2024. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2024. december 22.

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

- a) 39/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „felsőoktatási intézmény nappali” szövegrész helyébe az „a doktori képzés kivételével felsőoktatási intézmény teljes idejű” szöveg,

- b) 42. § (1) bekezdés c) pontjában a „felsőoktatási intézmény nappali” szövegrész helyébe az „a doktori képzés kivételével felsőoktatási intézmény teljes idejű” szöveg

lép.

85. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Egyházi felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény. Magán felsőoktatási intézmény az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény.”

87. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama – kivéve a részismereti képzést és a szakirányú továbbképzést – a teljes idejű képzés tanóráinak – ideértve az ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatást is – legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A részismereti képzés és a szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak – ideértve az ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatást is – legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet.”

88. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében tárolt adatok alapján, szakonként – a hallgatói lemorzsolódás csökkentése és a sikeres felvételi eljárások elősegítésének érdekében –, jogszabályban előírt módon és tartalommal középiskolai rangsort köteles vezetni, és ezen adatokat a tanulmányi rendszer minden felhasználója számára, továbbá az adott középiskolában végzett hallgatók tanulmányi eredményeivel kiegészítve az Szkt.-ban meghatározott regisztrációs és tanulmányi alaprendszerek és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerek számára a kapcsolódó statisztikai adatokkal együtt a tanulmányi rendszeréből az EVOP-portálon keresztül elektronikus úton hozzáférhetővé kell tennie.”

90. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület, illetve területek olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásának a feltételeit a 69. § szerinti, az érintettre irányadó eseti követelményeknek megfelelően kell teljesíteni. Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett egyetemi tanári munkaköri címmel rendelkezzen. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.”

94. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) A (7) bekezdésben foglalt, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni továbbá, ha a képzés során olyan vendéghallgatói tanulmányokra kerül sor, amelyről az érintett felsőoktatási intézmények megállapodnak, és az intézmények közötti megállapodásban foglalt tárgyak oktatása zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással valósul meg, továbbá ha a felsőoktatási intézmény – a szabadon választható tárgyak kivételével – az aktuális ajánlott tantervében szereplő tárgy vonatkozásában, az intézmény kreditátviteli bizottsága, a másik felsőoktatási intézmény által oktatott tárgyat, a tanulmányi követelmény teljesítéseként elismeri és ezt a döntést a tanulmányi rendszerén keresztül hozzáférhetővé tette.”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A felsőoktatási intézmény szabályzatában lehetővé teszi a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket nevelő hallgató részére, hogy gyermeke gondozása céljából az előadásoktól és a szemináriumoktól távol maradjon olyan módon, hogy a távollét ne vezessen az adott szak alapvető tanulmányi követelményei alóli mentesítéshez. A felsőoktatási intézmény szabályzatában az ilyen hallgató részére az ajánlott tantervhez képest további kedvezőbb rendelkezéseket állapíthat meg. Az e bekezdésben foglalt kedvezmények nem érintik a (4) bekezdés szerinti tudásmérés követelményeit.”

95. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A felsőoktatási intézmény szabályzata rendelkezhet úgy, hogy a kötelezően használt iratokat – az oklevél kivételével – a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával, kizárólag elektronikusan állítja ki. Ezen iratokat nyomtatott formában másolatként is ki kell állítani, ha az érintett személy kéri.”

97. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § Az oktatási hivatal mint a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő felülhitelesítését végző szerv kezeli a külföldi felhasználásra a felsőoktatási intézmények által kiállított közokiratok aláírás adatait okirat típusonként az aláírásra való jogosultság kezdő időpontjának megjelölésével, valamint az aláírás adataiban bekövetkezett változásokat. Az oktatási hivatal a személyes adatokat azok kézhezvételétől számított nyolcvan évig kezeli a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet szerinti tanúsítvány kiállításának elősegítése céljából.”

98. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84/A. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nem állami felsőoktatási intézmény vagy annak fenntartója jogutódnak minősül a fenntartóváltást megelőzően a jogelődöt megillető vagyonkezelői jogok tekintetében az általa fenntartott köznevelési illetve szakképző intézmény köznevelési illetve szakképzési alapfeladatának ellátására szolgáló, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan és ingó vagyon tekintetében, mindaddig, amíg a köznevelési, illetve a szakképzési alapfeladat ellátása az érintett ingatlanban teljesen meg nem szűnik. Az állam és a helyi önkormányzat a vagyonkezelői jog fennállása alatt a köznevelési, illetve a szakképzési alapfeladat-ellátást szolgáló ingatlant és ingót – a felsőoktatási intézmény vagy annak fenntartója részére való kivétellel – nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet és bérbe nem adhatja.

