2024. évi LXXX. törvény — mi változott? 2025. január 2.

1. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami feladatok:)

„p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízkészletvédelmi országtérkép elkészítése és felülvizsgálata, valamint a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek lehatárolása és felülvizsgálata;”

2. § A Vgtv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízhasználó – ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is – a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoringrendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezhető. A vízügyi igazgatási szerv a monitoringrendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot.

(2) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet területén a területi vízügyi hatóság

- a) fokozottan ellenőrzi a 15. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülését,

- b) új vízjogi engedélyt csak akkor ad ki, ha azzal más, a vízigények kielégítésének sorrendjében előrébb álló, véglegessé vált vízjogi engedéllyel rendelkező engedélyes vízhasználata nem kerül veszélybe; felszín alatti vízhasználatra vonatkozó kérelem esetén ennek igazolása a vízhasználatok egymásra hatásának – vízügyi igazgatási szerv által elvégzett – vizsgálatával történik;

- c) a 30. § (1) bekezdés szerinti döntését – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és körülmények bekövetkezése esetén – az (1) bekezdésben foglalt állapotértékelés eredményének figyelembevételével hozza meg.”

3. § A Vgtv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben vízigény a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott állapotértékelés alapján is kielégíthető, ha a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelme biztosított.”

4. § A Vgtv. 45. §-a a következő (7h) bekezdéssel egészül ki:

„(7h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, illetve a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzésnek részletszabályait rendeletben állapítsa meg.”

5. § A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

9. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

- a) 16. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében a „Vadaskert” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően vadaskert” szöveg,

- b) 29/A. § (4) bekezdésében és 100. § (1) bekezdés c) pont 35. alpontjában a „szóló törvény” szövegrész helyébe a „szóló 2009. évi XXXVII. törvény” szöveg,

- c) 54. § (4) bekezdésében a „munkaszerződésében” szövegrész helyébe a „munkaszerződésében vagy beosztási okiratában” szöveg

lép.

19. § A Növényvédő kamarai tv. 39. §-a a következő (6)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi LXXX. törvény) megállapított rendelkezésekre figyelemmel a területi szervezet 2025. március 31-ig – a titkár kivételével – új területi vezetőséget választ, valamint megválasztja az etikai-fegyelmi bizottságot és a küldöttközgyűlésbe delegált tagokat. A megválasztott területi vezetőség, etikai-fegyelmi bizottság és a küldöttközgyűlésbe delegált tagok megbízatása 2025. április 1. napján veszi kezdetét, az azt megelőzően működő területi vezetőség, etikai-fegyelmi bizottság és küldöttközgyűlési tagok megbízatása 2025. március 31. napján megszűnik.

(7) A küldöttközgyűlés 2025. április 30-ig megválasztja az országos ügyintéző szerveket és az országos tisztségviselőket. A főtitkár kivételével a megválasztott új tisztségviselők megbízatása és az országos ügyintéző szervek működése 2025. május 1-jétől veszi kezdetét, az azt megelőzően működő országos ügyintéző szervek és – a főtitkár kivételével – az országos tisztségviselők megbízatása 2025. április 30. napján megszűnik.

(8) A pályázat alapján megválasztott új főtitkár személyéről a minisztert haladéktalanul tájékoztatni kell, aki 2025. május 15-ig dönt a főtitkár személyének jóváhagyásáról. A főtitkár megbízatása a jóváhagyást követő napon kezdődik meg, a hivatalban lévő főtitkár megbízatása a főtitkár személye jóváhagyásának napján megszűnik. A főtitkár megbízatása megkezdését követő 30 napon belül kinevezi a titkárokat. A hivatalban lévő titkárok megbízatása az új titkárok kinevezésének napján megszűnik.

(9) A küldöttközgyűlésnek a 2024. évi LXXX. törvény által megállapított rendelkezésekre figyelemmel 2025. szeptember 30-ig új Alapszabályt kell elfogadnia.

(10) Az országos és a területi szervezetek jogi személyisége 2025. május 1. napjával megszűnik. Az országos és a területi szervezetek jogutóda a „Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara”. Az országos és a területi szervezetek vagyona 2025. május 1. napjával a „Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát” illeti meg.

