2024. évi LXXX. törvény — mi változott? 2025. január 16.

22. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről a véglegessé vált határozat másolatának megküldésével tájékoztatja az illetékes települési – a fővárosban a kerületi – önkormányzatot (a továbbiakban: önkormányzat).”

24. § (1) A Tfvt. 26/A. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a járulékmentességet élvező, valamint a járulék és bírság megfizetésére kötelezett igénybevevő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő)]

- „aa) természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, és 2026. december 31-ig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítóját,

- ab) nem természetes személy megnevezését, adószámát, statisztikai azonosítóját, székhelyét, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszámát;”

(2) A Tfvt. 26/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ingatlanügyi hatóság a cégnyilvántartásból a cég megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója és cégjegyzékszáma alapján a nem természetes személy igénybevevő azonosításához díjmentesen igényelheti a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt adatokat.”

26. § (1)

(2) A Tfvt. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) A Tfvt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

27. § A Tfvt.

- 1.

- 2. 5/A. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg,

- 3.

- 4.

- 5. 12. § (2) bekezdés g) pontjában a „nyilatkozatát,” szövegrész helyébe a „nyilatkozatát vagy annak másolatát,” szöveg,

- 6.

- 7.

- 8. 14. § (3a) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg,

- 9. 15. § (9) bekezdésében a „nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „hozzájáruló nyilatkozatát vagy annak másolatát” szöveg,

- 10.

- 11. 15/B. § (7) bekezdésében a „kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,

- 12. 16. § (8) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg,

- 13. 22. § (6) bekezdésében az „A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló határozatot hozta.” szövegrész helyébe az „A kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatot hozta.” szöveg,

- 14. 22. § (8) bekezdés b) pont záró szövegrészében a „kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál” szöveg és az „engedélyről” szövegrész helyébe az „újrahasznosítás elfogadásáról” szöveg,

- 15. 26/A. § (5) bekezdésében a „személyazonosító adatok, illetve” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatok, 2026. december 31-ig személyi azonosító és” szöveg,

- 16.

lép.

28. § Hatályát veszti a Tfvt.

- a)

- b) 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „hiteles” szövegrész.

30. § (1) Az Éltv. 38/A. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként – informatikai hálózaton keresztül – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára

- a) a FELIR működtetésével összefüggő és

- b) a parlagfű elleni védekezési kötelezettséghez kapcsolódó hatósági

feladatainak ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít.”

(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (17a) és (17b) bekezdéssel egészül ki:

„(17a) A (17) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználatilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.

(17b) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (17) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább.”

37. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 105/A. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként informatikai hálózaton keresztül az erdészeti hatóság számára a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében díj, költség és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít.

(9) A (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználatilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.

(10) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (8) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább.”

49. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § (8) bekezdés c) pontjában az „illetve fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal,” szövegrész.

61. § A Földforgalmi tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok megtételére olyan papíralapú okmányon kerül sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik.”

66. § A Földforgalmi tv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy

- a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,

- b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13. és 14. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,

- c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, az adásvételi szerződés a vevő által megjelölt elővásárlási ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,

- d) az adásvételi szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 20. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására, vagy

- e) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel.”

- k) 30. § (4) bekezdésében a „Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott döntését közli az ingatlanügyi hatósággal is.” szövegrész,

77. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szerződés elektronikus regisztrációja hiányában az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papíralapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie.”

78. § A Fétv. 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 17. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben foglaltakon túl a jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát jóváhagyó záradékkal látja el és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A jogügylet jóváhagyása esetén a két eredeti példány közül az egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet.”

85. § (1) A Fétv. 94. § (1) bekezdés c) pontja a következő cf) alponttal egészül ki:

[Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának]

- „cf) adószámát;”

(2) A Fétv. 94. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a földhasználati nyilvántartás

- a) a természetes személyazonosító adatok vagy

- b) 2026. december 31-ig a születési név és a személyi azonosító

alapján azonosítja a jogosultat.

(8) A cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a földhasználati nyilvántartás a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján azonosítja a jogosultat.”

86. § A Fétv. 95. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti a földhasználat változásának vagy törlésének átvezetésére irányuló eljárást, ha a földhasználati nyilvántartásban szereplő, a bejelentéssel érintett természetes személy vagy szervezet beazonosításához szükséges adat a nyilvántartásban hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre.

(16) A felfüggesztéssel egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság hivatalból megindítja a hiányzó vagy tévesen feltüntetett adat pótlására vagy kijavítására irányuló, e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárást.

(17) A (16) bekezdés szerinti eljárást lezáró döntés véglegessé válásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság a földhasználat változásának vagy törlésének átvezetésére irányuló eljárást folytatja.”

87. § A Fétv. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

„97/A. § (1) A földhasználati-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a nyilvántartás tartalmában keletkezett hibát (a továbbiakban: adatmigrációs hiba) – a hiba bármely módon történő észlelése esetén – az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés helyesbítésével megszünteti. A bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével.

(2) Ha az adatmigrációs hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban az adatmigrációs hibával érintett ingatlanra vagy annak egy részére vonatkozóan harmadik személy földhasználatát bejegyezték, a helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul vagy a harmadik személy földhasználata bejegyzésének alapjául szolgáló okirat érvénytelenségét a polgári ügyekben eljáró bíróság megállapította.”

88. § (1) A Fétv. 100. § (3) bekezdés b) pontja a következő bh) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza

a mezőgazdasági termelőszervezet)

- „bh) adószámát;”

(2) A Fétv. 100. §-a a következő (4c)–(4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a nyilvántartás

- a) a természetes személyazonosító adatok vagy

- b) 2026. december 31-ig a születési név és a személyi azonosító

alapján azonosítja a jogosultat.

(4d) A cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a nyilvántartás a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján azonosítja a jogosultat.

(4e) A mezőgazdasági igazgatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől természetes személyazonosító adatok vagy 2026. december 31-ig személyi azonosító alapján igényelhet adatot.”

(3) A Fétv. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papíralapú vagy elektronikus másolattal díj- és illetékmentesen szolgáltat adatot.”

89. § A Fétv. XIV. Fejezete a következő 100/B. §-sal egészül ki:

„100/B. § A földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a nyilvántartás tartalmában keletkezett hibát – a hiba bármely módon történő észlelése esetén – a mezőgazdasági igazgatási szerv a bejegyzés helyesbítésével megszünteti. A bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével.”

90. § A Fétv. XIV. Fejezete a következő 100/C. §-sal egészül ki:

„100/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv felfüggeszti a nyilvántartásba vett földműves, mezőgazdasági termelőszervezet, illetve újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet nyilvántartásban szereplő adataiban utólag bekövetkező változás átvezetésére, illetve a nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást, ha a nyilvántartásban szereplő természetes személy vagy szervezet beazonosításához szükséges adat a nyilvántartásban hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre.

(2) A felfüggesztéssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból megindítja a hiányzó vagy tévesen feltüntetett adat pótlására vagy kijavítására irányuló, e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárást.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást lezáró döntés véglegessé válásával egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv a változás átvezetésére vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárást folytatja.”

91. § A Fétv.

- f)

- g)

- h) 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az illetékességi területéhez tartozó” szövegrész helyébe az „a mező- és erdőgazdasági hasznosítású” szöveg,

- i) 94. § (3) bekezdésében a „ca)–cd)” szövegrész helyébe a „ca)–cf)” szöveg,

- j) 94. § (4) bekezdésében a „cc) és cd)” szövegrész helyébe a „cc)–cf)” szöveg,

- k) 99. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az általa vezetett földhasználati” szövegrész helyébe az „a földhasználati” szöveg,

- l) 99. § (1c) bekezdésében a „cc) és cd)” szövegrész helyébe a „cc–cf)” szöveg,

- m) 99. § (2) bekezdésében a „ba), bd) és be)” szövegrész helyébe a „ba) és bd)” szöveg és a „cc) és cd)” szövegrész helyébe a „cc), cd) és cf)” szöveg,

- n) 100. § (4) bekezdés b) pontjában a „ba)–bd) alpontjában” szövegrész helyébe a „ba)–bd) és bh) alpontjában” szöveg,

- o) 100. § (4a) bekezdésében az „a b) pont bb)–bc) alpontjában és a be) alpont 4. alpontjában foglalt” szövegrész helyébe a „b) pont bb), bc) alpontjában, be) alpont 4. alpontjában és bh) alpontjában foglalt” szöveg

lép.

92. § Hatályát veszti a Fétv.

- a)

- b)

- c) 37. § (5) bekezdése,

- d)

- e) 100. § (7) bekezdése.

97. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A ténybejegyzés során az Inytv. 48. §-a alapján az eljárás felfüggesztésének nincs helye, kivéve a 4. § (3a) és (3d) bekezdése, valamint az Inytv. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetét.”

98. § A Foktftv. 17. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9c) A végrehajtó az ellenérték beérkezését követő 8 napon belül igazolja az ellenérték teljesítését az ellenértéket megfizető személy felé a végrehajtási jognak a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg történő töröltetése érdekében.”

99. § A Foktftv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/B. § (1) Ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a 17. § (9a) bekezdése alapján a végrehajtóhoz kell teljesíteni, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás bejegyzése iránti kérelem, illetve a 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem tartalmazza az ellenérték végrehajtóhoz történő teljesítésének igazolását, akkor az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg intézkedik a végrehajtási jog törlése iránt.

(2) Ha az ellenérték megfizetését e törvény alapján bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, a végrehajtó az ellenértéknek a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelés és a végrehajtási költség fedezésével nem érintett részét bírósági letétbe helyezi.

(3) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntéséről haladéktalanul értesíti a végrehajtót. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság értesítésének beérkezését követő 8 napon belül intézkedik az ellenértéknek a tulajdonostárs részére történő visszautalásáról.

(4) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért – a 4. § (7) bekezdése szerint – fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is. A 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is.”

100. § (1) A Foktftv. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékesítés során eladóként az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: He.) 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan-nyilvántartásban az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad megjelölése nélkül közbenső jogszerzőként szerepelnek, az ingatlan tulajdoni lapján történő feltüntetésük nélkül.”

(2)

101. § (1) A Foktftv. 18/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a He. 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan-nyilvántartásban az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad megjelölése nélkül közbenső jogszerzőként szerepelnek, az ingatlan tulajdoni lapján történő feltüntetésük nélkül.”

(2)

102. § A Foktftv.

- a) 4. § (1) bekezdésében a „feljegyzésére” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg,

- b) 4. § (2) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg,

- c) 4. § (3) bekezdés b) pontjában a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,

- d) 4. § (3a) bekezdésében a „kérelmet függőben kell tartani” szövegrész helyébe a „folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránti eljárást fel kell függeszteni” szöveg, az „A kérelem függőben tartása” szövegrész helyébe az „Az eljárás felfüggesztése” szöveg és a „feljegyzése iránti eljárást kell lefolytatni” szövegrész helyébe a „bejegyzése iránti eljárást folytatni kell” szöveg,

- e) 4. § (3b) bekezdésében a „feljegyzésére” szövegrészek helyébe a „bejegyzésére” szöveg, a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg és a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,

- f) 4. § (3c) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,

- g) 4. § (3d) bekezdésében a „kérelmet függőben kell tartani” szövegrész helyébe a „folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránti eljárást fel kell függeszteni” szöveg és a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,

- h) 4. § (4) bekezdésében a „tényfeljegyzéssel” szövegrész helyébe a „ténybejegyzéssel” szöveg,

- i) 4. § (5) bekezdésében a „feljegyzését” szövegrészek helyébe a „bejegyzését” szöveg és a „kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja” szövegrész helyébe a „kérelem, bírósági elrendelés és hatósági felhívás tárgyában indult eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti” szöveg,

- j) 4. § (6) bekezdésében a „feljegyzést” szövegrész helyébe a „bejegyzést” szöveg,

- k) 9. § (2) bekezdésében a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg és a „feljegyzésétől” szövegrész helyébe a „bejegyzésétől” szöveg,

- l) 11. § (3) bekezdésében a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,

- m) 15. § (1) bekezdésében a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg,

- n) 18/A. § (5) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg,

- o) 18/B. § (5) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg,

- p) 21. § (5) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg és a „feljegyzésben” szövegrész helyébe a „bejegyzésben” szöveg,

- q) 22. § (7) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg és a „feljegyzésben” szövegrész helyébe a „bejegyzésben” szöveg,

- r) 25. § (3) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,

- s) 53. § (7e) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg

lép.

105. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, valamint az okiratban az ügyletkötő félnek, a fél képviselőjének személye nyilvánvalóan beazonosítható, és

- a) a papíralapú okiratról készült – a jogi képviselő által az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint elektronikus okirattá alakítással előállított – elektronikus másolat az ügyletkötő fél, a fél képviselője, valamint a készítő és ellenjegyző személy aláírásképét tartalmazza,

- b) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és azon időbélyegzőt helyez el, vagy

- c) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja, és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.”

106. § Az Inytv. 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„46. § (1) A beadványnak, ahhoz, hogy széljegyezhető legyen, legalább tartalmaznia kell:

- a) az érintett nevét, valamint

- aa) a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti további természetes személyazonosító adatait és magyarországi értesítési címét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy esetében,

- ab) további természetes személyazonosító adatait vagy a személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy esetében,

- ac) székhelyét – székhely hiányában magyarországi értesítési címét – a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy kivételével a jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet esetében,

- ad) cégjegyzékszámát a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében;

- b) az érintett település megnevezését;

- c) az érintett ingatlan fekvését és helyrajzi számát; valamint

- d) annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, módosítását, törlését kérik.

(2) Az elektronikus ügyintézésre kötelezett vagy azt önként vállaló (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontja szerinti kérelmező esetében a magyarországi értesítési címmel egyenértékűnek minősül a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás keretében a kérelmező részére biztosított tárhely.

(3) Ha a beadvány

- a) az (1) bekezdésben meghatározott valamely adata

- aa) hiánya miatt, vagy

- ab) az (1) bekezdés a) pont ab) vagy ad) alpontjában, illetve b)–d) pontjában meghatározott adat hibás megadása miatt, vagy

- b) az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának meg nem fizetése miatt

széljegyzésre alkalmatlan, az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a benyújtó számára arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van. Ebben az esetben a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.”

107. § Az Inytv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„48. § (1) Az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti,

- a) ha a kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás beérkezését megelőzően tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot jegyeztek be a tulajdoni lapra, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elbírálásáig, de legfeljebb a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított hat hónapos határidő elteltéig,

- b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének bejegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig,

- c) a folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzésétől a tény törléséig, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott esetben.

(2) Tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal összefüggésben nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására gazdaságátadási szerződés alapján kerül sor.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében felfüggeszti a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, a kisajátításról szóló végleges határozat vagy a kisajátítási eljárás más módon történő végleges lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt – a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti – kisajátítási terv is.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást – legfeljebb hat hónapra – akkor is felfüggeszti,

- a) ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát, jogszerűségét az aláíró felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja,

- b) ha a bejegyezni kért jog, tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki,

- c) ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, vagy

- d) ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanszerzésének előzetes engedélyezésétől függ.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet benyújtó ügyfél a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége vagy hatálytalansága iránti per megindítását nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.

(6) A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a szükséges előzetes eljárás megindítását hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolják.

(7) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratban félként szereplő érdekelteknek az eljárás folytatása iránti együttes kérelmét közokiratban, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratban kell benyújtania.

(8) A folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránt indult eljárást az ingatlanügyi hatóság a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott esetekben, az ott meghatározott időtartamra felfüggeszti.”

108. § Az Inytv. 51. §-a a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha)

„e) több ingatlan tulajdonjogának gazdaságátadási szerződésben történő átruházása esetében az ingatlanok fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósághoz nem egy naptári napon került benyújtásra az ingatlanok tulajdonjogának átruházására irányuló gazdaságátadási szerződés – gazdaságátadási szerződésben együttműködési időszak megállapítása esetén a tulajdonjog átruházásához hozzájáruló nyilatkozat – valamennyi ingatlan tekintetében.”

