2024. évi LXXIV. törvény — mi változott? 2024. december 22.

29. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a a következő (7h) bekezdéssel egészül ki:

„(7h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza egyes hatósági eljárásokban a vízvédelmi hatóság által vizsgált szakkérdésekkel kapcsolatos eljárási költségeket.”

- 1. 69. § (5) bekezdés c) pontjában az „esetben” szövegrész helyébe az „esetekben” szöveg, d) pontjában a „juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget” szövegrész helyett a „juttatás értéke a rá vonatkozó keretösszeget” szöveg,

- 1. 6/B. §-ában a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „összefüggő” szöveg,

70. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe az „és” szöveg lép.

72. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 94/B. §-a.

74. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A fiatal felnőtt az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetése iránti kérelmét legkésőbb a 23. életévének betöltése napján terjesztheti elő. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kiutaló

- a) a fiatal felnőtt 19. életévének betöltése után 90 napon belül írásbeli értesítést küld az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetésével kapcsolatban azon fiatal felnőtt számára, aki a 18. életévének betöltése után 1 évig nem kérte annak kifizetését;

- b) a fiatal felnőtt 22. életévének betöltése után 90 napon belül írásbeli értesítést küld az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetésével kapcsolatban azon fiatal felnőtt számára, aki a 18. életévének betöltése után 4 évig nem kérte annak kifizetését;

- c) visszautalja az életkezdési letéti számlán lévő összeget az állam számára, amennyiben a fiatal felnőtt a 23. életévének betöltéséig nem kezdeményezi az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését;

- d) megszünteti az életkezdési letéti számlát a c) pont szerinti visszautalás esetében.”

(2) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 5. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:

„(19a) A kiutaló az életkezdési letéti számlán lévő összeget a fiatal felnőtt, illetve az örökös vagy örökösök kérelmére a megjelölt folyószámlára, vagy kifizetési utalványon utalja ki. Magyarországi lakcímmel nem rendelkező jogosult részére a kiutaló kizárólag folyószámlára történő átutalással teljesíti a kifizetést.”

75. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A természetes személy által egy naptári évben történő befizetések összértéke nem haladhatja meg az 1 200 000 forintot.”

76. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében

az életkezdési letéti számlán nyilvántartott követelés után)

- „af) a gyermek jogosultságának bármely okból történő megszűnésének napján, ideértve a fiatal felnőtt 18. életévének betöltését”

(a jóváírás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex százalékos mértékével megegyező kamat, negatív éves fogyasztói árindex esetén nullaszázalékos kamat alapján a nyilvántartott követelés utolsó fordulónapjától számított időszakban meghatározott átlagos állománya után számított támogatást,

ír jóvá.)

(2) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 7. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az életkezdési támogatást, illetőleg a gyermek halála esetén az örököst megillető összeget a fiatal felnőtt, illetőleg az örökös kérelmére)

„a) a kiutaló – kivéve a (9) bekezdésben szabályozott esetet – a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a kérelemben megjelölt módon folyószámlára utalással vagy kifizetési utalványon postai úton fizeti ki;”

79. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény VII. fejezete a következő 36/F. §-sal egészül ki:

„36/F. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szerinti vendéglátás tevékenységet végző üzlet számára fizetési műveletek elfogadását nyújtó pénzforgalmi szolgáltató biztosítja annak technikai feltételeit, hogy a fizető fél által adott Kertv. szerinti borravalót a munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a fogyasztó a fizetést készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy azonnali átutalással teljesíti.”

80. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az államháztartásért felelős miniszter – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlását ellátó miniszterek bevonásával – ellátja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével kapcsolatos feladatokat.”

81. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (5) bekezdés a) pontjában a „beszámolóját” szövegrész helyébe „jelentését” szöveg lép.

83. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

„e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, továbbá, a titkos információgyűjtés, valamint előkészítő eljárás végrehajtása céljából.”

90. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alappal – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – négytagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik. A Bizottság tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A Bizottság tagjai – a nemzetpolitikáért felelős miniszter kivételével – havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszter állapít meg.”

91. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § A népegészségügyi termékadó alanya a Neta tv. 2025 január 31-én hatályos 8. § (4) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot utoljára a 2025. január 31-ét magába foglaló bevallási időszakról szóló adóbevallásában tehet.”

130. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

- 1. 5. § (3) bekezdés c) pontjában az „– ide nem értve a honvédelmért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést –” szövegrész,

- 2. 5. § (7) bekezdésében az „– ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendelete szerinti, területvédelmi feladatokat ellátó önkéntes tartalékos katonát –” szövegrész.

132. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban kell dönteni.

(2) Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját, – különös tekintettel a strukturális egyenleg számítására – és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.”

133. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § Az államháztartásért felelős miniszter tárgyév április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék tárgyévi várható éves reálnövekedéséről. Ha ezen előre jelzett reálnövekedési érték és a tárgyévet megelőző, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tény reálnövekedési érték összege magasabb, mint a központi költségvetés tervezésének alapjául szolgáló makrogazdasági pályában a két év reálnövekedési értékének összege, akkor ezen kedvezőbb makrogazdasági helyzet miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többlet összegével – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti az 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg tárgyévre vonatkozó kormányzati célértékét (a továbbiakban: hiánycél). Az új hiánycélról és az ahhoz kapcsolódó számításról az államháztartásért felelős miniszter határozatot hoz.”

134. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni – amennyiben az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban annak csökkentése szükséges – hogy a viszonyítási évhez viszonyítottan csökkenjen.”

136. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően – törvény felhatalmazása alapján – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a miniszter a fizetési kötelezettség tételes összegét rendeletben állapíthatja meg, feltéve, hogy törvény meghatározza a fizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, illetve számítási módját, és az esetleges mentességek, kedvezmények körét, azzal, hogy a fizetési kötelezettség összegének meghatározása az érintett, fizetésre kötelezett jogalanyok tekintetében hátrányos megkülönböztetést nem eredményezhet.”

137. § Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. § d) pontja.

138. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a Sándor-palota alapító okiratát és annak módosítását a köztársasági elnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratát, névváltozással járó módosító okiratát és megszüntető okiratát – ideértve a minisztérium és a kormányzati főhivatal 11. § szerinti átalakítással történő általános jogutódlása esetén kiadott alapító okiratát is – a miniszterelnök adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratának módosítását – a névváltozással járó módosító okirat kivételével – a fejezetet irányító szerv vezetője adja ki, aki e tevékenységében nem helyettesíthető.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv – a minisztérium, a kormányzati főhivatal és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – alapító és megszüntető okiratának kiadásához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a 45. § (7) bekezdése szerinti befektetési jegy megszerzésének költségvetési fedezetét a kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a fejezetet irányító szerv az átutalás tulajdonosi bevételként elszámolandó összegével a befektetési jegy megszerzése érdekében a fejezet kiadási előirányzatát módosíthatja vagy ennek érdekében új kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.”

140. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításról, amennyiben a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett. A középirányító szerv általi előirányzat-átcsoportosításról a fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.”

141. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a helyébe a rendelkezés lép:

„39. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki

- a) az államháztartás központi alrendszerét érintő, jelentős költségvetési hatással járó intézkedések előkészítésének, végrehajtásának, hatásának, valamint egyes ágazatok tekintetében átfogó, a költségvetés tervezését és végrehajtását érintő feladatok végrehajtásának vizsgálatára és elemzésére,

- b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés elősegítésére,

- c) az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához a társaságnak nyújtott költségvetési támogatások, a társaság által kezelt célelőirányzatok felhasználásával összefüggő intézkedések vizsgálatára.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő (1) bekezdés szerinti kirendeléséről

- a) az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét,

- b) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a tulajdonosi joggyakorlót,

- c) a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot és annak a tulajdonosi joggyakorlóját

a kirendeléssel egyidejűleg tájékoztatja.

(3) A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére.

(4) A költségvetési felügyelő a központi költségvetési források takarékosabb, hatékonyabb felhasználása érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.

(5) A költségvetési felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(6) A költségvetési felügyelő felett az (5) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár elnöke gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

(7) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A kincstár elnöke – a (6) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva – a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét.