(8) Ingyenes vagyonkezelési szerződés a felsőoktatási alapfeladat-ellátását, a köznevelési alapfeladat-ellátását, továbbá a szakképzési alapfeladat-ellátást és a szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény által szervezett szakmai képzést szolgáló vagy arra alkalmas állami vagy helyi önkormányzati tulajdon vonatkozásában a nem állami felsőoktatási intézménnyel vagy annak fenntartójával is köthető.

(9) Nem állami felsőoktatási intézmény vagy annak fenntartója kezdeményezheti a köznevelési intézmény fenntartójánál vagy a szakképző intézmény alapítójánál, hogy a köznevelési intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit, illetve a szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörét adja át.

(10) Szakképző intézmény felsőoktatási intézmény fenntartásába történő átadásához a szakképzésért felelős miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.”

100. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 91. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartójával vagy fenntartójának vallási közösségével a Magyar Állam nemzetközi szerződést, vagy Magyarország Kormánya felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodást kötött, a hitéleti felsőfokú tanulmányok a középiskolában folytatott tanulmányok alatt, az érettségi vizsgát megelőzően is megkezdhetőek oly módon, hogy a tanulói jogviszony mellett a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszony jön létre. A hallgató egyidejűleg sajátítja el az érettségi vizsga letételéhez szükséges követelményeket és a hitéleti képzés követelményeit.”

101. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„3a. EVOP-portál: a tanulmányi rendszer üzemeltetője által fejlesztett és üzemeltetett a tanulmányi rendszereket és más rendszereket, továbbá a tanulmányi rendszerek aktív és korábbi felhasználóit összekötő központi alkalmazás, amely többek között biztosítja, megkönnyíti a felsőoktatási intézmények más szereplőkkel történő innovációs, oktatási, tanácsadási, mentorálási, együttműködését, támogatja hallgatók vendéghallgatói jelentkezését, összegyűjti és publikálja a felsőoktatási intézmények által részismereti képzés céljából meghirdetett kurzusainak, moduljaink a listáját, képzések adatait, támogatja a részismereti képzésre történő beiratkozásokat;”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 6b. és 6c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6b. gyermek: a vér szerinti gyermek és az örökbe fogadott gyermek;

6c. gyermekes hallgató: szülői felügyeletet gyakorló hallgató;”

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„41. tanóra: a tantervben vagy a tárgyleírásban meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő, jelenléti oktatással megvalósuló, foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. Jelenléti oktatással megvalósuló tanórával egyenértékűnek tekintendő a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósított elméleti képzés abban az esetben, ha a képzés zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással kerül megvalósításra oly módon, hogy az előadások zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer videótartalom-kezelőjével kerül kiajánlásra, továbbá biztosított a hallgatók számára a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer felhasználásával – a szükséges mennyiségű és időtartamú oktató személyes közreműködésével megvalósuló online konzultáció lehetősége, továbbá – az ismeretek elsajátításának egyéni ellenőrzését biztosító – a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer funkcionalitásával biztosított – tesztelés lehetősége;”

(4) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 43c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„43c. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet;”

(5) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„44. távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc – részismereti képzés és szakirányú továbbképzés esetében húsz – százalékát. A távoktatás teljes egészében megvalósítható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel megvalósított zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással;”

(6) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„50. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, önellenőrző tesztelést és elektronikus vizsgázást biztosító, valamint az e-könyv (e-book) formátumú kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára online kapcsolattal eljuttató (webböngészőben megjelenítő), a tanulmányi rendszer vonatkozásában minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző és vizsgakérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű online és offline együttműködését, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie;”

102. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 114/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmények 2025. szeptember 1-jéig felülvizsgálják intézményi szabályzataikat, különösen a tanulmányi és vizsgaszabályzatukat abból a célból, hogy a mesterséges intelligencia használatát megfelelő módon szabályozzák.

(2) A felsőoktatási intézmények 2025. szeptember 1-jéig felülvizsgálják tanterveiket abból a célból, hogy

- a) az adott képzés céljainak megfelelő módon a mesterséges intelligencia megismertetése a képzési program részévé váljon, és

- b) külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése érdekében nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára.”

104. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/C. § (4f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4f) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány egyesülése vagy szétválása során a felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány a számviteli jogszabályok szerint összeállított beszámolókban a fenntartott felsőoktatási intézmény utolsó lezárt számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke könyv szerinti értékét mutatja ki a tőkeváltozással szemben tartós részesedésként.”

105. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/M. és 117/N. §-sal egészül ki:

„117/M. § (1) E törvénynek az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv7.) megállapított 53. § (4) bekezdését a doktori képzésben már hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv7.-tel megállapított 16. § (3) bekezdését és 78. § (6) bekezdését a 2025. augusztus 31-ét követően nyilvántartásba venni kért képzések esetében kell első alkalommal alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv7.-tel megállapított 47. § (6) bekezdés g) pontját első alkalommal a 2024/2025. tanév tavaszi féléve tekintetében kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv7.-tel megállapított 48. § (5) bekezdését a hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében első alkalommal a 2024/2025. tanév tavaszi félévre történő átsoroláskor kell alkalmazni.