109. § Az Inytv. 28. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

#### „28. Bejegyzés helyesbítése

57. § Bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével.

57/A. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hibás bejegyzést az érintettek közösen előterjesztett kérelmére az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintettek közösen előterjesztett kérelmére kiegészíti a bejegyzést, ha az a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hiányos.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy időközben az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul.

(3) A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.

(4) A bejegyzés e § szerinti helyesbítésének jogok és tények esetében a bejegyzés alapjául szolgáló döntés meghozatalától számított három éven belül van helye.

57/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a tulajdoni lap tartalmában keletkezett hibát (a továbbiakban: adatmigrációs hiba) – a hiba bármely módon történő észlelése esetén – az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés helyesbítésével megszünteti.

(2) A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.

(3) Ha az adatmigrációs hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul.”

110. § Az Inytv. XI. Fejezete a következő 40/D. alcímmel kiegészülve lép hatályba:

#### „40/D. Végrehajtási jog törlése a földön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egyidejűleg

72/D. § (1) Ha a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény alapján elvégzett megosztással együtt vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a végrehajtóhoz kell teljesíteni, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás bejegyzése iránti kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem tartalmazza az ellenérték végrehajtóhoz történő teljesítésének igazolását, az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a végrehajtási jogot hivatalból törli.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntéséről haladéktalanul értesíti a végrehajtót.”

111. § (1) Az Inytv. 74. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A tulajdonilap-másolat és a földkönyv kizárólag a szolgáltatásuk iránti kérelemben meghatározott célból használhatók fel. Tulajdonilap-másolatnak és földkönyvnek az igazgatási szolgáltatási díj összegét meghaladó ellenérték fejében történő továbbadása vagy erre vonatkozó szolgáltatás felkínálása tilos. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”

(2) Az Inytv. 74. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) A (2) bekezdés szerinti jogszabálysértés megállapítása esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt.”

112. § Az Inytv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„86. § (1) Az elektronikus tulajdonilap-másolat és földkönyv szolgáltatását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv

- a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szervezeteknek a nemzeti távközlési hálózaton keresztül, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően,

- b) az a) pont alá nem tartozó nem természetes személyeknek tevékenységük ellátása céljából, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaihoz történő hozzáférés lehetővé tételével, az adatlekérdezést végzők megfelelő azonosítása mellett,

- c) természetes személyeknek a Dáptv.-ben leírtak szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás segítségével a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül

biztosítja.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozatában állapítja meg a kérelmező által – a kérelemben megjelölt jogszabályok alapján – igénybe vehető díjmentességek körét.”

113. § Az Inytv.

- a) 31. § (1) bekezdés b) pontja az „esetén székhelyének” szövegrész helyett az „esetén nevének, székhelyének” szöveggel,

- b) 49. § (3) bekezdése az „alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan” szövegrész helyett az „alaki hibája vagy hiányossága van, amely miatt a jogügylet nyilvánvalóan” szöveggel,

- c) 69. § (3) bekezdése a „48. § (3) bekezdés” szövegrész helyett a „48. § (4) bekezdés” szöveggel,

- d) 73. § (3) bekezdése a „szakmai irányításával összefüggő” szövegrész helyett a „szakmai irányításával és tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő” szöveggel,

- e) 90. § (2) bekezdés d) pontja a „személy évente” szövegrész helyett a „személy a tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan évente” szöveggel,

- f) 96. § (1) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § a) pontját megállapító rendelkezése a „földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás” szövegrészek helyett a „földhasználati nyilvántartás, a földvédelmi nyilvántartás, továbbá a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás” szöveggel

lép hatályba.

114. § Nem lép hatályba az Inytv. 60. §-a.

115. § (1) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gazdaságátadási tv.) 2. § b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki)

- „bb) a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója – az 5 éven belül szerzett mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld kivételével –, vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója;”

(2) A Gazdaságátadási tv. 2. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„e) mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás;

f) kiegészítő tevékenység: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 14. pontja szerinti fogalom.”