(9) A költségvetési felügyelő jogosult – a feladatellátásával összefüggésben –

- a) az államháztartás központi alrendszerében a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: kijelölt szerv), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint az állam vagy önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: kijelölt szervezet) kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot – ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, valamint jogosult ezekről másolatot készíteni,

- b) a kijelölt szerv, a kijelölt szervezet vezetőjétől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérni.

(10) A költségvetési felügyelő minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. Tevékenysége során a költségvetési felügyelő nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére, valamint leplezett eszközökre és azok alkalmazására utalnak.

(11) A költségvetési felügyelő az e törvényben foglalt tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.”

142. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/A. § (1) A kincstár elnöke a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében a helyi önkormányzathoz költségvetési biztost

- a) jelölhet ki 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, vagy

- b) jelöl ki az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult.

(2) A kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében – a Kormány rendeletében meghatározott – intézkedéseket foganatosíthat –, amit a kijelöléssel érintett önkormányzat az (1) bekezdés a) vagy b) pont szerint meghatározott időtartam alatt tűrni köteles.

(3) A költségvetési biztos a helyi önkormányzat eredményes működése érdekében

- a) előzetesen véleményezi

- aa) a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait,

- ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,

- ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,

- b) javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint

- c) dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.

(4) A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak szerinti adatok megismerésére és kezelésére jogosult.”

143. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra, valamint tanuló, hallgató részére foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kötelezettséget keletkeztető támogatási szerződés alapján nyújtott ösztöndíjakra, támogatásokra, továbbá – a támogatás kihelyezése tekintetében – kormányrendeletben kijelölt, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz támogatások kihelyezésével összefüggésben eljáró költségvetési szervre, ha a támogatást kihelyező költségvetési szerv kedvezményezett.”

144. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé elszámol, a fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált forrás visszafizetése mellett.

(7) Ha az állam befektetési alap létrehozatala útján valósítja meg feladatát, a befektetési jegyek megszerzése az állam nevében, tulajdonosi ügyletként hajtható végre. A befektetési jegyekből származó bevétel az állam tulajdonosi bevétele. Befektetési jegyet a Vtv. 17. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően a befektetés céljának vagy jellegének szakmai kapcsolódása alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv is szerezhet az állam nevében. Az így létrejött állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

- 1. 19. § (3) bekezdésében a „befektetési alapok és kockázati tőkealapok” szövegrész helyébe a „befektetési jegyek” szöveg,

- 2. 21. § (6) bekezdésében az „A beruházások megvalósítását” szövegrész helyébe az „A beruházások megvalósítására” szöveg,

- 3. 33. § (1) bekezdésében a „kiegészítésére” szövegrész helyébe a „kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására” szöveg,

- 4. 36. § (4) bekezdésében az „A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a 20. §” szövegrész helyébe „A 20. §” szöveg,

- 5. 45. § (1a) bekezdésében az „átütemezéséhez” szövegrész helyébe a „módosításához” szöveg,

- 6. 49/C. §-ában a „befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozása, azokban végrehajtandó tőkeemelés érdekében” szövegrész helyébe a „befektetési jegy megszerzése érdekében” szöveg,

- 7. 51. § (4) bekezdésében a „rendelkezik, jogi személy” szövegrész helyébe a „rendelkezik, a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel a jogi személy” szöveg,

- 8. 53/A. § (2) bekezdésében a „költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv kedvezményezettet és a kincstárnál a költségvetési támogatás folyósítása érdekében vezetett fizetési számlával rendelkező kedvezményezettet kamatfizetési” szöveg,

- 9. 45. alcím címében a „kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat auditáló szerv” szövegrész helyébe a „kormányzati ellenőrzési szerv” szöveg,

- 10. 92. § (6) bekezdésében a „kötelezettjének” szövegrész helyébe a „kötelezettjének, továbbá a meg nem fizetett kezességvállalási vagy garanciavállalási díj a díjfizetésre kötelezettnek” szöveg,

- 15. 109. § (3) bekezdés 6. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, az államháztartás szakágazati rendjét” szöveg, és

- 16. 111/A. §-ában a „befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozására, azokban tőkeemelésre visszatérítendő” szövegrész helyébe a „befektetési jegy megszerzésére visszatérítendő” szöveg és a „jegyeinek, vagy a kockázati tőkealapban lévő kockázati tőkejegyeinek megszüntetéséből” szövegrész helyébe a „jegyeinek megszüntetéséből” szöveg

156. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

- „ah) az országos törzshálózati vasúti pálya részét képező ingatlant fejlesztő, üzemeltető gazdasági társaság, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett részesedése eléri a 10%-ot,”

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpontja a következő ai) és aj) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)

- „ai) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti magán felsőoktatási intézmény, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmény,

- aj) törvény által kijelölt, egyedileg meghatározott jogi személy.”

157. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon, valamint e vagyoni körbe tartozó ingatlan részét képező, a 4. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti kizárólagos állami vagyonba tartozó ingatlanrész tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről, valamint osztatlan közös tulajdon létrehozása, valamint annak megszüntetése érdekében e vagyon elidegenítéséről azzal, hogy az elidegenítés e vagyon állam általi működtetését nem veszélyeztetheti.”

158. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés – a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.”

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően nem szűnik meg a vagyonkezelői jog, ha a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete úgy változik meg, hogy az továbbra is megfelel a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontjában foglaltaknak.”

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A (10) bekezdésnek a nemzeti vagyon hasznosítására köthető határozott idejű szerződés időtartamára vonatkozó, valamint a (16) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amennyiben a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah)–ai) alpontja szerinti vagyonkezelő a vagyonkezelésében álló nemzeti vagyont hasznosítja.”

159. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

- 1. 3. § 19. pont ae) alpontjában az „együtt” szövegrész helyébe az „együttes” szöveg,

- 2. 11. § (1) bekezdésében az „aa)–ag)” szövegrész helyébe „aa)–ai)” szöveg, és

- 3. 2. melléklet, I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés cím, B:28 mezőjében a „65,6%” szövegrész helyébe a „71,7622%” szöveg

lép.

160. § Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek cím 1. pontjában foglalt táblázat 1.24. sora.

161. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak − az Országgyűlés Hivatala ellenjegyzésével − határozott idejű szerződéssel, a képviselő mandátuma alatt munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatók. Munkaviszony esetén a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója, polgári jogi jogviszony esetén a megbízó

- a) a képviselő, vagy

- b) − amennyiben a képviselő a (3) bekezdés szerinti keret egésze vagy meghatározott része feletti rendelkezési jogot a képviselőcsoport vezetőjére átruházta − a képviselőcsoport vezetője, aki az e bekezdés szerinti jogait személyesen vagy meghatalmazása alapján a képviselőcsoportvezető-helyettes útján gyakorolja.”

162. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/F. §-sal egészül ki:

„145/F. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) módosított 112. § (3) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2024. december hónapra járó keret tekintetében kell alkalmazni.”

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/G. §-sal egészül ki:

„145/G. § A Módtv.6.-tal módosított 113. § (1) bekezdés b) pontjában, és a 114. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2025. január hónapra járó keretek összege tekintetében, a 115. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat a 2024. december hónapra járó bérkeret tekintetében kell alkalmazni.”

163. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (6) bekezdése, a 18. alcím – az 51/B. § kivételével –, a 18/A. alcím, a Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 120. §, a 145. § (8), (13), (14) és (16) bekezdése, a 145/B. §, a 145/C. §, a 145/D. §, a 145/E. §, a 145/F. §, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

164. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

- 1. 112. § (3) bekezdésében a „kétszeresének” szövegrész helyébe a „3,3-szorosának” szöveg,

- 2. 113. § (1) bekezdés b) pontjában a „30%-ának” szövegrész helyébe az „50%-ának” szöveg,

- 3. 114. § (3) bekezdésében az „50%-ának” szövegrész helyébe a „80%-ának” szöveg,

- 4. 115. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „öt” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

- 5. 115. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „hét” szövegrész helyébe a „tizennégy” szöveg,

- 6. 115. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,

- 7. 115. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „tizenkettő” szövegrész helyébe a „huszonnégy” szöveg,

- 8. 115. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontjában a „tizenöt” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

- 9. 115. § (2) bekezdés a) pont af) alpontjában a „húsz” szövegrész helyébe a „negyven” szöveg,

- 10. 115. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontjában a „huszonöt” szövegrész helyébe az „ötven” szöveg,

- 11. 115. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontjában a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,

- 12. 115. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontjában a „negyven” szövegrész helyébe a „nyolcvan” szöveg,

- 13. 115. § (4) bekezdésében a „két és félszerese” szövegrész helyébe a „négyszerese” szöveg

lép.