117/N. § (1) A felsőoktatási intézmény fenntartói, tulajdonosi jogát gyakorló gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására az állam nevében a miniszter jogosult.

(2) A magyar állam által fenntartott felsőoktatási intézmény fenntartói és tulajdonjoga mint vagyoni értékű jog – a Kormány külön engedélyével – az állam nevében eljáró miniszter által létrehozott zártkörűen működő részvénytársaságra (a továbbiakban: részvénytársaság) átruházható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltás tekintetében a 117/C. § (2)–(4a), (4c), (4d), (4e), (5), (6) és (7)–(11) bekezdésében, valamint a 117/D. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan és azt követően a későbbiekben a közfeladata ellátásához a 117/C. § (4c) bekezdésében foglalt pénzeszközök kivételével ingyenes állami vagyonjuttatásként kapott eszközöket az átadó tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő könyv szerinti értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni. A vagyonjuttatásként történő átvételkor azon tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, amelyeket a jogelődnél 2014. január 1-jét megelőzően szereztek be, az eszközök vagyon juttatáskori bekerülési értékének megfelelő összegben a tőketartalék terhére halasztott bevétel képezhető.

(5) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltást követő első üzleti évi számviteli beszámolójának mérlegében, a (3) bekezdésben, valamint a 117/C. § (4a) és (4c) bekezdésében foglaltak végrehajtását követően kimutatott negatív tőketartalékot köteles az eredménytartalék terhére megszüntetni, továbbá az ezt követően kimutatott eredménytartalék negatív összegét a fenntartó ez irányú döntése alapján a jegyzett tőke terhére részben vagy egészen megszüntetheti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményt fenntartó a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának mérlegében tartós részesedésként mutatja ki a fenntartott felsőoktatási intézmény azonos mérlegfordulónapra készített számviteli beszámolója mérlegében kimutatott saját tőke könyv szerinti értékét a tőketartalékkal szemben.

(7) A magyar állam az (1) bekezdés szerinti részvénytársasággal a felsőoktatási intézmény közfeladatai ellátásának hosszú távon történő biztosítása érdekében

- a) a felsőoktatási intézmény közfeladat-ellátásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint a részvénytársaság mint szolgáltató és az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét tartalmazó, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodást, valamint

- b) az a) pont szerinti általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodás hatálya alatt három–hat év időtartamra szóló, a felsőoktatási intézmény közfeladatainak vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat részletes felsőoktatási feladatellátási megállapodást

köt azzal, hogy az a) és b) pontban szereplő megállapodások megkötésekor az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget.”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

- b) 18. § (1) bekezdés g) pontjában a „15. és” szövegrész helyébe a „közoktatásban és a szakképzésben részt vevő tanulók pályaorientációja és a” szöveg,

- c) 53. § (4) bekezdésében a „lehet.” szövegrész helyébe a „lehet, amely utóbbi esetben a doktori értekezés benyújtására nyitva álló határidő különös méltánylást érdemlő esetben a doktori szabályzatban meghatározottak szerint három tanévvel meghosszabbítható.” szöveg,

- d) 96. § (2) bekezdésében a „tevékenységeket” szövegrész helyébe az „ezekhez kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a 97. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségügyi tevékenységet” szöveg,

- e) 108. § 1b. pontjában a „műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány” szövegrész helyébe a „műszaki, művészet, informatika, agrár, természettudomány, orvos- és egészségtudomány” szöveg,

- f) 110. § (3) bekezdés d) pontjában az „eljárásokhoz” szövegrész helyébe az „eljárásokhoz és a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználásra történő felülhitelesítéséhez” szöveg

- a) 4. § (2a) bekezdésében az „állami fenntartó kivételével az” szövegrész,

- b) 26. § (4) bekezdésében a „– legfeljebb öt évre –” szövegrész,

- c) 76. § (1) bekezdés a) pontja,

- d) 78. § (6) bekezdésében a „Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási” szövegrész,

- f) 3. melléklet I/A. pont 1. alpont b) pontja.

111. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 10a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„10a. tanulmányi rendszer: e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan engedélyezett rendszer, amelyet a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tanulmányi rendszerként határoz meg, rendelkezik felnőttképzési modullal, továbbá amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – teljesít adatszolgáltatásokat,”

(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, önellenőrző tesztelést és elektronikus vizsgázást biztosító, valamint az e-könyv (e-book) formátumú kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára online kapcsolattal eljuttató (webböngészőben megjelenítő), a tanulmányi rendszer vonatkozásában minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző és vizsgakérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű online és offline együttműködését, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie.”

113. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő)

„a) lakcímét, telefonszámát és e-mail címét,”

(tartalmazza.)

114. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A FAR-ba való elektronikus feltöltés a képző, a képzés, a mikrotanúsítvány, illetve az azt kiállító adatai mellett a mikrotanúsítványt szerző személy azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából tartalmazza a mikrotanúsítványon szereplő személy viselt nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, oktatási azonosító számát, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, kibocsátó rendszerbeli azonosítószámát, állampolgárságát, legmagasabb iskolai végzettségét is.”

115. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 9/A. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § Amennyiben a felnőttképzőnek a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az adott jogszabály a 16. §-ban meghatározott dokumentumok vezetését előírja, úgy azokat az ágazati jogszabályban meghatározott ideig, de legalább annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kell megőriznie.”

117. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a képzés elvégzésével tanúsítványt szereztek felnőttképzési államigazgatási szerv által a felnőttképzővel szemben elrendelt ellenőrzésről szóló értesítés közléséig.”

118. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felnőttképző az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatot – a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az ágazati jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább – a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.”

119. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. alcíme a következő 33/A. és 33/B. §-sal egészül ki:

„33/A. § Azok a felsőoktatási intézmények, amelyeknek 2024. május 10. napjáig vagyoni biztosítékadási kötelezettségük állt fenn, a vagyoni biztosítékadásra vonatkozó bejelentési és nettó árbevetéli jelentési kötelezettségüknek legkésőbb 2025. június 15-ig eleget kell tenniük.

33/B. § Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 17/A. § c) pontját a Módtv4. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekre nem kell alkalmazni.”

121. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

- a) 8. § (1) bekezdésében a „hatósági ellenőrzés keretében” szövegrész,

- b) 13/C. § (3) bekezdésében az „E törvény alkalmazásában a mikrotanúsítvány elnevezéssel megegyező a „kredit igazolás” és a „micro-credentials” kifejezés.” szövegrész,

- c) 20. § (6) bekezdésében a „ , valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség” szövegrész és az „és költséget” szövegrész.

125. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1c. digitális bizonyítvány: a tanulmányi rendszer által kiállított, tárolt és nyilvántartott elektronikus formában kiállított közhiteles okiratnak minősülő bizonyítvány, amelyet kiállításakor az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja,”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 8a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8a. tanulmányi rendszer: a szakképzési intézmény rendeltetésszerű működéséhez; a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához; a nevelés-oktatás megszervezéséhez; a szakképzési intézmény szakmai képzésének, duális képzésének, iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához; az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez; kompetenciamérésekhez; a digitális vizsgáztatáshoz; a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához; az intézmények – ideértve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is – leltáradatainak nyilvántartásához; a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához; az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához; a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához; az oktatói munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, az oktatói munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához; a munkáltatói jogok gyakorlásához; illetve a szakképzési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához; kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához; a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez; a jogszabályban, illetve a szakképzési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához; a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához; az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez; a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához; a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekétkeztetéssel kapcsolatos, a tanulmányi rendszer üzemeltetője által megvalósított teljes körű ügyintézésnek, adminisztrációs eljárások lebonyolításának, adatnyilvántartásának biztosításához, valamint a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos pénzkezelési, számlázási, teljesítésigazolási, pénzügy elszámolási és hatósági adatszolgáltatási rendszer biztosításához; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához; valamint a szakképzési információs rendszerrel és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a tanulmányi rendszer üzemeltetője által biztosított, a szakképzési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít, és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt,”

126. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 63. §-a a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tanuló évfolyamonkénti tanulmányi követelményeinek, a képzésben résztvevő személy a tanulmányi követelményeinek teljesítéséről digitális bizonyítványt kap.

(4) A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszer alkalmazásával elektronikus úton a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával kell elkészíteni és a szakképző intézmény igazgatójának elektronikus aláírásával kell ellátni.

(5) A digitális bizonyítvány tartalmazza az e törvény vagy felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bizonyítványokra vonatkozó adatokat.

(6) A digitális bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló törzslap közokirat. A tanulmányi rendszer a benne tárolt digitális bizonyítvány és a kiállításának alapjául szolgáló törzslap tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben – kormányrendeletben meghatározott ideig – kell megőrizni azzal, hogy a hosszú távú megőrzéséről is gondoskodni kell.