116. § A Gazdaságátadási tv. 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti, legalább 5 éves földhasználói vagy erdőgazdálkodói minőség időtartamába beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint a gazdaságátadó közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban a gazdaságátadó tulajdonában álló, földhasználóként vagy erdőgazdálkodóként bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet használta.”

117. § (1) A Gazdaságátadási tv. 3. §-a a következő (7)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A gazdaság valamennyi vagyonelemének tulajdonjoga egy adott naptári napon száll át a gazdaságátvevőre, amely naptári nap a gazdaság átruházásának időpontja.

(8) Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a gazdaságátadási szerződést annak hatósági jóváhagyását követően – a gazdaságátadási szerződésben együttműködési időszak megállapítása esetén a tulajdonjog átruházásához a hozzájáruló nyilatkozatot –, valamennyi érintett ingatlanügyi hatósághoz ugyanazon, a szerződő felek által a gazdaságátadási szerződésben meghatározott naptári napon – együttműködési időszak megállapítása esetén a 10. § (5) bekezdése szerinti időszak alatt egy naptári napon – kell benyújtani.

(9) A gazdaság egésze átszállásának időpontja a (8) bekezdés szerinti esetben a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja.

(10) Ha a (8) bekezdés szerinti gazdaságátadási szerződéssel mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatának átengedése is megvalósul, a földhasználat kezdő időpontja a (9) bekezdés szerinti időpont.

(11) A gazdaságátadási szerződés (7), (9) és (10) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezése semmis.

(12) Ha a gazdaságátadási szerződés nem tartalmaz ingatlan tulajdonjoga átruházására vonatkozó előírást, akkor a gazdaság egésze átszállásának időpontja a felek által a gazdaságátadási szerződésben meghatározott naptári nap, amely nem lehet korábbi, mint a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása.”

(2) A Gazdaságátadási tv. 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A gazdaságátadónak a gazdasághoz tartozó, használatában álló valamennyi mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld használati jogosultságát át kell adnia a gazdaságátvevőnek.”

118. § A Gazdaságátadási tv. 7. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítik)

„b) a gazdaság egyes elemeinek pontos meghatározását, a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő 12/C. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában és b) pontjában, valamint, amennyiben rendelkezik vele, a 12/C. § (1) bekezdés a) pont af)–am) alpontjában meghatározott adatait,”

119. § (1) A Gazdaságátadási tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén a felek

- a) haszonélvezeti jogot, visszavásárlási jogot, elővásárlási jogot, vételi jogot és eladási jogot nem alapíthatnak,

- b) megtekintésre vételben, próbára vételben nem állapodhatnak meg és

- c) tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot nem köthetnek ki.”

(2) A Gazdaságátadási tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gazdaságátadási szerződés (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezése semmis.”

120. § A Gazdaságátadási tv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 6. § (6) bekezdésében foglaltakat a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vétele során az ingatlanügyi hatóság vizsgálja.”

121. § A Gazdaságátadási tv. 12/C. § (1) bekezdés a) pontja a következő ai)–am) alponttal egészül ki:

(A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről nyilvántartást vezet a következő tartalommal:

a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő)

- „ai) egyéni vállalkozói nyilvántartási száma,

- aj) gazdaságátadási szerződés megkötésekor fennálló mezőgazdasági őstermelői státusza,

- ak) földművesnek minősülő természetes személyekről vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló döntés száma,

- al) erdőgazdálkodói kódja,

- am) statisztikai számjele,”

122. § A Gazdaságátadási tv. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„a) a gazdaságátadási szerződés részletes tartalmára, a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyási eljárására, valamint a jóváhagyást követő, kapcsolódó eljárásokra vonatkozó szabályokat,”

123. § A Gazdaságátadási tv.

- a) 2. § a) pont nyitó szövegrészében az „a gazdaság” szövegrész helyébe a „minden, a gazdaság” szöveg,

- b) 3. § (3) bekezdésében a „földek vagy azok egy részének” szövegrész helyébe a „hasznosítású földek” szöveg,

- c) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „során azt” szövegrész helyébe a „során – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – azt” szöveg

lép.

124. § A Gazdaságátadási tv.

