2024. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2025. január 2.

2. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok tagjait és vezetőit. A

- a) könyvkiadás és szépirodalom főtematikájú Anyanyelvi Kultúra Kollégiumot,

- b) színház-, tánc-, zene (zeneművészet, könnyűzene, jazz-, világ- és népzene) főtematikájú Előadó-művészetek Kollégiumát,

- c) építőművészet és örökségvédelem főtematikájú Épített Örökség Kollégiumot,

- d) ismeretterjesztés, környezetkultúra, közművelődés és népművészet főtematikájú Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiumát,

- e) könyvtár, levéltár és múzeum főtematikájú Közgyűjtemények Kollégiumát,

- f) a Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiumát, valamint

- g) a film-, fotó-, ipar-, képző- és tervezőművészet főtematikájú Vizuális Művészetek Kollégiumát

mint állandó szakmai kollégiumot [a továbbiakban az a)–g) pontok együtt: művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégium] a miniszter – az MMA elnöke véleményének kikérése után – rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat.”

3. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának, valamint a kollégium vezetőinek és tagjainak pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani tekintet nélkül arra, hogy a pályázó milyen keretre – beleértve a 7/C. § szerinti keretet is –, vagy melyik kollégiumhoz nyújtotta be pályázatát.”

(2) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kollégium vezetője és tagja nem vehet részt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa által a kollégiumhoz benyújtott pályázat elbírálásában.”

4. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával.”

(2) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyévet megelőző évben az Alap pályázati felhívással vagy támogatói okirattal, támogatási szerződéssel lekötött forrása tárgyévi felhasználásának engedélyezésére – az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően – a Bizottság javaslatára a fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása nélkül is jogosult.”

5. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény a következő 7/D. §-sal egészül ki:

„7/D. § Az Alap pályázati felhívással vagy támogatói okirattal, támogatási szerződéssel lekötött forrásával az előző évi éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően – az államháztartásért felelős miniszter Áht. 86. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulása nélkül is − az Alap tárgyévi kiadási előirányzata megemelhető, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány a Bizottság tárgyévet követő év február 28-ig történő jóváhagyásával felhasználható.”

6. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 7/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Hatóság ellenőrizheti a tulajdonosnak a köziratra vonatkozó – e törvényben foglaltak szerint biztosított – épségben és használható állapotban történő megőrzési kötelezettsége teljesítését.”

7. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nemzeti levéltár a Magyar Nemzeti Levéltár.”

11. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül felülvizsgálja hivatalból, ha)

- „bc) a gyermek hat hónapot meghaladó időtartamban van engedély nélkül távol a gondozási helyétől.”

12. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/B. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha)

„f) a gondozási helyéről engedély nélkül eltávozott, feltéve, hogy a távolléte a három hónapot nem haladja meg.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az (5) bekezdés d) vagy f) pontja szerinti távollét a három hónapot meghaladja, a távollét idejére a gondozási helyen – ideiglenes hatállyal vagy nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ideiglenes gondozási hely kijelölésével – más gyermek helyezhető el.”

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén, valamint a helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett férőhelyszámtól éves átlagban az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékben lehet eltérni.”

15. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező)

- „cd) költözés, vagy”

(teszi szükségessé.)

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (2h) bekezdéssel egészül ki:

„(2h) A (2c) bekezdés c) pont cd) alpontja szerinti esetben költözésen a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltató, intézmény, hálózat székhelyének, telephelyének a szolgáltatás nyújtásának településén, fővárosi kerületén belül másik címre történő elköltöztetését kell érteni.”

16. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

- a) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszer szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint a szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait,

- b) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszer körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek képesítési előírásait.”

17. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- a) 34. § (7) bekezdésében az „évenkénti” szövegrész helyébe a „félévenkénti” szöveg,

- b) 54/A. § (4) bekezdésében az „(1)–(3a)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,

- c) 62. § (1) bekezdés b) pontjában az „ingyenes igénybe vehető” szövegrész helyébe az „ingyenes” szöveg,

- d) 80/B. § (5) bekezdés e) pontjában a „tartózkodik” szövegrész helyébe a „tartózkodik, vagy” szöveg,

- e) 162. § (1) bekezdés i) pontjában az „ellenőrzésének részletes szabályait” szövegrész helyébe az „ellenőrzésének részletes szabályait, az engedélyezett férőhelyszám-túllépés mértékét” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- a) 44/A. § (4) bekezdésében az „– egy szolgáltató székhelyeként, illetve telephelyeiként, egy vagy több épületben működő –” szövegrész,

- b) 44/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „valamint a tanítási szünetekben,” szövegrész,

- c) 54/A. § (2)–(3a) bekezdése,

- d) 80/B. § (5) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész,

- e) 145. § (2c) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „vagy” szövegrész.

19. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„a) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem;”

20. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

- a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő negyvenkét napon belül születik, vagy

- b) a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.”

21. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A (4a) bekezdés akkor alkalmazható, ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon – a 48/A. § (2) bekezdése szerint folyamatos – biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (4c) bekezdés szerinti összegben megállapított csecsemőgondozási díj összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.”

22. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (5) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.”

23. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

- a) 39/A. § (1) bekezdésében a „személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg)” szövegrész helyébe az „az adóelőleg” szöveg,

- b) 40. § (3) bekezdésében a „gyermek születését követő 168. napig jár” szövegrész helyébe a „gyermek születésének napjától számított 168 napig jár” szöveg,

- c) 42. § (1) bekezdés a) pontjában a „(2) és (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(2), (3) és (4a) bekezdés szerinti” szöveg,

- d) 42/F. § (4) bekezdésében a „gyermek nevelésbe vételének napjától” szövegrész helyébe a „nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától” szöveg,

- e) 42/F. § (5) bekezdésében a „minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege” szövegrész helyébe a „minimálbér 55%-ának harmincad része, a gyermekgondozási díj naptári napi összege” szöveg,

- f) 42/F. § (7) bekezdésében a „42/C. § (1) és (3) bekezdését, a 42/D. § (4), (7) és (8) bekezdését” szövegrész helyébe a „42/C. § (1) bekezdés b)–g) pontját, a 42/D. § (7) és (8) bekezdését” szöveg

lép.

24. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 37/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott muzeális intézmény

- a) költségvetési szervként, vagy

- b) az állam, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként

működik.”

25. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 55. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A nyilvános könyvtárak feladataik ellátásában – fenntartójuktól függetlenül – együttműködnek egymással, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a muzeális intézményekkel, a levéltárakkal és a közművelődési szervezetekkel, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel.”

26. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A közművelődési intézmény és a közösségi színtér)

„g) feladatai ellátásában – fenntartójától függetlenül – együttműködik a többi közművelődési szervezettel, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a muzeális intézményekkel, a levéltárakkal és a könyvtárakkal, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel.”

27. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 85. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:)

„h) a közművelődési minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a közművelődés minőségfejlesztésének alkalmazásával kiemelkedő teljesítményt nyújtó közművelődési szervezetek számára adományozandó miniszteri elismerések szakmai előkészítése.”

29. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmény vezetői feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3a) és (3b) bekezdésben, valamint a 99/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel – pályázati, vagy a miniszter előzetes hozzájárulásával meghívásos eljárást alkalmaz. A pályázati, illetve meghívásos eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét, valamint a meghívásos eljárás feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az állami fenntartású, valamint bármely minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló kulturális szervezet vezetőjét a fenntartói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium minisztere nevezi ki, illetve menti fel.”

30. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

- 1. 66. § j) pontjában a „koordinálja a települési” szövegrész helyébe a „koordinálja a vármegyében működő települési” szöveg,

- 2. 70. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami egyetemi” szövegrész helyébe az „államilag elismert felsőoktatási intézményi” szöveg,

- 3. 94. § (1) bekezdésében a „intézményben és a közösségi színtérben” szövegrész helyébe a „szervezetben” szöveg,

- 4. 100. § (3) bekezdés s) pontjában az „eljárásra vonatkozó” szövegrész helyébe az „eljárásra, illetve meghívásos eljárásra vonatkozó” szöveg,

- 5. 1. melléklet r) pontjában az „a polgárok” szövegrész helyébe az „az állampolgárok” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

- a) 45. § (2) bekezdésében a „költségvetési szervként működő” szövegrész,

- b) 100. § (3) bekezdés a) pontjában az „a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,” szövegrész.

32. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 50/F. §-sal egészül ki:

„50/F. § A

- a) családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet szerinti kölcsön,

- b) kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsön, és

- c) babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti babaváró kölcsön

igénybevétele tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 53. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti átalányban megállapított jövedelemmel rendelkező egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő jövedelmeként a jövedelem megállapításánál figyelembe vett bevétele 50 százalékát kell figyelembe venni.”

33. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Kulturális javak nyilvános aukción történő értékesítése esetén – azok védettségétől függetlenül – a kultúrstratégiai intézményként működő közgyűjteményeket – gyűjtőköri érintettségük szerint – a Magyar Állam javára gyakorolható elővásárlási jog illeti meg. Ha a gyűjtőkörileg érintett joggyakorló képviselője élni kíván az állami elővásárlási jogával, az árverésen a leütés után haladéktalanul köteles arról nyilatkozni.”

34. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, a magyarországi filmterjesztésre, egyéb mozgóképszakmai tevékenységekre, a hozzájuk kapcsolódó támogatási és hatósági feladatokra, a közterületek és az állam tulajdonában álló egyéb ingatlanok filmforgatási célú használatára, valamint a fiatal munkavállalók mozgóképipari tevékenység során történő foglalkoztatására terjed ki.”

35. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a vita- és beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, a tehetségkutató műsort, a kivetített digitális animációs fényfestészeti alkotást, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-a a következő 9–12. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. gyártási költségvetés: a magyar filmelőállítónak, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a magyar filmgyártó vállalkozásnak a filmalkotás magyarországi gyártásával kapcsolatos, belföldön vagy külföldön felmerült költségeinek és ráfordításainak az összege;

10. alternatív tartalom: a filmalkotások hagyományos vetítésétől eltérő, élő közvetítésen alapuló tartalom, különösen a színházi, az opera, a koncert, a musical, a balett előadások, az élő játék, vagy a művészeti kiállítások élőközvetítése felvételről, amely közvetítés esetén az esemény napjától számított 10 nap még nem telt el, és nem áll rendelkezésre a filmterjesztő részére a közvetítés egy megtekintésre alkalmas példánya;

11. nyilvános előadás: az Szjt.-ben meghatározott nyilvános előadás;

12. moziban történő terjesztés megkezdésének időpontja: a filmalkotás első magyarországi nyilvánosan meghirdetett, belépti díj ellenében megtekinthető előadásának időpontja;”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen, alkalomszerűen vagy szezonálisan szolgáló, a 19/L. § szerint ekként nyilvántartott helyiség;”

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 17a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést üzletszerűen folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet;”

36. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 5/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az NFI végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az NFI gyakorolja továbbá a nemzeti filmvagyon részét képező egyéb szerzői művek 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználási jogait. Az NFI – a filmrészletek kivételével – korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó felhasználási megállapodást nem köthet.”

37. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 5/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Eltérő megállapodás hiányában a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásával kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat – kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét – az NFI fizeti meg.”

38. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NFI feladatai különösen:)

„j) a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés, mozgóképszakmai pályaorientáció, mozgóképszakmai képzéssel összefüggő nemzetközi rendezvényen való részvétel támogatása, támogatási rendszerének működtetése, képzések szervezése és a mozgóképes szakmák népszerűsítése,”

39. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült – játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó – magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényben a magyar vagy magyar részvételű, illetve a nemzetközi koprodukciós filmalkotás vonatkozásában meghatározott összeget.

(3) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogató részére vissza kell fizetni.

(3a) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz.

(4) Az e törvény szerinti támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajába tartozó magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására vonatkozóan

- a) közvetlen támogatás esetén a pályázat érvényes benyújtásának vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának, vagy

- b) közvetett támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának

időpontja az irányadó.”

40. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 14. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban:)

„a) a 12. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti támogatások esetében, akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett nyilvántartásba, vagy onnan törölt,”

41. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Filmiroda hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:)

„c) közhiteles nyilvántartást vezet

ca) az e törvény szerinti támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről,

cb) a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről,

cc) a forgalmazói tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről,

cd) az e törvény hatálya alá tartozó filmalkotásokról,

ce) a terjesztésre kerülő, valamint „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá

cf) az „art” mozikról és mozitermekről

az e törvényben, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározott módon.”

42. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót, a filmgyártó vállalkozást, a filmterjesztőt, valamint annak megszűnése esetén a jogsértés elkövetésének időpontjában vezető tisztségviselőnek minősülő személyeket a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi.”

43. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfél a beadványait kizárólag a Hatóság elektronikus űrlapkitöltést és -benyújtást támogató információs rendszerén keresztül nyújthatja be elektronikus űrlapon, vagy elektronikus űrlap mellékleteként csatolva. A Hatóság a beadványt fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és elektronikus időbélyegzővel látja el.”

44. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában, illetve a 38. § a) pontja szerinti felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály szerint a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti. A Hatóság e feladata ellátásához igénybe vehet közreműködőként harmadik személyt vagy szervezetet.”

45. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/H. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:)

„d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hatóság ötezer forinttól egymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki.”

46. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, 2. § 15. pont a) alpontja szerinti forgalmazói, illetve 2. § 15. pont b) alpontja szerinti, Magyarországon székhellyel rendelkező moziüzemeltető által végzett moziüzemeltetési tevékenységet a Hatóságnál nyilvántartásba kell venni.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Moziüzemeltetési tevékenység a Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő – e törvény keretei között – bármely, üzletszerű tevékenységet folytató természetes személy és jogi személy lehet.”

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Hatóság nyilvántartást vezet)

„c) azokról a filmterjesztőkről, amelyek tevékenységének folytatását a Hatóság végleges döntésével megtiltotta.”

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák a forgalmazók és a moziüzemeltetők nevére, elérhetőségére, valamint a mozik elnevezésére, címére és teremszámára vonatkozó adatait, valamint az e törvényben és a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és az igazolások kiadásának rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat. A Hatóság a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenység ellenőrzése céljából a forgalmazói, illetve moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személy személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.”

(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő filmforgalmazótól a moziüzemeltető nem szerezhet be filmalkotást terjesztés céljából, továbbá a nyilvántartásban szereplő moziüzemeltetőnek a forgalmazó terjesztés céljából nem adhat át filmalkotást. Amennyiben az általános felügyeleti eljárás során a Hatóság megállapítja a filmalkotás terjesztés céljából történő beszerzése vagy átadása tilalmának megsértését, közigazgatási bírságot szab ki.”

47. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bejelentés tartalmazza:)

„c) a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét,

d) a moziüzemeltetés megkezdésének tervezett időpontját, valamint”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bejelentés tartalmazza:)

„e) a moziüzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megfelel a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételeinek.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hatóság a moziüzemeltető kérelmére a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételei alól legfeljebb 3 hónap időtartamra felmentést adhat.”

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Hatóság a moziüzemeltetőt hivatalból törli a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.”

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Törölni kell a nyilvántartásból a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységet, ha)

„b) a nem természetes személy jogutód nélkül megszűnt, természetes személy esetében pedig az üzletszerű tevékenység végzésére jogosító egyéni vállalkozási minősége megszűnt.”

(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a Hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységet bejelentés nélkül folytatja, és

- a) a moziüzemeltető megfelel a jogszabályi feltételeknek, úgy a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, és hivatalból nyilvántartásba veheti a moziüzemeltetőt,

- b) a moziüzemeltető nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, úgy a moziüzemeltetési tevékenység folytatását az arra való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja, amelyről nyilvántartást vezet.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 19/K. § (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás a moziüzemeltetőre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:

- a) a moziüzemeltető nevét,

- b) a moziüzemeltető lakcímét vagy székhelyét

- c) annak a tevékenységnek a megjelölését, amelynek folytatására a moziüzemeltető nem jogosult, és

- d) a tilalom időbeli és területi hatályát.

(12) A Hatóság hivatalból törli a nyilvántartásából a moziüzemeltetőt, ha az a hatósági határozatban megállapított folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét felhívás és közigazgatási bírság kiszabása után sem teljesíti.”

48. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkező változást a filmforgalmazó köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hatóság részére.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hatóság a filmforgalmazót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl törli a nyilvántartásból, ha a nem természetes személy filmforgalmazó jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy üzletszerű tevékenység végzésére jogosító egyéni vállalkozói minősége megszűnt.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/M. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Hatóság hivatalból törli a filmforgalmazót a nyilvántartásból, ha az adatváltozás bejelentési kötelezettségét közigazgatási bírság ellenére nem teljesítette, továbbá ha az adatszolgáltatási kötelezettségét felhívás és közigazgatási bírság kiszabása után sem teljesíti.”

49. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/N. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 19/L. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást a mozgóképszakmai statisztikai adatok előállításának céljából a film terjesztőjének regisztrálnia kell a Hatóság által erre a célra létrehozott online felületen.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan filmalkotásokra, amely szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/N. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A filmalkotás regisztrációjának a film terjesztőjének a (3) bekezdésben foglalt adatok rendelkezésre állását követően haladéktalanul – de legkésőbb a 20. § (1) bekezdése, valamint a 25. § (1) bekezdése szerinti besorolási eljárások megkezdéséig – eleget kell tennie. A filmalkotás a (3) bekezdésben foglalt adatok hiánytalan közlését követően kap statisztikai azonosítót.

(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott adatokban változás következik be, a film terjesztőjének a megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul – de legkésőbb a filmalkotás 20. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás megkezdéséig, ennek hiányában a (3) bekezdés j) pontjában foglalt időpontot megelőző három nappal – a regisztrált adatot módosítania kell. A filmalkotás hazai forgalmazója, eredeti címe és gyártási éve nem módosítható.”

50. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni olyan, az Szjt. szerinti nyilvános előadás keretében bemutatott filmalkotásra, amely alternatív tartalomnak minősül, vagy szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy naptári évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” minősítést kapott, és moziban vagy moziteremben egy naptári évben legfeljebb három alkalommal kerül bemutatásra.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 20. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a filmterjesztő köteles felhívni a nézők figyelmét a besorolás nélkül történő vetítésre.

(4) A (2) bekezdés szerinti vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok szakmai megalapozottságával kapcsolatban a Hatóság szükség esetén nyilatkozattételre hívja fel a filmterjesztők szakmai szervezetét.”

51. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:)

„f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára megtekinthető. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális – kizárólag felnőttek számára elérhető – terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb vetítőhelyen (filmklubban) nyilvános előadás keretében, a 2. § 15. pont b) alpontja szerint terjeszteni.”

52. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/A. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

(A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hatóságnál. A kérelem tartalmazza

a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás)

- „ag) filmelőállítóját,”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/A. § (2)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. A Hatóság előírhatja a kérelmező filmterjesztő számára, hogy a filmalkotás megtekintését a Hatóság számára egyéb módon, így különösen DCP kópia vagy internetes elérhetőség biztosításával tegye lehetővé.

(3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű felirattal ellátott változatát.

(4) A Hatóság az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 25 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.

(5) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, valamint korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(6) A Hatóság besorolási eljárásban hozott döntése jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(7) A Hatóság a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket – hivatalból indított eljárásban – a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A filmalkotás bemutatóját megelőzően legalább 7 nappal a korhatár besorolási kategória szerinti jelzést fel kell tüntetni a 24. §-ban meghatározottak szerint.

(10) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyértékesítést korhatár-kategória besorolás nélkül nem lehet megkezdeni.”

53. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón, valamint a Hatóság felhívására biztosítani kell a mozielőzetes megtekinthetőségét egyéb módon, így különösen DCP kópián vagy internetes elérhetőségen. A filmterjesztő – a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel – indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.

(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott döntése nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott döntést követően a filmalkotás korhatár-besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében foglaltak szerint.”

54. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál.”

55. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Korhatár Bizottság legalább tizenöt, legfeljebb huszonhét tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hatóság együttműködési megállapodásokat köthet az általa kiválasztott alábbi civil szervezetekkel:

- a) a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó szervezettel vagy szervezetekkel,

- b) a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szakszervezetekkel,

- c) gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel, szervezetekkel.

(2) A Hatóság kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagja a Korhatár Bizottság ülésén tagként részt vehet.

(3) Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hatóság kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább három, legfeljebb öt tagból áll Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább

- a) egy, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,

- b) egy, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy, egy, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a köznevelésért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács, az NFI és a filmterjesztők szakmai szervezetének egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.”

56. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/B. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hatóságnak, a Hatóság által meghatározott módon adatot szolgáltatni

arról, hogy a filmalkotás)

- „gb) a moziban megrendezésre kerülő szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozik-e, vagy az e törvényben meghatározott alternatív tartalmak közül a Hatóság honlapján jegyzékben közzétett, magas művészi színvonalú nemzetközi intézmények által létrehozott dramatizált alkotásnak minősül-e,”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/B. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hatóságnak, a Hatóság által meghatározott módon adatot szolgáltatni)

„h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, vagy az e törvényben meghatározott alternatív tartalmak közül a Hatóság honlapján jegyzékben közzétett, magas művészi színvonalú nemzetközi intézmények által létrehozott dramatizált alkotásnak minősülő, az NFI-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről.”

57. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást megállapító határozat közlését követő negyedévben terjeszthető elő.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a Hatóság az „art” mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények teljesítésének vizsgálata érdekében általános hatósági felügyeleti eljárást indít, abban az esetben a Hatóság a nyilvántartásba egyidejűleg bejegyzi a felfüggesztve jelzést az „art” mozihoz az általános felügyeleti eljárás befejezéséig vagy a megfelelő adatszolgáltatás teljesítéséig. Az (1) bekezdés alapján történő visszavonás tényét a Hatóság a nyilvántartásba bejegyzi, a visszavonás dátumaként az „art” mozi által utolsóként teljesített negyedévet követő első napját jegyzi be, kivéve, ha az „art” mozinak egyetlen teljesített negyedéve sem volt, mert akkor a visszavonás dátuma a mozik vagy mozitermek „art” besorolásra vonatkozó határozat véglegessé válásának a dátuma.”

58. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság létrehozza és működteti az Art Bizottságot, amely a Hatóságnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hatóság az Art Bizottság javaslatának figyelembevételével 45 napon belül dönt a terjesztésre kerülő filmalkotás „art” minősítéséről.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) „Art” minősítés annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak adható, amely

- a) művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúrához vagy

- b) oktatási, kulturális szempontból jelentős és magas művészi színvonalú.”

59. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű feliratos változatát.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hatóság külön felhívására – a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése mellett – a filmterjesztő köteles a filmalkotás internetes megtekinthetőségét internetes elérhetőségen (link) biztosítani.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A filmalkotások „art” besorolása esetében a határozat jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható, a Hatóság hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásába.”

60. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat véglegessé válását követően a Hatóság haladéktalanul bejegyzi – hivatalból indított eljárásban – a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket az e törvény támogatási szabályainak hatálya alá tartozó filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásba. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozatban megállapított adatokkal és tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.”

61. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény „Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „Támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása”

62. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nyilvántartásba vételét magyar állampolgár, törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, illetve Magyarország területén, vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, valamint egyéb szervezet kérheti, ha a 12. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti támogatást kíván igénybe venni. A 12. § (3) bekezdés e)–h) pontja szerinti támogatások igénybevétele esetében a nyilvántartásba vétel nem kötelező. A támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, adószámát, adóazonosító jelét, illetve egyéni vállalkozó esetén a székhelyét és a nyilvántartási számát.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.

(10) A nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek, ha a szervezettel szemben

- a) a Hatóság a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, vagy feljelentést tesz,

- b) a nyilvántartásba vételét követően a (9) bekezdésben felsorolt eljárás indult, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel.”

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A (10) bekezdés szerinti szünetelés az a) pont szerinti bejelentés vagy feljelentés alapján indult, illetve a b) pont szerinti eljárásban hozott jogerős határozat benyújtásáig tart.”

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A törölt személy vagy szervezet nyilvántartásba vételi eljárás során a Hatóság a tudomására jutott, illetve az általa nyilvántartott adatokat töröltként tartja nyilván a törléstől számított tíz évig.”

63. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:

- a) – a szervezet képviselőjére, illetve tulajdonosára vonatkozó adatok kivételével – a 28. §-ban meghatározott adatoknak,

- b) az e törvényben és a jogszabályban meghatározott, e törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak.”

64. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, illetve a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében megállapított egyéb adatokat a Hatóság felhívására az ügyfél köteles bejelenteni a Hatóság részére.”

65. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés b), e) és f) pontja alapján

- a) az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kérelmére,

- b) az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultságot a filmterjesztő kérelmére állapítja meg.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően – ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően – a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani

- a) a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,

- b) megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, koprodukciós, vagy nemzetközi koprodukciós vagy egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,

- c) nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,

- d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,

- e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását,

- f) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a filmalkotás gyártása során vállalja

- fa) a tízmillió forintot elérő vagy azt meghaladó, de százmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább egy;

- fb) a százmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább kettő;

- fc) az ötszázmillió forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább öt

mozgóképszakmai képzésben részt vevő, korábban részt vett vagy legalább egy játékfilm gyártásában gyakorlatot szerzett gyakornok legalább négy héten át tartó foglalkoztatását bármely gyártási részlegben, amelyben a gyakornokok szakmai felügyelete biztosítható. Amennyiben a filmalkotás magyarországi gyártásának azon szakasza, amelyben a gyakornok foglalkoztatható lenne, nem éri el a négy hetet, a foglalkoztatási kötelezettség a teljes magyarországi gyártási szakasz időszakára vonatkozik,

- g) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás bejelentését a filmgyártásban közvetlenül közreműködő, magyar adóazonosító jellel rendelkező külföldi illetőségű előadóművész és nem előadóművész magánszemély stábtag nevére, állampolgárságára, születési helyére és idejére, anyja nevére, külföldi lakóhelyére, valamint arra vonatkozóan, hogy előadóművészként vagy nem előadóművészként működik közre a film gyártása során. A Hatóság nem veszi figyelembe azon személyek bejelentését, akikkel kapcsolatban költségelszámolás nem kerül benyújtásra,

- h) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az egymilliárd forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében a filmalkotás magyarországi gyártásának befejezését követő 30 napon belül az NFI részére a filmalkotás magyarországi gyártása során megvalósított, fenntartható filmgyártással kapcsolatos tevékenységekről szóló beszámolót nyújt be.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2f) Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a – 31/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban hozott érdemi határozat szerint – tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után.”

(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hatóság a támogatásra jogosultság megállapításakor

- a) megvizsgálja a filmalkotás tervezett költségvetését, és ennek alapján – az e törvény szerinti feltételek együttes teljesülése esetén – megállapítja a filmalkotás tervezett költségvetésének összegét és igazolja a támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét,

- b) megvizsgálja és megállapítja az e törvény szerinti támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra,

- c) ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és

- d) ellenőrzi a filmalkotás 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményeknek való megfelelését.”

(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Hatóság a támogatásra jogosultság megállapítása esetében az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozat véglegessé válását követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat és tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásba. Ha a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság a hatósági eljárásban hozott határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele.”

(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a (2) és (2a) bekezdés szerint bejelentett adatokban bekövetkezett, a tényállás megállapítása szempontjából lényeges változást, így különösen a gyártási időszakra és a tervezett költségvetésre vonatkozó adatokat köteles bejelenteni a Hatóságnak.”

(7) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) A filmalkotás költségvetésében bekövetkezett változás bejelentésével egyidejűleg – amennyiben a változás a közvetlen filmgyártási költség, és így a közvetett támogatás emelkedését vonhatja maga után – a különbözet vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díjat meg kell fizetni.”

66. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Hatóság a támogatási igazolás véglegessé válásának időpontjáról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a támogatási igazolás alapjául szolgáló költségellenőrzési határozatot, a gyártási időszakot és a támogatás összegét.

(12) A Hatóság a (3) bekezdés alapján kiállított támogatási igazolást kérelemre visszavonja, amennyiben a filmgyártó igazolja, hogy a támogatási igazolásban foglaltak alapján a támogatást nem tudta igénybe venni. A visszavonás tényét és időpontját a Hatóság a (11) bekezdés szerinti nyilvántartásba bejegyzi.”

67. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az NFI-től, ha a Hatóság által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata véglegessé vált és támogatási szerződést még nem kötött, a 31/C. (3) szerinti támogatási igazolást a Hatóság nem adott ki, vagy azt a 31/C. § (12) bekezdése alapján visszavonta. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegesé válásának időpontjáról a Hatóság nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegessé válásának sorrendjében történhet.”

68. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott, a támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően – a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön – keletkezett, és megfelel a (2)–(9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A Hatóság a gyártási ütemezés adott szakaszára eső azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a Hatóság támogatásra jogosultságot megállapító határozatában meghatározott gyártási időszakon belül a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és záró napja közötti időszakra kerültek a produkció munkaszámos főkönyvi kivonatában könyvelésre.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/E. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség,

- a) amelyre vonatkozóan pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg, kivéve az NFI által nyújtott termékértékesítéseknek és szolgáltatásoknak azon ellenértékét, amelyet az NFI az általa pénzügyileg folyósított támogatásokból visszatart, vagy a támogatás részeként biztosít,

- b) amely megrendelésre készülő filmalkotás esetében a megrendelő, koprodukciós filmalkotás esetén a koproducer által nyújtott termékértékesítés és szolgáltatás ellenértékeként kerül a filmelőállító gazdasági társaság megalapítását követően az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi számláira könyvelésre,

- c) amelyre vonatkozóan a 31/C. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a filmalkotás 2. § 20. pontja szerinti gyártási időszakának záró napját követő egy éven túl nyújtják be a Hatósághoz.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/E. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A Hatóság a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott határidő alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló cselekmény súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.”

69. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közvetlen magyar filmgyártási költségek között az a közvetlen filmgyártási költségnek minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás ismerhető el,

amely)

- „bc) az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, – a helyi iparűzési adó előleg kivételével – ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is, így különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó, és”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) és (1a) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő, a 31/B. § (2a) bekezdés g) pontja szerint bejelentett nem belföldi magánszemély előadóművészek és stábtagok javadalmazása költségének 100%-a magánszemélyenként hárommillió forintig, valamint ennél nagyobb összegű javadalmazás esetén a magánszemélyenként hárommillió forintot meghaladó rész 50%-a akkor is, ha a javadalmazás költsége nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel. A közvetlen magyar filmgyártási költségként történő elszámolás feltétele, hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv. alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmet terhelő adót (adóelőleget) a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az állami adóhatóságnak befizette, vagy kifizető hiányában a magánszemély a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az állami adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott költség a 12. § (10) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül közvetlen magyar filmgyártási költségnek.”

70. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/H. § A támogatási jogosultság kiadása esetén a Hatóság az e tárgyban folytatott hatósági eljárást lezáró határozat véglegessé válását követően, hivatalból indított eljárásában haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket az e törvény szerinti támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság a támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait.”

71. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési önkormányzat a közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a 3. mellékletnek megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja. A naptári napon legfeljebb hat órával átnyúló éjszakai forgatások esetében a töredéknapra a 3. mellékletben meghatározott összegeket kell alkalmazni. A közterület használatáért megállapított díj a tulajdonosi joggyakorlót illeti meg. A 3. melléklet szerinti legmagasabb díjak évente a 35. § (9) bekezdése szerinti gazdasági társaság honlapján tárgyévben közzétett, a tárgyévet megelőző második évre közzétett fogyasztói árindex szorzatával növelt mértékben emelkednek. A 3. melléklet e bekezdés szerinti módosított díjtételeit a 35. § (9) bekezdése szerinti gazdasági társaság és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat az adott év elején honlapján közzéteszi.”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott mentesség vagy kedvezmény csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. Az általános csekély összegű (de minimis) támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.”

72. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A filmforgatáshoz kapcsolódó – az e törvény szerinti – hatósági bejelentés és kérelem kapcsán az egyébként eljáró hatóságot, szakhatóságot igazgatási szolgáltatási díj címén annak az összegnek a másfélszerese, sürgős eljárás esetén pedig annak az összegnek a tizenötszöröse illeti meg, mint amely összeg az adott eljárás kapcsán a hatóság, szakhatóság számára igazgatási szolgáltatási díjként jogszabály alapján járna. A (9) bekezdés szerinti gazdasági társaságot a hatósági szerződéssel kapcsolatos eljárásért 50 000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 130 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A (9) bekezdés szerinti gazdasági társaság az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a számára az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.”

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. Címe a következő 36/R. §-sal egészül ki:

„36/R. § E törvénynek az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 31/B–31/F. §-át a Módtv4. hatálybalépését követően benyújtott, a támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”

74. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„m) a magyarországi gyártással összefüggésben keletkezett, a filmalkotás költségvetésében elszámolható költségnemek meghatározását.”

75. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/C. § Ez a törvény

- a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,

- b) a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579 számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425 számú, az SA.50768 számú és az SA.111638 európai bizottsági határozat, valamint

- c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

76. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. melléklete helyébe a 1. melléklet lép.

77. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

- a) 19/C. § (2) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „a digitális államról” szöveg és a „bizalmi szolgáltatások általános” szövegrész helyébe a „digitális szolgáltatások nyújtásának egyes” szöveg,

- b) 19/L. § (5) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg,

- c) 21/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „30” szövegrész helyébe a „45” szöveg

lép.

78. § Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

- a) 12. § (3) bekezdés i) pontja,

- b) 19/K. § (3) bekezdése,

- c) 21/A. § (1a) és (1b) bekezdése,

- d) 21/C. § (2)–(5) bekezdése,

- e) 26. § (4) bekezdése,

- f) 28. § (4) bekezdése,

- g) 28. § (13) bekezdése,

- h) 31/B. § (2) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész,

- i) 36/A. § (3) bekezdése.

80. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vezető feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázati, vagy a miniszter előzetes engedélyével meghívásos eljárást alkalmaz. A pályázati, illetve meghívásos eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét, valamint a meghívásos eljárás feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.”

81. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

- a) III. Fejezet 1. CÍM címében a „SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA” szövegrész helyébe a „SZERVEZETEK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA” szöveg,

- b) 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „táncegyüttes” szövegrész helyébe a „táncegyüttes, cirkusz” szöveg,

- c) 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „színház, kamarazenekar” szövegrész helyébe a „színház, cirkusz, kamarazenekar” szöveg,

- d) 15. § (4) bekezdésében a „támogatásokból a nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „támogatásokból a hatósági nyilvántartásban” szöveg,

- e) 30. § (1) bekezdésében a „magántáncos, segédszínész” szövegrész helyébe a „magántáncos, tánckari tag, segédszínész” szöveg,

- f) 47. § (1) bekezdés r) pontjában a „rendjét, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét” szövegrész helyébe a „rendjét, a pályázatok elbírálásának rendjét, valamint a meghívásos pályázat feltételeit, tartalmát, kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét” szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 23. § (5) bekezdésében a „ , valamint az érintett bizottság tagjainak” szövegrész.

83. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 98/A. §-sal egészül ki:

„98/A. § A 97. § (1a) bekezdése és a 98. § szerinti támogatásokra vonatkozó kormányrendeletekből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. § (2) bekezdésétől eltérően és a Vtv. 66. § (1a) bekezdésében foglaltak kivételével – a kincstár képviseli.”

84. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 98. §-ában a „családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással” szövegrész helyébe a „CSOK Plusz hitelprogram részét képező családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással, adó-visszatérítési támogatással” szöveg és a „kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet” szövegrész helyébe a „kölcsönnel, valamint az otthonfelújítási kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet” szöveg lép.

89. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott, külföldön felvett hitel kiváltásához kapcsolódó feladatainak teljesítése körében a Korm. rendelet szerinti Diákhitel szervezet (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) a központi kormányzati szolgáltatási busz használatával jogosult az igénylő – a hitelkiváltást követő 7 éven belül legalább 5 évig hallgatói jogviszony vagy munkaviszony fenntartására vonatkozó – vállalását igazoló adatot kezelő szervet megkeresni és a szükséges ellenőrzést elvégezni.

(2) A Diákhitel szervezet jogosult az (1) bekezdés szerint tudomására jutott személyes adat megismerésére, nyilvántartására és kezelésére.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés célját és időtartamát az 5. melléklet rögzíti.”

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a 4. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

107. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

- a) V. Fejezet címében az „ADATKEZELÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN, A FELSŐOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE” szövegrész helyébe az „ADATKEZELÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ÉS A DIÁKHITEL SZERVEZETNÉL, A FELSŐOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE” szöveg,

- b)

- c)

- d)

- e)

- f)

lép.

109. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:124. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyolc” szövegrész helyébe a „hat” szöveg, lép.

110. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében az adott jogszabály ekként rendelkezik és a felnőttképző felnőttképzési tevékenység keretében csak olyan jogszabály alapján szervezett oktatás és képzést szervez, amelyhez kapcsolódó a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a hatóság teljesíti a képző helyett, úgy a bejelentési kötelezettséget a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik.”

112. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi, valamint az 1. § (2a) bekezdése szerinti hatóság által teljesített bejelentés esetén a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés.”

120. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

- a) 2. § 12. pontjában a „hallgató” szövegrész helyébe az „a képzésben résztvevő” szöveg és a „részt vevő hallgató vagy személy” szövegrész helyébe a „résztvevő” szöveg,

- b) 2/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „a belső képzés” szövegrész helyébe az „a mikrotanúsítványt nem adó belső képzés” szöveg,

- c) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a „meghatározott továbbképzésen részt vett, valamint eredményes vizsgát tett” szövegrész helyébe a „meghatározott szakértői alapképzést, és vizsgát eredményesen teljesítette” szöveg,

- d) 11. § (1) bekezdés c) pontjában a „belső képzés” szövegrész helyébe a „mikrotanúsítványt nem adó belső képzés” szöveg,a „töltenie” szövegrész helyébe a „töltetni a 15. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig” szöveg,

- e) 12. § (1) bekezdés i) pontjában a „feltételeit,” szövegrész helyébe a „feltételeit, valamint amennyiben a képzéshez mikrotanúsítvány kerül kiállításra, úgy a mikrotanúsítvány alapjául szolgáló szakképzési tankönyv megnevezését és nyilvántartásba vételi számát” szöveg,

- f) 13/B. § (1) bekezdésében az „igazolására a felnőttképzés” szövegrész helyébe az „igazolására legkésőbb a Kormány rendeletében meghatározott határidőn belül a felnőttképzés” szöveg és a „személy kérésére kell kiállítani” szövegrész helyébe a „személy kérésére legkésőbb 8 napon belül kiállítja” szöveg,