(7) A tanulmányi rendszerben kiállított, tárolt és nyilvántartott digitális bizonyítványról kizárólag az arra jogosult tanuló, illetve a tanuló szülőjének vagy törvényes képviselőjének – a tanulmányi rendszeren keresztül is előterjeszthető – kérelemére hiteles papír alapú másolatot (a továbbiakban: díszpéldány) kell kiállítani. A díszpéldányon fel kell tüntetni a tanulmányi rendszer által generált és nyilvántartott egyedi azonosítót és azt, hogy a papír alapú hiteles másolat a digitális bizonyítvány hiteles másolata. A papír alapú hiteles másolatot eredeti aláírásával hitelesítenie kell a kiállítónak és az intézmény igazgatójának, továbbá a díszpéldányt az intézmény hivatalos körbélyegzőjével el kell látni. A díszpéldány első példánya ingyenes, a második példányért kormányrendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

(8) A tanulmányi rendszerben tárolt digitális bizonyítványok közhiteles nyilvántartásából adatszolgáltatást az arra jogosult tanuló, illetve a tanuló szülője vagy törvényes képviselője számára a szakképző intézmény, a szakképző intézmény akadályoztatása esetén Kormány rendeletében meghatározott szerv teljesíthet. Adatszolgáltatás keretében a szakképző intézmény az arra jogosult tanuló, illetve a tanuló szülője vagy törvényes képviselője számára a digitális bizonyítványt abban az esetben küldheti meg, amennyiben a szakképző intézmény tanulmányi rendszerében a tanuló már rendelkezik korábban kiállított digitális bizonyítvánnyal.”

127. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külföldön működő magyar szakképző intézmény alapításával és működésével összefüggő koordinációs feladatokat a szakképzési államigazgatási szerv látja el.”

128. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XXIII. Fejezete a következő 128/C. §-sal egészül ki:

#### „128/C. § [Átmeneti rendelkezések a digitális bizonyítvány bevezetéséhez kapcsolódóan]

(1) E törvénynek az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: MódTv3.) megállapított 63. § (3)–(8) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a tanulmányaikat szakképző intézményben a 2025/2026. tanévben megkezdők esetében, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A tanulmányaikat szakképző intézményben a 2025/2026. tanévet megelőzően megkezdettek esetében a bizonyítványok kiállítására a MódTv3. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

129. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § Az 53. § alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló Budapest XII. kerület belterület 9646 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, Istenhegyi út 92. szám alatti ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) átruházhatja. A magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból e § rendelkezése alapján a tulajdonos Alapítvány kérelmére törölni kell. Az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét, illetve csere esetén az ingatlan helyébe lépő ingatlant az Alapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának, valamint a közfeladatai ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztési célok biztosítására köteles fordítani.”

130. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az 50. § a) pontja alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában az Nvtv.

- a) 13. § (4) bekezdés b) pontját,

- b) 13. § (5) bekezdését

nem kell alkalmazni.

(2) Az 50. § b) pontja alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan vonatkozásában az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

131. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény 57. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) 53/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése alapján”

(sarkalatosnak minősül.)

132. § Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény 53. §-ában az „alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon” szövegrész helyébe az „a) pontja alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon” szöveg lép.

133. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 13. § (1) és (9) bekezdése alapján – az Alapítvány KEKVA tv. 1. melléklete szerinti közfeladata ellátása és közérdekű céljainak megvalósítása érdekében – a Balatonakali, külterület 0108/23 helyrajzi számú, állami tulajdonú ingatlanon vagyonjuttatásként az Alapítvány javára ingyenes, határozatlan időre szóló, közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot kell alapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megalapításával egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanon található, a közfeladat ellátására rendelkezésre álló állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva, az (1) bekezdés szerinti, közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításának tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek.”

134. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapítása vonatkozásában az állam képviseletében a KEKVA tv. 13. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv jár el.

(2) A 3/A. § (2) bekezdése alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.”

135. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény

- a) 5. § (2) bekezdésében a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény” szövegrész helyébe a „KEKVA tv.” szöveg,

- b) 10. §-ában az „Az 5.” szövegrész helyébe az „A 3/A. § és az 5.” szöveg

lép.

136. § Hatályát veszti a Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény

- a) 3/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja,

- b) 3. mellékletében foglalt táblázat 3. sora.

137. § (1) A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény a következő 3/J. §-sal egészül ki:

„3/J. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében – a Budapest VIII. kerület, belterület 36781/0/A/8 helyrajzi számú, állami tulajdonban álló ingatlan az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok elősegítése érdekében alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(4) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.”

(2) A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény a következő 3/K. §-sal egészül ki:

„3/K. § (1) A 3/J. § (1) bekezdése tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.

(2) A 3/J. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.”

138. § A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény 7. §-ában a „3/H. §” szövegrész helyébe a „3/H. §, a 3/J. §” szöveg lép.

139. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 5. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A Békésszentandrás, külterület 0151/1 és a Kaposvár, belterület 3656/2 helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken – az 5. § (1)–(15) bekezdésének és a 6. § (2), (3) és (4) bekezdéseinek alkalmazásával – a művelési ág változását követően az Egyetem tulajdonába kell adni.”

140. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 9. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal egyesülhet és csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra válhat szét.