165. § Hatályát veszti a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló 2012. évi LXXVIII. törvény 2. §-a.

175. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57/A. § (1) Ha

- a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási szerződés megkötésére irányuló eljárással összefüggésben

- aa) a támogatási kérelemben,

- ab) a támogatási kérelem befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratokban,

- ac) a támogatási döntésben, illetve feltételes támogatási ajánlatban,

- ad) a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem vizsgálatakor keletkezett iratokban, valamint

- ae) a beszámolás és visszakövetelés során keletkezett iratokban foglalt adatok,

- b) a diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló, az erre vonatkozó döntés meghozatala előtt keletkezett, a diplomáciai érintkezés formalizált és nem formalizált dokumentumaiban foglalt adatok,

- c) a tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai, valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek valamely, e feladatellátással összefüggésben kezelt személyes adatának,

- d) a külképviseleteken, a külföldi diplomáciai célú vagy a külképviseletek közreműködésével külföldön megvalósuló vagy humanitárius célokat szolgáló állami beruházásokkal összefüggő adatok, valamint

- e) a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok

megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről

- a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,

- b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményének kikérését követően

dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.”

188. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 248. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A főigazgató kinevezésének a 82. §-ban meghatározottakon felüli – szakmai és képesítési – feltételeit a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter határozza meg.”

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 248. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A főigazgató vonatkozásában nem alkalmazandó az 58. § (2) bekezdése.”

189. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 250/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„250/A. § (1) A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyára – az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kivételekkel – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kormányhivatal igazgatója, a hivatalvezető, valamint a hivatalvezető-helyettes kinevezésének a 82. §-ban meghatározottakon felüli – szakmai és képesítési – feltételeit a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt szakmai vezetők vonatkozásában nem alkalmazandó az 58. § (2) bekezdése.”

190. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

- 1. 251. § (2) bekezdése,

- 2. 255. § (2) bekezdése,

- 3. 260. § (2) bekezdése.

193. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a 2/A. §-t követően a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

#### „1/A. Állami tulajdonú ingatlan ingyenes tulajdonba adása a Magyar Kertörökség Alapítvány részére

2/B. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest I. kerület, belterület 14316 helyrajzi számú ingatlan (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen a Magyar Kertörökség Alapítvány (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerül az Alapítvány kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az Alapítvány az Ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

194. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 5/B. alcíme a következő 7/G. és 7/H. §-sal egészül ki:

„7/G. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Badacsonytomaj belterület 421 helyrajzi számú ingatlant (ezen § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatai ellátásának elősegítése érdekében, településfejlesztés, településrendezés céljából Badacsonytomaj Város Önkormányzata tulajdonába kell adni.

(2) Badacsonytomaj Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Badacsonytomaj Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti el és köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti ingatlan használata során Badacsonytomaj Város Önkormányzatának kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/H. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest 38264/1 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben az 1097 Budapest, Óbester utca 5–7. szám alatt található ingatlan a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonába kerül óvodai ellátás, valamint szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosításának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – az állam tulajdonából való kikerülésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatával. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata terhekkel együtt szerzi meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötésre kerülő megállapodás létrejöttével egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, az Országos Kórházi Főigazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonába kerülnek, és az azokon fennálló vagyonkezelői jog azoknak az állam tulajdonából való kikerülésével egyidejűleg, külön elszámolás nélkül megszűnik.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

196. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 3. § (2) bekezdése.

197. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

#### „6/A. Egyes budapesti ingatlanok ingatlan-nyilvántartási helyzetének rendezéshez szükséges intézkedésekről

6/A. § Az állami tulajdonban álló, Budapest V. kerület belterület 24512, 24513 és 24514 helyrajzi számú ingatlanokat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Ingatlanok) „kivett irodaház” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése megváltozását, valamint az Ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”

198. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 106. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A honvédelemért felelős miniszter utasításban szabályozza

- a) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének megvonására vonatkozó eljárásrendet tartalmazó öltözködési szabályzatot,

- b) a honvédek egyéni és különböző kötelékeinek egységes, a katonai fegyelmet és tartást kifejező megjelenését és mozgásformáit tartalmazó alaki szabályzatot.”

199. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 17/A. § d) pontjában az „az a)–c) pontban” szövegrész helyébe az „a c) pontban” szöveg lép.

200. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 17/A. § a) és b) pontja.

201. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Program keretében nyújtott adományokkal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásokkal kapcsolatos feladatokat a miniszter elsősorban az Ügynökség útján látja el.”

202. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A segítségnyújtás során a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, humanitárius krízishelyzetek, illetve elhúzódó válságok folytán felmerült szükségleteket és igényeket kell figyelembe venni.”

203. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 18. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A miniszter a Program működtetéséhez rendelkezésre álló fedezetet támogatásként az Ügynökség rendelkezésére bocsátja. Az Ügynökség az egyes részfeladatoknál rögzített módon teljesíthet kifizetést további kedvezményezettek részére, e törvény rendelkezései szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás, továbbá az Ügynökség részére más költségvetési szerv által nyújtott támogatás tekintetében fennálló beszámolási kötelezettsége során a beszámolót az Ügynökség bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja.

(3) A Program keretében nyújtott nem pénzbeli juttatás beszerzése, nyilvántartása és eszközadomány nyújtása az Ügynökség útján történhet.”

204. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Ügynökség közhasznú jogállású, 100%-os állami tulajdonban álló nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amely közfeladatként látja el a Program keretében odaítélt adományok és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások tekintetében a támogatói feladatokat.”

205. § (1) A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 27. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Ügynökség ellátja az adományok, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások nyújtásával kapcsolatos egyes feladatokat, így különösen)

„b) előkészíti és végrehajtja az adományozási programokat és kiadja az adományozó leveleket,”

(2) A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 27. § f)–k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Ügynökség ellátja az adományok, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások nyújtásával kapcsolatos egyes feladatokat, így különösen)

„f) elvégzi a nyújtott adományok és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások felhasználásával kapcsolatos monitoring feladatokat,

g) érvényesíti az adományozó levelekből, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások okirataiból eredő jogokat,

h) vezeti a nyújtott adományokkal és támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat,

i) ellátja az ösztöndíjprogramokkal kapcsolatos feladatokat,

j) ellátja a követeléskezelési feladatokat, továbbá

k) segélyezési programokat hajt végre.”

206. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A miniszter a nemzetközi fejlesztési tevékenység vonatkozásában minden év október 31-ig jelentést készít a Kormány részére az Ügynökség előző évi tevékenységéről.

(2) A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében megvalósult tevékenységéről évente egyszer beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót az Ügynökség a honlapján nyilvánosságra hozza.

(3) Az Ügynökség az adományban, támogatásban részesülő kedvezményezettekről, az adományok, támogatások iránt benyújtott igényekről és egyedi kérelmekről, a bevételekről és kiadásokról nyilvántartást vezet.

(4) Ha a Program keretében nyújtott cél szerinti juttatásokkal, illetve a Program keretében kötött jogügyletekkel kapcsolatos adatok megismerésére vonatkozó igény teljesítése

- a) Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, vagy nemzetbiztonsági érdekeit, illetve

- b) honvédelmi érdekeit

veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni.

(5) Az adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről

- a) a (4) bekezdés a) pont tekintetében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,

- b) a (4) bekezdés b) pontja tekintetében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a honvédelmi miniszter véleményének kikérését követően

dönt.”

207. § A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény

- 1. 32. § (2) bekezdés c) pontjában a „beszámolási kötelezettség” szövegrész helyébe a „tájékoztatási kötelezettség” szöveg,

- 2. 34. §-ában a „2024. október 15-ig kell elkészíteni a 2025. évtől” szövegrész helyébe a „2025. október 15. napjáig kell elkészíteni a 2026. évtől” szöveg

lép.

208. § Hatályát veszti a Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény 27. § l) és m) pontja.

237. § Hatályát veszti a Start-számlákra való befizetések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 22/2024. (II. 12.) Korm. rendelet.