- g) 13/C. § (2a) bekezdésében a „szakképzési tankönyv felhasználásával” szövegrész helyébe a „szakképzési tankönyv vagy fejezetének felhasználásával” szöveg, a „szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának” szövegrész helyébe a „szakképzési tankönyv vagy annak fejezete ismeretanyagának” szöveg,

- h) 15. § (1) bekezdés d) pont záró szövegrészében a „megkezdésének időpontját” szövegrész helyébe a „megkezdését, valamint az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését” szöveg,

- i) 15/A. §-ában a „rendszerébe feltölti.” szövegrész helyébe a „rendszerébe feltölti a 15. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig.” szöveg,

- j) 20. § (5) bekezdés záró szövegrészében az „egy” szövegrész helyébe az „egy hónap és egy év közötti” szöveg és a „két – évre” szövegrész helyébe a „hat hónap és két év közötti – időtartamra” szöveg,

- k) 20. § (10) bekezdésében az „Az (5)” szövegrész helyébe az „A (3) bekezdés b) pontjában, valamint az (5)” szöveg,

- l) 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „lebonyolítása érdekében” szövegrész helyébe a „lebonyolítása, valamint a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség hatóság általi teljesítése esetén a hatóság az 1. § (2) és (2a) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése érdekében” szöveg,

- m) 28. § (3) bekezdés d) pontjában a „mikrotanúsítvány felnőttképző kiállító által a” szövegrész helyébe a „13/C. § alapján kiállított mikrotanúsítványnak a” szöveg

lép.

124. § Hatályát veszti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3. melléklet I. alcím 3. pontjában a „Felsőoktatási Tervezési Testület, a” szövegrész.

165. § Nem lép hatályba az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 85. §-a.

166. § Nem lép hatályba az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 86. §-a, 89. § (2) bekezdése, 90. §-a és 4. melléklete.

167. § Hatályát veszti az egyes államilag támogatott hitelkonstrukciók átalányadózók általi igénybevételét érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 263/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet.

„3. melléklet a 2004. évi II. törvényhez

A települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint

| | A | B | C | D | E | F |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1. | Közterület-besorolás | Forgatási terület (F) | Technikai terület (T) | Stábparkolási terület (P) | Kiürítési terület (K) | Közlekedés elől elzárt terület (E) |

| Ft/m2/nap | Ft/m2/nap | Ft/m2/nap | Ft/m2/nap | Ft/m2/nap |

| 2. | A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt világörökségi területek | 2774 | 1387 | 694 | 694 | 150 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 1387* | 694* | 347* | 347* | 75* |

| 3. | Budapest turisztikailag kiemelt területei | 1109 | 554 | 277 | 277 | 125 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 554* | 277* | 138* | 138* | 63* |

| 4. | Budapest közigazgatási határán belüli területek az 1–2. kategórián kívül | 415 | 208 | 138 | 138 | 100 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 208* | 104* | 69* | 69* | 50* |

| 5. | A város, a megyei jogú város, a járásszékhely város, a község turisztikailag kiemelt területei | 694 | 277 | 277 | 277 | 75 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 347* | 138* | 138* | 138* | 38* |

| 6. | A város, a megyei jogú város, a járásszékhely város, a község nem turisztikailag kiemelt területei | 277 | 208 | 138 | 138 | 50 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 138* | 104* | 69* | 69* | 25* |

#### A melléklet alkalmazásában:

a) közlekedés elől elzárt terület: A filmforgatás által nem használt, de a filmforgatás érdekében a gyalogos és a járműközlekedés elől elzárt terület. A biztonsági terület nagyságának a forgatási terület nagyságával arányos mértékben kell állnia. Az arányosság mértéke a közút kezelője által elfogadott forgalomtechnikai terv alapján kerül meghatározásra.

b) forgatási terület: A filmforgatás során a felvételi képmezőben szereplő színészek, egyéb közreműködők, díszletelemek, berendezési tárgyak, kellékek, járművek által elfoglalt terület.

c) kiürítési terület: A b), d) és e) pont szerinti kategóriákba tartozó területeken, a filmforgatási napot megelőző napon, kifejezetten a forgatási, technikai, illetve a stábparkolási terület kiürítésének szándékával igénybe vett terület, amennyiben a területen a d) pont szerinti tevékenységen kívül más nem történik.

d) stábparkolási terület: A b) és e) pont szerinti kategóriákba nem tartozó, a forgatás és technikai kiszolgálás helyszínétől területileg elválasztható háttérkiszolgáló egységek és járművek által elfoglalt terület.

e) technikai terület: A filmforgatási helyszín közvetlen környezetében felvonuló, a filmforgatás technikai megvalósulását elősegítő eszközök (különösen kamerák, világító és hangrögzítő berendezések), az azt kezelő stáb, műszaki személyzet, a filmforgatást közvetlenül kiszolgáló egyéb egységek és járművek által elfoglalt terület.”

„5. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A Diákhitel szervezet által nyilvántartott és kezelt személyes adatok

- 1. A Diákhitel szervezet a külföldi diákhiteleknek a Korm. rendelet szerinti, a külföldön felvett hitel kiváltása, továbbá a kiváltáshoz kapcsolódó kamatkedvezményre való jogosultság vizsgálata céljából nyilvántartja a hiteligénylő

- a) nevére,

- b) születési helyére,

- c) születési idejére,

- d) anyja nevére,

- e) adóazonosító jelére, és

- f) biztosítotti jogviszonya kezdő és záró időpontjára

vonatkozó személyes adatokat.

- 2. A Diákhitel szervezet az 1. pont szerint nyilvántartott adatokat a Korm. rendeletben meghatározott kiváltó hitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötéstől számított 8 évig kezeli.”