(2) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyesülése, szétválása esetén a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az egyesülésről, a szétválásról az alapítói jogok gyakorlására jogosult – ha az alapítói jogok gyakorlása nem a kuratóriumot illeti meg – a kuratórium véleményének beszerzésével hoz döntést. Szétválás esetén a döntés tartalmazza az 1. mellékletben meghatározott közfeladatok és az azok ellátásához rendelt vagyonelemek megosztására vonatkozó szétválási tervet is.

(4) Az alapítói jogok gyakorlója kezdeményezi a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés meghozatalát, majd a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásba vételt.

(5) Az egyesüléssel, szétválással létrejövő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt mint jogutódot az állam által a jogelőd közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak ingyenesen juttatott vagyonelemek tekintetében az egyesülést, szétválást követően is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a jogelőd alapítványt terhelték, így különösen a 12. § (3) bekezdésében írt kötelezettségek.”

141. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Az állam nevében eljáró miniszter az alapítvány kérelmére az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyonjuttatás felhasználására az alapítvánnyal közfeladat-finanszírozási szerződést köt, amely szerződés az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyoni juttatás teljesítésére létrejött megállapodás helyébe lép.

(2) Az alapítvány (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmével érintett pénzbeli vagyoni juttatást úgy kell tekinteni, mint ami közfeladat-finanszírozási szerződéssel került biztosításra.”

142. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

143. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény

- a) 9. alcím címében az „alapítvány” szövegrész helyébe az „alapítvány átalakulása és” szöveg,

- b) 17. § (8) bekezdésében a„harmadik feleknek az uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást.” szövegrész helyébe az „az uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást az ezen szabályok hatálya alá tartozó harmadik feleknek.” szöveg

lép.

144. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Balatonszemes, belterület 119/1, 120 és 161 helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogának Alapítvány részére történő átadásának feltétele, hogy az ingatlanok tekintetében az állam és a BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sport Egyesület (székhely: 2660 Balassagyarmat, 3192/1/A hrsz., nyilvántartási szám: 12-02-0001465) között fennálló ingyenes használati szerződés az államról az Alapítványra átruházásra kerül.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat – az e §-ban foglaltak alapján – a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, az ingatlan átruházásból származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva, az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek.”

145. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 2. alcíme a következő 4/B.-sal egészül ki:

„4/B. § (1) A 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg az Alapítvánnyal.

(2) A 4/A. § (4) bekezdése alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.”

146. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény

- a) 5. § (2) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg,

- b) 8. §-ában a „4. §,” szövegrész helyébe a „4. §, a 4/A. §,” szöveg

lép.

147. § A MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A magyar állam tulajdonszerzését követően az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Felsőörs külterület 089, Felsőörs külterület 089/A, Felsőörs külterület 089/B, Felsőörs külterület 089/C, Felsőörs külterület 089/D, Felsőörs külterület 089/F, Felsőörs külterület 089/G, Felsőörs külterület 089/H, Felsőörs külterület 089/J, Felsőörs külterület 089/K, Felsőörs külterület 089/L, Felsőörs külterület 089/M, és a Felsőörs belterület 162/2 helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat – az e §-ban foglaltak alapján – a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, az ingatlan átruházásból származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.”

148. § A MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal.”

149. § A MOL – Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIX. törvény 6. §-ában a „3. § (1) és (3) bekezdése, a” szövegrész helyébe a „3. § (1) és (3) bekezdése, a 3/A. §, a” szöveg lép.

154. § Hatályát veszti az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 95. sora.

155. § A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (5) bekezdése alapján a Budapest belterület 28224/30 helyrajzi számú ingatlanon található épület, valamint az épületben található, a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak vagyonkezelőjeként – azok magyar állam tulajdonába kerülésének napjával – e törvény erejénél fogva határozatlan időre ingyenesen, az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatának ellátása érdekében az Alapítvány kerül kijelölésre, az Alapítványt vagyonkezelésidíj-fizetési kötelezettség nem terheli. Az Alapítvány által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül.”

156. § A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény a következő 1/B. §-sal egészül ki:

„1/B. § (1) Az 1/A. § szerinti vagyonkezelői joggal kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazó szerződést – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal, valamint gondoskodik a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

(2) Az Alapítvány által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: beruházás) összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik, kivéve azon értéknövelő beruházások esetében, amelyek elvégzéséhez a tulajdonosi joggyakorló előzetesen hozzájárult, mely utóbbi esetben a tulajdonos állam az ingatlanban keletkezett értéknövekményt az Alapítvány részére a vagyonkezelői jog megszűnésekor megtéríti. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az Alapítvány – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartás részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti beruházásokkal összefüggésben – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult a bontással járó munkálatokat elvégezni, köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről és hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az Alapítványt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(4) Az Alapítványt megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az Alapítvány által kezdeményezett bármely, a számvitelről szóló törvény szerinti felújítási, beruházási, valamint ehhez kapcsolódó bontási munka elvégzéséhez a kapcsolódó hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.”

