2024. évi LXXIII. törvény — mi változott? 2025. február 1.

#### 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „e törvényben megállapított illetéken felül” szövegrész helyébe az „e törvényben megállapított illetéken vagy jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon felül” szöveg lép.

3. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

- a) 1. melléklet I. része,

- b) 1. melléklet II. része,

- c) 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 16. sor 2. mezőjében az „a) a diplomata-útlevél, b) a külügyi szolgálati útlevél, c) az ideiglenes magánútlevél,” szövegrész és az „e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevelének, második magánútlevelének” szövegrész,

- d) 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 20. sor 2. mezőjében az „a személyi azonosító képzése – ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is – miatt kiállított hatósági igazolvány” szövegrész.

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott hatósági eljárásban kiállított hatósági igazolvánnyal tájékoztatja, kivéve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, a 4. § (2a) bekezdés d)–f) és h) pontja, 4. § (2c)–(2e) bekezdése szerinti magyar állampolgár nyilvántartásba vételekor, a honosított vagy visszahonosított polgár esetében vagy, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz.”

5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot – ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli az ujjnyomatot.”

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény VII. Fejezete a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) A személyazonosító igazolvány kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

- a) a korábbi állandó személyazonosító igazolvány érvényességének lejárta miatti új okmány igénylésekor,

- b) a 14. életévet be nem töltött kérelmező személyazonosító igazolványának igénylésekor,

- c) a 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött állandó személyazonosító igazolványának kiállításakor,

- d) a családi állapot változásából eredő névváltozás miatti állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor, amennyiben arra a családi állapot változására okot adó esemény bekövetkeztét követő 90 napon belül kerül sor,

- e) a honosított vagy visszahonosított polgár állandó személyazonosító igazolványának kiállításakor,

- f) a 70. életévet betöltött kérelmező állandó személyazonosító igazolványának igénylésekor,

- g) a korábbi személyazonosító igazolvány gyártáshibája esetén,

- h) a tévesen bejegyzett adatok helyesbítése esetén,

- i) a korábbi állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének nem működése esetén vagy, ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a nyilvántartásban szereplő adatait, vagy

- j) a korábbi állandó személyazonosító igazolvány 29. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus szolgáltatásainak nem megfelelő működésekor,

- k) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek személyazonosító igazolványának igénylésekor.

(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

- a) a 14. életévet be nem töltött polgár részére személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány igénylésekor,

- b) a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolvány cseréjekor, amennyiben a polgárt személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal még nem látták el,

- c) a tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén,

- d) a 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött nyilvántartásba vételekor,

- e) ha a hatósági igazolvány kiállítására a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor,

- f) a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásának bejelentése esetén.”

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

„d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításáért, pótlásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;”

- a) 7. § (1) bekezdés h) pontjában az „átadásáról” szövegrész helyébe az „átadásáról vagy kézbesítéséről” szöveg,

- b) 7. § (1) bekezdés i) pontjában a „kézbesítésével” szövegrész helyébe az „átadásával vagy kézbesítésével” szöveg,

- c) 7/A. § b) pontjában az „átadásáról;” szövegrész helyébe az „átadásáról vagy kézbesítéséről;” szöveg,

- e) 29/G. § (2) bekezdésében a „polgárt” szövegrész helyébe a „polgárt kérelmére” szöveg,

- a) 6. § (2a) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében és 29. § (13a) bekezdésében az „és (4)” szövegrész,

- b) 7. § (4) bekezdése,

- c) 9. § (2) bekezdés m) pontja,

- d) 13. § (2a) bekezdésében a „4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a” szövegrész,

- e) 14. § s) pontja,

- f) 21. § y) pontja,

- g) 24/E. § (2) bekezdése

- h) 24/H. § (1) bekezdése,

- i) 29/A. § (7) bekezdése,

- j) 34. § (6) bekezdésében az „A nyilvántartást kezelő szerv ebben az esetben írásban tart kapcsolatot a polgárral.” szövegrész,

- k) 34. § (9a) bekezdése,

- l) 34/A. §-a,

- m) 36. § (6) bekezdésében az „és a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok” szövegrész,

- p) 47. § (1) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus ügyintézési ponton történő ügyintézés eltérő szabályait,”

szövegrész.

12. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A polgár a 6. § (1)–(3) bekezdése szerinti azonosító kódot a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazolással igazolhatja.”

13. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha jogszabály a TAJ szám igazolására a TAJ számról szóló hatósági igazolvány bemutatását írja elő, az a 8. § (4) bekezdés szerinti digitálisan előállított hiteles formában is bemutatható.”

15. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7c) bekezdése.

#### 6. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

16. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a TAJ-számot igazoló hatósági igazolványát és – ha a biztosított a 14. életévét betöltötte – érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a TAJ-számát

- a) – ha törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza – a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikusan is,

- b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is,

- c) digitálisan előállított hiteles formában is

igazolhatja.”

#### 7. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

17. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A magánútlevél érvényességének időtartama – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően

- a) 6 éves életkor betöltéséig 3 év,

- b) 6–18 éves életkor közöttiek esetén 5 év,

- c) 18 éven felüliek esetén 10 év.

(2) A magánútlevél kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

- a) kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése miatt kezdeményezett eljárás esetén,

- b) a korábbi okmány gyártáshibája esetén,

- c) a korábbi okmány tároló elemének nem működése esetén, vagy ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az okmánynak az útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatait.”

18. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A második magánútlevél kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

- a) kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése miatt kezdeményezett eljárás esetén,

- b) a korábbi okmány gyártáshibája esetén,

- c) a korábbi okmány tároló elemének nem működése esetén, vagy ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az okmánynak az útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatait.”

19. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az ideiglenes magánútlevél kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

20. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatalos útlevél kiállításáért, valamint a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

- a) kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése miatt kezdeményezett eljárás esetén,

- b) a korábbi okmány gyártáshibája esetén,

- c) a korábbi okmány tároló elemének nem működése esetén, vagy ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az okmánynak az útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatait.”

21. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért és pótlásáért az ügyfél a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjon felül további igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni.”

22. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv – az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából – az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)

„m) az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának, illetve pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét,”

23. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter – a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben –

hogy rendeletben határozza meg]

„h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az útlevél kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait.”

24. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

- a) 21/B. § (11) bekezdése,

- b) 21/D. és 21/E. §-a,

- c) 24/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , továbbá az anyakönyvvezető” szövegrész,

- d) 27. § (1e) bekezdése,

- e) 27. § (1g) bekezdése.

25. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a nyilvántartó gondoskodik a vezetői engedélynek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról.”

26. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vezetői engedély automatikus kiállítása iránti kérelem akkor tekinthető benyújtottnak, amikor az okmány kiállításához szükséges valamennyi feltétel fennállása a közúti közlekedési nyilvántartásból megállapítható.”

27. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

„l) a nyilvántartó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet ingyenesen az automatikus úton kiállított vezetői engedély, törzskönyv és forgalmi engedély megszemélyesítéséhez, kiállításához és jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez az okmányra kerülő adatok tekintetében,”

29. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/A. § (1) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a jogszabályban meghatározott esetek kivételével az alábbi eljárásokért:

- a) a vezetői engedély kiállítása és pótlása,

- b) a törzskönyv kiállítása és pótlása,

- c) a forgalmi engedély kiállítása és pótlása,

- d) a b) és c) pont alá nem tartozó közlekedési igazgatási hatósági eljárások,

- e) az egyes rendszámtáblákkal és a hatósági jelzéssel összefüggő eljárások,

- f) az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése.

(2) Az ügyfelet költségmentesség illeti meg az eltulajdonítás miatt, hivatalból, átmeneti időszakra forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése iránt benyújtott kérelem alapján indult eljárásban.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben az ügyfelet költségmentesség illeti meg, amennyiben a vezetői engedély kiállítására automatikus eljárás keretében kerül sor.”

30. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

- a) 4/A. § (1) bekezdésében a „hivatalból” szövegrész helyébe a „kérelemre” szöveg,

- b) 4/D. §-ában a „hivatalból” szövegrész helyébe a „kérelemre” szöveg és az „a hivatalbóli” szövegrész helyébe az „az automatikus” szöveg,

- c) 4/E. §-ában a „hivatalbóli” szövegrészek helyébe az „automatikus” szöveg

lép.

- a) 4/A. § (3) bekezdése,

- b) 4/C. §-a,

- c) 5. § (3) bekezdése,

- d) 6. § (1a) és (1b) bekezdése,

- e) 14. § (2) bekezdés m) pontja,

- f) 19. § (1) bekezdés t) pontjában a „ , vagy a névváltozási eljárással összefüggő feladatainak ellátása” szövegrész,

#### 14. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

37. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „A házasulók bejelentése a névviselésről és a hivatalból kiállításra kerülő okmányokhoz szükséges adatok felvételezése” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „A házasulók bejelentése a névviselésről”

38. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 82. § (1b) és (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A nyilvántartó szerv az (1a) bekezdés szerinti adatokat annak továbbításáig vagy az (1c) bekezdésben meghatározott törlés időpontjáig kezeli.