(11) A miniszter 2025. május 15-ig kezdeményezi az önálló nyilvántartási számon bejegyzett területi szervezetek civil szervezetek bírósági nyilvántartásból való törlését a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 17. alcíme szerint. A Kamara elnöke 2025. május 1. és május 15. között kezdeményezi a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába 01-03-0000022 számon bejegyzett „Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara” adatainak módosításával a „Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara” származtatott jogi személyeinek törlését.”

23. § A Tfvt. a következő alcímmel egészül ki:

### „Beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott kormányhatározat és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott kormányrendelet deregulálását követő eljárás

15/D. § (1) Ha a Kormány a beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott határozatát (a továbbiakban: kormányhatározat) részben vagy teljesen visszavonja, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott rendeletét (a továbbiakban: kormányrendelet) részben vagy teljesen hatályon kívül helyezi, a földügyért felelős miniszter jelzése alapján az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt a 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kötelezi azon ingatlanok vonatkozásában,

- a) amelyeken a kormányhatározat alapján kiadott, végleges más célú hasznosítás tárgyában hozott engedély alapján a beruházás a határozat véglegessé válását követő 5 éven belül nem valósul meg, vagy amelyekre a beruházás megvalósításához nem volt szükség, és az adott ingatlan természetbeni állapota alapján termőföldnek minősül, vagy

- b) amelyek a kormányrendeletben szerepelnek, és a kormányrendelet kihirdetése óta több mint tíz év eltelt anélkül, hogy a beruházás megvalósult volna az adott, természetbeni állapota alapján termőföldnek minősülő ingatlanon.

(2) E § alkalmazásában a beruházás akkor tekintendő megvalósultnak, ha az ingatlan művelési ága tekintetében a beruházás rendeltetésének megfelelő kivett megnevezés az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került.

(3) Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását a 17. § (2) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóságnak bejelenti.

(4) A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart.

(5) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról szóló határozatában földvédelmi bírság és földvédelmi járulék kiszabását mellőzi. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén az ingatlanügyi hatóság újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.”

25. § A Tfvt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a földminősítési eljárás lefolytatásának eredményéről szóló határozat alapján a földrészlet művelési ága szőlőről más művelési ágra változik, az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozatának másolatát tájékoztatás céljából megküldi az illetékes hegybírónak.”

26. § (1) A Tfvt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

- 1. 2. § 19. pontjában a „földrészlet” szövegrészek helyébe a „földrészlet vagy alrészlet” szöveg,

- 3. 11. § (2) bekezdésében az „infrastruktúra-beruházás” szövegrész helyébe az „infrastruktúra-beruházás és a kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű ügy” szöveg,

- 4. 11. § (3) bekezdés g) pontjában az „infrastruktúra-beruházás megvalósítását” szövegrész helyébe az „infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását” szöveg,

- 6. 12. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében az „infrastruktúra-beruházás megvalósításához” szövegrész helyébe az „infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához” szöveg,

- 7. 12. § (3) bekezdés a) pontjában a „kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította” szövegrész helyébe a „kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő földvédelmi eljárást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította” szöveg,

- 10. 15/B. § (3) bekezdésében az „üggyé,” szövegrész helyébe az „üggyé vagy kiemelt beruházássá,” szöveg,

- 16. 32. § (2a) bekezdésében a „talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok az elvégzett talajvédelmi” szövegrész helyébe a „talajjal kapcsolatos vizsgálatokat végző laboratóriumok a” szöveg

- a) 8/B. §-a,

29. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 32. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztásával összefüggésben tett bejelentés esetében 5 napon belül e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítani kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelése érdekében.”

31. § Az Éltv. 71. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza)

„h) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott előírásoknak meg nem felelő élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét.”