157. § A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló 2021. évi XLVIII. törvény 3. §-ában a „bekezdése, a” szövegrész helyébe a „bekezdése, az 1/A. §, a” szöveg lép.

158. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 2. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az Alapítvány célja a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében)

„f) felsőoktatás nemzetköziesítésének fejlesztése.”

159. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy az Alapítvány a továbbiakban Tudás-Tér Alapítvány néven folytassa tovább tevékenységét.

(2) A Tudás-Tér Alapítvány közfeladata a diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, a kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése.”

160. § (1) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló, a 2. melléklet szerinti ingatlanok (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) a Budapest Diákváros beruházással kapcsolatos feladatok ellátása, a Diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése, a Budapesten felsőoktatási jogviszonyban álló hallgatók elérhető és megfizethető lakhatásának biztosítása, lakhatási körülményeinek javítása és a továbbtanuláshoz való jog hatékony biztosítása, valamint az Ingatlanok által érintett terület és városrész megújítása mint közfeladatok, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében e törvény erejénél fogva 2025. január 1. napjával az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az Ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) független értékbecslő bevonásával állapítja meg és téríti meg Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata és az Ingatlanok tekintetében esetlegesen fennálló vagyoni értékű jogok jogosultjai számára kártalanítás jogcímen 2025. március 31. napjáig.

(3) Az MNV Zrt. által a (2) bekezdés szerint megállapított forgalmi értéket az állammal szemben Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata és a vagyoni értékű jogok jogosultjai – a forgalmi érték vele való közlését követő 15 napon belül – bíróság előtt, polgári peres eljárásában vitathatja, amely azonban nem érinti az állam (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzését. A polgári peres eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(4) Az Ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az MNV Zrt. gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosváltozáskor az Ingatlanokat érintően fennálló használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a magyar állam tulajdonszerzését követő 60 napon belül – a magyar állam mint jogutód tulajdonos és a szerződésben részes bérlő, vagyonkezelő és egyéb jogcímen használó közötti eltérő megállapodás hiányában – e törvény erejénél fogva megszűnnek.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a tulajdonosváltozás időpontjában fennállt használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések megszűnésére tekintettel keletkezett – igazolható, jogilag és összegszerűségében megalapozott – esetleges vagyoni kárt Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata számára az állam az MNV Zrt. útján kártalanítás formájában megtéríti.

6/B. § (1) Az Országgyűlés az Nvtv. 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló, 3. melléklet szerinti ingatlanokon (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) 2025. január 1. napjával az üzemeltetési, fenntartási és kezelési feladatokat, valamint infrastruktúra-, út- és zöldfelület-fejlesztés megvalósítását mint közfeladatokat Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata helyett az állam látja el, valamint e közfeladatok ellátása érdekében az Ingatlanok e törvény erejénél fogva 2025. január 1. napjával ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.

(3) Az állam tulajdonjog-szerzése Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.

(4) Az Ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az MNV Zrt. gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, az Ingatlanokat érintően fennálló használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a magyar állam tulajdonszerzését követő 60 napon belül – a magyar állam mint jogutód tulajdonos és a szerződésben részes bérlő, vagyonkezelő és egyéb jogcímen használó közötti eltérő megállapodás hiányában – e törvény erejénél fogva megszűnnek.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a tulajdonosváltozás időpontjában fennállt használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések megszűnésére tekintettel keletkezett – igazolható, jogilag és összegszerűségében megalapozott – esetleges vagyoni kárt Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata számára az állam az MNV Zrt. útján kártalanítás formájában megtéríti.

(7) Az állam tulajdonszerzését követően

- a) a 3. melléklet 2. sora szerinti ingatlant „kivett magánút és beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanként,

- b) a 3. melléklet 3–5., 7–10., 12–24., 27. sora szerinti ingatlant „kivett magánút” megnevezésű ingatlanként,

- c) a 3. melléklet 6., 11., 25. és 26. sora szerinti ingatlant „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanként

kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése megváltozását, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”

161. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Ha az Alapítvány a 2/A. § (1) bekezdése alapján a nevének megváltoztatásáról dönt, akkor a módosított névvel működő Alapítvány jár el az Alapítvány céljainak teljesítéséért, illetve látja el az e törvényben vagy más törvényben az Alapítvány számára meghatározott közfeladatokat.”

162. § (1) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a 7. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(2) A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény a 8. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

163. § Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (8) bekezdésben az „a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonba vételének napján” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg lép.

164. § Hatályát veszti az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (9) bekezdése.

