe a „társaság, illetve az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást és az országos, regionális vagy elővárosi autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást együttesen végző társaság részére” szöveg,

- d) 45. § (1) bekezdésében az „a hazai” szövegrész helyébe az „a nyílt hozzáférésű hazai” szöveg,

- e) 49. § (2) bekezdés b) pontjában a „menetkedvezményre jogosultságának” szövegrész helyébe a „menetkedvezményre való jogosultságának” szöveg

lép.

75. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 37. § (6) bekezdése.