32. § Az Éltv. Melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

- a) 22. § (3) bekezdésében a „kivonását és” szövegrész helyébe a „kivonását, valamint az élelmiszer- vagy takarmányfelhasználóktól való visszahívását, és” szöveg,

- b) 32. § (1) bekezdés k) pontjában az „ellát” szövegrész helyébe az „ellátja” szöveg,

- d) 71. § (4) bekezdés a) pontjában az „élelmiszer-hamisítás, engedély” szövegrész helyébe az „élelmiszer-hamisítás, engedélyezési kötelezettség elmulasztása, a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése, engedély” szöveg,

- e) 71. § (4) bekezdés g) pontjában a „minőségű, valamint nem biztonságos élelmiszer esetén az” szövegrész helyébe a „minőségű, illetve nem engedélyezett új élelmiszert összetevőként tartalmazó, valamint nem biztonságos élelmiszer vagy nem engedélyezett új” szöveg,

- f) Melléklet 12. pontjában a „2. cikkének” szövegrész helyébe a „2. cikk (1) bekezdés” szöveg,

- g) Melléklet 21. pontjában az „előállítása, forgalomba” szövegrész helyébe az „előállítása, laboratóriumi vizsgálata, forgalomba” szöveg, a „takarmány-előállítás, szállítás” szövegrész helyébe a „takarmány-előállítás, laboratóriumi vizsgálat, szállítás” szöveg és a „melléktermék kezelés” szövegrész helyébe a „melléktermék laboratóriumi vizsgálat, kezelés” szöveg,

- h) Melléklet 21/A. pontjában a „feldolgozással, tárolással” szövegrész helyébe a „feldolgozással, laboratóriumi vizsgálattal, tárolással” szöveg,

- i) Melléklet 25. pontjában a „2. cikkének” szövegrész helyébe a „2. cikk (1) bekezdés” szöveg,

- j) Melléklet 26. pontjában a „2. cikkének” szövegrész helyébe a „2. cikk (1) bekezdés” szöveg,

- k) Melléklet 27. pontjában a „2. cikkének” szövegrész helyébe a „2. cikk (1) bekezdés” szöveg,

- l) Melléklet 35. pontjában a „2. cikkének” szövegrész helyébe a „2. cikk (1) bekezdés” szöveg,

- m) Melléklet 40/B. pontjában az „állam által működtetett” szövegrész helyébe az „állami” szöveg és az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szöveg

34. § Hatályát veszti az Éltv.

- a) 44/B. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint” szövegrész,

- b) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény 21. §-ával megállapított 57/A. §-a,

- c) 76. § (2) bekezdés 31. pontja,

- d) 76. § (2) bekezdés 57. pontja,

- e) Melléklet 17. pontja.

35. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 69. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Úszóműben vagy úszómű rögzítését szolgáló eszközben fennakadt uszadékfa tekintetében annak eltávolításával összefüggésben az úszómű üzemeltetőjét a rendelkezés joga illeti meg.”

36. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 85. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során)

„b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt – ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost – a helyreállításra, és szankciót szab ki.”

38. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény hatálya alá tartozó terület használati jogosultságára vagyonkezelés jogcímen a védett területek természetvédelmi kezeléséért felelős költségvetési szerv jogosult, ha a földrészlet használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés megszüntetésével kapcsolatban per van folyamatban, annak befejezéséig. A perben vagy a perindítást megelőzően ezzel ellentétes tartalmú ideiglenes intézkedés nem hozható.”

(2) Az NFAtv. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a perrel érintett szerződés több földrészletet – ideértve a művelés alól kivett területet is – érint, és a földrészletek területének többsége a (7) bekezdésben felsorolt védettséggel érintett.”

39. § (1) Az NFAtv. 23/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Nemzeti Földalapba tartozó szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep) művelési ágú védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

- a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az NFK részére,

- b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható és meghatározta ennek feltételeit,

- c) az adott ingatlan területe nem haladja meg a 2 hektárt, és

- d) az adott ingatlan nem áll természetvédelmi kezelésért felelős szerv vagy a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság vagyonkezelésében.”

(2) Az NFAtv. 23/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1a) bekezdés c) pontja szerinti térmértéket osztatlan közös tulajdonban álló terület esetében a földrészlet teljes területének és az állam tulajdoni hányadának szorzatára vonatkoztatva kell figyelembe venni.”

40. § Az NFAtv. a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet elbirtoklására irányuló pert az NFK-val mint a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben kell megindítani akkor is, ha a földrészlet vagyonkezelésbe került.”

41. § Az NFAtv.