- 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/A. pont 1. alpont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

„a) családi és utónév, nem, arcképmás, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím, elektronikus levelezési cím és egyéb elérhetőségek, telefonszám, oktatási azonosító szám, személyazonosító okmány típusa, -száma, -érvényessége, adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel, digitális állampolgár azonosító;”

- 2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/B. pont 1. alpont a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok: felvétellel összefüggő adatok:)

„aa) a jelentkező családi és utóneve, neme, arcképmása, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe, elektronikus levelezési címe és egyéb elérhetőségei, telefonszáma, oktatási azonosító száma, személyazonosító okmány típusa, -száma, -érvényessége, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, digitális állampolgár azonosítója, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – a Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói igazolvány, a nemzetközi biztosítási okmány adatai,”

- 3. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklete a következő I/B. pontja a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. A felsőoktatási intézmény nyilvántartja a hallgató családi állapotára, valamint gyermekes hallgatói jogállására vonatkozó adatokat a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig a magyar állami ösztöndíjas támogatási idő megállapítása céljából.”

- 1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) alcímében foglalt táblázat B:10 mezője a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. Olyan, az alapítvány feladatából, céljából, vagy az általa fenntartott felsőoktatási intézmény tevékenységéből fakadó, ahhoz kapcsolódó szellemi, tudományos, illetve társadalmilag vagy gazdaságilag hasznosítható értéket, dolgot, szellemi terméket megismertető vagy ezek bármelyikét – hazai vagy nemzetközi viszonylatban – kulturális, tudományos vagy gazdasági területen fejlesztő, előállító illetve hasznosító tevékenységet végző hazai vagy külföldi természetes személy, civil szervezet, gazdasági társaság vagy más jogi személy alapítvány általi támogatása, amely elősegíti az alapítvány céljainak megvalósítását, feladatainak ellátását vagy az alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységét, illetve az alapítvány vagy az általa fenntartott felsőoktatási intézmény hazai vagy nemzetközi kulturális, tudományos vagy gazdasági kapcsolatainak kialakítását, fejlesztését, vagy erősíti a tevékenységük hazai illetve nemzetközi relációban történő pozitív megítélését.”

- 2. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) alcímében foglalt táblázat B:17 mezője a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. A kulturális örökség védelme, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése. Az építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése körében új innovatív hasznosítási és üzemeltetési üzleti modellek kialakítása, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok megvalósítása a hosszú távú, fenntartható üzemeltethetőség feltételeinek megteremtése érdekében, ezáltal biztosítva az építmények kulturális célú látogathatóságát, megismerhetőségét, a jövő nemzedékek számára való megőrzését.”

„2. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez

A magyar állam részére átadásra kerülő, forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | TULAJDONOS | TULAJDONI HÁNYAD | MEGNEVEZÉS |

| 2 | Budapest | 38086/19 | Budapest Főváros Önkormányzata | 1/1 | kivett gazdasági épület, udvar |

| 3 | Budapest | 38086/185 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 4 | Budapest | 38088/4 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 5 | Budapest | 38088/3 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 6 | Budapest | 38088/1 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 7 | Budapest | 38045/6 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 8 | Budapest | 38045/2 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 9 | Budapest | 38045/5 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 10 | Budapest | 38086/177 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 11 | Budapest | 38086/175 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 12 | Budapest | 38086/178 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 13 | Budapest | 38086/183 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 14 | Budapest | 38086/180 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 15 | Budapest | 38086/150 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 16 | Budapest | 38090/2 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 17 | Budapest | 38045/4 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 18 | Budapest | 38086/188 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 19 | Budapest | 38086/235 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 20 | Budapest | 38086/189 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 21 | Budapest | 38086/154 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 22 | Budapest | 38080/9 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 23 | Budapest | 38086/153 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

| 24 | Budapest | 38086/155 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |

”

„3. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez

A magyar állam részére átadásra kerülő, forgalomképtelen önkormányzati tulajdonú ingatlanok

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | TULAJDONOS | TULAJDONI HÁNYAD | MEGNEVEZÉS |

| 2 | Budapest | 38086/257 | Budapest Főváros Önkormányzata | 1/1 | kivett közút és közterület |

| 3 | Budapest | 38086/186 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 4 | Budapest | 38088/2 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 5 | Budapest | 38080/8 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 6 | Budapest | 38086/176 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közkert |

| 7 | Budapest | 38086/179 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 8 | Budapest | 38086/174 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 9 | Budapest | 38045/7 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 10 | Budapest | 38086/184 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 11 | Budapest | 38086/182 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közkert |

| 12 | Budapest | 38086/181 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 13 | Budapest | 38086/239 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 14 | Budapest | 38086/152 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 15 | Budapest | 38086/233 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 16 | Budapest | 38086/240 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 17 | Budapest | 38086/149 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 18 | Budapest | 38086/151 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 19 | Budapest | 38086/160 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 20 | Budapest | 38086/231 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 21 | Budapest | 38086/161 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 22 | Budapest | 38086/238 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 23 | Budapest | 38086/237 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 24 | Budapest | 38086/232 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

| 25 | Budapest | 38086/236 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közkert |

| 26 | Budapest | 38086/12 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közterület |

| 27 | Budapest | 38045/3 | Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata | 1/1 | Kivett közút |

”