- a) 4. § (1a) bekezdés b) pontjában a „Kamara” szövegrész helyébe a „Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara)” szöveg,

- b) 7. § c) pontjában a „kölcsönszerződések,” szövegrész helyébe a „kölcsönszerződések (ideértve a folyószámlához kapcsolódó hitelszerződéseket is),” szöveg,

- c) 10. § (5) bekezdésében a „napján” szövegrész helyébe a „napját követő 30 napon belül” szöveg,

- d) 10. § (6) bekezdésében a „gazdaság vagyontárgyain a megfizetett” szövegrész helyébe a „gazdaságátvevőt a gazdaság vagyontárgyain a megfizetett” szöveg,

- e) 12/C. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában a „kamarai” szövegrész helyébe az „Agrárkamara által adott” szöveg,

- f) 18. §-ában a „3. § (2)–(4) bekezdése, a 6. §, a 9. § (2) bekezdése, a 12. § (1) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „2/A. §, a 3. § (2)–(4) és (13) bekezdése, a 6. §, a 9. § (2) bekezdése, a 12. § (1), (1a) és (4) bekezdése” szöveg

lép.

125. § Hatályát veszti a Gazdaságátadási tv. 12/C. § (1) bekezdés j) pontja.

126. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) I. Fejezete a következő 3/D–3/G. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„3/D. § (1) Az Inytv. 42. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra, valamint ezek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalomra, elidegenítési tilalomra vagy terhelési tilalomra vonatkozó változás bejegyzése olyan változásbejegyzési kérelem alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet jogi képviselet igénybevétele nélkül terjeszt elő, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem foglalták közokiratba, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos nem ellenjegyezte.

(2) Az Inytv. 44. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra, valamint ezek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalomra, elidegenítési tilalomra vagy terhelési tilalomra vonatkozó változás bejegyzése olyan változásbejegyzési kérelem alapján is teljesíthető, amelyet a kérelmező hitelintézet – a kötelezett nélkül – önállóan terjeszt elő.

3/E. § A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papíralapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányon szerkesztett, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés papíralapon, az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer ügyintézési felületének használata nélkül, a 3/A., 3/B. és 3/D. §-ok hatályvesztését követően is benyújtható ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés céljából, ha a 3/A., 3/B. és 3/D. §-ok hatályvesztésének időpontjában a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása már folyamatban volt.

3/F. § (1) A részházként nyilvántartott ingatlanok részházként történő nyilvántartása megszűnik.

(2) A részház valamely lakásában, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységében vagy helyiségében (a továbbiakban: lakás) tulajdonjoggal rendelkező személyek a részházat 2025. július 15-ig választásuk szerint osztatlan közös tulajdonná vagy társasházzá alakíthatják.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően a részház ingatlan-nyilvántartási átalakítását osztatlan közös tulajdonná az ingatlanügyi hatóság hivatalból végzi el, amelynek során a lakások alapterületét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő állapítja meg, és az ingatlanügyi hatóság az egyes tulajdonostársakat a teljes ingatlan tekintetében megillető tulajdoni hányadokat a megállapított lakás-alapterületek, valamint az egy-egy lakásban nyilvántartott tulajdoni hányadok figyelembevételével számítja ki.

(4) A (2) vagy (3) bekezdés szerinti rendezésig az ingatlanra vonatkozóan jog vagy tény bejegyzése a bejegyzett jog vagy tény törlését ide nem értve – a részház megszűnését eredményező, a (2), illetve (3) bekezdés szerinti változás bejegyzésének kivételével – nem teljesíthető.

(5) A jog vagy tény bejegyzésére vonatkozó kérelmet, ha az nem a részház (2) bekezdés szerinti megszüntetésére irányul, az ingatlanügyi hatóság elutasítja, bírósági elrendelés esetén az Inytv. 58. § (3) és (4) bekezdése, hatósági felhívás esetén pedig az Inytv. 59. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.

(6) Ha a részházat az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés szerint szüntette meg, bármelyik tulajdonostárs polgári perben kérheti a tulajdoni hányadoknak az ingatlanban természetben megtalálható lakások forgalmi értéke alapján történő megállapítását.

3/G. § (1) A tulajdonihányad-hibás ingatlan esetén, ha a tulajdoni hányadok összege kevesebb, mint egy egész, az ingatlanügyi hatóság 2025. március 31-ig meghozott határozatával a meglévő tulajdoni hányadok összege és az egy egész közötti különbözetet a tulajdonostársak egymás közötti tulajdoni hányadának arányában elosztja az egyes tulajdoni hányadok között (a továbbiakban: tulajdonihányad-rendezés).

(2) A tulajdonihányad-rendezésre irányuló eljárást az ingatlanügyi hatóság a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül folytatja le.

(3) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti döntés vele való közlésétől számított hat hónapon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott okirattal igazolhatja, hogy a tulajdoni hányadok az ingatlanügyi hatóság által megállapított tulajdoni hányadoktól eltérnek.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság új eljárás keretében – az okirati bizonyíték figyelembevétele mellett – ismételten dönt a tulajdoni hányadokról vagy az (1) bekezdés szerinti döntését hatályában fenntartja.

(5) Ha a tulajdonihányad-rendezés alatt az eljárással érintett ingatlanra vonatkozóan tulajdonjog-bejegyzésre irányuló beadványt nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság a beadvány szerint tulajdonjogot szerző személy tulajdonjogát már a megállapított új tulajdoni hányadnak megfelelően jegyzi be akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a jogelőd tulajdoni hányadát még a tulajdonihányad-rendezés előtti állapotnak megfelelően tartalmazza.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tulajdonjogot szerző személy esetén a megszerzett tulajdoni hányadot a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földszerzési maximum szempontjából úgy kell figyelembe venni, ahogyan azt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza.

(7) Ha a tulajdonihányad-rendezés alatt az eljárással érintett ingatlanra vonatkozóan tulajdoni hányadra vagy annak eszmei hányadára vonatkozó jog, illetve tény bejegyzésére irányuló beadványt nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság a jogot vagy tényt már a megállapított új tulajdoni hányadnak megfelelően jegyzi be akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot még a tulajdonihányad-rendezés előtti állapotnak megfelelően tartalmazza.

(8) Az a tulajdonos, akire az (1) bekezdés szerinti döntés sérelmes, ha a (3) bekezdés szerinti lehetőséggel nem élt, vagy a (3) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, a tulajdonostársakkal szemben megindított polgári perben kérheti az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadok megállapítását.”

128. § Nem lép hatályba az Átmeneti tv. 121. § (2) bekezdése.

129. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 97. § (2) bekezdésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 78. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „2023. február 1.” szövegrészek helyett a „2025. január 15.” szöveggel lép hatályba.

130. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 100. §-ának a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „13–15. §-ában” szövegrész helyett a „13. és 14. §-ában” szöveggel lép hatályba.

131. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 83. § (2) bekezdése.

132. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 130. § e) pontja.

133. § Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 70. § b) pontja.

134. § A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 41. §-ának a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 6. pontját megállapító rendelkezése az „ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás” szövegrész helyett az „ingatlan-nyilvántartás, 2026. december 31-ig a földhasználati nyilvántartás, a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás” szöveggel lép hatályba.

140. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 134. § l) és m) pontja.

141. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 143. §-a.

142. § Nem lép hatályba az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény 14. §-a.

145. § Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 142. §-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény

- a) 3/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az „Inytv. 36. §-át” szövegrész helyett az „Inytv. 35. § (3) bekezdését és a 36. §-át” szöveggel,

- b) 3/B. §-át megállapító rendelkezése az „önálló zálogjogra” szövegrész helyett az „önálló zálogjogra, valamint ezek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalomra, elidegenítési tilalomra vagy terhelési tilalomra” szöveggel

lép hatályba.

146. § Nem lép hatályba az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 141. §-a.

- 1. A Tfvt. 4. melléklete a következő 17. ponttal egészül ki:

[A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]

- „17. az igénybevevő

- 17.1. természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme és 2026. december 31-ig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója,

- 17.2. nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma.”

- 1. A Tfvt. 5. melléklete a következő 17. ponttal egészül ki:

[A 26/A. § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]

- „17. az igénybevevő

- 17.1. természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme és 2026. december 31-ig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója,

- 17.2. nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma.”