- a) 29/A. §-ában a „kötött szerződésben” szövegrész helyébe a „kötött, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletet érintő szerződésben” szöveg,

- b) 48. § a) pontjában a „18–23/A. §-a,” szövegrész helyébe a „18–23/A. §-a, 27. §-a” szöveg

lép.

42. § Az NFAtv.

- a) 19. § (1) bekezdés e) pontjában a „60 napot” szövegrész helyébe az „– a Nemzeti Földalapot érintő – 60 napot” szöveg,

- b) 20. § (1) bekezdés d) pontjában az „alapítvánnyal” szövegrész helyébe az „alapítvánnyal vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasággal” szöveg,

- c) 23/A. § (2) bekezdésében a „kisebbségi tulajdonostársnak” szövegrész helyébe a „kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársnak” szöveg

lép.

43. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 5. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A MÁÉRT külhoni tagszervezete az általa képviselt ország, illetve annak meghatározott területe vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat, valamint Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot hozhat létre, kijelölve a működési feltételeket biztosító szervezetet.

(2) A MÁÉRT külhoni tagszervezete az (1) bekezdésben foglaltakról tájékoztatja a HB-t. Egy ország egésze vagy annak egy meghatározott területe tekintetében a HB egy külhoni nemzetrész értéktár működését veszi figyelembe.

(3) A Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság azonosítja a külhoni nemzeti értékeket és lefolytatja a külhoni nemzetrész értéktárba történő felvételre irányuló eljárást.”

44. § A Htv. 12. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet:)

„g) a nemzeti érték települési, tájegységi, vármegyei, külhoni nemzetrész, külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba való felvételének kezdeményezője.”

45. § A Htv. 12. alcíme a következő 18/C. §-sal egészül ki:

„18/C. § (1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter létrehozza és működteti a Nemzeti Értékek Tárát (a továbbiakban: NEKTÁR).

(2) A NEKTÁR tartalmazza

- a) valamennyi, e törvény alapján létrejött értéktárba, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe felvett nemzeti értéket és azok adatait,

- b) az értéktárba, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételt kezdeményező személy nevét, elektronikus elérhetőségét, levelezési címét és telefonszámát.

(3) A NEKTÁR (2) bekezdés

- a) a) pontja szerinti adatai,

- b) b) pontja szerinti adatai az értéktárba vagy a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételt kezdeményező személy hozzájárulása esetén

nyilvánosak.

(4) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a NEKTÁR személyes adatok körébe tartozó adatait a nemzeti értékek védelme és megőrzése céljából a nemzeti érték értéktárból való törlését követő 5 évig kezeli.”

46. § A Htv. III. Része a következő alcímmel egészül ki:

#### „13. A kiemelkedő nemzeti érték védjegy

18/D. § (1) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy a Magyar Értéktárban szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítését szolgálja.

(2) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy használatát a védjegyjogosult a kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy kérelmére engedélyezheti.

(3) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata.”

47. § A Htv.

- a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „azonosított” szövegrész helyébe a „feladat-és hatáskörük szerint azonosítva nyilvántartott” szöveg,

- b) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben” szövegrész helyébe a „– szakterületi kategóriák szerinti besorolásban nyilvántartva –” szöveg,

- c) 1. § (1) bekezdés k) pontjában a „HB” szövegrész helyébe a „Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB)” szöveg,

- d) 2. §-ában az „Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek” szövegrész helyébe az „Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) külhoni tagszervezetei” szöveg,

- e) 5. § (4) bekezdésében a „nemzetrészben” szövegrész helyébe a „külhoni nemzetrészben” szöveg,

- f) 5/A. § (1) bekezdésében a „MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy” szövegrész helyébe a „MÁÉRT külhoni tagszervezete által támogatott, önkormányzatisággal rendelkező szervezet vagy más” szöveg és a „saját országa vonatkozásában az országhatáron túl” szövegrész helyébe a „működési területe vonatkozásában” szöveg,

- g) 5/A. § (3) bekezdésében az „az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja” szövegrész helyébe az „a MÁÉRT érintett külhoni tagszervezete tájékoztatja” szöveg,

- h) 5/A. § (4) bekezdésében az „Az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti” szövegrész helyébe a „Nemzeti” szöveg,

- i) 5/A. § (5) bekezdésében a „MÁÉRT szakbizottság” szövegrész helyébe a „Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság” szöveg,

- j) 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezetek” szövegrész helyébe a „MÁÉRT külhoni tagszervezetei” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Htv. 1. § (1) bekezdés d) pontjában a „kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által” szövegrész.

50. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 14/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót

- a) az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben, valamint

- b) az Éltv. 38/A. § (18) bekezdése szerinti Elektronikus Gazdálkodási Napló (a továbbiakban: Elektronikus Gazdálkodási Napló) vezetésében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek

- a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalója és a természetes személy meghatalmazó támogatási azonosítóját és születési idejét,

- b) nem természetes személy meghatalmazó esetén annak támogatási azonosítóját és adóazonosítóját,

- c) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát.”

(2) A NAK tv. 14/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás tényének rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek

- a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalójának támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait,

- b) természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét,

- c) nem természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában adóazonosítóját,

- d) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát.”

(3) A NAK tv. 14/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya kiterjed

- a) az agrárkamara által meghatározott és honlapján közzétett azon agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésre, amelyek vonatkozásában jogszabály vagy pályázati felhívás a kamarai meghatalmazással való eljárást nem zárja ki,

- b) az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésére.”

(4) A NAK tv. 14/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, honlapon közzétett agrártámogatási listát az agrárkamara – a Nemzeti Kifizető Ügynökség előzetes tájékoztatását követően – legalább háromhavonta felülvizsgálja azzal, hogy annak módosítása nem érinti a hatályos kamarai meghatalmazás alapján folyamatban lévő ügyeket.”

51. § A NAK tv. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kamarai meghatalmazás létrehozására, megszűnésére, a kamarai meghatalmazás tartalmára, valamint a nyilvántartás adataira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

#### 52. §

- 1. 7. § (2) bekezdés a) pont al) alpontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökségnél” szöveg,

- 2. 7. § (2) bekezdés b) pont bg) alpontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökségnél” szöveg,

- 3. 8. § (2) bekezdés f) pontjában a „támogatási szerv” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökség” szöveg,

- 4. 8. § (2c) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv)” szöveg,

- 5. 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökség” szöveg,

- 6. 8. § (3) bekezdés a) pontjában az „ügyfélazonosító” szövegrész helyébe az „a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)” szöveg,

- 7. 8. § (3a) bekezdés nyitó szövegrészében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökség” szöveg,

- 8. 8. § (3a) bekezdés a) pontjában az „ügyfélazonosító” szövegrész helyébe a „támogatási azonosító” szöveg,

- 9. 8. § (3a) bekezdés f) pontjában az „ügyfélazonosító” szövegrész helyébe a „támogatási azonosító” szöveg,

- 10. 8. § (4) bekezdésében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökség” szöveg,

- 11. 12. § (4) bekezdésében a „mezőgazdasági támogatási szervvel” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökséggel” szöveg,

- 12. 14/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökség” szöveg,

- 13. 53. § (1) bekezdés a) pontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kifizető Ügynökség” szöveg,

- 14.

- 15.

54. § (1) A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyk. tv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kizárólag hegyközség tagjaként folytatható

- a) szakigazgatási egység területén a szőlészeti és borászati termelőtevékenység, valamint

- b) szakigazgatási egység területén és azon kívül a szőlő-szaporítóanyag előállítása, illetve forgalmazása.”

(2) A Hegyk. tv. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Szakigazgatási egység területén kívül – a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – szőlészeti és borászati termelőtevékenységet nyilvántartásba vett szőlészeti és borászati termelő folytathat.”

55. § A Hegyk. tv. 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„a) szőlészeti termelő:

aa) aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek, valamint

ab) aki szőlő-szaporítóanyagot előállít, illetve forgalmaz,”

56. § A Hegyk. tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hegyközségi tagságra kötelezett – lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül –

- a) a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő kivételével az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint

- b) a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén vagy azon kívül eső területen végzi.”

57. § (1) A Hegyk. tv. 49. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatellátásának költségeit)

„f) a bevételét képező hegyközségi járulékból”

(kell fedezni.)