(1c) A nyilvántartó szerv, ha az (1a) bekezdés szerinti hivatalból kiállításra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításának akadálya van, haladéktalanul törli a kiállításához rögzített adatokat.”

39. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 98. §-sal egészül ki:

„98. § (1) 2025. február 1. napjától nem kerülnek hivatalból kiállításra a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok részére a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok, a forgalmi engedély, a törzskönyv, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, a TAJ számról szóló hatósági igazolvány és az adóigazolvány.

(2) A nyilvántartó szerv haladéktalanul törli az (1) bekezdésben felsorolt hatósági igazolványok kiállításához rögzített adatokat.”

40. § Hatályát veszti az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

- a) 17. § (3a) bekezdése,

- b) 20. § (2), (3)–(5) bekezdése,

- c) 82. § (1d) bekezdése.

#### 18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

53. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a természetes személy adóazonosító jelét, és arról kérelemre tizenöt napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki, ennek során, továbbá az adóigazolvány egyéb okból történő kiállítása esetén megküldi az adóigazolvány kiállításához szükséges adatokat az adóigazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére.”

54. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „33/A. § [Adóigazolvány kiállítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból gondoskodik az adóigazolvány kiállításáról, és az adóigazolvány megszemélyesítése érdekében a megszemélyesítéshez szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő elküldéséről az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött esetében, akire vonatkozóan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott.”

55. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására az adóazonosító jelét a természetes személy digitálisan előállított hiteles formában is igazolhatja, vagy – a technikai feltételek megléte esetén – a tárolóelemmel rendelkező érvényes állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan is igazolhatja, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.”

#### 21. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

60. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyes adatkezelők az általuk nyilvántartott adatok alapjául szolgáló eredeti iratokat vagy azok másolatait vagy a digitális állampolgárság szolgáltató által hitelesített egyenértékű dokumentumokat kezelik.”

61. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerint bejelentett adatváltozás alapján kezdeményezett eljárást az eredeti okirat vagy annak másolata alapján kell végrehajtani, az érintett az adatokat a személyes ügyintézés során az ügyfélszolgálaton az okirat eredeti példányának bemutatásával, elektronikus ügyintézés esetén az elektronikus rendszeren, elektronikus formában történő továbbításával igazolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az előírt eljárást az elektronikusan bejelentett adatközlés, illetve elektronikusan benyújtott okirat alapján kell megindítani. Ezen bekezdés szerinti okiratot – annak bemutatása és másolatának továbbítása során – a digitális állampolgár digitálisan előállított hiteles formában is igazolhatja.”

72. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A gazdálkodó szervezet (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosításával egyenértékű, ha a gazdálkodó szervezet felhasználóval az elektronikus kapcsolattartás a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által működtetett gépi interfészen keresztül történik, és a gazdálkodó szervezet felhasználó azonosítása korábban e célból végzett regisztráció alapján biztosított. A regisztráció a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által e célra kialakított elektronikus ügyintézési felületen a gazdálkodó szervezet felhasználó természetes személy törvényes képviselőjének a 34. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának vizsgálatát követően végezhető el. A gépi interfész szolgáltatás igénybevétele során vélelmezni kell, hogy annak használója az e szolgáltatás igénybevétele céljából előzetesen regisztrált gazdálkodó szervezet.”

- 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat I. pont 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 4. | a családi állapot változásából eredő névváltozás miatt indult eljárás jogszabály eltérő rendelkezése hiányában |

| --- | --- |

”

- 2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 7. | a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításával, pótlásával szembeni jogorvoslati eljárás |

| --- | --- |

”

- 3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 11. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 11. | az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás jogszabály eltérő rendelkezése hiányában |

| --- | --- |

”

- 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 17. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 17. | a 25 év alatti személyek vonatkozásában a B kategória megszerzésekor kiállításra kerülő első vezetői engedély esetén |

| --- | --- |

”

- 5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat XIII. pont 22. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 22. | A 18. életévét be nem töltött személy által kezdeményezett eljárás jogszabály eltérő rendelkezése hiányában |

| --- | --- |

”