2024. évi LXXIV. törvény — mi változott? 2025. január 2.

2. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

- 1. 29. § (4f) és (4h) bekezdése,

- 2. 33. § (1) bekezdés e) pontja.

5. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a következő 51/T. §-sal egészül ki:

„51/T. § (1) Ha a különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat

- a) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a települési önkormányzatot is köti;

- b) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a települési önkormányzatot is köti.

(2) A helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegyei önkormányzat illetékességi területén iparűzésiadó-kötelezettsége 2024. december 31-ig áll fenn, vármegyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség megszűnését az adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.

(3) A települési önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség 2025. január 1-jén keletkezik. Más helyi adó esetében települési önkormányzat illetékességi területének azon részén, amely annak megszűnéséig a különleges gazdasági övezethez tartozott, az adókötelezettséget 2025. évtől kell a települési önkormányzat rendelete szerint teljesíteni.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a megszűnt különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága részére az ezen önkormányzat illetékességi területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést 2025. január 31-ig átadja.

(5) A különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat rendelete alapján teljesítendő adófizetési kötelezettséget 2024. december 31-ét követően is a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell bevallani, megfizetni.”

6. § (1) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

- 1. 1. § (5) bekezdése,

- 2. 8. § (2), (4) és (5) bekezdése,

- 3. 9. § (2), (3) és (4) bekezdése,

- 4. V/A. Fejezete,

- 5. 52. § 56. és 58. pontja.

(2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

- 1. 1. § (1) bekezdésében a „ , valamint a vármegyei önkormányzat” szövegrész és a „– a vármegyei önkormányzat kivételével –” szövegrész,

- 2. 9. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –” szövegrész,

- 3. 42/B. § (2) bekezdésében az „, illetve különleges gazdasági övezetek” szövegrész,

- 4. 52. § 57. pontjában a „ , ide nem értve a különleges gazdasági övezet területét” szövegrész, és

- 5. Melléklet 1. pont. 1.1. alpontjában a „, különleges gazdasági övezet(ek)hez” szövegrész.

7. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 24/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az MRP szervezet a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök piaci értékét a mérlegfordulónapra megállapítja, továbbá a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja.”

8. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény a következő 26/D. §-sal egészül ki:

„26/D. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény hatályba lépésének napján működő MRP szervezet 2024-ben kezdődő üzleti évére vonatkozóan dönthet arról, hogy a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök piaci értékének változásából eredő különbözetet nem számolja el adózás előtti eredménye javára, vagy terhére. E döntés az MRP szervezetet nem mentesíti az értékvesztés elszámolása, valamint – a számviteli jogszabályokban meghatározott esetekben – az értékvesztés visszaírása alól.”

9. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás)

„c) fejlesztő foglalkoztatás esetén,”

10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 131/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejlesztő foglalkoztatás működtetését az állam – kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést a szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.”

11. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„p) a fejlesztő foglalkoztatás finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”

12. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/B. §-sal egészül ki:

„140/B. § 2025. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az az utcai szociális munka, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás szolgáltatás, amely után a fenntartó a 2024. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződése alapján támogatásra jogosult. A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos 131/A. § alapján nyújtott állami támogatásra 2024. december 31-ét követően is a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

25. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közalkalmazott és a vezető illetményét iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell megállapítani a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával.”

26. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közalkalmazott illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti illetménytábla szerinti alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát. A közalkalmazott a besorolása szerinti alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult. A vízügyi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak besorolását és az ahhoz tartozó illetmény alsó és felső határait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

27. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13/M. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető)

„b) nem vezetői munkakört tölt be, illetményét új munkaköre szerint, a kormányrendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával”

(kell megállapítani.)

- 1. 13/C. § (1) bekezdésében az „a munkaköri kategóriához tartozó munkakörön belüli fizetési fokozatban, valamint” szövegrész,

- 2. 13/D. § b) pontja,

- 3. 13/E. § (5) bekezdésében az „előmeneteli fokozathoz tartozó” szövegrész,

- 5. 45/L. § (3) bekezdése.

32. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 109. §-sal egészül ki:

„109. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 52. § (1) bekezdés b) pontja, 53. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés m) pontja a 2024. évre vonatkozóan is alkalmazható.”

- 2. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. pontjában „a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe a „gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet, a Vidéki Otthonfelújítási Programról szóló kormányrendelet” szöveg,

- 3.

38. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A bölcsőde, mini bölcsőde a bölcsődei ellátásba beíratott 1-es típusú diabétesszel élő gyermek részére abban az időtartamban, amikor az intézmény felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek szülőjének, más törvényes képviselőjének szakorvosi igazolást is tartalmazó kérelmére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján a (2)–(6) bekezdés szerinti speciális ellátást biztosítja.

(2) Az intézményvezető az (1) bekezdés szerinti kérelemre a (3) bekezdés szerinti kisgyermeknevelő számára előírja, hogy – az (1) bekezdés szerinti szakmai iránymutatásban foglaltak szerint, ahhoz igazodva – a gyermek vércukorszintjét mérje, illetve előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulint adja be. Az intézményvezető a szülővel, más törvényes képviselővel a megadott kapcsolattartási módon egyeztet az inzulin beadásáról, valamint a szükséges eszközök és az inzulin átvételéről.

(3) Az intézmény a (2) bekezdés szerinti ellátást olyan kisgyermeknevelő útján biztosítja, aki az Oktatási Hivatal által szervezett, a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló szakmai továbbképzésen részt vett, és aki a speciális ellátásban való részvételt vállalja.

(4) Mentesül a (3) bekezdés szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettség alól az a (2) bekezdés szerinti feladatot vállaló kisgyermeknevelő, aki egészségügyi végzettséggel – államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel – rendelkezik.

(5) A szülő, más törvényes képviselő az (1) bekezdés szerinti kérelmét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 15. § (5) bekezdésével összhangban megtett formában nyújtja be.

(6) Az intézményvezető a (2)–(5) bekezdés szerinti esetkörben egy esetleges rosszullét esetére az Eütv.-vel összhangban álló speciális ellátási eljárásrendet alakít ki.”

39. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 51. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Új krízisközpont, titkos menedékház szolgáltatás kizárólag családok átmeneti otthona új férőhellyel együtt hozható létre.

(11b) A (11a) bekezdés alkalmazásában nem minősül új családok átmeneti otthona férőhelyszámnak, krízisközpontnak, titkos menedékház szolgáltatásnak, ha a családok átmeneti otthona férőhelyszáma, a krízisközpont, titkos menedékház szolgáltatás fenntartóváltással, más telephelyre, székhelyre történő átcsoportosítással, fenntartók közötti szolgáltatás-átadással jön létre.”

#### 40. §

41. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság feltétele

- a) a gyermekek napközbeni ellátása, – a b) pontban foglaltak kivételével – a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátás esetében az új férőhelyszámnak,

- b) krízisközpont, titkos menedékház, félutas ház esetében az új szolgáltatásnak

a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekvédelmi szakellátás területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatásnak vagy férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2g) A gyermekek átmeneti gondozására a (2a)–(2f) bekezdés szerinti rendelkezések helyett az Szt. 58/A. § (2a)–(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy

- a) a családok átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár,

- b) krízisközpont, titkos menedékház és félutas ház szolgáltatás esetén a befogadásról a miniszter dönt, az Szt. 58/A. § (2c) bekezdésében foglalt esetek kivételével a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,

- c) krízisközpont, titkos menedékház és félutas ház-szolgáltatás esetében nem alkalmazható az Szt. 58/A. § (2b) bekezdés f) pontja, és a (2c) bekezdés b) pontja csak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében vagy a 2021-2027-es uniós programozási időszakban elnyert uniós és hazai pályázatokra vonatkozik.”

42. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 167. §-sal egészül ki:

„167. § 2025. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a krízisközpont, titkos menedékház, valamint félutas ház szolgáltatás, amely után a fenntartó a 2024. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződése alapján támogatásra jogosult. A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos 145/C. §-a alapján nyújtott állami támogatásra 2024. december 31-ét követően is a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

43. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- 2. 145. § (2f) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „szolgáltató, szolgáltatás” szöveg,

- 3. 145/C. § (1) bekezdésében az „A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését” szövegrész helyébe az „A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai működtetését” szöveg,

- 4. 162. § (1) bekezdés w) pontjában az „a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak” szövegrész helyébe az „a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg, és

- 5. 165. § (1) bekezdésében a „2024. december 31-ét” szövegrész helyébe a „2025. december 31-ét” szöveg, a „2024. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2025. december 31-ig” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- 1. 145/A. §-a, és

- 2.

56. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során – a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás mellett – az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető, ha az igénylő, illetve az ellátásban részesülő állapota a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megalapozottan nem ítélhető meg. Ha az igénylő az igény elbírálása során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az az igénybejelentés visszavonásának minősül. Ha a nyugdíjas a felülvizsgálat során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátást az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.”

57. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult

- a) havi 10 000 forintot meg nem haladó összegű nyugellátását kérelmére félévente vagy évente, kérelem hiányában negyedévente,

- b) havi 10 000 forintot meghaladó összegű nyugellátását kérelmére negyedévente, félévente vagy évente,

utólag kell folyósítani.”

58. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. Lemondás esetén – más ellátásra való jogosultság szempontjából – a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.”

59. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

- a) az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság ellenőrzési és végrehajtási eljárás lefolytatása, továbbá támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

- b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a munkavédelmi ellenőrzés, továbbá ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

- c) az egészségügyi ellátást nyújtó szerv vagy személy az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

- d) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

- e) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. §-ában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan a (2) bekezdés a) és h) pontja,

- f) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,

- g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók esetében a (2) bekezdés a), g) és h) pontja,

- h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a kiegészítő hozzátartozói támogatásra, illetve az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a), g) és h) pontja

szerinti adatok igénylésére jogosult.”

- 1. 6/A. § (1) bekezdésében a „januárjára” szövegrész helyébe a „februárjára” szöveg,

- 2. 6/A. § (3) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „február” szöveg,

- 3. 6/A. § (4) bekezdésében az „első negyedévében” szövegrész helyébe a „februárjában” szöveg,

- 4. 47. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „következik be” szövegrész helyébe a „következik be azzal, hogy az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani” szöveg,

- 5. 70. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „kérelemre” szövegrész helyébe a „kérelemre vagy a baleset üzemiségét elbíráló szerv értesítése alapján hivatalból” szöveg,

- 6. 79. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „tizenhárom napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg,

- 7. 83. § (2) bekezdésében az „örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés” szövegrész helyébe az „örökösök egyenlő arányban – kérelemre – vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet” szöveg,

- 9. 96. § (3a) bekezdés a) pontjában az „a)–f)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg,

- 10. 96. § (3a) bekezdés b) pontjában az „a)–f)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg, és

- 11. 96. § (3a) bekezdés c) pontjában az „a)–e)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg

61. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- 1. 22. § (1) bekezdés i) pontja,

- 2. 89. § (10) bekezdés b) pontja,

- 3. 96. § (9) bekezdése,

- 4. 97. § (10) bekezdésében a „vagy rehabilitációs járadékban” szövegrész, és

- 5. 101. § (5) bekezdés c) pontjában az „– ide nem értve a rehabilitációs járadékot –” szövegrész.

62. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alapítvány méltányosságból támogatást nyújthat – a 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek térítési díjához, valamint a Magyarországon társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető azon gyógyászati segédeszközök árhoz, amelyek árajánlatban szereplő egy mennyiségi egységre vetített bruttó ára meghaladja a mindenkori bruttó minimálbér havi összegének kétszeresét. Az Alapítvány jogköre nem terjed ki a 26. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra. Az Alapítvány döntéseit az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében hozza meg.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Alapítvány (3) bekezdés szerinti feladatára rendelt vagyon a központi költségvetésből az Alapítvány céljainak finanszírozására elkülönített összeg, amelyet az Alapítvány a (3) bekezdés szerinti célból továbbadhat. Az Alapítvány az ezen forráson túl egyéb bevételeit is a (3) bekezdés szerinti célra fordítja.

(6) A támogatás elszámolása során, a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő elszámoló szervezet igénybevétele esetén az Alapítvány (3) bekezdés szerinti célja teljesítése során az általa megítélt támogatást az elszámoló szervezet felé a vele kötött megállapodásban és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint megtéríti. Az Alapítványnak az általa megítélt támogatásról szóló döntése közokirat, amelynek tartalmát – a felhasználáshoz, elszámoláshoz szükséges mértékben és ideig – a biztosított mellett az elszámoló szervezet, valamint az Alapítvány méltányossági döntésével érintett gyógyszertár és egészségügyi szolgáltató ismerheti meg”

65. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2q) bekezdéssel egészül ki:

„(2q) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 26/D. § (6) bekezdése szerinti megtérítés részletszabályait, valamint az elszámoló szervezetre vonatkozó feltételeket rendeletben határozza meg.”