(2) A Hegyk. tv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő esetében a hegyközségi járulék mértékét a főtitkárnak – a szőlő-szaporítóanyag előállítás sajátosságaira figyelemmel tett – javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg. A hegyközségi járulék 50%-a a 47. § (2) bekezdése szerinti hegyközségi szervezet és 50%-a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele.”

58. § A Hegyk. tv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § (1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvénnyel megállapított 4. § a) pontja alapján 2025. január 1. napján hegyközségi tagsági viszonya keletkezik annak, aki 2025. január 1. napján szőlő-szaporítóanyag előállítását, illetve forgalmazását végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szőlészeti termelő a 18. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének 2025. március 31-ig tesz eleget.”

59. § A Hegyk. tv.

- a) 6. § (2) bekezdés e) pontjában az „a hegyközségi járulék” szövegrész helyébe az „e törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék” szöveg,

- b) 17. § (1) bekezdésében a „termelő hegyközségi” szövegrész helyébe a „termelő, valamint a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó hegyközségi” szöveg,

- c) 17. § (6) bekezdésében a „művelésével felhagyott” szövegrész helyébe a „művelésével, illetve a szőlő-szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával felhagyott” szöveg,

- d) 47. § (2) bekezdésében az „A hegyközségi járulék” szövegrész helyébe az „E törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék” szöveg,

- e) 49. § (1) bekezdés d) pontjában a „bevételeiből, és” szövegrész helyébe a „bevételeiből,” szöveg,

- f) 49. § (1) bekezdés e) pontjában a „bevételekből” szövegrész helyébe a „bevételekből, valamint” szöveg

lép.

60. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. életvitelszerű lakáshasználat helye: ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (a továbbiakban: bejelentett lakóhely);”

62. § A Földforgalmi tv. 13. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a földhasználati szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a használat átengedésére vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából került sor. A földhasználónak – ideértve az előhaszonbérletre jogosultat is –

- a) igazolnia kell, hogy a növénytermesztési hatóság földet használó és a vetőmagtáblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként nyilvántartásba vette, és

- b) a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználat időtartama alatt a földhasználati szerződés hatálybalépését közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább a szerződés tárgyát képező föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a saját nevében szaporítóanyag-előállítási tevékenységet fog folytatni.

(2b) A (2a) bekezdés megsértésével

- a) megkötött szerződés semmis,

- b) megtett elfogadó jognyilatkozat esetén az 51. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.”

63. § A Földforgalmi tv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld kimérése esetén a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető.”

64. § A Földforgalmi tv. 20. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nincs helye az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának, ha az adásvételi szerződés megkötését megelőző három évben a földet telekegyesítési eljárás érintette.

(4) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén az (1) bekezdés i) pontja alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyletben szereplő valamennyi föld megfelel az (1) bekezdés i) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek.”

65. § A Földforgalmi tv. 21/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a teljes vételárat vagy annak egy részét a vevő a szerződéskötéskor előlegként az eladó részére megfizette.”

67. § A Földforgalmi tv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottsággal rövid úton konzultációt folytat, ha az állásfoglalás értékelése vonatkozásában az abban foglaltaktól eltérő megállapításra jut.”

68. § A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 46. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az öntözésfejlesztési beruházást a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tagságával működő fenntartható vízgazdálkodási közösség hajtotta végre.”

69. § (1) A Földforgalmi tv. 48. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Előhaszonbérleti jog nem áll fenn)

„f) családi mezőgazdasági társaság mint földhasználó és annak tagja mint használatba adó közötti,”

(haszonbérlet esetén.)

70. § A Földforgalmi tv. 51. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy]

„e) a haszonbérleti szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 48. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására.”

71. § A Földforgalmi tv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy

- a) a jegyzék szerinti rangsor alapján soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei fennállnak;

- b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei, de a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő esetén a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei fennállnak;

- c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel szemben sem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei.”

73. § A Földforgalmi tv. 58. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A haszonbérleti szerződés időtartama nem hosszabbítható meg, ha az adott földrészlet tulajdoni lapjára a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés ténye van feljegyezve.”

74. § A Földforgalmi tv. VII. Fejezete a következő 81–83. §-sal egészül ki:

„81. § E törvénynek a Módtv.4. 59. §-ával megállapított 13. § (3) bekezdés k) pontját a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő, és az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) hatálybalépésekor még le nem zárult eljárásokra is alkalmazni kell.

82. § E törvénynek a Módtv.5.-tel megállapított 5. § 4. pontját, valamint 13. § (2a) és (2b) bekezdését a Módtv.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

83. § E törvénynek a Módtv.5.-tel megállapított 27. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontját és 53. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontját a Módtv.5. hatálybalépését követően kiszabott földhasználati bírság tekintetében kell alkalmazni.”

75. § A Földforgalmi tv.

- 1. 13. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „legalább 25%-ban” szövegrészek helyébe a „legalább egy éve legalább 25%-ban” szöveg,

- 2. 18. § (3) bekezdésében az „öröklés jogcímen” szövegrész helyébe az „öröklés vagy gazdaságátadás jogcímen” szöveg és az „örökhagyó tulajdonát” szövegrész helyébe az „örökhagyó vagy a gazdaságátadó tulajdonát” szöveg,

- 3. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „megszüntetését eredményező” szövegrész helyébe a „megszüntetését vagy a tulajdonostársak számának csökkenését eredményező” szöveg,

- 4. 20. § (1) bekezdés i) pontjában a „minősülő földrészlet” szövegrész helyébe a „minősülő, kizárólagos tulajdonban álló és a használati jogosultság harmadik személy javára történt átengedésével nem érintett földrészlet” szöveg,

- 5. 23. § (4) bekezdés c) pontjában az „(1) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1) és (3) bekezdése” szöveg,

- 6. 23. § (4) bekezdés d) pontjában a „13–15” szövegrész helyébe a „13. és 14” szöveg,

- 7. 27. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „63. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „63. § (2) bekezdése vagy a Fétv. 95. § (8) bekezdése” szöveg,

- 8. 27. § (3) bekezdésében az „a 24. §” szövegrész helyébe az „a 23/A. §-ban és a 24. §” szöveg,

- 9. 27. § (4) bekezdésében a „figyelembe vételéről” szövegrész helyébe a „figyelembevételéről” szöveg,

- 10. 47. § (2e) bekezdésében az „öröklés” szövegrész helyébe az „öröklés vagy gazdaságátadás” szöveg és az „az örökhagyó” szövegrész helyébe az „az örökhagyó vagy a gazdaságátadó” szöveg,

- 11. 51. § (2) bekezdés c) pontjában a „tartalmazza, vagy” szövegrész helyébe a „tartalmazza vagy ezekre vonatkozóan a haszonbérlő nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz,” szöveg,

- 12. 51. § (5) bekezdés c) pontjában a „tartalmazza vagy” szövegrész helyébe a „tartalmazza vagy ezekre vonatkozóan az előhaszonbérletre jogosult nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy” szöveg,

- 13. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában a „ki;” szövegrész helyébe a „ki, vagy” szöveg,

- 14. 53. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában a „63. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „63. § (2) bekezdése vagy a Fétv. 95. § (8) bekezdése” szöveg,

- 15. 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „60 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg,

- 16. 55. § (3) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg,

- 17. 58. § (1) bekezdésében a „módosításra” szövegrész helyébe a „módosításhoz” szöveg,

- 18. 61. §-ában az „ütközik,” szövegrész helyébe az „ütközik, vagy a szerződés a 13–14. §-ban, illetve a 42. §-ban foglalt nyilatkozatokat nem tartalmazza,” szöveg,

- 19. 62. § (2) bekezdés a) pontjában a „rendelkezik” szövegrész helyébe a „rendelkezik,” szöveg,

- 20. 62. § (6) bekezdésében a „haszonbérbe adásra” szövegrész helyébe a „haszonbérbe adásra a föld tulajdonjogával legalább három éve nem rendelkező haszonbérbe adó által” szöveg

lép.

- a) 3. § (2) bekezdése,

- b) 5. § 22. pontja,

- d) 14/A. §-ában az „és a 15. §-ban” szövegrész,

- e) 15. §-a,

- f) 17. § (1) bekezdés b) pontja,

- g) 18. § (4) bekezdés c) pontja,

- h) 21. § (5) bekezdésében az „és a 15. §-ban” szövegrész,

- i) 24. § (2) bekezdésében az „együttes” szövegrész,

- j) 24. § (3) bekezdés e) pontjában az „ , a pályakezdő gazdálkodó” szövegrész,

- l) 35. § (3) bekezdésében a „ , legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó” szövegrész és az „és a 15. §-ban” szövegrész,

- m) 42. § (4) bekezdése,

- n) 46. § (4) bekezdés c) pontja,

- o) 53. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a „vagy” szövegrész.

79. § A Fétv. 38. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A hatósági eljárás során)

„e) a Földforgalmi törvény 23. § (3a) bekezdésében foglaltak megsértése”

(súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott jóváhagyó határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.)

81. § A Fétv. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli – ideértve a vetőmag előállítást is –, a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésével érintett legfeljebb egy gazdasági évre, de a haszonbérleti szerződés lejártát meg nem haladó időtartamra átengedi. Az adott föld öt egymást követő gazdasági évben legfeljebb két gazdasági évet érintően adható alhaszonbérbe. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni.”

83. § A Fétv. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs az ajánlatra a 72. § (3) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő területet maga kívánja használni, illetve annak használatát az ajánlattevőtől eltérő más személynek vagy gazdálkodó szervezetnek kívánja átengedni. Ebben az esetben a 71. § (1a) bekezdése alkalmazásának nincs helye.”

84. § A Fétv. 84/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A hatósági eljárás során)

„d) a Földforgalmi törvény 51. § (3a) bekezdésében foglaltak megsértése”

(súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott jóváhagyó határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.)

- a) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „13–15. §-ában” szövegrész helyébe a „13. és 14. §-ában” szöveg,

- b) 14. §-ában a „13–15. §-ában” szövegrész helyébe a „13. és 14. §-ában” szöveg,

- c) 39/A. § (3) bekezdésében a „13–15. §-ában” szövegrész helyébe a „13. és 14. §-ában” szöveg,

- d) 51/B. § (3) bekezdésében az „adott” szövegrész helyébe az „ugyanazon” szöveg,

- e) 55. §-ában az „(1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1) és (2) bekezdésében” szöveg,

- f) 61. § (2) bekezdésében az „58–60. §-ban” szövegrész helyébe az „57–60. §-ban” szöveg,

- g) 68/E. § (10) bekezdésében a „többségének” szövegrész helyébe az „egyszerű többségének” szöveg,

- d) 91. § (9) bekezdés d) pontja.

(2) A Foktftv. 18/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Az ingatlant a (3) bekezdés alapján megöröklő tulajdonostársak által kötött, az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis.”

(2) A Foktftv. 18/B. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot a (3) bekezdés alapján megöröklő tulajdonostársak által kötött, az örökléssel érintett tulajdoni hányad használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis.”

104. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 16. § (1) bekezdésében az „Eger, illetve” szövegrészek helyébe az „Eger, Egri Csillag, Egri Bikavér, illetve” szöveg lép.

135. § A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az illetékes hatóság a KAP II rendelet 8. cikke szerinti akkreditációs feladatot ellátó miniszter. A Nemzeti Kifizető Ügynökség tekintetében a miniszter illetékes hatósági feladatkörében gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket.”

143. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény

- a) 79. § (2) bekezdésének a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az „(1) bekezdésben” szövegrész helyett az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveggel,

- b) 79. § (3) bekezdésének a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az „(1) bekezdés” szövegrész helyett az „(1) vagy (1a) bekezdés” szöveggel

lép hatályba.

144. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény 18. §-a, 23. § (1) bekezdése, 25. §-a, 26. § (3) és (6) bekezdése, 27. §-a és 29. §-a.

- 1. A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 45. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

- „45. különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt terület, amelyen a fenntartható vízhasználat megőrzése, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének kielégítése céljából különleges intézkedések határozhatóak meg.”

- 1. A Tfvt. 4. melléklet 11. pontja helyébe a következő pont lép:

[A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]

- „11. annak megjelölése, hogy a beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő földvédelmi eljárást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította-e;”

- 1. Az Éltv. Melléklet 30. pontja helyébe a következő pont lép:

- „30. földhasználó:

- a) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, ennek hiányában

- b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultja, ennek hiányában

- c) a tulajdonos;”