- 2. 82/Z. § (1) bekezdésében a „2025. január 1-jétől” szövegrész helyébe az „a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért bírósági bejegyzését követő 31. naptól (a továbbiakban: Kezdőnap)” szöveg lép,

- 3. 82/Z. § (2) bekezdésében a „2025. január 1-jétől” szövegrész helyébe az „a Kezdőnaptól” szöveg

67. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitéleti oktatás költségeihez. A hozzájárulás a bevett egyházak által szervezett hitéleti oktatás költségeihez a hitoktatók díjazása vonatkozásában a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben kerül biztosításra.”

68. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint az egyházi jogi személy Ehtv. 7/A. § (2) bekezdése szerinti vallási tevékenysége önmagában nem minősül nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenységnek.

(4) A közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában az Országgyűlés, a Kormány vagy más ajánlatkérő által nyújtott finanszírozás aránya szempontjából a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint az egyházi jogi személy szervezeteknél és fenntartóknál nem kell figyelembe venni azokat az összegeket, amelyeket a szervezet vagy fenntartó más szervezetnek vagy a fenntartott intézménynek átad (a továbbiakban együtt: tényleges felhasználó szervezet). Az átadott összegeket a tényleges felhasználó szervezet finanszírozási aránya tekintetében kell figyelembe venni.”

71. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 35/B. §-sal egészül ki:

„35/B. § A tartós külszolgálat vagy más jogszabály szerinti tartós külföldi szolgálat ideje alatt az ellátásra jogosító gyermek után folyósított ellátás, díj vagy támogatás e törvény alkalmazásában az 5. § a), illetve b) pontja szerinti ellátásnak minősül, amelyre a Külszoltv. szabályai alkalmazandóak.”

129. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

- 1. 18. § (3) bekezdésében a „részesült” szövegrész helyébe a „részesült, illetve a 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság esetén 2011. december 31-ét követően legalább 365 nap szolgálati időt szerzett” szöveg, és

- 2. 18. § (4) bekezdésében a „korhatár” szövegrész helyébe a „haláláig vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig korhatár” szöveg és az „azon” szövegrész helyébe az „azon – ha a jogszerző az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően halt meg –” szöveg

lép.

131. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 20/A. § (1) bekezdésében az „örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés” szövegrész helyébe az „örökösök egyenlő arányban – kérelemre – vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet” szöveg lép.

135. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény „3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok” alcíme a következő 10/G. §-sal egészül ki:

„10/G. § Az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet.”

139. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. §-a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében a költségvetési évben – a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(3b) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált elhelyezési, vagy rekreációs célú értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.”

(2)

145. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát, de legalább a vállalkozási maradvány összege 50%-ának megfelelő összeget a központi költségvetés, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a társasági adó mértékével megegyező hányadát az irányító szerv költségvetése javára köteles befizetni.”

146. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás kedvezményezettnek a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott 50 millió forintot meghaladó összegű költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – az (5) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.

(4b) A nem az állam vagy az önkormányzat tulajdonában, többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalany, valamint a határon túli, továbbá a természetes személy kedvezményezett (a továbbiakban: magánszektorba sorolt kedvezményezett) kivételével, hazai forrás terhére, a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet kivételével – ötven millió forintot meghaladó, egy összegben 100%-os támogatási előlegként folyósított költségvetési támogatás kizárólag a kedvezményezett kincstárnál vezetett fizetési számlájára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy az állampapír vásárlása nem a kincstár által vezetett fizetési számlája terhére történik és a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.”

147. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Az ötven millió forintot meghaladó a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatás, valamint – a magánszektorba sorolt kedvezményezett kivételével – támogatási előleg a kedvezményezett támogatott tevékenységének megkezdéséhez – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – bocsátható rendelkezésre.

(2) A kedvezményezett a támogatási előlegként rendelkezésre bocsátott összeget kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott támogatási céllal összefüggésben, a támogatott tevékenységre használhatja fel.”

148. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7c) A (7) bekezdés szerinti közigazgatási szankciót a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.”

149. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

- a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,

- b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

- c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

- d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

- e) az MNV Zrt.,

- f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

- g) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

- h) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

- i) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot,

- j) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

- k) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig,

- l) az államháztartásért felelős miniszter döntése szerint a közfeladatot ellátó, központi kormányzati alszektorba tartozó kormányzati szektorba besorolt többségi állami tulajdonú gazdasági társaság

[az a)–l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az államháztartásért felelős miniszter a (2a) bekezdés szerint biztosított felmentést háromévente felülvizsgálja és a (2a) bekezdés szerinti

- a) teljeskörű felmentést meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentésre módosítja, vagy visszavonja, vagy

- b) a meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentést teljeskörű felmentésre módosítja, vagy visszavonja.”

153. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (42)–(46) bekezdéssel egészül ki:

„(42) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, amennyiben a részére a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot a hazai forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2025. március 31-ig átutalja.

(43) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 41. § (3) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő kihelyezett támogatásokkal összegfüggő eljárásokban is alkalmazni kell.

(44) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 70. § (7c) bekezdését a hatálybalépése napján folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(45) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 51. § (4b) bekezdése szerinti szervek és szervezetek a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő összegeket 2025. március 31-éig kötelesek a kincstári számlára átutalni.

(46) E törvénynek Módtv4.-gyel megállapított 79. § (2b) bekezdése szerinti felülvizsgálatot első alkalommal a Módtv4. hatályba lépését megelőző három vagy ennél korábbi évben, határozatlan időre kiadott, e törvény hatálybalépése napján még érvényes felmentések esetében legkésőbb 2025. június 30-ig kell elvégezni.”

154. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1.

- 2.

- 3.

- 4.

- 5.

- 6.

- 7.

- 8.

- 9.

- 10.

- 11. 100. § (1) bekezdésében az „A fejezeti kezelésű előirányzatok” szövegrész helyébe az „Az európai uniós alapokból finanszírozott visszatérítendő támogatások folyósítására és a visszatérített támogatások fogadására szolgáló előirányzatok kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok” és az „MVH” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg,

- 12. 100. § (2) és (3) bekezdésében az „MVH” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg,

- 13. 103. § (7) bekezdésében az „a Kormány” szövegrész helyébe a „valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetet irányító szerve a Kormány” szöveg,

- 14. 109. § (1) bekezdés 15. pont a) alpontjában a „folyósításának” szövegrész helyébe a „folyósításának, a támogatási előleg összegének” szöveg,

- 15.

- 16.

lép.

155. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 21. § (2) bekezdése,

- 2. 36. § (4) bekezdés c) pontjában az „és az LI. Honvédelmi Alap fejezet 1–4. címe” szövegrész,

- 3. 107. § (1b) bekezdése.

166. § Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. § (4) bekezdése.

170. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter vagy az e törvényben meghatározott esetben más miniszter, vezetését]

„e) az önálló konzuli képviselet-vezető”

[(a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el.]

171. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A tartós külszolgálat megszűnik)

„i) ha a kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény vagy e törvény szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja és azt az erre irányuló kihelyező vezetői felhívásban foglalt határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejárta napját követő tizedik munkanapon.”

172. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban együtt: díjazás) jogosult. A díjazást egész amerikai dollárra kerekítve kell megállapítani, a számfejtés alapját képező tárgyhónapot megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos, magyar forintban meghatározott amerikai dollár árfolyamon számolva, egész forintra történő kerekítés mellett kell átszámítani, és ezen forint összeg alapján, forintban kell számfejteni. A díjazást legkésőbb a díjazással érintett tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, forintban kell folyósítani a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére tartós külszolgálata idejére a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye és a 11. § (4) bekezdése szerinti illetménye nem jár.”

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerint folyósított díjazás összege a devizaárfolyam-változás miatt havonta eltérő összegű lehet.”

(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A felkészülési illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi felkészülési illetményalap.”

(4) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha a (8) bekezdésében foglaltak szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére egyedi deviza-alapilletmény kerül meghatározásra, a szükséges többletforrást a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezet terhére kell tartós jelleggel biztosítani és a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez átcsoportosítani.”

(5) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kihelyezett kérelmére nyújtható a (9) bekezdés szerinti kamatmentes devizailletmény- és költségtérítési előleg (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: előleg), valamint a 25. § (14) bekezdése szerinti, kizárólag gépkocsivásárlás céljából nyújtható kölcsön (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: kölcsön) esetében az előleg, illetve a kölcsön összegét úgy kell megállapítani, hogy a számfejtés időpontjának tárgyévére vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított, a (7) bekezdés szerinti deviza-illetményalap, illetve a 25. § (4) bekezdése szerinti költségtérítés-alapok összegének a forintra történő átszámítása során a számfejtés időpontját megelőző év december 15. napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos amerikai dollár árfolyamot kell alapul venni.”

173. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 25. § (17) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Ha a kihelyezett vagy a házastársa a kihelyezettel közös háztartásban élő gyermeke után a kihelyező szervtől eltérő kifizető szervtől pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül vagy bármely ezen, a magyar állam által biztosítható, illetve igénybe vehető támogatási, segélyezési vagy juttatási formához hasonló, illetve ezzel megfeleltethető – más állam által biztosított vagy igénybe vehető – támogatásban, segélyben vagy juttatásban részesül, függetlenül a kifizető szerv illetékességétől, az (5)–(6) bekezdés szerinti költségtérítésre a kihelyezett nem jogosult.”

174. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 26. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 23–26. § szerint megállapított juttatások fedezetét a központi költségvetésnek – a 23. § (8a) bekezdésében foglalt kivétellel – a központi költségvetésről szóló törvényben, tartós jelleggel a kihelyező szerv költségvetési fejezetének a tartós külszolgálattal kapcsolatos költségvetési kiadásait tartalmazó előirányzata keretszámának módosításával, valamint az előre nem látható devizaárfolyam-változások miatt az e törvény alapján a kihelyező szerv által biztosított személyi juttatásokhoz szükséges forrásigényt a kihelyező szerv részére biztosítani köteles.

(5) A 23. § (7) bekezdése szerinti, amerikai dollárban megállapított deviza-illetményalapnak, valamint a 25. § (4) bekezdése szerinti, amerikai dollárban megállapított költségtérítés-alapoknak (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: alapok) a 23. § (1) bekezdése szerinti amerikai dollár devizaárfolyammal forintra történő átszámítása összegének és az alapoknak a tárgyévre vonatkozóan a központi költségvetés tervezésekor előzetesen meghatározott amerikai dollár devizaárfolyammal forintra történő átszámítása összegének a különbözetéből (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: devizaárfolyam-változás) a kihelyező szervnél keletkező költséget, egyúttal mint a kihelyező szervnél jelentkező hiányt a központi költségvetés a kihelyező szervnek biztosítani köteles a kihelyező szerv által jelzett igénytől számított 30 napon belül, azzal, hogy az árfolyam-változásból eredő többlet a központi költségvetést illeti meg. Az árfolyam-változásból eredő többlet, illetve hiány kimutatására a kihelyező szerv a tárgyév első felére, valamint a harmadik negyedévre vonatkozóan összefoglaló, a negyedik negyedévre vonatkozóan havi kimutatást készít.”

176. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (30)–(33) bekezdéssel egészül ki:

„(30) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve politikai szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeken kívül köteles az e törvény szerinti hivatali érdeket is érvényesíteni.

(31) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezetének vezetője a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló tartós külszolgálati pályázat benyújtására jogosult foglalkoztatott vagy a tartós külszolgálati munkakör ellátására kijelölt személy számára a minisztériumnál működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett egészségügyi szűrővizsgálaton való részvételt írhat elő. A tartós külszolgálati működési rendhez, illetve a külügyi feladatellátáshoz kapcsolódó foglalkozási egészségügyi szűrővizsgálat adatkezelése során az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(32) A határ menti operatív programok tervezésével és megvalósításával összefüggő feladatokért felelős miniszter által vezetett minisztériumban (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatott számára a minisztérium hivatali szervezetének vezetője a kormányzati igazgatásról szóló törvény 33/F. § (4)–(6) bekezdése, illetve 279/B. § (2) bekezdése szerint teljesítménydíjazás alkalmazását rendelheti el azzal, hogy a 33/F. § (5) bekezdésében a kormányzati igazgatásról szóló törvény 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár helyett a minisztérium hivatali szervezetének vezetője értendő.

(33) A kihelyező szervnél (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) a kormányzati- vagy politikai szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony létesítése során, illetve annak fennállása alatt, az azzal összefüggő, a munkáltató által nem ismert vagy a tudomására nem jutott és jogszabály szerint a munkáltató által kezelhető adatokat és tényeket a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottnak – a tájékoztatási kötelezettségén túl – a minisztérium felé igazolnia kell azzal, hogy ha az igazolás a foglalkoztatott számára jogosultságot igazol, a jogosultság fennállása csak az azt tanúsító igazolás, illetve dokumentum minisztérium részére történő átadása napjától vehető figyelembe.”

177. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/N. §-sal egészül ki:

„58/N. § (1) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv9.) megállapított 23. § (1) bekezdését a 2025. január 1. és 2025. július 31. napja közötti időszakra vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a számfejtés alapját képező tárgyhónapot megelőző hónap 15. napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos, magyar forintban meghatározott amerikai dollár árfolyam helyett a 2024. december 15. napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos, magyar forintban meghatározott amerikai dollár árfolyamot kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv9.-cel megállapított rendelkezéseit – a hatályba lépés időpontjában folyamatban lévő tartós külszolgálat megszűnések vagy megszüntetések kivételével – a Módtv9. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.”

178. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„g) a külföldi kiküldetés során valamely külképviselet közreműködését igénybe vevő, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek és az irányításuk, felügyeletük vagy tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó egyéb szervezetek vonatkozásában a külföldi kiküldetéssel összefüggő közreműködéssel kapcsolatban felmerült költségek egymás közötti elszámolásának és megtérítésének”

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK tekintetében)

„m) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének”

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

179. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

- 1. 1. § (1) bekezdés h) pontjában az „58. § (14) bekezdése a” szövegrész helyébe az „58. § (14) bekezdése, valamint 58/C. § (3) bekezdés f) pontja a” szöveg,

- 2. 2. § 5. pontjában az „USD” szövegrész helyébe az „amerikai dollár” szöveg,

- 3. 5. § c) pontjában az „ügyvivő, valamint” szövegrész helyébe az „ügyvivő,” szöveg,

- 4. 11. § (4) bekezdés a)–d) pontjában a „23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap” szövegrész helyébe a „23. § (7a) bekezdése szerinti felkészülési illetményalap” szöveg,

- 5. 20. § (1) bekezdés g) pontjában az „esetén, valamint” szövegrész helyébe az „esetén,” szöveg,

- 6. 20. § (1) bekezdés h) pontjában az „esetben.” szövegrész helyébe az „esetben, valamint” szöveg,

- 7. 22. § (7) bekezdés d) pontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyi, álláshely nyilvántartási” szöveg,

- 8. 23. § (7) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg amerikai dollárban” szöveg,

- 9. 23. § (8) bekezdésében a „vonatkozó deviza-alapilletményt” szövegrész helyébe a „vonatkozó, amerikai dollárban megállapított deviza-alapilletményt” szöveg,

- 10. 25. § (1a) bekezdésében a „megkapta, a” szövegrész helyébe a „megkapta, valamint gyermeke után családi támogatást, vagy bármilyen ellátást kap másik államtól, a” szöveg,

- 11. 25. § (4) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg amerikai dollárban” szöveg,

- 12. 26. § (1a) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,

- 13. 29/C. § (2) bekezdésében az „illetve munkaszüneti” szövegrész helyébe az „illetve magyarországi munkaszüneti” szöveg,

- 14. 30. § (1a) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg,

- 15. 58. § (24) bekezdésében a „tartós külszolgálatra kihelyezettel, illetve felkészülővel” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati vagy politikai szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottal” szöveg,

- 16. 58. § (25) bekezdésében az „a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére, illetve a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő tartozás megtérítésére vonatkozó eljárásra vonatkozó” szöveg,

- 17. 58/C. § (3) bekezdés f) pontjában a „külföldön folytatott tanulmányok vagy ösztöndíjprogramban” szövegrész helyébe a „külföldön folytatott tanulmányok vagy külföldi, illetve a külpolitikáért felelős miniszter által biztosított diplomáciai, szakdiplomáciai ösztöndíjprogramban, valamint cserediplomata programban” szöveg,

- 18. 59. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselőkre” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati vagy politikai szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottra” szöveg,

- 19. 59. § (2) bekezdés m) pontjában a „nyújtásának,” szövegrész helyébe a „nyújtásának, folyósításának, törlesztésének,” szöveg,

- 20. 59. § (2) bekezdés n) pontjában a „kölcsön” szövegrész helyébe a „kölcsönnek és nyújtásának, folyósításának, törlesztésének” szöveg,

- 21. 59. § (2) bekezdés q) pontjában a „vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének” szövegrész helyébe a „vizsgálatának, a felülvizsgálat, valamint a tartós külszolgálati kihelyezést megelőző szűrővizsgálat rendjének” szöveg

lép.

181. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

- 1. 66/B. § (1) bekezdésében az „ , illetve – a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén – az állami adó- és vámhatóság” szövegrész,

- 2. 130. § (1) bekezdésében az „A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.” szövegrész.

- 2. 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „ , a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testületének” szövegrész,

- 3. 87. § (2) bekezdésében az „ , illetve a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész,

- 4. 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete,” szövegrész.

186. § Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „– ideértve azt az esetet is, amikor az állami adó- és vámhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el –” szövegrész.

187. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 36. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Kormány rendelkezhet úgy, hogy a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét a központi hivatalt irányító miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja.

(2b) A (2a) szerinti esetben az államtitkárt a (2a) bekezdése szerinti feladatkörében – a 24. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a központi hivatalt létrehozó kormányrendeletben meghatározott vezető helyettesíti.

(2c) A (2a) bekezdés szerinti esetben

- a) a (2a) bekezdés szerinti államtitkár a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatásköre gyakorlásával összefüggésben nem jogosult illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra,

- b) a központi hivatal vezetője kinevezésével, kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő szabályokat nem kell alkalmazni és

- c) nem létesíthető vagy tartható fenn kormányzati szolgálati jogviszony a központi hivatal vezetője feladatainak az ellátására.”

191. § Hatályát veszti a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény

- 1. 1. §-a, 2. § (2) és (3) bekezdése, 4. § (2)–(5) bekezdése, 6. §-a, a 7. §-a, 9. §-a és 10. §-a,

- 2. 2. § (1) bekezdése, és

- 3. 3. §-a, és 4. § (1) bekezdése.

195. § Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény

- 1. 5. § (1) és (3) bekezdése,

- 2. 5. § (2) bekezdése

- 3. 11. § (1) bekezdésében az „az 5. § (2) bekezdése,” szövegrész.

209. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal látja el. Ennek keretében a kormányhivatal kezdeményezheti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzést, valamint a térségi fejlesztési tanácsok gazdálkodását érintően tájékoztathatja az Állami Számvevőszéket az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörét érintő intézkedés érdekében.”

210. § (1) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az OFTK-ban meghatározott kiemelt térségekben a következő kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:)

„e) a Tisza-tó Kiemelt Térségben a Tisza-tó Fejlesztési Tanács.”

(2) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Tisza-tó Fejlesztési Tanács tagjai:

- a) a 12. § (1) bekezdése szerinti tagok;

- b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője;

- c) az aktív Magyarországért felelős miniszter képviselője;

- d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője;

- e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője;

- f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője;

- g) a turizmusért felelős miniszter képviselője;

- h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője;

- i) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője;

- j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője;

- k) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter képviselője.”

(3) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére a 11. §-t és a 12. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.”

211. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területfejlesztést közvetlenül szolgáló tervek a következők:

- a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció;

- b) nagytérségi területfejlesztési stratégia;

- c) kiemelt térség területfejlesztési koncepciója;

- d) operatív program;

- e) kiemelt térség területfejlesztési programja;

- f) a nem kiemelt térségekben működő térségi fejlesztési tanácsok által a 11. § (7) bekezdés c) pontja alapján készített területfejlesztési koncepció és program;

- g) vármegyei és fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program;

- h) vármegyei és fővárosi Integrált Területi Program;

- i) együtt kezelendő térség területfejlesztési programja.”

212. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az átfogó területfejlesztési politika megvalósításának érvényesítésére a területi kohézió erősítése, a fejlettségben mutatkozó területi különbségek mérséklése, a térségi versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedése, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése érdekében Területfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) jön létre, amely pénzügyi támogatást biztosít a 2. §-ban rögzített célkitűzések megvalósításához.

(2) Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából – azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása érdekében pályázati úton – a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt, a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásról szóló törvényben meghatározott tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségvállalási szabályoktól eltérően – a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazása alapján – kötelezettséget vállalhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti felhatalmazása a tárgyévi és a költségvetési éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza.

(4) A Kormány által adott felhatalmazás kiterjedhet az Alappal érintett feladatok előkészítésére is.”

213. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a területfejlesztésért felelős miniszter, hogy

- a) a területfejlesztési tervezési tevékenység szabályait, valamint

- b) az Alapból finanszírozott programok végrehajtási rendszerének kialakítását

rendeletben állapítsa meg.”

214. § A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 1. § (2) bekezdésében a „koordinációs” szövegrész helyébe a „területfejlesztési” szöveg lép.

215. § Hatályát veszti a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (1) bekezdés 13. pontja.

235. § Nem lép hatályba a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvény

- 1. 6. § (2) bekezdése, és

- 2. 7. §-a.

#### 236. §

238. § Hatályát veszti Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet.

239. § Hatályát veszti a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 44/2021. (II. 5.) Korm. rendelet.

240. § Hatályát veszti a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 362/2021. (VI. 28.) Korm. rendelet.

241. § Hatályát veszti az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 267/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet.